Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

Nyilvántartás a szélviharokról ABG-áruház épül a Törökzugi lakótelepen Ölési tartott a gyulai Városi Tanács V. B. Tanulságos tanácskozás Megtartotta megyei küldöttértekezletét az Építők Szakszervezete A gyulai Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén egyebek között megtárgyalta a helyi ÁFÉSZ tevékenységét. Á szövetkezet mintegy tízezer tagja jelenleg négymillió 100 ezer forintos részjegyalappal és 635 ezer fo­rintos tagsági kölcsönnel segíti az ÁFÉSZ tevékenységét, amely Gyulán kívül három nagyköz­ségre és négy községre terjed. A szövetkezet ez évi árufor­galmi terve 360 millió forint, amelyet négy ágazat bonyolít le. A kiskereskedelem részará­nya ebből 128 millió forint. Leg­dinamikusabb fejlődést az élel­miszernél értek el. Növelték a hűtőkapacitást, bővítették a vá­lasztékot mirelittel és egyéb ter­mékkel. Erősen gátolja az ÁFÉSZ to­vábbfejlődését az a tény, hogy egyes helyeken szakemberhiány­nyal küzdenek. A 44 órás mun­kaidő egyre több gondot okoz j a dolgozóknak, hisz a munka színvonalából egy jottányit sem. engedhetnek. A Gyula és vidéke Altalá- ] nos Fogyasztási és Értékesítő l Szövetkezet a IV. ötéves terv- j lityik Mátyás a szeghalmi Járási Hivatal új elnöke A Békés megyei Tanács V. B. i szeghalmi Járási Hivatalának elnökéül Kutyik Mátyást, a Já­rási Hivatal elnökhelyettesét nevezte ki a megyei tanács. Kutyik Mátyás csütörtökön dél­után — Klaukó Mátyás elvtárs­nak, a megyei tanács elnöké­nek jelenlétében — átvette a hivatalt a nyugalomba vonult Sándor Józseftől «.•»esassBBsaiaiiiMM**«»«»»*»«*««»»'*»*»***«'** biztosak, ami itt nagyon fontos, lévén Jereván és környéke sze­izmikus terület. Láttam is később néhány, ilyen módszerrel épülő vagy már kész lakóházat, valóban a szemet is gyönyörködtetik. Mert Jereván épül. Évente tízezer család jut aj lakáshoz, készül a időszakban beruházásra 17 mil­lió forintot fordított.A legköze­lebbi tervük között szerepel egy új ABC-áruház építése a Tö­rökzugi modem lakótelepen. Az áruház, valamint a vendég­lő építése és berendezése csak­nem 11 millió forintot igényel. Előreláthatólag az építkezést még ez év végén elkezdik, s 1977 első felében a kereske­delmi egységet megnyitják. A végrehajtó bizottság ezután a tanácsi költségvetés és fejlesz­tési alap első félévi teljesíté­séről tárgyalt. B O. Észak-Amerika partjaitól a Kuril-szigetekig folytattak ku­tatásokat a Távol-keleti Hidro- meteorológiai Intézet expedíció­jának tagjai. Az öt szovjet ha­jót az óceán és a légkör köl­csönhatásának vizsgálatára al­kalmas készülékekkel és mű­szerekkel látták el. A szokásos hidrológiai es lég­köri megfigyelések eredményein kívül más értékes információt is hozott az expedíció: nyilván­tartásba vette a nagyobb szél­viharokat, amelyek az utóbbi hónapokban a Csendes-óceán északi része fölött dühönge- nek. A szovjet kutatók leírták a szélviharok keletkezésének feltételeit és törvényszerűségeit is. (BUDAPRESS—APN) Négy ev sokrétű munkáját és tapasztalatait ismertették, vitatták meg az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei küldött- értekezletén. Bőven volt miről számot adni abban a csaknem ötvenoldalas írásos jelentés­ben és másféltucatnyi táblá­zatban, amelyet a küldöttek rendelkezésére bocsátottak. A tanácskozáson ehhez fűzött szóbeli kiegészítőt Kneifel An­tal, a megyei bizottság titkára és jelentést Kovács Jánosné, a számvizsgáló bizottság elnöke. Éppen ezért merész vállal­kozás lenne aprólékos ismerte­tést adni a küldöttértekezletről, mert akárcsak a beszámolók, a felszólalók is igen szerteágazó munkáról, eredményekről és gondokról szóltak. A jó törek­véseket fejezi ki az írásos je­lentés következő mondata: „Szakszervezeti tisztségviselőink és testületeink egyre hozzáér­tőbben foglalkoznak a gazdál­kodással, a termeléssel és a dolgozók termelési aktivitásá­nak növelésével.” Mennyire így van, azt az elmúlt négy év sok tapasztalata igazolja. 197C és 1974 között ugyanis 56,7 száza­lékkal növekedett a megyei bi­zottsághoz tartozó vállalatok termelési értéke. Örvendetes, hogy az említett időszakban az egy főre eső termelési érték 57,3 százalékkal emelkedett. Mindez természetesen lehetővé tette, hogy több lakást, üzemet, kulturális, oktatási és egész­ségügyi létesítményt építhesse­nek megyénkben. A szakszervezetekhez tartozó mintegy 11 ezer 600 szer­vezett dolgozó abban is hű ma­radt önmagához, hogy a szocia­lista műnk a vers etiy ben és bri- gádmozgalömban egyre aktívab­ban részt vett.-Annál is inkább, mivel az építő- és építőanyag­iparban a szocialista munka­versenynek és brigádmozgalom­nak immár évtizedek óta kö­vetendő hagyományai vannak. Igen erőteljesen fejlődött a be­számolási időszakban a szocia­lista brigádmozgalom, hiszen 1970-ben 181 kollektívában 3 837-en vettek részt, 1974-ben viszont 399 brigád már 5 831 tagot egyesített soraiban. A felszabadulási és kongresz- szusi munkaversenyben való részvételt szinte valamennyi közösség politikai állásfoglalás­nak tekintette. Az első szakasz eredményeként egy vállalat ki­vételével valamennyi túltelje­sítette termelési terveit és nye­reséges lett. És ami szintén a verseny javára írható az az, hogy hatásaként megélénkült a vállalatok tevékenysége az üzem- és munkaszervezés fej­lesztésében. Ezért sem véletlen, hogy az első szakasz után az építő- és építőanyagipar három szocialista brigádja kapta meg a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelét, jó néhány pedig kiérdemelte a Szakma Kiváló Brigádja címet Lenin tanítása szerint a szak- szervezetek a kommunizmus is­kolái. A megyei bizottság és alapszervezetei fontos felada­tuknak tekintették eme tanítás érvényesítését, mindenekelőtt a szervezett politikai oktatás fej­lesztésével. Ebben is előbbre­léptek, hiszen 1970-ben 38 tan­Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyára FELVÉTELRE KERES — gyermekintézmény­vezetőt óvónői képesí­téssel — óvónőt — műszerészeket — varrónőket — takarítónőket — segédmunkásokat — gyakorlott gyors- és gépírót folyamon még csak 881-en vet­tek részt, tavaly viszont 94 tan folyamon már 1891-en tanul­tak. Törődtek a szervezett dol­gozók ügyes-bajos gondjaival, fejlesztették az üdültetési lehe­tőségeket, az egészségügyi és szociális ellátást, szorgalmazták a dolgozók, mindenekelőtt a munkások lakásépítésének tá­mogatását, küzdöttek a mun­kásvédelem javításáért. A szá­mok tanúsága szerint azonban sokat kell még fáradozni a mun­kásvédelem eredményességéért. Mégpedig azért, mivel szinte évről évre több a baleset. A statisztika szerint 1970-ben 353 baleset miatt 5 891 nap esett ki a termelésből. Tavaly viszont az 513 baleset 9 223 termelés­ből kiesett napot okozott. Van tehát bőven mit tenni ahhoz, hogy ez az elsőrendű érdekvédelem következetesebb és hatékonyabb legyen. Tizennyolcán szólaltak fel a küldöttértekezlet vitájá­ban. Nagyon sok vélemény és javaslat hangzott el. Szinte kép­viselői interpellációnak is be­illett dr. Tóth Mihálynak, a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat üzemorvosának felszólalása, amelyben az üzem­orvosok számának növeléséről és az üzemi megelőző munka szükségességéről beszélt. Szava­hihető számokkal bizonyította azt, hogy az építőanyagiparban az egyik legnehezebb munka a nyerstéglalerakás. Olyan, hogy ilyen munkakörből 16 esztendő óta még senki sem mehetett nyugdíjba, mert előbb beteg lett vagy megrokkant. Ezért ja­vasolta, hogy ebben a munka­körben ideje lenne országosan bevezetni a korkedvezményt. Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára felszóla­lásában az építő- és építőanyag­iparnak megyénk fejlesztésében betöltött kulcsszerepéről szólott. Nevezetesen arról, milyen fon­tos munka hárul rájuk a beru­házások megvalósításánál épp­úgy, mint a közúthálózat fej­lesztésében, a lakás-, az egész­ségügyi és kulturális létesítmé­nyek felépítésében. A jelenle­gi és a következő időszak egyik legfontosabb feladataként emlí­tette a Gyulai Húskombinát épí­tésének gyorsítását, a határidő lerövidítésének szükségességét, amiben természetesen az építők tehetik a legtöbbet. Ám a me­gye 24 települését ért belvíz­kár is újabb igényeket támaszt, hiszen előreláthatóan sok há­zat újjá kell építeni, 650 pedig felújításra szorul. Mindez növeli az építők amúgy sem kevés dolgát, miközben arra kell tö­rekedniük, hogy sikeresen be­fejezzék a IV. ötéves tervet, jól felkészüljenek a következő tervidőszakra a Központi Bizott­ság 1974. december 5-i határo­zata és 1975. június 2-i ülése alapján. i A vitában felszólalt Podina Sebő, az Építők Szakszerveze­te bér- és munkaügyi osztályá­nak vezetője elismeréssel be­szélt a megyei bizottság négy­éves tevékenységéről. Mint mon­dotta: tervszerűségben és tuda­tosságban igen sokat fejlődött. Természetesen a babérokon nem lehet megpihenni, az aktívákat és a tisztségviselőket jól fel kell készíteni az újabb felada­tokra, és szüntelenül nevelni kell a szervezett dolgozókat. A küldöttértekezlet szavazataival szintén jónak és eredményesnek minősítette a megyei bizottság négyéves mun­káját, majd az újabb felada­tokra megválasztotta a 15 tagú megyei bizottságot, a 12 kül­döttet a szakmai kongresszus­ra, 17-et pedig a szakszerveze­tek VIII. megyei küldöttérte­kezletére. A megyei bizottság elnökévé Bargel Tibornét, tit­kárává Kneifel Antalt válasz­tották meg ismét. *«MISSSSaS3XSSEaBS8ZXSEaESa«SSICH8BHB>IBHHECII(3S«a»***«Maaillll«»BRB*»a!*V««Ms>ftt Ketrecek a sertéstelepen mm metró első hatkilométeres szakasza, bővítik a víz-, gáz- és úthálózatot, s fásítanak, ha­talmas parkokat létesítenek. Mindezt a legfőbb cél, a dolgozó, küzdő és az egyre szebbre törő ember érdekében. Gáti István (Folytatjuk) .Jereván városközpontja, a Lenin tér Bokát szenvednek a kismalacok a betonon. Felfáznak, bélgyul­ladásba esnek. Ennek megelőzé­sére a fiaztatót rácsaljzatú ket­recekkel szerelik fel Újkígyóson. Ezzel növelik a szakosított telep épületkihasználását, megelőzik a malacbetegségeket, s kereken ötven százalékkal nő a terme­lés. Tóth János és Csik József szerelés közben. (Fotó: Veres Erzsi) Felvételre keresünk vasiitvillamesítási munkáinkhoz felsővezeték-szerelési munkákra vasipari szakmunkásokat, segédmunkásokat, gépi betonozási munkákhoz férfi segédmunkásokat, takarítónőket. Jó kereseti lehetőség 5 napos munkahét. Szállás és utazás díjmentes. Jelentkezés levélben MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség 1102 Budapest, Kőbánya­felső pu. P P„

Next

/
Oldalképek
Tartalom