Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-17 / 244. szám

Nagygyűlés Szombathelyen (Folytatás az 1. oldalról) késével lehet elérni. Hangsúlyoz­ta: tiszteletet a munkásosztály­nak, a parasztságnak, az értel­miségnek, a dolgozó népnek, amely a szocializmusba vetett hitével, értelmével, szívével, szorgalmával az eredményeket létrehozta. További sok sikert kívánt, majd rátért az általá­nos belpolitikai kérdésekre. A Magyar Népköztársaság helyzete szilárd, a magyar nép következetesen halad a fejlett szocialista társadalom építésé­nek útján — mondotta, majd részletesen szólt az eredmé­nyekről', a feladatokról, s a mun­ka hazai és nemzetközi feltéte­leiről. Emlékeztetett rá, hogy a párt XI. kongresszusa, a felsza­badulás 30. évfordulója, az or­szággyűlési választás jó alkalom volt a végzett munka eredmé­nyeinek, tapasztalatainak össze­gezésére, a további feladatok ki­jelölésére. Nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a párt a legutóbbi 15—20 év tapasztalatai alapján folytat­ja meghirdetett és alkalmazott fő politikai irányvonalát: a munkás-paraszt szövetség erősí­tését, a legszélesebb nemzeti ősz- szefogást, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző vi­lágnézetű emberek, hívők és nem hívők, a szocializmus min­den hívének összefogását előse­gítő eddigi szövetségi politikáját. Szólt arról, hogy mostani leg­fontosabb feladatunk a IV- öt­éves terv sikeres befejezése; hogy ezzel jól megalapozzuk az 1976. január 1-én induló V. öt­éves tervet. Hangsúlyozta, hogy biztosított további szolid, de megalapozott fejlődésünk min­den feltétele, s jó munkával túl­jutunk a mostani — elsősorban a kedvezőtlen külső körülmé­nyek okozta — átmeneti nehéz­ségeken. Támaszkodhatunk sal­ját erőinkre és a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjet­unióval való együttműködésben rejlő nagy erőre. A Magyar Népköztársaság kül­politikájával foglalkozva kiemel­te, hogy hazafias, ugyanekkor [ internacionalista és békét építő külpolitikánk eredményes. En­nek alapján ítélik meg a Ma­gyar Népköztársaságot nemzet­közi téren is. Hazánkat a Szov­jetunió, a Varsói Szerződés töb­bi országai, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tagál­lamai, a szocialista világrendszer » országai szilárd és fejlődő szó- 1 cialista országként tartják szá­mon. De tekintélyünk van a harmadik világban és a kapita­lista országokban is, mert kö­vetkezetesen képviseljük a bé­kés egymás mellett élés politi­káját A továbbiakban hangsúlyozta, hogy folytatjuk a XI. kongresz- szuson megjelölt népünk érde­keit szolgáló internacionalista külpolitikánkat, tovább erősít­jük szövetségünket a Szovjet­unióval, a többi testvéri szoci­alista országgal, kötelezettségeit teljesítő tagjai vagyunk és ma­radunk a Varsói- Szerződésnek, amelyre mindaddig szükség van, míg agresszív katonai szövetsé­gek fenyegetik a béke fenntar­tását. Tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Kifejtette a párt és a kormány állásfoglalását a külpolitika egyéb, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről, majd hangsúlyozta: következetesen részt veszünk a haladásért foly­tatott világméretű küzdelemben, a békés egymás mellett élés po­litikájának megvalósításában. A nagy tetszéssel fogadott be­szédét azzal fejezte be Kádár Já­nos, hogy a párt előre tekint, el­veiben megingathatatlan, szoci­alista céljaiból semmit sem en­ged, tervei reálisak, továbbra is összeforrottan dolgozik a töme­gekkel, s ha mindenki a maga helyén elvégzi a feladatát, előbb, re jutunk, elérjük céljainkat A Központi Bizottság számít az ország, Vas megye kommunis­táira, dolgozóira. Dr. Gonda György zárszava után a nagygyűlés az Intemaci- onálé hangjaival ért véget. A Központi Bizottság első tit­kára este visszautazott a fővá­rosba. (MTI) * Penzai kSIdiftség megyénkben A vendégek tegnap találkoztak az MSZMP megyei bizottsága propaganda- és művelődési osztályának munkatársaival, amikor is Várai Mihály né adott tájékoztatást megyénk életéről (Fotó: Demény Gyula) Lázár György fogadta a mongol miniszterelnök-helyettest Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön délután hivatalában fogadta Dumagin Szodnomot, a Mongol Népköz- társaság miniszterelnök-helyet­tesét, az állami tervbizottság el­nökét, aki az 1976—1980. évi népgazdasági tervek egyezteté­sével kapcsolatos tárgyalások al­kalmából tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke. Jelen volt Banda- Hón Dügerszüren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagyköve­te. (MTI) Á mezőgazdasági társulások jogi szabályozásának továbbfejlesztése Országos tanácskozás Békéscsabán A Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti jogász szakosztá­lyának országos elnöksége, az MJSZ Békés megyei szövetke­zeti szakosztálya és a két tsz- szövetség együttműködésével or­szágos tudományos tanácskozást rendeznek október 20-án és 21- én Békéscsabán a mezőgazda- sági társulások jogi szabályozá­sának továbbfejlesztéséről. A megyei szövetkezeti jogász szakosztály vezetőségéhez szer- I dán délutánig 180 érdeklődő je- j lentette be részvételét. Közöttük i nemcsak termelőszövetkezeti I jogtanácsosok találhatók, ha- i nem a politikai, társadalmi és j gazdasági élet több ismert veze- I tő egyénisége. Dr. Szép György, az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályá­nak helyettes vezetője mond vi­taindító előadást a társulások­kal összefüggő jogi szabályozá­sokkal kapcsolatban. A vitában részt vesz többek között dr. Daj­ka Balázs, a MÉM Szövetkezet­politikai Főosztályának veze­tője, dr. Lévai Tibor, a Leg­felsőbb Ügyészség Polgárjogi Fő­osztályának vezetője, dr. Maril­lái Vilmos, a Közgazdaságtudo­mányi Intézet tudományos fő­munkatársa és dr. Csizmadia Emőné tudományos főmunka­társ. Vendégek Magadamból A nagyszénás! Lenin Termelő- szövetkezetben 1972-ben alakult meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja. Ebben az évben a Lenin és a Dózsa Ter­melőszövetkezet egyesülésével a tagcsoport munkája kibővült, megnőtt a taglétszám is. Eredményes munkájukat több megmozdulás fémjelzi. A szö­vetkezet három autóbuszával 80 termelőszövetkezeti tag láto­gatott el a Szovjet Kultúra Há­zába. Megtekintették a szovjet nép sikereit fémjelző kiállítást. Augusztus 16-án pedig a kis­stadion közönségével együtt tap­soltak az Ukrán népi balett pro­dukcióinak. Október 14-én az MSZBT-tagcsoport meghívására szovjet vendégek érkeztek a szö­vetkezetbe. A szívélyes baráti beszélgetés után megtekintették a termelőszövetkezet több új lé­tesítményét, majd a termelőszö­vetkezet megvendégelte a 31 ta­gú küldöttséget. Kicserélték a termelési tapasztalatokat. Volt miről beszélgetni, hiszen a ven­dégek a szovjet föld legtávolab­bi pontjáról, Magadamból ér­keztek, mely mintegy 13 ezfer ki­lométerre van hazáiiktóL Szerdán Békéscsabára ‘érke­zett Butov Vaszilij Alekszeje- vics szovjet testvér-megyénk, Penza pártbizottsága lektori cso­portjának vezetője és Silov Szergej Petrovics a kolisejszki járás propagandaosztályának ve­zetője. A szovjet vendégek csak­nem tíznapos itt-tartózkodásuk során előadásokat tartanak „A szovjet bel- és külpolitika az SZKP XXV. kongresszusa előtt”, valamint „A Szovjetunió IX. öt­éves tervének megvalósítása” címmeL Testvérmegyénk küldötteit az első napon Békéscsabán fogad­ták Gyulavári Pál és Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bi­zottságainak titkárai, valamint Várai Mihályné, az MSZMP Bé­kés megyei bizottsága propagan­da- és művelődési osztályának vezetője. Tegnap, csütörtökön a vendégek találkoztak a propa­ganda- és művelődési osztály munkatársaival, s rövid tájékoz­tatást kaptak megyénkről, az itt folyó munkáról, majd a délutá­ni órákban Szarvason és Békés- szentandráson tartottak előadást. Ma, pénteken délelőtt a bé­késcsabai városi pártbizottság vendégeiként városnézésen vesz­lek részt dr. Becsei József tit­kár vezetésével. Délután Békés­csabán az Oktatási Igazgatósá­gon a( Marxista—Leninista Esti Egyetemen, valamint a Tégla- és Cserépipari Vállalat kommunis­táinak tartanak előadást. Szom­baton Gyulán és Sarkadon, va­sárnap Orosházán, hétfőn Tót­komlóson és az Orosházi Üveg­gyárban, kedden Mezőberényben és Békésen, szerdán Szeghal­mon és Füzesgyarmaton tartják meg előadásaikat. Október 23-án, csütörtökön az MSZMP megyei bizottságának munkatársaival találkoznak, s tartanak előadást, másnap pén­teken hazánk fővárosával is­merkednek, s innen utaznak ha- m Penzába, Ä kékköpenyes diákok pisszenés nélkül lesik a tanárnő kérdését: — Milyen népköltészeti alko­tásokat ismerünk? A gyerekek nagyobbik része majdnem kiesik a pádból, úgy jelentkezik, bár van olyan kis­lány is, aki annyira egykedvűen néz maga elé, hogy tán’ még a földrengés sem billentené ki nyugalmából. Egy jóvágású fiú feszes vigyázzállásban vágja a feleletet: — A népköltészet legnagyobb alkotása Petőfi Sándor! Dévényi Gáborné tanárnő végtelen türelemmel javítja ki a téves választ, s a gyerekek pe­dig mint az új felfedezést, ve­szik tudomásul a korábban már tanult anyagokat is. A Gyulai 3. számú Általános Iskola mel­lett működő kisegítő osztályok öt-hatodikosainak irodalomórá­ján vagyunk. Később előkerül a lemezjátszó, és a diákok lel­kes örömmel hallgatják hang­lemezről Benedek Elek meséit. — Oktató-nevelő módszereink között különös jelentősége van a szemléltetésnek — mondja az óra utáni szünetben a tanárnő. — Tanulóink mind olyan gyere­kek közül valók, akiknek sérült a központi idegrendszerük, te­hát náluk az elvont gondolko­dás nehezebben sikerül. Vi­szont, ha állandóan látják és hallják azt, amiről szó van, ak­kor könnyebben eljut értelmük­höz a tudnivaló. Nagy hasznát vesszük a rádiónak, lemezját­szónak, van írásvetítőnk és te- levízónk is.Sajnos tanterme­ink távol vannak az „anyaisko- lárik” szertárától, ezért sok szemléltető eszközhöz nem jut­hatunk hozzá, pedig nagy szükr Gyógyító iskola ség lenne rá, hiszen» a tanterv követelményed mindig magasab­bak lesznek, ami érthető is, mert a társadalom hasznos tag­jaivá szeretnénk segíteni ta­nulóinkat. Bizony, ez a munka a pedagógustól rengeteg több- letfáradságot követeL Hamar Véget ér az óra- közi szünet. A gyerekek ismét vár ják a tanár nénit, ezért a be­szélgetést Erney Attiiánéval, a kisegítő tagozat vezetőjével foly­tatjuk. — Ebben a tanévben, ünne­peljük a magyar gyógypedagó­gia megalakulásának 75 éves jubileumát, de Gyulán csak 1961-ben kezdődött a szellemi­leg sérült gyerekek oktatása — tájékoztat Erney Attiláné. — Kezdetben 14 tanulónk volt, ma pedig 69 gyerekkel foglalko­zunk. Hozzánk járnak a környe­ző községekből, elsősorban Gyu­laváriból is a gyógypedagógiai oktatást igénylő diákok. Ta­nulóink egy részénél öröklődő tényező vagy környezeti ártal­mak okozták az idegrendszeri sérülést. Az orvostudomány fej­lődése miatt egyre gyakoribbak azok a koraszülöttek, akiket ré­gebben nem tudtak volna meg­menteni. Életképesek maradnak olyan magzatok is, akiknek nem eléggé fejlett a központi ideg- rendszerük és ezt a lemaradást később már nagyon nehéz be­pótolni. — Ki dönti el egy gyerekről, hogy kisegítő osztályba kell jár­nia? — A hatéves gyereket köte­lező orvosi vizsgálatra kell vin­ni. Előfordul, különösen a nyár végén született kicsiknél, hogy nem iskolaérettek. Szellemi színvonaluk csak a 4-5 éves korú társaik szintjét éri el. Ilyenkor egy évet várni kell és a gyerekek zöme ennyi idő alatt behozza a lemaradást. A szel­lemileg sérülteket a megyeszék­helyen szakorvosokból és pszi­chológusokból álló bizottság vizsgálja meg, és csak ők dönt­hetik el, hogy a tanuló kise­gítő iskolába menjen. — Sokszor a szülők tiltakoz­nak ellene, hogy gyerekük hoz­zánk járjon. Pedig itt tapasztalt pedagógusok nagyobb figyelem­mel kísérhetnek egy-egy diákot, és mi örülünk a legjobban, ha munkánk eredményeként a ta­nuló visszamehet az iskola „ren­des” osztályaiba. Különösen az alsó tagozaton gyakori, hogy olyan rohamosan kézfejlődni a gyerek, hogy az ilyen vissza- telepítsére sor kerülhet Saj­nos, az is előfordul, hogy még az itteni szellemi színvonalat sem éri el valaki* s ezért fog­lalkoztató intézetbe kell vinni. — Milyen a tanulók élete a kisegítő osztályokban? — Rendes órarend szerinti oktatás van nálunk is. Az alsó- és a felsőtagozatos tanulóknál is két osztály van összevonva, tehát összesen 4 a csoportok száma. Délután a gyerekek kü­lön napköziben töltik az időt, ahol tanári felügyelet mellett játszanak és készítik él felada­taikat. Bár az anyaiskoláhk sporttagozatos intézmény, saj­nos a kisegítő osztályok diák­jainak nincs tornaterem, pedig ezeknek a gyerekeknek fokozot­tan szükségük lenne mozgásigé­nyük egészséges kielégítésére, Talán, ha felépül a tervezett tornaterem, akkor oda bennün­ket is beengednek, és akkor ebből a szempontból is megszű­nik a hátrányos helyzetünk... Hiszen az a célunk, hogy a gye­rekek az iskola rendes tanulói­nak érezzék magukat, ezért az úttörőéletünk is kapcsolódik a csapatmunkához. — A végzett tanulók hogyan tudnak beilleszkedni a társada­lom életébe? — Igyekszünk a gyereket képességeihez illő, reális pályá­ra irányítani. A kisegítő iskolát végzettek számára Csepelen van egy szakmunkásképző-intézet, ahol a fiúk kőműves, szoba­festő és kőfaragó szakmát ta­nulhatnak, a lányok pedig szö­vőnők lehetnek. Nyilvánvaló, hogy egy lassú felfogóképessé­gű, nehézmozgású fiatalember nem mehet veszélyes gépre dol­gozni, ezért az ilyen tanulónak egyszerűbb munkát ajánlunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a környezet segítségévéi szinte mindenkiből lehet életet sze­rető, hasznos embert nevelni. **« Vége az órának, s a gyere­kek vidám hancúrozással tör­tetnek az udvarra. Egy-két ar­con furcsa a mosoly, a játék is néha hevesebb egy kicsit, de ha újra megszólal a csengő, épp oly szépen sorakoznak is­mét, mint mindenütt a diákok. Andódy Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom