Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

Rendelet az építési adóról Megjelent a Minisztertanács rendelete az építési adóról, s ezzel egy időben adta ki ennek végrehajtási jogszabályait a pénzügyminiszter. Az új intéz­kedés szerint a vállalati dönté­si jogkörbe tartozó beruházások építési-szerelési munkái után építési adót kell fizetni. A ren­delet célja, hogy orientálja a vállalatok döntéseit: beruházásaikban minél kisebb legyen az építési hányad, te­hát elsősorban új gépek be­szerzésével, korszerűsítéssel oldják meg a fejlesztést. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az önálló elszámolás rendszerében műkö­dő más állami gazdálkodó szer­vekre, a társadalmi szervezetek vállalataira és a szövetkezetek­re, valamint ezeknek és más szocialista gazdálkodó szerve­zeteknek társulásaira. Ha egye­sülésben végeznek beruházást, akkor a vállt latok részvételük arányában fizetik az építési adót. Az építési adó kulcsa 10 szá­zalék, ami a fejlesztési — amor­tizációs — alapot terheli, és nem minősül beruházási költségnek. Az építési adó alapja a beruhá­zásként elszámolt építési-szere­lési munkák számlaértéke A végrehajtási rendelet mel­léklete felsorolja az építési adó alól mentes beruházás-fajtákat. Ebből kitűnik, hogy a lakosság közvetlen környe­zetét, kereskedelmi és műve­lődési ellátását és a részére nyújtott szolgáltatásokat érin­tő beruházások mentesülnek az építési adó alól. Így többek között nem kell fi­zetni építési adót lakóházak, művelődési és oktatási épületek, utak, vasutak, hidak, állami — és szövetkezeti kiskereskedelmi üzletek, közterületi parkok épí­tése után. Ezenkívül mentesül­nek az építési adó fizetése alól különféle községgazdálkodás! szolgáltatást végző vá'lalatok. továbbá talajerőgazdálkodási, parkosítási és városi kertészeti, lakásszolgáltatási és más köz­szolgáltatást végző vállalatok. A rendelet 1976. január else­jén lép hatályba, s ettől az idő­ponttól kezdve az 1975. augusz­tus 1-e után kötött szerződések szerint, a ténylegesen kifizetett építési-szerelési teljesítményér­ték alapján kell alkalmazni e jogszabályokat, fizetni az építési adót. (MTI) Jubiláltak a földrnűvesszövetkezet alapítói Kötegyán község művelődési házában tartotta kibővített ün­nepi igazgatósági ülését az öt községre kiterjedő Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ. A szövetkezet elnöke azokat a veteránokat köszöntötte, akik időközben a sorból kidőlt társaikkal együtt — az országban elsőként — Sarkadon bontották ki a szö­vetkezet zászlaját. Az egykori agrárproletároknak, a kúriai földbirtok volt ipari munkásai­nak, az új földhöz juttatottak- nak tetteit méltatta, akik a fel­szabadulást követő hetekben; megalakították a földművesszö- vetkezetet. Később segítségük­kel alakult az országhan első­nek a sarkad! Lenin Tsz. Ezután a földművesszövetke­zet és annak jogutódja, az ÁFÉSZ fejlődéséről szólt. Az egyesülés tette lehetővé, hogy a község bolthálózata korszerűsö­dött, Sarkadon pedig kialakult a kereskedelmi központ. Most elő­re akarnak lépni a bolthálózat körszerűsítésében, a mezőgazda- sági termeltetésben és felvásár­lásban. Az ünnepségen Kolozsl Gyula, a megyei tanács osztályvezető­helyettese az ÁFÉSZ elnökének átadta a végrehajtó bizottság elismerő oklevelét és ajándé­kát, a megnövekedett feladatok valóra váltásához pedig sok si­kert kívánt. B, I 5>as él, hogy ml a gyanús. Egyéb­ként pontosan tudom, pontosan érzem én is, mit gondolsz, mit érzel, fiam!- Bennem ez egy ki­csit veszedelmesebb időszakban dolgozott. De mondd, komolyan gondolod, hogy pontosan azt a helyet akarjátok megtalálni, ahol a nagyapa sírját tudhat­játok? — Erre kevés a reményünk. De abban biztos vagyok, hogy utazunk. Nekem is, apának is, Zsuzsának is el kell jutnunk Suchába. Hiszem, hogy ott van a nagypapa sírja. Ha hiszem, akkor igaz. Ha igaz, akkor apa is annak véli. Ezt meg kell ten­ni! — Tisztelet érte, de értelmet­lenség! — motyogta fáradtan Nágel Franci bácsi. — Érzelgős­ség. Az élőket kell megóvni! — Megbocsát, Franci bácsi — csattant fel a lány, annak meg mi értelme van, hogy' évente egyszer feketébe öltözik, elbújik a világ elől, hogy ne lássák a könnyeit? — Annak? Van egy nagy dif­ferencia. Én láttam a halottakat, megjártam a pokol tornácát. Tu­dom, milyen, és nem tudom el­felejteni. Nekem ez belső pa­rancs. Engedelmeskedem. — Bennünk nem szólalhatnak meg ilyen belső parancsok? Ta­lán alkalmatlanok vagyunk ar­ra, hogy érzelmeket is hordoz­zunk? Miért ne engedhetnék meg nekünk, hogy magunk vé­gezzük el a kor vizsgálatát. Sen­kinek nem szükséges vakon hin­nie. így, a mi módszereinkkel jobban tájékozódhatunk vissza­felé is, előre is. Azt pedig na­gyon köszönjük, hogy segít ne­künk — mondta Csík inkább magának, az asztallapot lesve. — Csak attól akarlak meg­óvni, drága gyermekem — ölelte magához Andrást az öreg —, hogy ne akarj többet levenni a batyunkból, mint amennyinek értelme van. Sötétedésig beszélgettek. Ko­rabeli újságkivágásokat rakos­gattak össze, egykori hadijelen­tések szövegeit illesztették a túlélők vallomásaihoz. Végül is visszatért megszokott jókedvük, nevettek, mókáztak, kivételesen elpusztították Franci bácsi min­den élelmiszertartalékát. Az öreg kivételesen lekísérte őket a taligaúton, egészen a szőlők vé­géig. Ott mondta a lánynak. — Tudod-e kislányom, én az öregeknek ahhoz a válfajához tartozom, akik nem nagyon ra­gaszkodnak a matuzsálemi kor­hoz. Azt azonban szeretném megérni, amikor megvéded a diplomamunkádat. Nem kell messzire menned, hogy megleld a témáját. ígérd meg nekem, hogy meghívsz. Zsuzsa szótlanul, férfiasán ke­zet adott rá. Csakhamar elnyelte őket a sö­tét, eltakarta imbolygó alakju­kat az erdő. Az öreg csendesen visszaballagott, lökött még egy­két marék venyigét a tűzre, so­káig ült a tűz mellett egy nagy tőkén. A szomszédok nem tud­ták mire vélni, hogy még éjfél­kor is dúdolgatott, énekelgetett magában. (Folytatjuk) Két utcaköz — hatéves huzavona Veterán asszonyok baráti találkozója Gyulán Az MNDSZ alapító tagjait baráti találkozóra hívta össze Gyomán, a Hazafias Népfront nőbizottsága. Eljöttek olyan nő­mozgalmi veterán asszonyok is, akik ma már nem Gyomán, ha­nem hazánk más tájain élnek, hogy elmondják visszaemléke­zéseiket a helyi krónikaírók szá­mára. A vendégeket Dékány Károly^ né, a Hazafias Népfront gyomai nőbizottságának vezetőségi tag­ja köszöntötte, majd magnóra vették az asszonyok baráti be­szélgetését. Miközben korabeli fényképeket, plakátokat, tagsági igazolványokat és egyéb értékes okmányokat raktak az asztalra, a nőmozgalom legizgalmasabb eseményeit elevenítették fel. El­mondották, hogyan szervezték meg a fogságból hazatérő kato­nák ellátását. Az éhező városból érkezett munkás-gyermekekről anyai szívük minden melegével gondoskodtak. Élelmet, ruhane­műt gyűjtöttek a hadiárvák, a lakásokból kibombázott nincste­lenek számára. E hősi korszakban mozgósítot­tak az ország újjáépítésére, de a mezőgazdasági szocialista átszer­vezéséből is kivették részüket. Agitálni jártak, politikai előadá­sokat hallgattak, fáradhatatlan aktívákként dolgoztak. A nőmozgalmi aktívák baráti találkozóján meleg szavakkal köszönte meg Megyeri Sándor tanácselnök- az asszonyoknak, hogy az MNDSZ megalakulásá­tól napjainkig fáradhatatlanul segítették Gyomán a párt politi­kájának végrehajtását. Bogdán Gyula kedveszegctt, fáradt tanácstag Orosházán, , — De mibe is fáradt bele? — \ Hámán Kató és a Huba utca közötti területet, melyen je­lenleg három úgynevezett „olajos lakótömb” és az ABC-áruház épült, szeretnénk parkosítani. Szeretnénk? Akartuk volna már éppen hat éve. Megmondtuk azt Is, hogy a lakók mivel tudnának hozzájárulni ehhez a nagy mun­kához ... Bementem a városi tanács műszaki osztályára, hogy beszéljük meg: mit lehetne ten­ni. Nekem, a tanácstagnak azt mondta az előadó, hogy jöjjek három nap múlva. Három nap múlva újra mentem. Újra azt kaptam, rosszkor jött. Jöjjön né- *hány nap múlva újra. Érti, eb­be fáradtam bele! Az orosházi olajos lakótelep környezete nagyon sivár. Még a meglévő fákat is kidarabolták. Amikor vágták, a lakók felindul- tan kérdezték: miért ítélték ha­lálra a hatalmas jegenyefákat és platánokat? Azt a választ kapták, hogy parkosítanak. A tanács műszaki osztályán • levő parkosítási tervből azonban ez a rész hogy, hogy nem, most új­ra kimaradt. Elkészült egy prog­ram a Bclinszkij lakótelepre, de ez a Huba utcánál lezáródik. Pe­dig odatartozik! Sőt, ezek voltak az első épületek nyolc évvel ez- ezelőtt. Az épületek által körül­zárt udvar kiváló játszóteret is kínálna a gyermekeknek. Az olajosok nem voltak restek eddig sem. Különféle gyermek- játékokat helyeztek el, homoko­zót készítettek, legyalulták a föld felső harminc centiméterét, elhordták a törmeléket. Megte­remtették az alapját annak, hogy rózsákat, cserjéket fákat ültessenek, széppé, barátságos­sá tegyék otthonuk környezetét, s mindezt társadalmi munkában. A városi tanács hivatali appa­rátusa nem figyelt fel erre a kezdeményezésre, nem támogatta a környezet szépítésére vállalko­zókat, nem használta a fel-fel­buzgó erőt a város szépítésére. A hatéves küzdelem során végül is a Bogdán Gyulák belefáradtak a szélmalomharcba. Egy év óta minden áll. Afféle senki földje a terület. Nemrég az egyik mérnök el­vállalta, hogy elkészíti a tervet. Meg is csinálta társadalmi mun­kában, de a műszaki osztály nem akceptálta. Most a parképítő kommunális részleg tervezői sza­bad kapacitást ajánlottak fel a parkterv elkészítésére. Ezt már a városi tanács műszaki osztá­lyán közölték, s azt is, hogy a parképítésben számítanak a Há­mán Kató és a Huba utca között lakó olajbányászok társadalmi munkájára. Nem lehetett volna mindjárt így kezdeni? Ügy tűnik, hogy a lakók hat­éves huzavonája a vége felé jár. De a park építése előtt vannak még akadályok. Az udvaron olyan építőipari épületek van­nak, melyeket már nem használ­nak. Lebontásukról kellene in­tézkedni. A tanács feladata, hogy e* az „épülettömb” onnan meg­érdemelt helyére kerüljön. Általános érvényű tanulság, ez ügy kapcsán is: nagy hibát vétenek, ha a pezsgő aktivitást nem gyümölcsöztetik a közösség érdekében, ez esetben virágzó rózsákkal, lombosodó fákkal, zöld gyeppel és gyermekkacagás­tól hangos játszótérrel. Dupsi Károly Képi lse Icasszo ny a baromfikeltetőben özv. Fajú La- Lajosné, a Me­zőkovácsházi Já­rás Termelőszö­vetkezeti Barom­fitenyésztő, Kel­tető és Értékesítő önálló Közös Vállalkozásának (BARTÖV)-nek a betanított munkása. Baromfi- keltetésből 1974-ben tett vizsgát. Ért a tenyésztojás lámpázásához, a keltetőgépbe való berakásához, a keltetés 21 napja alatt a hő­mérsékelt és a páratartalom sza­bályozásához, a csibék leszedésé­hez, minősítéséhez, szállításához való előkészítéshez. Szóval az egész munkafolyamathoz. A keltetőben csupa asszony és lány dolgozik. Vannak közülük szülési, gyermekgondozási sza­badságon. Előfordul, hogy va­lakinek megbetegszik a gyerme­ke és emiatt kénytelen otthon­maradni. Rendes évi szabadság is jár mindenkinek. A keltetőben azonban nem állhat meg a mun­ka. A távollevőket helyettesítem; kell. özvegy Fajó Lajosné ilyen sze­repet tölt be. Le is dolgozza a napi 8 órát, kivéve, ha — mint országgyűlési képviselőt — a kö­telesség másfelé szólítja, vagy ha az üzem szb-titkáraként intézi a közös ügyeket. Az idei szakszervezeti válasz­táson újra szb-titkár lett. Csak­nem mindenki rá adta a szava­zatát. Azután következett szá­5 BÉKÉS —T'T'»"»w*.- III ■' III I J 1975. AUGUSZTUS 8. mára a nagy meglepetés: or­szággyűlési képviselőnek jelöl­ték. — Először alig tudtam elhin­ni, hogy ez igaz. Az én képzele­temben az országgyűlési képvi­selő valami egészen különös fo­galmat jelentett — emlékszik vissza. Nagyon jól esett neki. hogy a megbízólevél átvételénél Fekete Lászlóné is — a másik jelölt — ott volt és őszinte szívvel gra tulált. Azóta is baráti a kapcsolat közöttük. A keltető egyik termében éppen tojást válogatnak az asszonyok és lányok. Lehetnek vagy tí­zen. Valamennyien magyarbán- hegyesiek. Nagy JózseEné a kö­vetkezőket mondja: — Macára szavaztunk, mert nemcsak érti a munkáját, hanem szeret is dolgozni. — Mint anya pedig rajong a három gyermekéért — toldja meg Benkő Imréné. Málik Eszter is beleszól: — Nagyon körültekintő. Ha valamilyen gondunk van, azt az arcunkról leolvassa és ő maga jön hozzánk, hogy segítsen. Kormányos Istvánná folytatja: — Gyakran nem vagyunk tel­jesen tisztában azzal, hogy mi jár és mi nem, de nem is tar- túlik attól, hogy hátrány ér ben­nünket. *Ugy őriz ő minket, mint mi a csibéket. — Azelőtt mi­lyennek képzel­tek egy ország- gyűlési képvise­lőt? — Szinte megközelíthetetlen- nek. Most pedig itt van közöt­tünk naponta velünk együtt dol­gozik — válaszol Kormányos Istvánná. — Nemcsak munkatársunk, hanem barátnőnk is. Ebédszü­netben együtt sportolunk, együtt tréfálkozunk — veszi át a szót ismét Málik Eszter. Páger Gizella pedig így véle­kedik róla: — Nekünk mindig Maca ma­rad. Nem is tudna más lenni. Azt persze mindm-ájan tud­ják, hogyha valamilyen fegyel­mezetlenség. hanyagság van, akkor komolyra fordul a sző. És természetesen akkor is, amikor a járás, a megye, az ország ügyeit kell intéznie. Mint országgyűlési kénvíselőt már többen felkeresték. Két ügy intézésében el is járt az illetékes helyeken. Egyelőre azonban úgy véli, hogy főként tájékozódnia. Ismerkednie kell választóival, a tíz község, a járás helyzetével, terveivel. Nemsokára pedig részt vesz a megyei képviselőcsoport alakuló ülésén, amelyen bizo­nyára sok segítséget kap azoktól, akik már több ciklusban ország- gyűlési képviselők voltak és kellő tapasztalattal rendelkez­nek. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom