Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
A PKP határozatai A szocialista úton kell előrelépni A Portugál Kommunista Párt j Központi Bizottsága vasárnap i ülést tartott a Lisszabontól 25 ! kilométerre levő Alhanda ipari j városban. A plenáris tanácsko- J zás után Alvaro Cunhal részvételével sajtókonferencián hozták nyilvánosságra a KB határozatait és a főtitkár beszámolóját. A határozat legfontosabb pontjai a következők: 1. A PKP KB egyöntetűen súlyosnak és mélynek látja a forradalom jelenlegi válságát. A válság érinti a politikai, a társadalmi, a gazdasági életet, csakúgy, mint a gyarmatosítás felszámolását. A legalapvetőbb a politikai hatalom válsága. 2. Az ötödik ideiglenes kormány megalakítása pozitív lépés a hatalmi válság megoldása jelé, de nem lehet orvosolni vele minden bajt. A válság megoldásának további feltétele, hogy sürgősen megerősítsék a fegyveres erők mozgalmának irányító szerveit és tevékenységét szó-' rosan összehangolják a kormányéval. 3. A KB szerint a politikai, gazdasági és társadalmi bajokat, a gyarmatosítás felszámolásának gondjait szükségintézkedésekkel kell orvosolni. Ezeknek az intézkedéseknek a forradalom és egy olyan széleskörű szabadságjogokat biztosító rendszer építésének szolgálatában kell állniuk, amellyel megnyílik az út a szocializmus felé: az intézkedésekkel semmi esetre sem vonhatják \ , .I, ii —... kétségbe a forradalom eddigi nagy vívmányait, nevezetesen az államosításokat és a földreformot. A KB szerint a forradalmi erőknek három elsődleges feladatot kell megoldaniuk: — biztosítaniuk kell a demokratikus rendet és a szabadságjogok gyakorlását az egész országban; — az államapparátust úgy kell átszervezniük és megtisztítaniuk, hogy hű, legyen a forradalomhoz; — olyan hatalmi rendszert kell létrehozni, amelyben összpontosítják az alapvető döntéseket, hatékony, operatív és a népre támaszkodik. A KB fontosnak véli. hogy felszámolják azt a forradalom szempontjából káros tendenciát, ami abban nyilvánul meg. hogy megsokszorozódnak a hatalmi döntési központok, szét- forgácsolódnak a forradalmi erők. N A testület tagjai határozatot hoztak arról, hogy azonnal erőfeszítést tesznek arra, hogy a forradalmi folyamatban érdekelt erők közösen találjanak megoldást a súlyos társadalmi nehézségekre. A KB a „nyíltság, az együttműködés és a nyitás szellemében” akar vitát folytatni ezekkel az erőkkel. A válság megoldásában fontosnak tartja a munkásosztály és a népi tömegek szervezeteinek. egységének megerősítését, kezdeményezőkészségük elmélyítését. (MTI) / Á közeljövőben összehívható a leszerelési világértekezlet A leszerelési vllágértekezlet összehívása elősegíti korunk egyik legfontosabb feladatának megoldását, amely abban áll, hogy megszüntessük a fegyverkezési hajszát és az így felszabaduló anyagi forrásokat a békés fejlődés szükségleteire fordítsuk — jelentette ki a Szovjetunió képviselője a leszerelési világérlekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-bizottség ülésén. A szovjet delegátus emlékeztetett Leonytd Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának szavaira. amelyek szerint a fegyverkezési verseny nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a fegyvergyártás csökkentése és végeredményben az általános és teljes leszerelés megvalósítható és azt meg is kell valósítani. A szovjet v küldöttségnek meggyőződése, hogy eljött az ideje a leszerelési vllégértekezlet összehívásával kapcsolatos előkészítő munkálatok ki- szélesítésének és hogy az értekezlet a közeljövőben összehívható. Ezt az álláspontot — fűzte hozzá a Szovjetunió képviselője — Peru. Gsehs/Jovákia. Libanon, India és számos más ország Is osztja. (TA8ZSZ) Szabadságot a paraguayi hazafiaknak A magyar szolidaritási bizottság nyilatkozata A magyar szolidaritási bizottság hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyozza: — Egész társadalmunk növekvő figyelemmel kíséri és mélységes felháborodással állapítja meg. hogy Paraguayban haladó gondolkodású becsületes állampolgárok tömegei esnek áldozatul a véres kezű fasiszta Stroessner-diktatúra két évtizede állandósult brutális terrorjának. A legkegyetlenebb körülmények között sínylődnek a népelnyomó rendszer börtöneiben a paraguayi nép legjobb fiai, köztük — 17 éve — Antonio Maidana professzor, a Paraguayi Kommunista Párt elnöke, valamint Alfredo Alcorta és Julio Rojas, a párt Központi Bizottságának tagjai. — A paraguayi néppel való nemzetközi szolidaritás napján a magyar közvélemény nevében ml is felemeljük szavunkat a nyílt fasiszta erőszak azonnali beszünetetése érdekében; követeljük, hogy a népellenes rezsim azonnal bocsássa szabadon valamennyi bebörtönzött Igaz hazafit, és maradéktalanul biztosítsa az alapvető emberi szabadságlogok és a demokratikus rend helyreállítását. Népünk — együtt mindazokkal. akik szerte a világon, * « haladás és a reakció erőinek nemzetközi méretű küzdelmében, a társadalmi felemelkedés és az igazság hirdetőinek táborában sorakoznak fel, s testvéri Szolidaritással járulnál? hozzá a chilei, uruguayi és más népeknek a fasizmus elleni állhatatos harcához — őszinte együttérzéséről és cselekvő támogatásáról biztosítja Paraguay sóirat, szenvedett népét. Meggyőződésünk; hogy Etroessner és támogatói nem kerülhetik el megérdemelt sorsukat. s a nemzett függetlenség és a demokréeia ügye Pa- raguoybnn Is győzedelmeskedni fog — hangzik a nyilatkozat. Heves összecsapások Észak-írországban Olaj- és nyersanyagkoDÍereacia Az Olaj- és nyersanyagtermelő országok képviselői Genfben megkezdték tanácskozásukat az idén áprilisban, Párizsban holtpontra jutott energlakonféreneia felújításinak előkészítése céljából. A nyersanyagtermelő és a fej* lett ipari országok párizsi tanácskozása azért futott zátonyra, mivel a tőkés országok nem voltak hajlandók az olajkérdésen kívül más problémát is napirendre tűzni. Az Ipari országok álláspontja azóta módosult ,és időközben azt indítványozták, hogy a* energiahordozók. az egyéb nyersanyagok és a fejlesztéssel összefüggő kérdések problémaköreit. külön-külön úgy vitassák meg, hogy az egvik témának sem lesz elsőbbsége a többivel szemben. A fejlődő országok hajlanak arra. hogy elfogadják ezt a kompromisszumot. 2 music í 1975. AUGUSZTUS 12 Belfastban és Észak-Írország niíig városaiban folytatódtak a tüntetések az Internálások rendszerének fenntartása elleni tiltakozásul. Olyan heves tiltakozási hullám söpört át a tartományon, amilyenre két év óta nem volt példa. A legíeszültebb Belfastban, a tartományi székhelyen volt a helyzet, ahol vasárnap hétórás utcai harcokkal tetőzött az évforduló szakadatlan gyűlés- és felvonulássorozata. A katonai alakulatok éa a republikánusok főleg a nagyváros nyugati'; kálói Ikusok- lakta szegény negyedében tűztek össze, ott, ahol hat évvel ezelőtt a hadsereg szö- gesdróttal választotta szét az egymással ellenséges katolikus és protestáns közösséget, Az ír trikolorra) felvonuló fiatal- csoportok kővel hajlgálták az őrállésokat védelmező katonákat. akik tömegoszlató gumilövedékekkel lövöldöztek rájuk. A protestáns oldalon eközben fenyegető mozgolódás támadt, mire a katolikus "tüntetők autókat, nyergeevontatókat állítottak az útra golyóbtztos fedezékül. Több kocsit fel Is gyújtottak Ezután tűzharc alakult ki egyfelől a katonák, másfe'ől s republikánus szélsőségesek (nem az TRA gerillái) között, s ezt a protestáns fegyveres szervezetek úgy használták ki. hogy maguk is oda lőttek, ahol célpontot láttak. A vasárnapi nap eseményeihez tartozott, hogy Afmag járás Lurgan városának vasútállomásét. bőröndbe rejtett pokolgépekkel rombadőntötték, és a tettért az ..ideiglenesek” vállalták a felelősséget. A nap mérlege végül úgy alakult, hogy 40 különböző tüntetésből lett provokációk vagy más ok miatt zavargás, kéi, gyermek meghalt, harminchét polgári személy és huszonhét katona megsérült, s hatvan embert őrizetbe vettek. 4 szovjet—NSZK szerződés öt esztendeje Alckszej Koszigin (képünkön jobbról) és Willy Brandt aláírja a történelmi okmányt (MTI Külföldi képszolgálat — KS) Öt évvel ezelőtt, 1970. augusztus 12-én írta alá Moszkvában a Kreml Katalin-termében Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Willy Brandt szövetségi kancellár a szovjet— NSZK szerződést, amely — a kancellár akkor és ott elhangzott szavai szerint — nemcsak egy korszak végét, hanem nagyon Jó kezdetet is jeljent. A szovjet—nyugatnémet szerződés jelentősége — már aláírása pillanatában is kettős volt. Egyrészt rendezte a Szovjetunió és kontinensünk legerősebb tőkés államának kétoldalú kapcsolatait, mert el tiszti tóttá a fejlődés útjáról azokat a hidegháborús lerakódásokat, amelyek negyedszázad alatt gyűltek össze. A másik vonása e szerződésnek: döntő kihatása egész Európára. A szövetségi köztársaság kormánya ugyanis a moszkvai szerződéssel indult el azon, a dolgok belső logikájából levezethető. kíjftérhető úton, amelynek legdöntőbb elemei a második- világháború nyomán kialakult európai határok elismerése, továbbá a másik német államnak, a szocialista NDK-nak nemcsak de facto, hanem de jure elismerése. A szovjet kormány öt évvel ezelőtt. — az Is7.KP átfogó békestratégiájának szellemében — tulajdonképpen bizalmat előlegezett az NSZK nak. Abban a reményben, hogy a mélyrehatóan megváltozott nemzetközi erőviszonyokból Bonn sok más következtetést is levont. Ami 1070 augusztusa 'óta Európában történt, mindenben igazolta a szovjet kormány kezdeményezéseit, készségét a kompromisszumra. Az NSZK kormánya — megküzdve a jobb oldali ellenzék már-már éünm- csínykísérletig menő elszánt szerobehelyezkedésével — szerződésben rendezte viszonyét Lengyelorszé egui. Csehszlovákiával, a* NDK-val, s e folyamat befejezéséként diplomáciai kapcsolatokhoz jutott Bulgáriával és hazánkkal is. Fontos láncszemei voltak és maradtak e konszolidációnak a Ijjyugat-Ber- llnre vonatkozó négyoldalú megállapodás, s nyomában az NDK és áz NSZK, továbbá a nyugat-berlini szenátus kiegészítő szerződései. A moszkvai kezdet nyomán roppant gyorsan megmutatkozott, hogy az elvileg új politikai alapokra hallatlanul széles skálán lehet kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos, kulturális és kooperációs megállapodásokat építeni. A kölcsönös bizalmatlanság mérgezett atmoszféráját a bizalom légköre váltotta fel, s kiderült, hogy ilyen előfeltételek melléit korábban megoldhatatlannak tűnő, kényes problémákat is alkotó módon lehet megközelíteni. Az NSZK és Európa szocialista felének rendezett békét ‘egymás inellett élése nélkül sohasem sikerülhetett volna az enyhülési folyamatot kiterjeszteni az egész kontinensre. A szocialista országok diplomáciája mindig is abból Indult ki. hogy a feszültségek a' háborús veszélyt ott kell először felszámolni, ahol a legnagyobb. Európában a nyugatnémet revan- sizmusnél veszedelmesebb góc sehol nem volt! Visszapillantva az események! re, ma már azt mondhatjuk, hogy nagyon rövid Idő alatt, mindössze öt esztendőit belül sikerült a moszkvai szerződés' szellemében lépni előre, s immár az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláirt példányaival lervezhetik kontinensünk államférfiai a/.okai a hosszútávú programokat, amelyek nyomán Európa — a világpolitika minden hullámverése közepette is — biztos békeövezet, marad. Hajdú János A harmadik világ nevelőinek kongressxusa Mexikóban Mexikóból hazaérkezett dr. Voksán József főtitkár vezetésével a pedagógusok szakszervezete delegációja, amely a harmadik világ nevelőinek első nemzetközt kongresszusán vett részt, Acapulcöban. A főtitkár elmondotta, hogy a kongresszuson 77 ország szakszervezeteinek és pedagógus mozgalmainak képviselői az egység- törekvések szellemében vitatták meg a harmadik világ oktatásügyének helyzetét, a nevelés és a gazdasági, társadalmi fejlődés összefüggéseit, az oktatás éa a nemzetközi szolidaritás tartalmát, A kongresszus fővédnöke Echeverrla államelnök volt. A harmadik világ országainak képviselőin kívül valamennyi szocialista ország pedagógus szakszervezeti vezetői részt vettek a kongresszus munkájában. Az elfogadott acapulcói nyilatkozatban határozott antiimperlallsta álláspont jut kifejezésre. Megfogalmazza azt az Igényt is, hogy állandó harcot kell folytatni az elavult társadalmi rendszerekkel szemben; a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás érdekében kell a pedagógusoknak az oktatási intézményekben és az iskolán kívül tevékenykedniük. A kongresszus szolidaritását fejezte ki az elnyomott országok nepel és pedagógusai iránt, mindenekelőtt elítélte a chilei fasiszta Junta tevékenységét. (MTI) Lemondtak ez argentin miniszterek Buenos Airesben hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy lemondott a kormány valamennyi minisztere és államtitkára. A hivatalos közlés szerint a kormány tagjai azért nyújtották be lemondásukat lsabel Perón államfőnek. hogy ezzel lehetővé tegyék számára a kabinet átalakítását, A La Opinion című napilap szerint a kormány esetleges nagyarányú átalakítása azt célozná. hogy felszámolják Jose Lopez Rega, volt jobboldali jólétügyi miniszternek a kabinetre gyakorolt befolyását. A kormány utolsó ténykedéseként hétfőn két hónap leforgása alatt immár harmadszor húsz «zúzalékkal leértékelte a pesót.