Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Megmentett milliók Mezőhegyesen — Ka de kit ajánljak? Szabó [ Jenőt és gépészeti csoportját, akik á diffúziós berendezést be­építették? A vasszerkezeti mun­kákat végző, Keresztes József- féle csoportot? Vagy a hegesz­tőket: Turkus Mihályt, Lócskai Ferencet, Jakub Józsefet, Mezei Ferencet meg Körömi Istvánt? Az építők legjobbjait talán, Braczkó Béla és Priskó Ferenc csoportjait? A zsaluzást, állvá­nyozást végző Karpiák József vezette ácsokat, esetleg Győri j Károly asztalosait? , | Hogyan lehetne egy ilyen j nagy munkánál egyvalakit meg­nevezni, aki a legjobban dolgo­zott. Ne is kérjen ilyet tőlem. Mert kit hagyjak ki? A vas­betonszerelők Tokovics Károly- lyal meg Sarus Józseffel az élen legalább annyit tettek, mint az előbbiek, vagy a befejező mun­kálatokban részt vevő cspportok Dúl Árpád és Filimon József vezetésével. És azt sem tehetem, hogy Lassú Gyula műszakveze­tőről meg a két művezetőről: Lehóczki Mártonról, illetve Ha­lasz Jánosról ne beszéljek. Leemelték a gyártetőt Végül Is igazat kell adnom Túri Ferencnek, a Mezőhegy esi Cukorgyár főmérnökének. Szin­te csodát kellett művelniük a gyári rekonstrukción dolgozók­nak ahhoz, hogy a feldolgozás szeptember elején megkezdőd­hessen. Itt mindenki ereje, tu­dása legjavát „dobta be”, kár lenne a munkák között fontos­sági sorrendet felállítani, kár lenne bárkit egy újságcikkben kiemelve a többiek fölé helyez­ni. Így ítéli ezt meg Viczián Brúnó műszakvezető is, aki a rekonstrukciós munkákban köz­vetlenül ugyan nem vett részt, de annak eredményét a feldol­gozást irányítva elsőként ellen­őrizheti : — A rekonstrukció — amel­lett, hogy munkaerő-megtakarí­tást hozott — növelte a feldol­gozásban eddig elért teljesítmé­nyeket is. Az új diffúziós be­rendezés folyamatos üzemelést tesz lehetővé, ráadásul jelentős A tárgyalóteremből Garázdaságét! nyolc hónap szabadságvesztés A békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta Lukács József, Békés­csaba, Partizán út 17. szám alatti lakos bűnügyét. A 30 éves férfi volt már büntetve. A szarvasi Járásbíróság ez év má­jusában rongálás és garázdaság miatt vonta felelősségre. A büntetés végrehajtásának meg­kezdése előtt a vádlott újabb bűncselekményt követett el. Jú­lius 13-án Békéscsabán több vendéglőben italozott. Az esti órákban kerékpárral indult ha­zafelé a Petőfi utcán. Észrevet­te, hogy előtte egy gyalogos ha­lad. Elhatározta, hogy megveri. Kerékpárjával hátulról nekihaj­tott H. Mátyásnak. A sértett el­esett, Lukács József pedig le­szállt kerékpárjáról, és ököllel, ahogy csak erejéből tellett, több ízben megütötte. H. Mátyás sú­lyos sérülést szenvedett. A városi bíróság Lukács Jó­zsefet súlyos testi sértés, és ga­rázdaság bűntette, valamint közlekedési vétség miatt 6 hó­nap szabadságvesztéssel sújtot­ta. Az ítéletet a szarvasi Járás- bíróság ítéletével összbüntetésbe foglalta, s ennek alapján 8 hó­nap szabadságvesztést állapított meg. Ezenkívül kényszerelvonó kezelésre is kötelezte. A szabad­ságvesztést a vádlottnak börtön­ben kell letöltenie. Az ítélet jogerős energia-megtakarítást is elér-1 hetünk, hiszen a korábbinál ke­vesebb vizet kell a kristályosí­tás során elpárologtatni. Egy szó, mint száz: nagyszerű mun­kát végeztek az itt dolgozók. — A mi embereinkről van szó — teszi hozzá gyorsan Túri Fe­renc, majd így folytatja: — A kivitelezők mi magunk voltunk. Az építési munkákat, a szerelést, a diffúzió beépítését, a festést mind-mind maguk csi­nálták a cukorgyár dolgozói. Talán ezért is lettünk készen határidőre. Mindenki tudta: tő­le is függ, mi lesz a körzetben megtermesztett cukorrépával. Tudták, hogy igyekezetükkel millió forintokat mentenek meg. Nem számított, hogy hány mű­szak, nem számított, hogy 8 vagy 10 óra naponta. Kérés nélkül tette mindenki, amit kellett. Béreltünk egy toronydarut, le­emeltük a gyártetőt. Mert erre volt szükség. Igaz, ez másfél millió forintba került, de ha nem így járunk el, talán csak most indulna a gyár™. Pénz van a földben is Á gyár azonban már szeptem­ber 5-én megkezdte a répa fel­dolgozását. Százötven cukor­gyári munkás 100 napos erőfe­szítése tette lehetővé. Igaz, a kezdést eredetileg szeptember másodikára tervezték, de a „csúszás” már nem a cukorgyá­riak lelkén szárad. — Az augusztus 20-a utáni váratlanul nagy mennyiségű csa­padék keresztülhúzta számítá­sainkat — mondja dr. Vitay Já­nos, a gyár termeltetési osztá­lyának vezetője, magyarázattál is szolgálva: — A feldolgozás folyamatos­ságának biztosításához kevés lett volna az esők előtt betakarí­tott, alig néhány ezer tonna ré­pa, figyelembe véve, hogy már j a kezdeti időkben is 260—270 j vagon cukorrépát tudtunk fel- j dolgozni. De hát ilyen az időjá- j rás. Kiszámíthatatlan. Ma már — jó időben — viszont annyi cukorrépát veszünk at naponta, hogy a feldolgozás alig bír lépést tartani ezzel az ütemmel. Pedig a termelők is jobban járnának, ha egy-két hétig a földben hagy­nák még a répát, amely naponta egy százalékkal is képes ebben az időszakban gyarapítani a sú­lyát,, a cukortartalomról nem is beszélve. Száz hektáron ez akár félmillió forint bevételi többletet is jelenthet egy-egy termelőnek. Ezen is többet ille­nék gondolkodni. Hiszen itt pénz van a földben is. Az időjárással tehát — akár jó, akár rossz — valami baj mindig van. Mindenesetre a Mezőhegyes! Cukorgyár dolgo­zik. És ez a lényeg, mert augusz­tus elején, amikor az üzemben még legalábbis a kívülálló sze­mével nézve — minden képzele­tet felülmúló „össze-visszaság” uralkodott, nos, akkor az időjá­rásról vajmi kevés szó esett. Kezdődhet megint elölről Égy toronydaru. Százötven ember. Száz nap. Eredmény: korszerű, tiszta, áttekinthető, vi­lágos. világos színekkel kifestett üzemben, megnőtt teljesítő- képességgel időben kezdhették meg a cukorrépa-feldolgozást Mezőhegyesen. Ezzel együtt le­zárult a gyári rekonstrukció második szakasza is. Az erőmű felújítása után most üzembe lé­pett az új diffúziós berendezés. Jövőre pedig a cukorfőző-készü- lékek cseréjére kerül sor. Utá­na jöhetnek az új centrifugák is. A 100 éves gyár tetejét megint leemelik majd. Kezdődhet me­gint elölről. Mindez milliókba kerül. Ügy látszik azonban, hogy ezt na­gyon is jól tudják, akik az üze­meltetés tervszerű kezdését le­hetővé tették. Kötelességen fe­lüli munkával akár. Csakhogy a milliók ne vesszenek kárba. Kőváry E. Péter Vetítőgép, magnó az óvodai neveléshez Eredményes patronáló mozgalom Békésszentandráson Békésszentandráson az óvodá-, kát rendszeresen patronálják a különböző gazdasági egységek, így a szőnyegszövő, a Tessedik Termelőszövetkezet, a Talajja­vító Vállalat, valamint a Zal­ka Máté Tsz. Az 1-es számú óvoda például a Tessedik Tsz-szel kötött | együttműködési megállapodást, t s ennek keretén belül vállalták, hogy elkészítenek egy fedett já­tékszínt, melynek építése az év végéig befejeződik. Segítséget nyújt a Tessedik Termelőszö­vetkezet a másik óvodának is, melynek során csinosították, szépítették a gyerekek második otthonát. A testneveléshez szük­séges eszközöket is be tudták szerezni az óvónők. A'korszerű ovodai nevelés se­gédeszközeit is biztosították Békésszentandráson. Többek kö­zött magnót, vetítőt és lemez­játszót szereztek be a tanács segítségével. Az itt dolgozók magúk is vállalnak társadalmi munkát. A gondozónők például átfestették az épületet, belak­kozták a padlókat és egyéb munkákat is elvégeztek. A társadalmi munka és a pat­ronáló mozgalom lehetővé teszi a további tervek, elképzelések megvalósítását is: többek kö­zött babaház építését, ügyesség­fejlesztő mászóját.ékok készíté­sét, a központi fűtés bevezeté­sét, hogy az elkövetkezendő években még szebbé tehessék a kicsinyek otthonát. Kezdődik a vadászszezon Szezonnyitó közgyűlést tartott a mezőgyáni vadásztársaság, j Szabó Mihály, a társaság elnö­ke adott , tájékoztatást a nim- ródok előtt álló feladatokról. Elmondotta többek között, hogy a vadgazdálkodás fejlesztése ér­dekében fácántelepet építenek Üjszalontán, amelynek egy ré­sze már elkészült. Egy tanulót ösztöndíjjal Csongrádra a vad- tenyésztő szakiskolára küldtek. A MAVAD-dal kötött szerződés alapján az idei vadászszezon­ban 800 élő nyulat, 1500 élő fá­cánt, 2000 lőtt fácánt és 150 lőtt őzet adnak át. A vezetőség úgy döntött, hogy az, aki valameny- nyi vadászaton részt vesz, 55 vadat kap az idényben. Az idei szezon október 5-én kezdődik közös vadászattal. Az előzetes felmérések szerint gaz­dag zsákmányra számíthatnak, hiszen a kedvező idő hatására különösen apróvadból volt nagy a szaporulat. Ugyancsak a köz­gyűlésen a társulat titkára bal­esetvédelmi oktatást tartott, egy ifjú vadász pedig a házi alap­szabályt ismertette a tagság­gal 3 úfíiMmss, 1375 OKTOBER 1. Ax © nevűkben is — teljes névvel „Kedves 116 36—04-tulajdo­nos! Meglepve tapasztalom, hogy egy hete Ön beáll arra a hely­re, amelyet több mint másfél éve —mint hasonló jogú társtulajdo­nos — gépkocsim parkolására használok. Emiatt másnak a helyére vagyok kénytelen állni. S mivel nem akarom alkal­mazni az ököljogot, semmi ked­vem Ön miatt mással vesze­kedni. Kérem, intézzük el ezt az autósok udvariassága alap­ján. Köszönöm Az UG 89—63 tulajdonosa.” Békéscsabai ismerősöm talál­ta levelesládájában ezt a fur­csa hangvételű felszólítást. Ma­ga sem tudta mire vélni a dol­got, s kérte az újságíró véle­ményét, ami a foglalkozás ve­lejárójaként rendszerint nyom­tatásban lát napvilágot. Kezdjük mindjárt azzal, mi­szerint meglepve tapasztalja, hogy az IZ 36—Oá is arra a helyre áll. ahová esetenként ő szokott. pontosabban azon, hogy másnak is van olyan jo­ga, mint neki. Pedig van, mert az OTP. és állami lakások kö­rüli térség közterület, amely­ből senki nem vásárolt meg, vagy kapott egyetlen négyzet- méternyit sem. Nem tehet hát úgy, mint hajdan a magántu­lajdon feltalálója, aki — so­kak szerint minden további gyűlölködés okozója — leszúrt néhány karót és a közte levő területre azt mondta; ez az enyém! A levélíró azzal sincs tisztában, hogy nem létezik kü­lön udvariassági kódex autósok és gyalogosok számára, amit feltehetően nem kell indokolni, hanem társadalmi illem van, amelynek — s ilyen különbö­zőség már van — mindenki azon a szinten felel meg, ami. lyenen maga is van. Nem tudom, miből gondol­ják egyesek, hogy a gépkocsi­val együtt különféle előjogokat is megvásárolnak, de azt tu­dom, hogy. ez a tévhit olyan magatartásformákat szül, mint az önzés, az agresszivitás. Az idézett levélben mindkettő fel­fedezhető, hiszen már az írást is az önzés diktálta. De ott van benne az agresszivitás is. mert mint lehetséges elintézési módot, megemlíti az ököljogoí. Ez a magatartás köztudottan veszélyes a közlekedésben, am úgy véljük, túlnő ezen, mert az önzés, a törletés, az agresz- szivitás társadalmilag is ve­szélyes és ilyenformán idegen a szocialista erkölcsöktől. Ugyanúgy, mint a nyílt fele. lősség vállalás helyett a ho­mályba burkolézás, egy rend­szám mögé búvás. Bizonyára a levélíró is érezte eljárásának helytelenségét, különben felfed­te volna inkognitóját. Nos, er­re a jobb érzésre apellálva, feltételezzük, hogy levonja a szükséges következtetéseket. Már csak azért is, nehogy valaki az eset kapcsán általá­nosítson és a másként gondol­kodó, meggyőződésem szerint többségben levő embereket is így ítélje meg. Az ő nevükben — stílszerűen — az UV 44—88 tulajdonosa, természetesen tel. jes névvel: Seleszt Ferenc Állattenyésztési szakmérnökképzé Mosonmagyaróvárott — Ismét indul az állatié- i nyésztési szakmernökképzés Mo­sonmagyaróvárott — mondotta | kérdésünkre dr. Hajdú Frigyes, j a továbbképzési csoport' veze­tője, majd hozzátette: 1a tech­nikai-tudományos fejlődés a me­zőgazdaságban is érezteti hatá­sát, és a sok újra csak a szak­emberek szervezett oktatása biztosítja a megfelelő felkészü­lést. Felhívással fordultunk az állattenyésztési szakembereket foglalkoztató mezőgazdasági nagyüzemek, intézmények veze­tőihez, hogy az állattenyésztési feladatok magasabb szintű ellá­tására segítsék elő szakembereik részvételét a szakmérnökkép­zésben. — Mit nyújt e továbbképzés? — A szakmernökképzés alap­ján behatóbb biológiai, műsza­ki, ökonómiai, szervezési, veze­téselméleti. és gyakorlati isme­retekkel gazdagodik a hallgató Ezek az ismeretek az állatte­nyésztési termelés teljes verti­kumát felölelik. Hazánk állat- tenyésztésének fejlődése, az üze­mek közötti és az üzemeken belüli specializálódása, de emel­lett a gazdaságok széles körű, több állatfajra kiterjedő te­nyésztési és termelési tevékeny­sége is megnöveli ezt. A félve tel követelményei: agrármérnö­ki diploma és legalább két év- állattenyésztésben eltöltött gyá korlat. — Milyen feladatokra készí­tik fel a szakmérnököket? — A megszerzett ismeretek alapján termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, fel­ügyeleti szerveknél egy-egy üzem, esetleg körzet állatte­nyésztését, a tenyésztői és ter­melői tevékenységet, a hozzá beosztott üzemmérnökök és ag­rármérnökök munkáját irányít­hatja a szakmérnök. Az üzem állattenyésztésének fejlesztésére, az esetleges specializációkra, az ágazat megszüntetésére vagy ú.i termelési ágazat indítására vo­natkozó terveket elkészítheti. Ezenkívül természetesen döntő szerepet vállalhat a távlati fej­lesztésben, képviseli az üzem állattenyésztésének kapcsolatát az üzemen belüli más ágazatok­kal, illetve az iparral — Mikor indul az oktatás és meddig lehet jelentkezni? — Októberben még elfoga­dunk jelentkezést. Az első fél év október végén kezdődik. Koloszár Gábor Közül etek és magánfelhasználók részére DESIRE II. osztályú vetőméretú szabvány étkezési burgonyát értékesítünk. Ál- 200,— Ft/q. Értékesítéssel foglalkozik: Goda Sándor, kereskedelmi előadó. BALKÁNYI ÁLLAMI GAZDASÁG Telex; 73360. Telefon: Balkány: 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom