Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-08 / 236. szám

NAPIRENDEN Egy hét múlva nyitja kapuját az őszi BNV A budapesti nemzetközi vá­sárközpont területén egy hét múlva, október 15-én nyitja meg kapuit a fogyasztási cikkek nagy nemzetközi kínálatát bemutató második őszi szakosított Buda­pesti Nemzetközi Vásár. A nagy nemzetközi seregszemlén ha­zánkkal együtt 21 ország és Hongkong csaknem ezer kiállí­tója tárja fel kínálatát, újdon­ságait. A kilenc napon át, október 15-től 23-ig nyitva tartó vásárt naponta délelőtt 10 órától dél­után 7 óráig — a korábbinál egy órával tovább — tekinthetik meg a látogatók. A nemzetközi bemutató első felében, október 19- ig teljesen — egész nrtpon át — a nagyközönségé a vásár, a második „félidőben”, október 20- tól 23-ig kerül sor a szakmai programra, a szakmai napokra, amikor délelőtt 10 órától dél­után 2 óráig csak szakmai jegy­gyei kereshető- fel a vásár. A nagyközönség részére a be­lépőjegy ára változatlanul 15 fo­rint.' Ä HUNGEXPO ezúttal is kibocsátott fémérméket, ame­lyek belépőjegyül szolgálnak, ezeket a bejáratoknál felállított pénztáraknál lehet megvásárol­ni, és a kapunál felszerelt au­tomatákba kell bedobni. A szakmai programokra a vállalatok jelentős része már előre beszerezte a szakmai je­gyet. A napi egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy ára ez­úttal is 60 forint, a napi egy látogatásra érvényes szakmai bérlet 300, az állandó belépő pe­dig 1000 forintba kerül. Az ál­talános iskolások, az ipari ta­nulók és egyéb iskolák tanulói, továbbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén sze­mélyenként 5 forint. Az őszi BNV vidéki látoga­tói 33 százalékos menettérti uta­zási kedvezményt vehetnek igénybe. A MÁV bármelyik vi­déki pénztáránál megvásárol­hatják a kedvezményes menet­térti jegyet, de visszautazás előtt a BNV 3. sz. kapujánál levő MÁV-kirendeltség pavilon­jában le kell bélyegeztetni, mert enélkül a menettérti jegy a visszautazásra nerh érvényes. Örömök9 gondok múzeumügyben O A növekedés nehézségei Nézzünk szembe a tényekkel! Ehhez nagy segítséget nyújt a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság — hét megye múzeumai­ban lefolytatott — vizsgálata. Ez a közművelődési párthatáro­zat megjelenése óta, az első ilyen jellegű vizsgálódás. Meg­állapításait bízvást általánosít­hatjuk, annál is inkább, mivel Baranya, Bács, Békés, Fejér, Szabolcs, Vas és Veszprém me­gyében hatvannégyet találunk az ország 197 múzeuma közül. Az első következtetés: bár­mennyire örvendetes is a fen­tebb vázolt fejlődés, a múzeum­ügy egésze szempontjából újabb gondok jelentkeztek — a növe­kedés nehézségei. Az utóbbi tíz évben például 3,5 millió mű­tárggyal szaporodtak a múzeu­mok gyűjteményei, a múzeum- épületek száma viszont alig vál­tozott. a raktározás Is igen nagy - - sokszor megoldhatatlan — feladatot ró a gyűjteményekre, nem szólva arról, hogy a kon­zerváló és restauráló személyzet létszámának növekedése sokkal­ta lassúbb ütemű, mint az egye­di műtárgyaké. Ha csak a kö­zelmúlt gyűjteményi gyarapodá­sát vesszük figyelembe, Békés és Veszprém megyében 13, Ba­ranyában 17, Vas megyében 18 év kell a ma meglevő anyag restaurálásához. De mi lesz hol­nap és holnapután? Hiszen a tervszerű feltáró munka mel­lett — az országban folyó nagy­méretű építkezések következté­ben — mind több és több lelet kerül véletlenül is a felszínre. S ha azt említettük, hogy a korszerű múzeumépületek a szükségesnél lassabban szapo­rodnak — kisebb múzeumok- emlékszobák a kelleténél gyor­sabban. A nagy számok figyel­meztetnek! Csaknem 200 múze­um egy ilyen kis országban, mint a miénk, aránytalanul sok. A gyűjteményeket sem valóban múzeumi anyagokkal megtölte­ni, sem értéküknek megfelelően bemutatni nem tudjuk, ugyan­akkor fölöslegesen terheljük e fontos közművelődési' terület pénzügyi alapjait. A KNEB vizsgálata szerint legélesebben az emlékszobákkal kapcsolatban merülnek föl ezek a kérdések. „Életképtelen, a belső idegenforgalomtól is el­zárt, ritkán látogatott, szegénye­míJMSiss. 1975. OKTÓBER 8. sen berendezett emlékmúzeu­mok is létrejöttek.” Ráadásul vidéki múzeumaink nagy részének nincs egyéni pro­filja, gyűjteményi tevékenysé­gükben, közművelődési munká­jukban nem érvényesülnek a helyi történeti sajátosságok és más specifikus adottságok. A legtöbb múzeum mindent gyűjt, a szakágazatok mindegyikét mű­velni akarja, függetlenül attól, hogy a szükséges szakerő ren­delkezésre áll-e vagy sem. Pe­dig a jellemző profil kialakítá­séra előbb-utóbb minden .mú­zeum rákényszerül, másként egyszerűen nem tud úrrá lenni a raktárgondokon, és nem tud ja megoldani a műtárgyak res­taurálását, tudományos feldolgo­zását sem. A leltározatlan tárgyak ha­talmas és egyre növekvő meny- nyisége mind tudományos, mind közművelődési szempontból egy­aránt káros. A múzeumoknak tehát segítségre van szükségük, de mindaddig, amíg azt kizáró­lag hivatalos köröktől várjuk, aligha találnak megfelelő meg­oldást Jobban ki kellene hasz­nálni a honismereti mozgalom­ban rejlő lehetőségeket, a mú­zeumi munka után érdeklődő társadalmi aktívákat. A nyári régészeti diáktáborok például beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A hasonló esetek­ben elengedhetetlen alapfokú felkészítés megérné a fáradsá­got, a szakemberek nemcsak a gyűjtött anyag tudományos fel­dolgozásának első fázisához kap­nának segítséget, hanem való­ban értő közönségei is nevelné­nek. | A társadalmi összefogást a múzeumi propagandában is eredményesebben lehetne gyü- mölcsöztetnl. Sok városunkban történt már jó kezdeményezés közös propagandakiadványok megjelentetésére a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a megyei tanácsok és közművelő­dési intézmények összefogásával. Hasznos lenne az idegenforgal­mi és más propagandaszervek eszközeinek-lehetőségeinek ösz- szefogása, jobb kiaknázása is. Az említettek csak érintőle­gesen villantanak fel múzeum- ügyünk problémáiból néhányat, ám változatosságukban is utal nak a meglevő gondokra-feszült- ségekre. Eredményeink nem fe­ledtethetik: sok a tennivalónk ahhoz, hogy múzeumaink két karú óriásokká váljanak, egész közművelődésünk javát szolgál­va. Havas Ervin A művelődésügyi osztály munkája és az intézmények gazdálkodásának értékelése (jléttt tartott a megyei tanáé• végrehajtó bisottaága % A MEG VEI TAN ÁCS végre­hajtó bizottsága október 7-én tartotta ülését Békéscsabán Klau- kó Mátyás elnökletével. A tes­tület előtt dr. Gácsér József mű­velődésügyi osztályvezető szá­molt be az osztály munkájáról, j A végrehajtó bizottság az osz­tály munkájáról szóló beszámo­lót a vita során elhangzottakkal kiegészítve elfogadta. Megálla­pította, hogy az osztály jól hasz­nosítja munkájában a párt és a kormány oktatás- és közművelő- déspolltikai célkitűzéseit és tervszerűen dolgozik a központi célok megvalósításáért. A követ­kezetesen végrehajtott ellenőrző és elemző tevékenység a legidő­szerűbb területekre: a világné­zeti, politikai nevelés helyzeté­re, a személyi és tárgyi feltéte­lek biztosítására terjed ki. A fel­adatok meghatározásának he- / lyességét tükrözik a „Békés me­gye közművelődésének helyzete és feladata” című megyei tanács elé terjesztés, valamint Békés megye 15 éves közművelődési távlati tervének elkészítése. A közművelődési intézmények te­vékenységükben kiemelt helyet biztosítottak a munkásság műve­lődését szolgáló programoknak, akcióknak. Az orosházi szocia­lista brigád klub példájára 24 hasonló közösség jött létre. De jelentős országos és nemzetközi j rendezvények honosodtak meg j megyénkben, így: az országos nemzetiségi és népzenei feszti- I vél, a nemzetközi bábfesztivál, [ az országos amatőr-filmfesztivál. Művészeti, néprajzi, régészeti, alkotó és gyűjtőtáborok rendsze­re alakult ki. Az osztály irányítása mellett a megye pedagógusai és közmű­velődési dolgozói munkáját segí­ti a pedagógus továbbképző in­tézet. Az a tervük, hogy a jövő­ben az intézet a pedagógusok ideológiai képzésével is foglal­kozzon. Ennek részletes tervei most készülnek. A DINAMIKUS ELŐREHA­LADÁS igényli többek között — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy a nagyközsé­gek és városok művelődési lehe­tőségei tovább bővüljenek, meg­felelő épületei legyenek az okta­tásnak és a közművelődésnek. Az óvodai férőhelyek nagyará­nyú mennyiségi fejlesztése kö­vetkeztében a költségvetési ellá­tottság helyzete romlott, orszá­gosan az utolsók között vagyunk. Ezen a területen fokozatosan előbbre lépés szükséges. Igény továbbá a városok gyermekélel­mezésének és napközis ellátásá­nak bővítése. Az osztály a következő idő­szak feladatait többek között abban látja, hogy az MSZMP kongresszusi határozatait megis­mertesse és az intézmények munkájukban hasznosítsák. Minden intézményben erősíteni kívánja a nevelő munkát, ezen belül a világnézeti, a közösségi, a hazafias és a munkára neve­lést. Tovább kívánja szélesíteni a fizikai dolgozók gyermekeivel való tervszerű törődést. Első­rendű feladatának tekinti a tan­kötelezettségi törvény még ered­ményesebb végrehajtását. A szakmunkástanuló-képzés eddig is az országos elsők között van megyénkben. Szükséges azonban az V. ötéves terv beruházásainál figyelembe venni a hálózatfej­lesztést és annak következetes megvalósítását. Felhívta a fi­gyelmet a végrehajtó bizottság a fiatalok tömeges testedzési éS sportolási lehetőségének tervsze­rűbb segítésére. A pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek javítása is szükséges megyénkben annak érdekében, hogy több fiatal szakember maradjon, illetve te­lepüljön le Békésben. A felügye­leti tevékenység tervszerű és jól kapcsolódik a különböző tes­tületi ülésekkel összefüggő anya­gok előkészítéséhez, másrészt a hatáskörből fakadó feladatok megoldásához. A közművelődési munka megalapozásához és terv- szerűségéhez sok segítséget nyújt a közművelődési szakfel­ügyelet megszervezése, illetve működtetése. Ezen a területen máris jelentős tapasztalatokról adtak számot, melyeket a taná­csi, a párt- és üzemi vezetőkkel is értékeltek és együttesen ala­kították ki a legfontosabb köz- művelődési feladatot. A TOVÁBBIAKBAN dr. Varga István megbízott pénzügyi osz­tályvezető a megyei tanács in­tézményeinek gazdálkodásáról szóló értékelést terjesztette a testület elé. A tanács végrehaj­tó bizottsága a pénzügyi osztály által előterjesztett értékelést el­fogadta. Megállapította, hogy a negyedik ötéves terv során a központi költségvetés aránya emelkedett és a tudatos tervezés alapján jelentős minőségi válto­zások történtek, azonban a ha­tékony gazdálkodás biztosítása érdekében további jelentős fel­adatok megoldására van szük­ség. A különösen fontos felada­tok közé tartozik, hogy a pénz­ügyi lehetőségektől függően biz­tosítani kell a szakmunkásképző Intézeteknél a tanműhelyek el­avult gépeinek kicserélését. Ezt követően a testület beje­lentéseket fogadott el. mely sze­mélyi ügyeket tárgyalt • ftM Távoli hangokat hal­! MI lőtt, tisztán csengett a : *"• szó, mégsem értette. • Ügy érezte, hogy közelebb kell : mennie, de nem bírt moccanni. ; Pedig nagyon szerette volna fel­■ fogni a zsibongó zúgáson át is ■ tisztán formálódó beszédhangot. ; Majd hirtelen valami megragad­■ ta, vitte, egyre közelebb a sza- > vakhoz, s közvetlen közelükben • letette őt. Felnyitotta a szemét. • Egy fölébe hajló csupaször ar- i cot pillantott meg. A gubancos. ; rendezetlen szakáll és bajusz : között mozgott egy száj: : — No, ébredj hát,.. kicsinyt : sokáig szunyókálsz! ; Györk tekintetéből ertetlen- : ség, fi semmit nem tudás tük- ; röződött. Szinte a nyelvén volt • már, hogy : „hói vagyok?”, ami- | kor hirtelen minden világosra ; fordult benne. 5 Tápászkodott, s közben nedves j szalmára tenyereit, könyökét pe- : dig puha falba verte. — A jó istenbe! — szitkozó­dott. — Ne bántsd az Istent! Egye­dül csak ő irgalmas hozzád. — Ha irgalmas volna — ült fel végleg a legény, s alig érez­te ajkának mozgását; nyelve iszonyú nagy dudorra tévedt szájának megszokott széle he­lyett —, akkor én nem itt len­nék1 — Hamarosan nem is leszel itt. Isten irgalmából Isten színe elé kerülsz. — Ráérek én meg arra. Ki vagy te ? — Egy útra készülődő lélek. A testem lassan szabadjára ereszti a lelkemet. — Jó fenébe, azt kérdem, ki vagy! — Hiszen azt mondom ... nem érted fiú? Egy elpusztuló test vagyok, akárcsak te Ha arra vagy kíváncsi, hogy ki voltam akkor, amikor még nem itt fet­rengtem, hát egy ember voltam, bűnös földi féreg, egy a sok-sok ezerből... — Már megint rájött! — mor­dult távolból egy rekedtes hang — Már megint prédikál! — Fogd be a szád, Ördögpap­ja! — ripakodott fel élesen va­laki más. Györk szeme lassan megszok­ta a sötétet. Felülről hal­vány fény szüremlett be, jó magasan lehetett az a nyílás, mert szép, hosszú fénypászmák bocsátkoztak le. Körbefuttatta tekintetét: mindenütt földfalak, itt-ott nedves, másutt omla- dékos. Egyébként ez az egész verem egy tágas szobának tűnt. Valami nyolc-tíz ember ku­porgott benne, falnak vetett hát­tal. Arcukat, öltözéküket sötét­ség fedte, csak alakjukat, tes­tüknek tömegét látta. Aztán új­ra feltekintett a magasba, oda. ahonnan a fénycsíkok szürem- lettek. — Hogy lehetne innen ki­jutni? — kérdezte. Valaki nyersen, bántóan fel­röhögött. Egy másik rab düny­nyögött: — Ahogy lefutottál... De ahhoz szárnyak kellenének. — Miért? Hogyan jutottam le? — kérdezte döbbenten, mert erre nem emlékezett. — Röpültél — kapta a választ a lűlsó fal mellől. — Föntről le­dobtak, te meg szálltál alá a pokolra. „Jó Isten!” — állt meg a fiú­ban a verő. — „Olyan ez való­ban, mintha a pokol gyomrá­ban lennénk.” — Hiszen akkor én összetör­tem magamat az esésben! — mormogta, és végigtapogatott a lábain. De nem érzett különb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom