Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

f

Bartóki József

Serényi tornyok

ÍZLÉSFEJLESZTÉS

smind művészi szempontból értékesek, ízlésfejlesz- tőek. Hadd említsem példának a Fekete város című tévéfilmet és a tévéjáték- sorozatok közül a Parasztok-at, valamint a nemrég bemutatott Felelet-et

— A közönség tudatának, ízlésének fejlesztése tehát mindenekelőtt élményt ■ biztosító müvek képernyőre vitelével érhető el?

— ‘Ügy van. Az élmény

egyszerre nyújt szórakozást és épülést. Sok műsorunk van, amely igyekszik elősegíteni a művészet és a tudomány befogadását Ezt könnyítik meg egyes népszerűsítő műsorok, mint például a Nyitott könyv, a Színházi album, és azok az adások is, amelyék a tudomány legfrissebb eredményeiről informálnak. Ha ezeknek a közönsége kisebb is a filmekénél, akkor is fontos feladatot töltenek be a tudatformálásban, az ízlésfejlesztésben. Itt a 'gondot az jelenti, hogyan kerüljük el a szakzsargont, a sok idegen szót fontoskodást amelyek a nem beavatottaknak érthetetlenek, fárasztóak. Ha sikerül elkerülni, ezek a műsorok lesznek a legnépszerűbbek. Jó p^lda erre — egyebek között — a közelmúltban az öröklődésről bemutatott sorozatunk. v

Hat a nézőre a környezet, miliő, amelyet a képernyőn lát?

KEPERNVON

A televíziónak több mint Kétmillió háromszázezer slőfizetóje van hazánkban, l családok 70 százaléka •endszeres tv-néző. Következésképpen: az ország lakosságának nagyobb hányaiát informálja, szórakoztatja, neveli és tanítja. A tv és a rádió mellett a leg- lagyobb- sajtószerv, illetve közművelődési intézmény Vajon a műsorok hatásvizsgálatainak adatai vá- aszt adnak-e arra a bérlésre, hogy milyen szerepe van a televíziónak Kz' ízlés- fejlesztésben és ezt a szerepét mennyire sikerül betöltenie? Erről beszélgettünk Sándor Györggyel, a Magyar Televízió közművelődési igazgatójával.

— Először talán arról szólnék, hogy az egyes adásidőkben milyen a sugárzott műsorok nézettsége, á Tömegkommunikációs Központ felmérései azt mutatják, hogy a Tv-híradó adásideje alatt a készülékek fele estéről estére működik. A délutáni órákban Lényegesen kisebb, mintegy öt-tízszázalékos a nézettség aránya, este viszont az úgynevezett főműsoridőben ez a szám elérheti a hetvennyolcvan százalékot is. Ekkora közönség műveltsége éb ízlés szerinti igényei mór

nagyon megoszlanak. Éppen ezért a műsorszerkesztésnek egyik legnagyobb gondja, hogyan lehet tisztes színvonalon kielégíteni a legkülönbözőbb igényeket — Ezekről az igényekről az előbb említett felmérésekből tájékozódnak? •

— Igen, ezekből is tudjuk, hogy az úgynevezett szórakoztató műsorok — a krimik, a könnyűzene, a sport — mindig nagy közönséget vonzanak. Am a témánk szempontjából

olyan fontos műsorok, mint a híradó, a Hét, a Delta és a bel-, valamint külpolitikai fórumok, útifilmek és az értékes regényfeldolgozások közönsége néha nagyobb, mint egy-egy kimondottan szórakoztató Céllal készült műsoré. Azt tapasztaljuk. például, hogy nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásai iránt sok százezer olyan néző is érdeklődik. aki a mű alkotójáról iskolában nem tanult, könyvben, folyóiratban, színházban, pódiumon, vagy tárlaton korábban nem találkozott vele. Azt bizonyítja ez, hogy értékes művekkel a legszélesebb közönség is elérhető. Nem igaz tehát az

hogy a nagy többség csaii

a könnyűt, az Igénytelent keresi. Ez persze nem jelenti azt, hogy á munkában elfáradt embernek ne lenne jogos igénye annak a szórakozásnak megtalálása, amely erejét regenerálja, idegeit megnyugtatja.

. — Kétségtelen. Am a szórakoztatás mind témájában, műfajában, mind pedig a tálalás színvonalában nagyon különböző lehet, ön például milyen műsorokra gondol?

— Sok más mellett, például a Maigret-sorozatra, amely humaznimusával, humorával még ízlésfejlesztés szempontjából is megállja a helyét És ugyanígy a táncdal, a magyarnóta is szolgálhatja ezt a célt, ha a produkció igényes, ízléses. A műsorszerkesztésnek természetesen az adott igényekből kell kiindulnia. Két veszély fenyeget; ha megragad az adott igényeknél, vagy ha túlságosan előreszalad. Mindkét esetben hatástalanná válhat a munkánk. A gyakorlatban ez azt jelenti: keressük azokat a műsortípusokat, amelyek cselekményességükkel, áttekinthető, realista megoldásaikkal sok ~mber számára elfogadhatóak i é« érthetőek, egyszer— A közvetlen hatásokra nagyon kell ügyelni. A divatok gyors változásaiban nem kis szerepet játszik bemondónőink, riporter-nőink és persze a férfikollégák ruháinak, hajviseletének követése, utánzása. Éppígy igényt ébresztenek a nézőkben a képernyőn látott bútorok és más berendezési tárgyak is. A riporterek, műsorvezetők beszéde, modora ugyancsak követőkre talál. És még ennél is szélesebb hatású az a világkép, amelyet a tévé közvetít. A képernyő minden egyes- családhoz elviszi a mai világ képét, amellyel lépést kell tartanunk.

— Szerepünkből és lehetőségeinkből következik, hogy a közgondolkodás • és az ízlésfejlesztés területén tudatosan munkálkodjunk, segítsük azt az átalakulást, amely társadalmunkban végbemegy. Mi ennek igyekszünk is eleget tenni. De az is nyilvánvaló, hogy a munkahelyek adott körülményei, az iskolai végzettség, a művelődésben való aktív részvétel, vagy annak a hiánya, nagy mértékben meghatározzák és determinálják az ízlés fejlődését is. Nekünk az a dolgunk, hogy műsorainkkal jó irányban befolyásoljuk a változást.

András Endre

HERVADSZ..

Kölcsey Fe?ene

Hervadsz, hervadsz.

Szerelem rózsája,

Isten hozzád Keblem hű lánykája?

Omlik a hab,

Omlik könny hullásom;

Kél a szellő, t

S költi sóhajtásom.

Partot a hab,

Bút mos könnyhuUásod;

Enyh a szellő,

S enyhül sóhajtásod}

Hagyd hervadjon Szerelem rózsája,

Nyü hajnalkor Remény violájaHervadsz, hervadsz,

Szerelem rózsája!

Nem kell nékem Remény violája;

Ojjaim csak Nefelejtset szednek Bús estvéjén Bús emlékezetnek.

(182S)

Simon István:

Kölcsey Ferenc*

A reformkor nagy hatású politikusai tí$t>bny±re írók is voltak. Ugyanakkor némelyik író tevékenysége közéleti és politikai hatásában jelentősebb lett az irodalminál.

Széchenyi mellett Kölcsey Ferenc (1790—I838\ életműve a legszámottevőbb ilyen értelemben. Igaz, költőként is maradandót alkotott — ő írta a Himnuszt, és mellette még ott van nyolc-tíz nagy verse —, de az ország, a nép jövője érdekében mint gondolkodó reformer és a közéletben aktívan xészt vevő politikus alkotott igazán nagyot.

A gyerekkorában árvaságra jutott, betegségekkel

küszködő, fél szeméré vak és — e testi fogyatékossága miatt is — érzékeny Kölcsey egészen más utat futott be, mint a kortárs Berzsenyi... Magányában a felvilágosodás íróinak, majd a görög kultúrának tanulmányozása révén jutott el — kezdetben Kazinczy istápolásával — a romantika leghatásosabb képvise- selői közé. Kitűnő, jó ízlésű és főleg mély gondolatokkal a kor lényeges problémáira tapintó esztéta. Jóllehet tévedett' is elég • nagyokat, de szándékának iránya helyes Volt. Ez inkább később derült ki, már a húszas években, amikor vidéki birtokára vonulva, a magyar népköltészet hatására valami új népi lírát próbált teremteni a maga költészetével. Ez a próbálkozása is hozzájárult népbaráti érzelmeinek kiteljesedéséhez. S mivel a saját osztályát már csak tragikusan tudta látni, búskomor és pesszimista világlátása, mely verseiben is kifejeződött, a nemzeti feladatok vállalására ösztönözte.

A reformkor leghatásosabb politikusa már, amikor az 1832—36-os országgyűlésen megyéje követeként a reformgondolatokat — vallásszabadság, jobbágyfelszabadítás — képviselő nemesi ellenzék vezéreként a függetlenségi harc élére j áll. Nagyszerű szónok is, ezért hatása, különösen a fiatalokra, óriási. Próbálják is a konzervatívok elszigetelni, háttérbe szorítani. S mikor belátja, hogy a reakcó sikeresen meggátolja őszinte közéleti tevékenységét, Parainesis című hatalmas erkölcstanában foglalja össze nemzetnevelő gondolatait: „... A bölcsesség legnagyobb mestere az élet; azonban gyakran felkeresd a rég elhunytakat is, kik tanulások, vizsgálatok és tapasztalatok által gyűjtött kincsiket a maradék számára könyveikbe letették. De jusson eszedbe: a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek; s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint üres beszédű társalkodót: úgy kerüld a tartalmatlan könyvet. Sőt ne könnyen végy kezedbe oly művet, amely a genie lángjegyét homlokán nem hordja; a nagy író művét pedig mély figyelemmel tanuld keresztül. Így az olvasásnak szentelt órák nem lesznek elvesztve...” — írja a többi közt, épp az irodalom nevelő szerepének fontosságáról.

Az elmúlt másfél században minden nemzedék úgy tisztelte, mint nemzeti imánk költőjét.

_____ \ 1

• Kölcsey Ferenc 1730. augusztus 3-á.u, 1SS esztendővel szelőt» született Sződemeterer;