Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-17 / 244. szám
Ünnepi munkaülést tartott a megyei tanács {Folytatás az 1. oldalról) állammá szerveződésének megteremtése. Ma már történelmi jelentőségűek a tanácsokról szóló I. törvény indokolásában az altkori belügyminiszternek, Kádár elvtársnak elmondott szavai: „A helyi tanácsok felállítása, ezeknek jelenlegi helyi közigazgatási rendszerünkhöz képest fejlettebb demokratikus rendszere olyan haladást jelent, amelyet nyilvánvalóan örömmel fog üdvözölni munkásságunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk Visszatekintve a 25 éves, eredményekben gazdag, de gondoktól, hibáktól sem mentes munkára, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a tanácsok megálltéit a helyüket, beváltották a működésükhöz fűzött reményeket. Politikailag, szervezetileg megerősödtek, a lakosság érdekeit szolgáló, tekintélyes, állami szervekké váltak. Kifejezői népünk egységének, a munkásparaszt szövetségnek. Tevékenységük kezdettől fogva a népha- tnlom erősítésére, a szocialista állam feladatainak megvalósítására irányultak. Egy rövid ünnepi megemlékezés keretei nem teszik lehetővé a tanácsok két és fél évtizedes tevékenységének részletes méltatását. Ezért csak vázlatosan utalhatok 25 éves fejlődésünkre, amely elválaszthatatlan szocialista fejlődésünk egészétől. Az első tanácstörvény alapjában megfelelő keretet teremtett működésünkhöz. A lakosság is várakozással, bizalommal fordult a tanácsok felé. A tanácsokról alkotott I. törvény minden pozitív érdeme ellenére nem hozta meg és nem is hozhatta minden vonatkozásban a várt eredményeket. Egyrészt azért, mert a tanácsok ebben az időszakban nem rendelkeztek megfelelő hatáskörökkel, önállósággal és anyagi eszközökkel, ezáltal csak részben tudtak eleget tenni azoknak a kommunális, kulturális, egészségügyi és egyéb ellátási igényeknek, amelyeket jogosan támasztott velük szemben a lakosság. Másrészt azért sem, mert a tanácsok életére is negatív értelemben hatott a személyi kultusz időszaka, a törvénysértések, a társadalmi és gazdasági életben jelentkező hibák. (Mint például a túlfeszített begyűjtés, a termelőszövetkezetek erőltetett szervezése, irreális adókivetés, stb.) 1957-ben az ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány következetesen és határozottan szüntette meg a párt, állami és társadalmi, valamint a gazdasági életben meglevő hibákat. Párton belül visszaállította a lenini normákat, a kollektív vezetés elvét. Határozottan fellépett a szektás, dogmatikus nézetek ellen, hangsúlyozva a két- frontos harc jelentőségét és fontosságát. Következetesen szüntette meg a törvénysértéseket és biztosította a törvények, határozatok, a törvényesség szigorú betartását. flz MSZMP helyes politikája teremtette meg szocialista fejlődésünk további feltételeit. Kidolgozásra került az új agrárpolitika, amely jól szolgálta dolgozó népünk egyetemes érdekeit, erősítette a munkás-paraszt szövetséget és megteremtette az alapját a mező- gazdaság szocialista átszervezésének, mely feladat sikeres teljesítésében tevőlegesen vették ki részüket helyi tanácsaink. Kidolgozta az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének irányelveit, a tanácsrendszer továbbfejlesztésének politikai és szervezeti kereteit. Az MSZMP IX. kongresszusa eélaai tűzte ki az államélet átCsepregi Pál, a megyei tanács ka Érdemrend arany fokozatát fogó fejlesztését. Egyértelműen . leszögezte, hogy a tanácsrendszer bevált és továbbra is a tanácsi szervezet keretei között keli megoldani a helyi államigazgatásra háruló feladatokat. Állást foglalt új, korszerűbb tanácstörvény kidolgozása és abban a tanácsok szerepének pontosabb meghatározása, hatáskörük, önállóságuk további növelése mellett. Mindezzel a tanácsok ösztönzést kaptak a bátrabb kezdeményezésekre, a helyi erőforrások fokozott feltárására, intézményeik és vállalataik fejlesztésére. Gyors ütemben bontakozott ki szerepük a terület- és település- fejlesztésben, a településeken belül az infrastruktúra ésszerű és gazdaságos megvalósításában, az ezzel kapcsolatos koordinációban, a lakossági szolgáltatások fejlesztésében, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak egyszerűbb és gyorsabb intézésében. A magyar országgyűlés 1971. február 10-i ülésén fogadta el a harmadik tanácstörvényt. Az 1971. évi I. számú törvény a marxista—leninista áiíamépítés elveire alapozva megteremtette a tanácsi munka jelentős továbbfejlesztésének feltételeit. Üj módon határozta meg a tanácsok és szerveik jellegét. Korszerűsítette szervezetüket, működésüket, képviseleti rendjüket, központi irányításukat. Növelte hatáskörüket, önállóságukat és ezzel egyben fokozta felelősségüket is. A tanácsok munkája új lendületet vett, a törvény helyesnek bizonyult. Kedvezően változott a tanácsok területi igazgatási rendszere és szakigazgatási szervezete. Ma már a községi lakosság közel fele nagyközségekben él és örömmel tapasztalhatja az ehhez fűződő előnyöket. A községekben általában fejlettebb a kommunális, kulturális, egészségügyi ellátás, az ipari és kereskedelmi szolgáltatás. A tanácsoknak korábban is jelentős szerepük volt az állampolgárok ügyelnek intézésében, a szocialista törvényesség érvényesítésében. Felelősségüket tovább növelte, hogy az új tanácstörvényben megfogalmazott elvek alapján — elsősorban a helyi tanácsszervek — több száz új hatáskört kaptak és több mint 20, korábban központi irányítás alatt működő szervezet került a tanácsokhoz. Ma már a hatósági ügyek több mint 80 százalékát helyben, tehát ott intézik, ahol azok felmerülnek. A tanácsok megfelelően élnek i • nagyobb hatáskörrel. Kultú- 1 elnökhelyettese átveszi a Mun- (Fotó: Demény Gyula) ráltabb lett az ügyintézés, közvetlenebbé vált az ügyfelekkel való foglalkozás. Kedves Elvtársakl A tanácsi munka elsődleges tényezői a testületek: a tanácsok, a végrehajtó bizottságok, ezek tagjai. Ahogyan bővült önállóságuk, hatáskörük, úgy növekedett felelősségük, irányító szerepük. A testületi ülések mindinkább olyan fórumok, ahol sokoldalú, sokszor szenvedélyes vita után valóban érdemlegesen döntenek a terület, a település életének, fejlődésének fontos kérdéseiben; ahol teret kap az alkotó, tettre kész kezdeményezés. Csak az elismerés hangsán szólhatunk a tanácstagokról, akik önzetlenül vállalják megtisztelő, de gyakran nehéz, sok szabad időt felemésztő megbízatásukat, képviselik választóik érdekeit, tolmácsolják javaslataikat. Külön is elismerés illeti mindazokat, akik 25 éve tagjai a t'anácstestületnek, de elismerés illeti azokat is, akik a megelőző években voltak tagjai a tanácsoknak, vagy akik a mostani ciklusban töltik be a nép megbízásából tanácstagi tevékenységüket. A 25 év eredményei mögött ott van a népünkkel egybeforrt tanácsapparátus vezető és beosztott dolgozóinak mindennapos erőfeszítése, felelősségteljes, hozzáértő munkája, hivatássze- retete is. A tanácsapparátus dolgozói mindjobban érzik a párt, a kormány és az egész társadalom részéről megnyilvánuló bizalmat, a javuló anyagi és erkölcsi megbecsülést, az élet- és munkakörülmények folyamatos javítását. Elismerésre méltó az a tevékenység, amit a tanácsi vállalatok, intézmények, gazdasági, kulturális, egészségügyi szervek végeztek a tanácsok irányításával. Ügy gondolom, hogy nem ünneprontás a méltató szavak mellett szólni a tanácsok előtt álló teendőkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa lelkesítő, de egyben felelősségteljes munkát igénylő célokat tűzött népünk elé. Most a végrehajtás van soron és ebben nagy szerep vár a tanácsokra. A tanácsok számára is meghatározó jelentőségű a kongresszusnak az az állásfoglalása, hogy a szocializmus sikeres építésének továbbra is alapvető követelménye a szocialista állam erősítése, az állami feladatok színvonalas ellátása, a szocialista demokratizmus szélesítése. Ennek úgy tehetünk eleget, ha folyamatosan tovább javítjuk népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási tevékenységünket, ha még jobban, hatéko- . nyabban és öntevékenyebben \ élünk a tanácstörvényben kapott önállósággal és hatáskörrel. Rövidesen testületi ülésen tárgyaljuk meg a megye V. ötéves tervét, az ebből adódó feladatokat. Megyénk lakossága elvárja a tanácsoktól, hogy a következő években is fejlesszük, szépítsük a településeket, tovább szorgalmazzuk a lakásépítkezés ütemét, s,vele együtt a közművesítés, a kereskedelmi, az iskolai, a bölcsődei ellátottság színvonalát. Mindez a lakosság véleményén, javaslatain alapuló központi és helyi érdekeket jól ösz- szehangoló, a szükségleteknek megfelelő rangsorolású tervet igényel. E feladat végrehajtását helyi, saját társadalmi, anyagi feltételek biztosítása mellett igényli a kiemeltebb központi segítséget és támogatást. De nemcsak ezt, hanem körültekintő, takarékos gazdálkodást, a beruh!-• zások mértéktartó megtervező- | sét, időben és jól történő előkészítését, az építőipari kapacitás biztosítását. A szocialista társadalmunk j előtt álló növekvő feladatok megkövetelik, hogy a tanácsok egész tevékenységüket állítsák j méginkább a gazdasági szervező és kulturális nevelő munka, a terület- és településfejlesztés, a lakosság sokoldalú ellátása, élet- körülményeinek javítása szolgálatába. Hasznosítsák ennek érdekében még jobban a szellemi J és anyagi erőforrásaikat, tárják fel a helyi lehetőségeket, ésszerűbben használják fel anyagi eszközeiket. Továbbra is szükséges a tanácsi testületek meghatározó és irányító szerepének erősítése, különösképpen a határozatok következetes végrehajtásának, ellenőrzésének biztosításában. Erre a jövőben fokozottabb gondot kell fordítanunk. Ezt jelölte meg többek között feladatul a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa nemcsak a,párt, hanem az állami és más szervek irányában is. Mert bármilyen alapos, megfontolt, jó határozat vajmi keveset ér, ha elmarad ennek gyakorlati végrehajtása és a megvalósítás számonkérése. Törekednünk kell területi koordinációs feladatkörük maradéktalan ellátására, különösen a lakás- és közműépítés, a gyermekintézmények közös megvalósítása és a lakossági szolgáltatóhálózat gyorsabb ütemű kiépítése érdekében. Szükséges, hogy a koordináció terjedjen ki a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátásának a javítására, a társadalompolitikai célokat megfogalmazó párt- és kormány- határozatok végrehajtására is. A tanácsok ezután sem nélkülözhetik munkájukban a lakosság cselekvő támogatását, aktív részvételét. Ez megköveteli, hogy szüntelenül fejlesszék tevékenységük demokratikus vonásait, éljenek még jobban a tanácstörvényben biztosított demokratikus fórumok lehetőségeivel. A tanácsi testületek, ve- I zetők tekintsék kötelességüknek az állampolgárok sokoldalú tá- I jékoztatását, észrevételeik figye- J lembe vételét, javaslataik lehetőség szerinti megvalósítását és ! követeljék ezt meg a tanácsapparátus minden dolgozójától. A helyi tanácsok tagjai tűzzék nuig szorosabbra kapcsolataidat választóikkal. az üzemi kollektívákkal, tolmácsolják észrevételeiket, a közérdek figyelembevételével megbízásaikat, mozgósítsák őket a tanácsi feladatok megoldásában I való részvételre. A tanácsok tevékenységének.) továbbra is nélkülözhetetlen eleme a Hazafias Népfronttal, a ! társadalmi és tömegszervezetekkel való hatékony együttműkö- j dés. amelynek révén újabb társadalmi erők kapcsolódhatnak be a város és községpolitikai célok kialakításába és megvalósításába. Szocialista társadalmunk gyois fejlődése, céljaink megvalósítása mindig új és fokozottabb követelményeket támászt. Ezek teljesítéséhez elengedhetetlen valamennyi tanácsnál a vezetés színvonalának állandó emelése, a munka hatékonyságának, személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos javítása. Mint minden állami szervnek, a tanácsoknak is kötelességük, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák az ügyintézést, lépjenek fel a helyenként még tapasztalható bürokratizmus, nehézkes ügyintézés ellen, mert ez, rontja az állampolgárokkal való kapcsolatokat. Kedves Elvtársak! Huszonöt év távlatából bízvást megá' ipíthatjuk, hogy a tanácsok társadalompolitikai rendszerünk szerves, elválaszthatatlan intézményévé váltak, szocialista rendszerünk aktív részesei, élvezik a lakosság bizalmát. Tevékenységükkel a párt politikájának megvalósítását, a szocializmus teljes felépítésének nagy ügyét szolgálják, végzett munkájukkal hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom teljes felépítéséhez — fejezte be beszédét Klaukó Mátyás. * A nagy tetszéssel fogadott ünnepi köszöntő után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át. Munka Érdemrend arany fokozatát: Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese és Mészár József, á gyulai Városi Tanács V. B. tagja, a tanács nyugalmazott elnökhelyettese; a Munka Érdemrend ezüst fokozatát: Molnár István, Dévaványa nagyközség Tanácsának elnöke, és Pagyoga Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottsága személyzeti és oktatási osztályának csoportvezetője; a Munka Érdemrend bronz fokozatát: Szabó István, a békéscsabai Városi Tanács tagja és Orbán Pálné, a megyei tanács vb Orosházi Járási Hivatalának titkársági főelőadója vették át. A 25 éves tanácsi munkáért kitüntető jelvényt 11-en kapták a megyei tanács ülésén. Az ünnepi aktus befejezéseként Nagy József, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának elnöke köszöntötte a tanácsülést. Ezt követően az elfogadott napirendeknek megfelelően folytatta munkaülését a testület. Tudomásul vette dr. Jakucs Tamásnak, a megyei bíróság elnökének a bíróság működéséről szóló tájékoztató jelentését; megvitatta és elfogadta Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztését a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések intézéséről. A továbbiakban elfogadta a testület Steigervald György kereskedelmi osztályvezető beszámolóját, a fogyasztói érdekvédelem ellenőrzéséről. A vitában felszólaltak Szalai Dániel, Békésszentandrás, Hajdú Mihályné Kondoros, Földesi Istvánná Kamut, Molnár Gábor Békéscsaba, Novak Mátyás Gyula, Bozsó Lajosné Békéscsaba, Hornok Nándorné Gyula, Du- mitrás Mihály Orosháza, Csepregi Pál Békéscsaba, megyei tanácstagok, valamint Kónya Jánosáé Budapest, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség képviselője, dr. Varga István Békéscsaba, Steigervald György Békéscsaba, meghívott vendégek. Végül bejelentések és interpellációk hangzottak el. (A tárgyalt napirendekre és az interpellációkra lapunk későbbi számaiban visszatérünk). Az ünnepi tanácsülés az elnöklő Klaukó Mátyás zárszavával ért véget. Roeskár János
