Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

Szabadtéri szoborkiállítás Salgótarjánban immár ötödször rendezték meg a szabadtéri szoborkiállítást. A Tanácsköztársaság téren tíz művész 22 al­kotását állították ki. (MTI-fotó — Koppány Gy. felv. — KS) ...................................*.............................................v............................... | Nőbizottsági elnökök tanfolyama ­j A Hazafias Népfront bizott- : ságai megyeszerte sikeres, új- ! szerű tanfolyamokat szerveztek ■ a nöbizottságok vezetői részé- 5 re. Az előadásokat gondosan, az ; igényeknek megfelelően állítot- j ták össze. Többek között a nő-' : politikai határozatról, az MSZMP ■ XI. kongresszusából adódó fel- ; adatokról s egyéb tennivalókról 1 kaptak tájékoztatást a részt­■ vevők. Az előadások után kon­■ zultációkat tartottak, melyeken • megvitatták a hallottakat és el­■ mondták gyakorlati tapasztala- ! taikat is. Igen népszerűek voj­■ tak az üzem-, a tájház-, illetve ■ múzeumlátogatások. Hasznos j volt, hogy Orosházán, Szarva­• son és Mezőkovácsházán a Ha­• zafias Népfront bizottság férfi ! tagjai és részt vettek a foglal- [ kozásokon. Egyes helyeken; ; Békéscsabán, Mezőkovácsházán • és Orosházán üzemekben ren­■ dezték meg a járási tanfolya­■ mot s ezzel .egyidejűleg üzemlá- : togatáson is részt vettek a hall- : gatók. Tanévkezdés előtt az ecsegfalvi általános iskolában 11 sTPClalista brigádoknak is köszönhető Eredményes félévet zárt a vállalat A Gyulai Betonáru Szakipari és Szolgáltató Vállalat mintegy félmillió forinttal teljesítette túl a féléves tervét, a nyerségük pedig 70 ezer forinttal lett több. A jó eredményeket főleg a ter­melékenység növelésével érték el, amely egy év alatt 17 száza­lékot jelent. A betonáruval eddig nem vol­tak sem gyártási, sem értékesí­tési problémák, bár a tavaszi kedvezőtlen belvizes időjárás időnként zavart okozott a ter­melésben. Másik fékező gond­juk, hogy akadozó az alap- anyagellátás. A MÁV nem tud elegendő szállítási kapacitást biztosítani. Mindezek ellenére mind a lakosságnak, mind leg­nagyobb megrendelőiknek: a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ságnak, a KPM-nek, a Közúti Építő Vállalatnak biztosították a megrendelt árukat. Nagyobb erővel közreműködtek a hús­kombinát építését kiszolgáló épületek betonozási munkáiban is. Alumínium öntödéjükben a legnagyobb mennyiségben to­vábbra is a MEZŐGÉP Vállalatnak dolgoznak. A vállalattal közösen — KGST-szerződés keretében — fűnyíró gépek burkolatát készí­tik lengyel, csehszlovák megren­delésre. A malomgépipari vál­lalatnak olyan olajégő „házakat” öntenek, amelyeket kis módosí­tással nemcsak olaj, hanem gáz­tüzelésre is felhasználnak. Ezeken kívül továbbra is gyártják a Monori Állami Gaz­daság részére az önitatós bor­júvályúkat, amelyekből az AGR.OKER.-en keresztül nem­csak Monorra, hanem az or­szág sok mezőgazdasági üzemé­be is szállítanak. Több nyugatnémet céggel került sor megbeszélésre, s az előzetes felmérések szerint ezek az öntöde kapacitását megha­ladó mennyiségű áruk gyártását igényelnék. A vállalatnál elért jó ered­ményekben nagy szerep jut az itt tevékenykedő 12 szocialista brigádnak. Második negyedévi jó munkájuk alapján — hét bri­gád érte el a kitűzött szinteket — augusztus 20-a tiszteletére fizetik ki a jutalmat. Nekik is köszönhető, hogy a vállalat elő­reláthatóan hónapokkal a határ­idő előtt befejezi az ötéves ter­vet. A vállalat vezetősége nem­csak kér, hanem ad is. A közel­múltban romániai utazáson vett részt 44 dolgozó és jelenleg is mintegy 30-an üdülnek kül- és belföldön, díjmentesen. Három Iskolaépület és az óvoda: a közoktatás bázisai Ecsegfalván. A központi iskola épületét nemrég építették; mo­dern, kétszintes. Még néhány hét és itt is megszólal az új tan­év kezdetét jelző csengő. Ho­gyan készültek fel az új tanév­re: erről érdeklődtünk Bencze Elemér iskolaigazgatótól. — A központi épülettel nincs sok gondunk, mindössze a tan­termek, folyosók festéséről, a táblák, mázolásáról kellett gon­doskodnunk. A másik két iskola­épület azonban régi. Karbantar. tásuk sok pénzt emészt fel. A-- dévaványai tanácsi kivitelezők végezték el a nyári munkát: ki­tűnő minőségben. A festésre, karbantartásra közel negyven­ezer forintot fordítottunk. — Kilenc szolgálati nevelői lakással is rendelkezik a köz­ség. Az egyiket — amelybe két fiatal pedagógus költözik az ősszel; egyikük matematika— fizika, másikuk magyar—törté­nelem szakos, friss diplomás — i nyolcvanezerért fel kellett újí­tani. A tanács' ötvenezer forint I / felújítási hitelt adott. Ebből a keretből nehezen tudtuk volna rendbe hozni a lakásokat, az is­kolákat. A Nagykunsági Állami Gazdaság és a község dolgozói segítettek. Többek között fel­ajánlásaikból, 15 ezer forintért, szemléltetőeszközöket vásárol­hattunk. — A társadalmi segítésnek nagyon sokfajta módját találják meg az emberek. A gazdaság Ady Endre Szocialista Brigádja tavaly nyáron az óvodát festet­te ki, az idén egy vízházat, épí­tett az iskolaudvarra. Így a sportpálya alkalmas lesz arra is, hogy a községi csapatok ver­senyzésre használhassák. — A falusi iskolák legtöbbje taneröhiánnyal küzd. Nekünk szerencsénk van: megszűnt az iskola „átjáróház” lenni. Az új tanévet jól képzett, kiegészült tantestülettel kezdhetjük. Néhá- nyan most végzik a főiskolát és az egyetemet. Szoros értelemben vett „képesítés nélküli” neve­lőnk nincs. — A tanévzáró-értekezletün- kön részletes tervet készítettünk Az észtországi Vjajka-Maarja faluban új kórház épült, mint­egy másfél millió rubeles ráfor­dítással, ami megegyezik egy átlagos kolhoz egész évi jöve­delmével. A kiválóan felszerelt egészségügyi központ építését finanszírozó gazdaságoknak azonban nem kellett más tevé­kenységeiktől elvonniuk a szük­séges összeget: a kórház rész­vényes alapon, 14 kolhoz, szov- hoz és más mezőgazdasági vál­lalat összefogásával épült. A kórházban száznál több két- és háromágyas kórterem és vizsgálószoba van. A betegeket a legmodernebb fizikoterápiás, röntgen- és kardiológiai beren­dezések segítségével gyógyítják a jól felkészült szakemberek. Észtország egészségügyi háló­zata egyre szélesedik, s ennek 1 tíMLMMSS 1975, AUGUSZTUS 8. érdekében a gazdaságok egyre gyakrabban folyamodnak az összefogáshoz. Így épült fel pél­dául a Finn-öböl északi part­ján álló kolhoz-szanatórium 9 emeletes épülete, amely éven­te 5500 beteget fogad Űjabb szanatórium építése kezdődött meg a Csud-tó partján, ahol bővizű gyógyforrásokra bukkan­tak. (BUDAPRESS—APN) Békés megyei Tanács Csecsemőotthon a 57(^1 Gyula, Kossuth utca 15., Pfc 65. CSECS EMÜGONDOZÚ­NÖKET keres szakközépiskolában, vagy szakiskolában végzettek jelentkezését várjuk. Nővérszállás van. 42 órás munkahét. a következő év oktató-nevelő munkájára. A legfontosabb fel­adatunk a bukások arányának csökkentése és a hátrányos helyzetű tanulók segítése lesz. A „hátrányos helyzet" értelmezése falun más, mint városon. Hi­szen Ecsegfalván korlátozottab­bak a közművelődési és más, az oktatást, az ismeretszerzést köz­vetve és közveltenül segítő lehe­tőségek. Arra kell törekednünk, hogy továbbtanuló diákjaink egyenlő társai lehessenek a vá­rosi és nagyközségi iskolákból jött tanulóknak. (N. L.) Föld alatti földrengés-előrejelző állomást létesítettek a Fekete­tenger partján fekvő Jaltában. Az állomás munkatársai feltér­képezik a Fekete-tenger part­vidékének földrengésveszélyes területeit, regisztrálják a leg­gyengébb földmozgásokat is, tanulmányozzák a földkéreg mélységi rétegeinek sajátossá­gait. Az állomást a legkorszerűbb, Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban készült műszerekkel és berendezések­kel szerelték fel. Segítségük­PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Lesiiegyen (REGÉNY) 39. — Ebből nem. De válaszolt Petrunyin ezredes Penzából. Azt írja, itt a levél: „Annak az alakulatnak a parancsnoka vqj- tam, amelynek katonái felsza­badították a suchai tábort. A politikai foglyok közül még százan sem élték túl a megpró­báltatásokat. Sajnos hivatalos névsort nem találtunk, a volt parancsnok, egy ezredes eléget­te, mielőtt elfoglaltuk a tábort. A tömegsírok feltárása után sem tudtunk meg többet, mert a tetemek jó része mezítelen volt, semmiféle írásos anyagot nem találtunk. A túlélőkről ké­szítettünk névsort, de azok kö­zött Csik Márton nevű nem volt. Utánanéztem a levéltár­ban, saját anyagaimban is, nem tudok többet mondani.” — Ismételten beszéltem Huszár Lajossal, a nagyapa volt fogoly­társával, — vette át a szót And­rás. — Azt mondja- hogy két olyan emberrel is beszélt, akik neki Suchában mesélték el Csik Márton halálát. Állítása szerint egy Földi nevű ember látta is, amikor a nagyapát agyonverték. — Ez biztosan megalapozott, mert gyakran előfordult, hogy a keretlegények a lebetegedett foglyokat is munkára hajtották. Aki nem bírt menni, azt verés­sel ösztökélték. Addig ütötték, amíg holtan össze nem esett. Hogy a nagyapa ott volt-e, így járt-e, azt már nagyon nehéz lenne ellenőrizni. — Felkerestük Földi János egykori vasmunkást. Már nyug­díjas. Nógrádverőcén él. A kö­vetkezőket mondta el: „Ott voltam, amikor szegény Csik Mártont verték. Szót emel­tem az érdekében Farkas István tüzér főhadnagy úrnál. Kértem, ne bántsák, mert az az ember súlyos beteg. Erre nekem estek, engem is vertek, mint egy rossz lovat. Elvesztettem az eszméle­temet, hetekig nem hallottam, alig bírtam hajolni, annyira el­verték a vesémet. Nem tudom, mi történt Mártonnal. A teme­tését nem láthattam, mert ab­ban az időben magam is fél­halott voltam. Annyit mondha­tok, hogy Farkas István tüzérfő- hadnágy szadista vadállat mód­jára viselkedett. Akkoriban a kel a tudósok tanulmányozhat­ják a tengerfenék mozgásait, a Földközi-tenger fenekén elhe­lyezkedő rengésfészkeket, re­gisztrálhatják a más országok­ban bekövetkező földrengéseket is. Az előrejelző állomáson fel­állítottak egy másodpercenként 400 művelet elvégzésére képes elektronikus számítógépet, amely kapcsolatban áll a Krím- félsziget szeizmikus aktivitását vizsgáló föld alatti automata szeizmográfokkal. (BUDAPRESS —APPO lasBFsssesascsvssssse régi Lengyelország területén, Vlagyimir Volenszk közelében álltunk. Tüzérek mellé osztottak be, lövegállásokat építettünk. Egy esetben azt a hírt hozták a főhadnagy felderítői, hogy a te­lepülésen partizánok tanyáznak, a lakosság segíti őket, bújtatja a partizánokat. Porrá lövette a fa­lut. Nem maradt életben egy ember sem, nem maradt a tü­zérségi tűz után egy ép ház sem. Ez a Farkas István főhadnagy egy református püspök fia volt.” — Kezdhetnénk az egész név­sort ilyen firmákból. Ezt a Farkast nem ismertem, de hoz­zá hasonlót többet is. — jegyez­te meg keserűen az öreg és a papírokat nézegette. — Valamit nem értek, Franci bácsi, — húzódott az öreg mel­lé András. — Ezreket, tízezreket tartottak fogva, egy-egy tábor­ban tömegek voltak. Miért nem törtek ki, miért nem lázadtak? Hogyan törődhettek bele ilyen szörnyű sorsba? Nem volt ez a tömeg egy passzív, gyáva anyag? — Messzire mész, fiú! — pat­tant fel az öreg. — Azoknak az embereknek javarésze éppen a bátorsága, tenniakarása miatt került olyan helyzetbe. Legyen­gült, árnyékemberek voltak. Mi­től lett volna fizikai és lelki ere­jük? De még így is sokan ki­törtek. sokan fellázadtak, ellen­álltak. Az esélyük szinte egyen­lő volt a semmivel, Mégis. Kép­zeld csak el. ötszáz emberre öt­ven keretlegény ügyelt. Még­hozzá olyan keretlegények, akik­nek nem voltak gátlásaik. Min­den gyanús moccanásra tüzel­tek, azt pedig maguk döntötték \ Földrengések előrejelzése Részvényes kórházak

Next

/
Oldalképek
Tartalom