Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

Kétszáz ifjúmunkás a nagyberuházáson A RISÍ4 Békés megyei bizottságának felhívására az elmúlt vasárnap mintegy 200 ifjúmunkás dolgozott a KiSZ-védnök- séggel épülő gyulai húskombinát építésén A fiatalok 1300 órát töltöttek társadalmi munkában és segítségükért trházi Lajosáé, a KISZ megyei titkára mondott köszönetét a mun­kaidő végén tartott röpgyűlése». A KSH megyei igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) készítésének időszakában még nem ismeretesek.) Az év elején várható kalászos terméseredmé­nyeket a sok csapadék (belvíz) jelentősen mérsékelte. A megyében 1975. június 30-án 127 ezer szarvasmarhát és 894 ezer sertést tartottak: előbbi kb. azonos az egy évvel korábbival, a sertések száma azonban 19 százalékkal kevesebb volt, bár például az 1972. évinél még 5, az 1973. évinél pedig 23 száza- j lékkai több. A sertéseknek az j előző évihez viszonyított csőkké- í nése faként annak következmé­nye, hogy a háztáji és egyéb gazdaságokban 27 százalékkal kevesebb sertést tartottak, ami­kor a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös gazdaságai­ban csak 1 százalékkal, az álla­mi gazdaságokban pedig kb. 5 i százalékkal esett vissza a serté­sek száma. A kisüzemi sertés-, 1 illetve kocaállomány további j csökkenésének megakadályozá­sára 1975-ben a megyében 8000 koca kihelyezését irányozták elő. Ebből június 30-ig 3600 darab kihelyezése valósult meg. Az év első felében vágómar­hából 13, vágósertésből 27, ba­romfiból 8, tojásból 20 százalék­kal többet értékesítettek a me­gye gazdaságai mint egy évvel ezelőtt lényegesen jobban emelkedett az összes dolgozók száma. Ezek alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak szerkezeti, Ősz- szetételében az úgynevezett ter­cier ágazatok javára történt további eltolódás, ami megfe­lel a népgazdasági tendenciák­nak is. Csaknem 104 ezer dolgozó adatait figyelembe véve a havi átlagkereset 2770 forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Megközelítően ilyen mértékben emelkedett az összes foglalkoztatottak át­lagos keresete az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaság állami szektorában és a szol­gáltatásban: a szállításban dol­gozóké valamivel jobban, a ke­reskedelemben foglalkoztatot­také pedig valamivel kisebb mértékben nőtt. A tsz-tagok pénzrészesedésének összege is 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság főbb forrásokból i származó, együttes pénzbevéte- I le 12 százalékkal nőtt. Ezen belül a bér- és bérjellegű jö­vedelme 13, , a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevéte­le 12, a társadalombiztosítás címén kapott pénzjövedelme 32 százalékkal emelkedett (nö­vekedtek ,a családi pótlékok, a gyermekgondozási és anyasági segélyek), meghaladva az or­szágos éves előirányzat, illetve a féléves tényleges növekedés mértékét. A lakosság takarék­betétállománya 20, hitelállomá­nya 16 százalékkal voll nagyobb, mint 1974. június 30-án. h iskereskedelmi forgalom A megye kiskereskedelmi, for­galma az első fél évben csaknem elérte a 4 milliárd forintot, s íolyóáron 14. összehasonlítható áron 9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A forga­lom lebonyolítását elősegítette a többletlétszám és a hálózat bő­vítése is. A fél év folyamán üzembe helyezett boltegységek­kel növelték a korszerű üzletek arányát. (Például: Mezőkovács- házán áruházzal, Újkígyóson ABC-áruházzal, Békésszentand- ráson ABC-kisáruházzal, Vész­tőn vas-műszaki bolttal.) A vendéglátó-hálózatban is nö­velték a kulturáltabb egységek számát: büfékkel, eszpresszók­kal, cukrászdákkal, kávézóval és sörözővel. A kiskereskedelem az év kö­zepén 11 százalékkal nagyobb árukészlettel rendelkezett, mint egy évvel ezelőtt. A választék javítását is mutatja, hogy a készletek forgási sebessége gyorsabb volt az előző évinél. A félévi forgalom a bolti élelmi­szerekből 10, a vendéglátásé 14, ruházati cikkekből 14, vegyes iparcikkekből 16 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság legtöbbet a vegyes iparcikkekre (tartós cikkekre) költött (1,6 milliárd forintot), ezt követte nagyságrendileg a bolti élelmiszerekre, majd a ruházko­dásra fordított kiadások összege. A vendéglátás forgalma is csak­nem elérte a 600 millió forintot. A kiskereskedelemben az árak átlagosan kb. 4 százalékkal vol­tak magasabbak a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal azonban (szintén átlagosan) ennél vala­mivel kisebb mértékben emelke­dett, mivel a szabadpiacokon az idényáras cikkek átlagos árszint_ je a fél év egészében csaknem 4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az áruellátás alapvetően megfelelő színvonala mellett egyes cikkekből továbbra sem volt folyamatos, illetve átmene­tileg hiányos volt a kínálat (hús, száraz töltelékáru, sör. konfekcionált fehérnemű, pa­mutáru. velúrszőnyeg, nyári szandál, gyermekcipő, szerel- vériyáruk, járműalkatrészek, mosógép, centrifuga). Az első fél évben a kiskeres­kedelemben 16 670 főt foglal­koztattak, 5 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A for­galomtól függő alkalmazottak átlagos havi keresete 2500 fo­Fog l a l k os tatás — Jövedelem A bérből és fizetésből élők száma az első fél év folyamán 2 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szocialista építőiparban és az állami mezőgazdaságban 1—3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Az iparban az átlagossal azonos mértékben, a kereskedelemben, a közúti szállításban és a szol­gáltatás ágazatban az átlagosnál A nagy családért - önzetlenül Reggelenként korán ébred, A család miatt ugyan alhatna to­vább. Fiai már nagyok, az egyik nős, a másik is távol van a háztól. Az NDK-ban dolgozik, Drezda egyik nagyüzemében. Kettecskén vannak hát a fér­jével, s így a reggeli is hama­rabb elkészül. Aztán ki-ki megy a maga munkahelyére. Mihalik György né is fogja a kis szaty­rot, táskát, elindul. Várja a nagyobb család ... A Mezőberényi Textilipari Szövetkezetben sok asszony és lány dolgozik, ők várják, mert bizony sok a gond, elintézni­való. Mihalikné ezek egy ré­szét magára vállalja. Nemcsak azért, mert a szövetkezet alap­szervi párttitkára és a KISZÖV nőbizottságának titkára, hanem elsősorban, mert szeret itt dol­gozni, szereti az embereket, munkatái’sait. Sokan érzik j s bizalommal fordulnak hozzá j ügyes-bajos dolgaikkal. , Mintha az édesanyjuknak mondanák. Megosztják gondjaikat, örömü­ket és bánatukat is. A bizalom kötelez, ezért kel és indul el hát korábban, hogy mielőtt a saját munkáját meg­kezdené, végigmehessen a mű­helyeken, beszélgethessen az emberekkel Az^án maga is beáll az asz­talához — minőségi ellenőr — és éppúgy dolgozik, mint a többiek. Ki tudná számítani, hány ezer méter szőttest, tö­rülközőt, szőnyeget, térítőt, szalvétát vizsgált át a 16 év alatt, amióta itt van, hányszor állapította meg, hogy a lányok, asszonyok, a szövőmunkásnők és varrónők jól dolgoztak. Ki­csi az üzem. De sok ezer kilo­méternyi anyag jött le már szövőszékeiről, s jutott a boi- telEfes, a háztartásokba. Nép­gazdaságilag igen fontos mun­kát végeznek itt: nagymeny- nyiségű hulladékanyagot dol­goznak fel. De mivel ilyen anyaggal dolgoznak, sok a gond és a baj is, amivel a termelés jár. Mihalik Györgyné ezt jól tudja, tapasztalja. A kezdet kezdetén nehézségekkel kellett megküzdeni. Olyan emberekkel dolgoztak, akik azelőtt soha nem tudták, mi az üzemi termelés, a munkafegyelem, a tervteljesx- tés. Ismeretlen fogalmak voltak ezek. Nem kis feladat hárul hát a vezetőségié, köztük Mihalik Györgynére. A rossz körülmények sem vonzották nagyon a dolgozókat, nem ösztönöztek a mind jobb munkára. Az első időben, csak kézi szövőgépeken dolgoztak, de még amikor sikerült gépi szövésre áttérni, akkor is jöt­ték a gondok. Sokan nem akar­tak a légi, elavult, más üze­mektől átvett gépekhez állni. A korszerűsítésre pedig csak most kerülhet sor, amikor már az új épület elkészült. A fejlődés változásait, az ez­zel járó kényelmetlenségeket sem érti meg mindenki egyfor­mán. Mihalikné egyike azoknak, aki igyekszik meggyőző szó­val, sok-sok türelemmel meg­értetni. Persze ez sok fáradt­sággal is jár és az ilyen munka bizony jócskán belenyúlik a szabad időbe is. Csoda-e, ha nemcsak a délutánokat nyújt­ja meg, hanem a reggeleket is előrébb hozza. Ha viszont va­lamit sikerül elérni, annak na­gyon örül, úgy érzi, érdemes másokért fáradozni. Ilyen örö­me volt akkor is, amikor a gépekre való áttérés során rá­jöttek az emberek, hogy a ha­vi 1400—1500 forintos kereset helyett 2600-at is hazavihetnek. Annak is örül, hogy az idén el­ső ízben a nőnapon adták át öt asszonynak a Szövetkezeti, Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A három női szocialista brigád megalakulása is örömet szerzett, vagy az, hogy az egyedülállók­nak, sokgyermekeseknek ma már tanszersegélyt adhatnak tanévkezdés előtt. Sorolni lehetne tovább az eredményeket, amelyek a szö­vetkezet dolgozóinak jobb kö­rülményeit biztosítják, s ebben nem kis része van Mihalik Györgynének. Munkája elismeréseként az idén megkapta a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. Kasnyik Jucti< rint volt, 6 százalékkal több. mint a múlt év azonos idősza­kában. Sxolgáltatás Az utóbbi években tanácsi támogatással és vállalati for­rásból jelentékenyen fejlesztették a lakossági szolgáltatás hálóza­tát: a felvevőhelyeket és a ka­pacitásokat, s javították a sze­mélyi feltételeket is. A több) között ez is elősegítette, hogy a fél év folyamán a megyében a lakosság részére — a különbö­ző népgazdasági ágakban együt­tesen — 54 millió forint értékű javítást-szolgál tatást végeztek 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Legnagyobb arányt képvisel az ipari üze­mek által végzett szolgáltatások összege (33 millió forint) és a személyi szolgáltatás teljesít­ménye (13.5 millió forint). Mind jelentősebbé válik a lakosság részére a közúti sze­mélyszállítás. A Volán Válla­lat tovább növelte autóbusz­állományát. A fél év folyamán a vállalat autóbuszai 7 száza­lékkal több utast szállítottak, mint egy évvel azelőtt. Az utasforgalom 40 százaléka he­lyi járatokon bonyolódott le. A taxik által teljesített helyi fu­varok száma 35 százalékkal emelkedett. Lakásépítés A fél év folyamán kb. l'06t) lakást vettek használatba a megyében. 10 százalékkal ke­vesebbet az egy évvel korábbi­nál. Különösen Békéscsabán és Gyulán nagy a visszaesés, a használatbavételek alapján. Eb­ben a fél évben a családi házak átvételének növekedése volt a jellemző, ami a községek lakás­állományát npvelte inkább. A már meglevő lakásállományban jelentős elemi károk keletkez­tek a belvizek .miatt: különö­sen Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Mezőkovácsházán és Battonjfán. Egészségügy Az egészségügyi ellátás szem­pontjából továbbra is gond a megyében a megfelelő számú és szakmai végzettségű orvoslét­szám. biztosítása. Orvoshiány miatt a körzeti orvosi állások 9 százaléka betöltetlen. Az or­vosok számának csökkenése a szakorvosi ellátásban is érzé­kelhető. A fél év végén enge­délyezett szakorvosi órák több mint egyötöde szünetelt. Az első fél év folyamán a táppénzes napok száma 14, szá­zalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A dolgozóknak átlagosan 6 százaléka volt táp­pénzes állományban. Számukat növelte, hogy a dolgozó édes­anyák a beteg gyermekek ápo­lása miatt mintegy 67 000 táp­pénzes napot vettek igénybe, az egy évvel korábbinál kb. 20 százalékkal többet. Oktatás Az 1974/75. tanévben a me-> gye általános iskoláiban 5210-en fejezték be tanulmányaikat. 160-nal kevesebben, mint ta­valy. A végzettek 95 százaléka valamilyen formában (közép­iskola, szalon,unkásképzés stb.) folytatni kívánja tanulmányait. A jelentkezések alapján növek­vő érdeklődés volt tapasztalható a szakosított tantervű gimná­ziumok, a művészeti, az óvónői és az ipari szakközépiskolák iránt, Szakmunkástanuló-inté­zetekbe összesen 2300-tan kérték felvételüket. Ezek 70 százaléka ipari, 111 százaléka mezőgazda- sági, 19 százaléka kereskedelmi tanulónak jelentkezett. A megye középiskoláinak első évfolyamaira 2070 tanuló irat­kozott be: a gimnáziumokba 2 százalékkal kevesebb, a szak- középiskolákba 4 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt. Az új első osztályosok 67 szá­zaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. A kollégiumi elhe­lyezést nyert 740 első évfolya­mos tanuló több mint három­negyed része szintén fizikai dolgozó gyermeke i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom