Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-17 / 244. szám
Viíüág proletárjai egyesüljetek! ■ NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. OKTÓBER 17., PÉNTEK Ara: 90 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Nagygyűlés Si@mbathelyen Kádár János délután Szombathelyen a művelődési és sportházban nagygyűlésen találkozott a város és Vas megye üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozóival. A nagygyűlést dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Ezután Kádár János szólt a nagygyűlés résztvevőihez: ■— Kedves Elvtársak, Kedves Eívtársnők, Tisztelt Nagygyűlés! Felemelő és élményekben gazdag kétnapos Vas megyei program befejezéséhez közeledve szeretném megköszönni a megyei pártbizottságnak a meghívást, s a megye vezetőinek, azon üzemek, intézmények dolgozóinak, ahol megfordultunk, Szombathely, a falvak lakosságának a szívélyes, baráti fogadtatást, SSStelyben részesítettek Engedjék meg, hogy magamis szívből köszöntsem önöket és személyükben Szombathely, a megye munkásságát, szövetkezeti parasztságát, értelmiségét, egész lakosságát. Egyúttal átadom önöknek — és szeretném kérni, hogy továbbítsák a megye dolgozóinak, lakosainak — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának forró üdvözletét és legjobb kívánságait — kezdte beszédét Kádár János. Ezt követően meleg szavakkal szólt a megye lakosságával való személyes találkozóin szerzett mély benyomásairól, hangoztatva meggyőződését, hogy a baráti, szívélyes találkozókon a párt politikája, a szocialista építés iránti bizalom fejeződött ki. Részletesen beszélt Vas megye fejlődéséről és méltatta az elért eredményeket. Hivatkozott az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerekre, amelyek eredményeképpen a párt politiAz ünnepi tanácsit lés elnökségi, Klaukó Mátyás a beszédét motadja MAí FOGADÓÓRA ÚJKÍGYÓSON (5. oldal) TRAKTOROSOK — BECSÜLETTEL (5. oldal) KAPUPÉNZ (6. oldal) Kádár Jánost látogatása Vas megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön ■— Vas megyei vezetők társaságában — Horvátzsidányba és Vép- re látogatott. A több nemzetiségű Horvátzsidányban megérkezésekor a szombathelyi járás, a község és a termelőszövetkezet vezetői fogadták, s úttörők virággal, dallal köszöntötték. A termelőszövetkezet központi épületében Berzlánovich Antal Horvátzsidány, Kiszsidány, Olmód és Peresznye községek közös tanácsának elnöke tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát a lakosság életkörülményeiről, munkájáról. Horvátzsidányban és a hozzátartozó három községben a lakosság 74 százaléka horvát, 17 százaléka magyar, 9 százaléka német nemzetiségű. A lakosság nagyra értékeli és becsüli a nemzetiségekkel való törődést, az MSZMP nemzetiségi politikáját, amelynek alapján biztosított politikai, társadalmi és gazdasági egyenlőségük. Varga LÁszló, a termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság munkáját, eredményeit, gondjait ismertette. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek lakóit, valamint az ezen a területen tevékenykedő határőröket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik, s a gyakorlatban eredményesen érvényesítik is a párt általános politikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. Helyes, hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nemzetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk — hangoztatta. — Azt, hogy a nemzeti kultúrának virágoznia kell. Beszéljen minden nemzet és nemzetiség a maga nyelvén. Ma is úgy értelmezzük a lenini nemzetiségi politikát, hogy a világ a népek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga' nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meglátogatott községben a legnagyobb arányt a horvát ajkú dél-szláv lakosság képviseli, hangoztatta, hogy a két szocialista ország, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság viszonya baráti, jó. Azt valljuk, hogy a másik országban élő nemzetiség nem választó, hanem összekötő kapocs országaink között: éljenek egyenlő állampolgárokként az ottani magyarok és az itteni dél-szlávok, ahogy ennek szocialista országokban lennie kell. Befejezésül gratulált a közös gazdaság eredményeihez és további sikereket lu'vánt tevékenységéhez. Ezt követően Kádár János és a társaságában levő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehenészetét és^ hűtőtárolóját, majd szívélyes búcsú után folytatták útjukat Vépre. Itt a mezőgazdasági szakmunkás- és munkástovábbképző intézetet keresték fel. Apró Attila igazgató adott rövid tájékoztatást az intézmény működéséről, ahol eddig mintegy 40 ezren részesültek képzésben, illetve továbbképzésben. Az intézet az ENSZ megbízásából közreműködik a fejlődő országok szakembereinek képzésében is. Barancsi Zoltán, az intézet pártszervezetének titkára a pártéletről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. Kádár János kifejezte örömét, hogy megismerkedhet e fontos szerepet betöltő oktatási intézménnyel. A vendégek ezután megtekintették az intézet egyik korszerűen berendezett szaktantermét, a képzésnél alkalmazott modern oktatási eszközöket, a tornacsarnokot, az erőgéptanműhelyt, az ifjúsági klubot és az 1200 személyes ebédlőt. kájának megfelelően számottevően javultak a megye lakosságának életkörülményei. Önmagáért beszélő tény, hogy a megyében megvalósult a teljes foglalkoztatottság, s az utóbbi tíz évben 66 ezren költöztek új lakásba. Rámutatott, hogy olyan eredményeket, amilyeneket Vas megyében is felmutatnak, csak az egész társadalom együttes erőfeszítésével, alkotó együttműkö- (F oly tatás a 3. oldalon) Befej ©it© IV. ötéves tervét o Kner Nyomd© kollektívája A békéscsabai Kner Nyomda kollektívája a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a nyomda IV. ötéves tervét határidő előtt fejezi be. Október közepére vállalásukat teljesítették. A tervidőszakra előirányzott 56 ezer 755 tonna csomagolóanyag helyett 56 ezer 786 tonnát állítottak elő. Eredményüket a terv időszaka alatt befejezett rekonstrukcióval, a termelőkapacitások magasfokú kihasználásával, a szocialista brigádok lelkes munkájával, jobb termelés szervezéssel érték el. Az év hátralevő kettő és fél hónapjában további 2800 tonna, a népgazdaságnak fontos csomagolóanyagot gyártanak. Ennek értéke mintegy 120 millió forint lesz. Megemlékezés, kitüntetések a tanácsok megalakulásának 25. éviordulója alkalmából Ünnepi munkaüiésf tartott a megyei tanács A megyei tanács október 16-án, csütörtökön ünnepi munkaülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett Gyulavári Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának titkára. Ott voltak a járási és városi pártbizottságok első titkárai, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának tagjai, a Hazafias Népfront, az SZMT, a tömeg- és társadalmi szervek, valamint vállalatok, gazdaságok, intézmények képviselői, a megyei pártbizottság és a megyei tanács osztályvezetői. Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke a tanácskozás megnyitása után ünnepi beszédben méltatta a tanácsok megalakulásának történelmi évfordulóját. Tisztelet a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek Klaukó Mátyás Tiszteit Megyei Tanács! Kedves Elvtársak! Huszonöt évvel ezelőtt, 1950. október 22-én választották meg először megyénk választópolgárai a tanácsokat. A Békés megyei Tanács 1950. június 15-én tartotta alakuló ülését. A tanács- rendszer létrehozásának folyamata megyénk területén1 1950. október 22-én — a tanácsválasztásokkal — fejeződött be, teljes sikerrel és győzelemmel. Megyénkben a választásra jogosultak minden ellenséges rágalom ellenére 96,7 százaléka szavazott a népfront jelöltjeire. A tanácsokról emlékezve sohasem felejthetjük el, hogy létrejöttük feltételeit — miként az egész szocialista építésünkét — a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelme és hazánk felszabadítása teremtette meg. A tanácsrendszer létrehozása sajátos körülményeink miatt nem kerülhetett a felszabadulást követően azonnal napirendre. Az akkori nemzeti bizottságokra várt az a feladat, hogy a felszabadult területeken hozzálássanak az élet megindításához. Méltán tartjuk őket a tanács- rendszer előfutárainak. 1 iiiá£sr®isisi8ffi vall áttérés akkor vált lehetővé és egyben szükségszerűvé is, amikor lezárult hazánkban a hatalomért folytatott harc időszaka, a tőkés és nagybirtokos osztályok kiszorultak a gazdasági, a politikai életből és az állami szervekből. A Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusa határozottan állást foglalt az alkotmány kidolgozásának szükségessége és az egész közigazgatás gyökeres átalakítása mellett. A tanács- rendszer létrehozásának kiemelkedő eseménye volt "1950-ben a tanácsokról alkotott I. törvény, amely alapvető változást eredményezett népi demokratikus államunk fejlődésében. Lényegében a tanácsrendszer létrehozásával fejeződött be a népelnyomó, kizsákmányoló kapitalista államszervezet teljes felszámolása és kezdetét vette az új munkáshatalom, a proletárdiktatúra (Folytatás a 2. oldalon!
