Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

Nem csökkent a lendület a gyulai járásban A munkcnrerseny=mozgalom élén a szocialista brigádok Nagyszerű eredményeket ho­zott a gyulai járásban is a Pár- hirdetett munkaverseny-mozga- tunk XI. kongresszusára meg­lőni. Az MSZMP gyulai járási bi­zottsága ez év áprilisában érté­kelte az 1974. december 31-én lezárult első szakasz eredmé­nyeit. Megállapították, hogy a járásban 86 üzem, vállalat, szö­vetkezet és intézmény több mint' 7 ezer dolgozója vett részt a munkaversenyben. Élen járó szerepet vállalt a felajánlások­ból 291 szocialista brigád 3 ezer 200 tagja. Az első szakasz nagy­szerű. gazdasági eredményekkel zárult, hiszen az 57 milliós gaz­dasági felajánlást 81,5 millió fo­rintra teljesítették. Ide kell szá­mítani a több mint 5 millió fo­rint értékű társadalmi munkát is, A megalapozott vállalások és az áldozatkész munkák elősegí­tették az üzemek termelési terv- teladatainak teljesítését, sőt a mezőgazdasági üzemeknél a kedvezőtlen időjárás ellenére nagyobb veszteség nélkül beta­karították a kenyérgabonát és' elvetették — sokszor hősies kö­rülmények között — az őszi bú­zát és elvégezték a talaj előkészí­tő munkákat. Az elsőhöz hasonlóan a máso­dik szakaszban is, főleg az ered­mény növelésére tettek felaján­lást a gazdasági egységek, de nem elhanyagolható az az érték sem, ^melyet társadalmi munkában Valósítanak meg. A második szakaszhoz 46 gaz­dasági egység csatlakozott, csak­nem 5 ezer dolgozóval. Ebből 326 szocialista brigád négyezer 300 tagja vállalta pluszként a több mint 44 millió forintos ter­melési érték előállítását. A fel­ajánlott társadalmi munka ér­téke is meghaladja a két és fél millió forintot. örvendetes az is, hogy egyre több nő csatlakozik* a verseny­hez. A mezőgazdasági üzemek­ben 323, a kereskedelemben 158, az iparban 615 nő jelentkezett. Ugyancsak dicséretes,1 hogy az ifjúsági brigádok i!t derekasan kiveszik részüket a versenyből, amelyhez 26 ifjúsági brigád 419 tagja jelentette be csatlakozá­sát. A legjelentősebb felajánlások a Sarkadi Cukorgyárban, a Sar- kadi Kendergyárban, a MEZŐ­GÉP kétegyházi gyáregységében, az eleki, sarkadi, gyulavári Le­nin és az újkígyósi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben szü­lettek. A járás vezetői bíznak abban, hogy az elsőhöz hasonlóan a második szakasz felajánlásait is jelentősen túlszárnyalják majd a gazdasági egységek. Erre en­ged következtetni az a lendü­letes, lelkiismeretes és átgondolt munka, amely jellemzi a ver­senyben részt vevőket. B. O. Gépkocsik, motorkerékpárok műszaki vizsgán Gyermekkombinátok a Szovjetunióban A Szovjetunióban kétmillió gyermek látogatja jelenleg a bölcsődéket és óvodákat. A most megvalósuló ötéves tervben (1971—1975) több mint tízezer gyermekkombinát — egyesített bölcsőde és óvoda — nyílt. Számuk gyorsan nö­vekszik, s már elérte a 113 000-et. Ma már az ország legtöbb vá­rosában lehetővé tették a ter­melésben foglalkoztatott anyák­nak, hogy gyermekeiket elfog­laltságuk idejére bölcsődében, illetve óvodában helyezzék el. A szülők ezért jelentéktelen össze­get fizetnek, a költség nagy ré­szét az állam vállalja magára. A gyermekintézményekben szak­képzett , nevelők foglalkoznak a gyerekekkel, s a kicsinyek ál- < landó orvosi felügyelet alatt vannak. Nyáron a gyermekin­tézmények kiköltöznek a város­ból a zöldövezetbe. A nők nemzetközi éve lebo­nyolításával, megbízott szovjet bizottság legutóbbi ülésén beha­tóan foglalkozott a gyermekin­tézmények hálózatának további bővítésével és számos új javas­latot tett. (BUDAFRESS—ÁPN) •n>inMmieMi»>ii|>sll*B,lllBI,insaiailc>l>IBI'l>RB,a>l,l>ll>lll>ll**><>IMiaill>>|ll*l>lll>ni<>*lll*lia,l>* már a titkár, hogy megértesse magát Jutkával. De feszítette az önérzet, hogy valamit mond­jon még annak, mert valami­féle beatnik-védő lett a szenté­ben. „Hát igen — mondta az­tán annak — felfogásunk nem gombnyomásra változik, mivel az ember feje nem gép, nem kódolható, csak a maga vá­lasztotta jeleket veszi fel. És maga is rájön, Jutka, hogy a hosszú haj divathullám, s csak annyi köze van a különcök­höz, hogy azoknak is »kinőtt a hajúk. Más semmi.” A titkár ezután gyorsan el­köszönt Jutkától, akiben fel­forrt az indulat és ordítani sze­retett volna. A sietve távozó titkár hátába lövelte tekintetét, az ilyen liberális alakok zavar­ják össze az emberek fejét; el­ferdítik a lényeges kérdéseket. Berényi semmibe veszi még a központi küldött szavát is. Az egyenes ember meg kiköpheti miattuk a tüdejét. Erélyesen kellene velük bánni, hogy észre térjenek. A népgyűlést követően Jut­ka újra és újra a központi szó­nokra hivatkozott, hogy. most már ideje lenne a mezőváros­ban konkrétan harcolni ebben a lényeges kérdésben. Az üze­mi szakszervezeti tanácskozá­son azt javasolta, hogy a szövő­gyár indítson mozgalmat a hosszú frizura ellen. Legyen a mozgalom jelszava: „Fiúk. le­gyünk szépek! Vágassuk le hosszú hajunkat!” Akik nem voltak a népgyű­lésen, vállukat vonogatták, nem tudják, miként gondolta ezt a központ képviselője, akik meg voltak, pukkadozva súgták egy­más fülébe, hogy másként mondta ezt a szónok. A gép- ‘karbantartó műhely egyik KISZ-istája, a tréfacsináló Pal­kó. fel is szólalt.. Azt mondta, alakítsanak háromtagú bizott­ságot. Annak a tagjai beszélje­nek a központi szónokkal, hogy pontosan ismerjék, meg a lebo­nyolítás módjait. Aztán szöve- gezzék meg a feladat alapel­veit és adják közre a helyi új­ságban. A tanácskozáson kitört a ka­cagás, miközben a résztvevők kifelé indultak a klubteremből. Jutka erre felugrott és odakia­bált Palkónak: „Hallatlan! KISZ-ista létedre lényeges kér­désből gúnyt űzöl!” Egy jól megtermett szaktársa Palkónak a háta mögé húzódott, a töb­biek meg közrevették, hogy eltakarják • Jutka elől. *** Az idő múlásával Jutka he­vessége megkopott, mintha nem is kezdeményezett volná moz­galmat a hosszú frizura ellen. Palkó egyszer mondta is a töb­bi karbantartónak: „Kár, nagy kár. Sok szép parókát lehetett volna készíteni eredeti hajból. Mert a műszálast nem nagyon lehet simogatni, könnyen fel­sérti a tenyered.” A jól megtermett szaktérsa erre megjegyezte: „Ugye, hogy jót akart Jutka. De nem fo­gadtátok meg a tanácsát Rö­högtetek, amikor birkanyíró­mozgalmat akart indítani. Pe­dig ti is olyan szépek lennétek már, mint én” — simogatta meg rövid frizuráját. Ügy buggyant a műhelyben a nevetés, mint a Körös vize, amikor felnyitják a duzzasztó zsilipjét. Palkó olykor, ha találkozott Jutkával, a tarkóján < alányúlt hosszú hajának és ujjaival- bi­rizgálta. Az meg mintha mi sem történt volna, úgy állt meg előtte, mint az oktató, amikor a nebulóval találkozik és ismé­telten hajtogatta: „Aztán a KISZ-esek is nyomják meg ám a gombot!” — Nyomjuk, nyomjuk — mu­tatta Jutkának olykor olajos kezét Palkó. — Ezt szeretem, ha példát mutattok' — mondta Jutka di­cs érően. Palkó előtt ilyenkor mindig felvillant a hosszú haj elleni mozgalom jelszava és nevet­hetnék] e támadt. Ezért hadarva mondta, hogy várják a műhely­ben s eliramodott, nehogy Jut­ka előtt pukkadozzon. Jutka közben azt is elfelej­tette. hogy a tanácstitkárral vitatkoztak a hosszú haj miatt. Nem is találkoztak már régen, mivel a titkár a népgyűlés után nemsokára kétéves tanfo­lyamra ment el. Most, miután befejezte a tanfolyamot, elment a vasipari technikum évzáró ünnepségére. Amikor meglátta ott Jutkát, mindjárt odament hozzá. , 1 — Régen nem láttam; mi új­ság azóta? — kérdezte, mi­helyt Jutka önfeledt tekinge- tés közben észrevette őt. — Ó, titkár elvtárs, lényeges változás történt — mondta £ büszkélkedve. — Béla fiam itt £ van az évzárón: már elvégezte £ a technikum első évét. Látja — £ mutatott az első évesek zárt s rendű csoportjára —, ott van : az első sorban. — Szép szál fiú — szólt el- ismerőn a titkár. — Jól áll neki a hosszú haj — mondta aztán és rápillantott Jutkára. — Ezt viseli most sok fiú — nyújtogatta a nyakát Jutka, hogy jobban lássa a fiát. — És nem akar lemaradni a többi­től. De hát mi a lényeges kér­dés, titkár elv társ? Az, hogy mi van a hal alatt. — Ügy bizony — jelent meg a titkár ajkán enyhe mosoly... Januar eiso napjaitól tseites- csabán, a Kazinczy utcában új intézmény kapott otthont: KPM Autófelügyelet Megyei irodája. Az első fél évben a megyei au­tófelügyelet mintegy 10 ezer ket­tőszáz gépjárművet ellenőrzött. Az . átvizsgált járművek 16 szá zaléka ideiglenesen, 7,9 százalé­ka pedig nem felelt meg az elő írt műszaki követelményeknek. A szerelők gyorsan, precízen, udvariasan ellenőrzik a gépjár­műveket. A CA 43—39 rendszá mú Wartburg áll a szerelőakna felett. — Ideiglenesen, két hónapra meghosszabbítjuk a forgalmi engedélyét — mondja Berek­méri Zoltán vizsgabiztos. Máris lendületesen gurul a garázsba az IR 92—15 forgalmi rendszámú Trabant. Már ismerik, pótvizs­gás. Alulról Papp Sándor vizsgálja. — A kereszttartója volt elre­pedve. Tipikus Trabant-beteg- ség — mondja. Az ellenőrzés és adminisztrá­ció gyorsan történik. Tulajdono­sa mosolyogva búcsúzik. A bejáratnál az IV 17—08 for­galmi rendszámú Trabant fék­működését vizsgálják. A szere­lőaknánál szakemberek veszik körül. Mindent ellenőriznek, vé­gül : tulajdonosa átveszi az útvo­nalengedélyt, mert bevonták a rendszámot. A kocsi műszakilag nem megfelelő. A motorkerékpároknál is gyorsan halad az ellenőrzés. Az egyik Pannóniának forog a gáz­fogantyúja, a patentkerék ten­gelyhüvelye törött. A mellette álló Simson első kerékcsapágya kotyog, láncvédő nincs rajta, a lengővilla tengelye kopott. Két hónapig meghosszabbítják a forgalmi engedélyét. Lesz idő a javításra. Az egyik oldalkocsis Javra motorkerékpáron a fék­lámpa kivételével minden rend­ben van. A hatéves MZ fékje nem fog. Félreállítják, megké­rik tulajdonosát: „szerelje le a rendszámot”. Ha minden hibát rendbe hozott, ismét jöhet vizs­gára. A sor végén idős bácsi töröl- geti Pannóniáját. Az első gumi futófelülete nem felel meg az előírásnak. Elmegy, vásárol egy újat, s felszereli. A vizsgáztatás így zajlik nap mint nap. A megyei iroda létrehozásával a gépjárművek műszaki vizsgáz­tatásának ügyintézése lerövidül. Az iroda az üzemeltetőkkel köz­vetlenebb kapcsolatot szeretne kialakítani, így az érdeklődőknek hasznos tanáccsal is szolgál. Cél­kitűzésük, hogy a mindennapi munkát magasabb színvonalon lássák el. A műszaki dolgozók az autószerelő szakmát techni­kusi, illetve mérnöki felkészült­séggel ismerik Sz. A, ^aq '* l A'.,aag= ■ ■ ' .... \Jegwei 1 Jegyautomata a buszokon Nem tehetek róla, de még mindig nem tudom megszokni, hogy a városi buszokon — s azo­kon, ahol nincs külön kalauz — a vezető adja a jegyet. A pénzt vagy be kell dobni a perselybe, vagy a vezető kezébe kell tenni, aki egy dobozba teszi. És idege­sít is, mert a jegyosztással ér­tékes percek vesznek el. Hosz- szabbodik a menetidő, s mi, uta­sok, valamennyien sietünk. De a helyközi és a távolsági buszokon sem jobb a helyzet. Egy-egy zsúfolt járat több per­cig is elidőzik a megállóban, amíg az utassor vége — iamely­nek eleje a kalauz előtt a me­netjegyre vár — felszáll a busz­ra. Külföldön megannyi szellemes kis készülékkel könnyítenek & tömegközlekedés dolgozóinak munkáján. S lám, mi magyarok is tanulunk! Az idén nyáron — múlt időben, hiszen nagyon a végén járunk!! — a Duna-ka- nyar szerpentinjein, festői fal- vacskái között közlekedő autó­buszokon nagyon szellemes, egy arasz széles, magas és hosszú kis készülékre lettem figyelm.es. A vezető, illetve a kalauz a ké­szülék elülső oldalán — ahogyan a régebbi típusú pénztárgépeken szokás — betárcsázta a fizeten­dő összeget és egy betűjelet, az­tán meghúzott egy párcentis kart és a kis jegyadó készülék olda­lán máris az utas kezébe pat­tant a pár négyzetcentiméteres, de minden fontos adatot tartal­mazó sárga menetjegy. Gyorsan, pontosan, nagyszerűen. Amikor ezt a kis szellemes készüléket csodáltam, megjelent bennem a békési — a Békéscsa­báról induló — délutáni busz képe az idegeskedő utasiömeg- gel, vezetővel, kalauzzal. Milyen jó lenne, ha megyénk út jait já­ró buszokon is lenne ilyen. Igaz, nem tudom a készülék nevét, típusát. A megyei közle­kedési szakemberek biztosan 'tudják. De ha nem, tudok adni egy készülék-adta jegyet, hogy elindulhasson a nyomozás. A cédulát ugyanis eltettem a kel­lemes utazás emlékére. (Nemesi) Lányok, asszonyok A szeptemberi számból A képes havilap szeptemberi száma ismerteti a nők nemzet­közi éve alkalmából októberben tartandó világkongresszus előké­születeit. A budapesti Radnóti Miklós - gyakorlóiskola egyik oroszóráját lencsevégre kapta a fotóriporter. Ugyancsak a fiata­lokat és szüleiket érdekelheti a Jó étvágyat! című cikk, amely — szákácstanulókat bemutatva — a pályaválasztást segíti. „Az első szerelem című írás is a ser­dülők problémáit taglalja. A divatrovatban őszi modellek találhatók két oldalon. A leg­kisebb olvasókhoz rajzzal il­lusztrált mese szól. Az Éva című lap — a Lányok, asszonyok különkiadása — 1975. évi 1. száma rejtvénypályázatá­nak nyerteseit most ismerteti a folyóirat. A Melléklet kötött és varrott modellek képét és leírását közli. A Mindnyájunk szakácskönyve rovatban az olvasók ételreceptjei jelennek meg. A lakberendezési rovat rekamiépárnák készítésé­hez ad ötleteket. Felnőtteknek és gyermekeknek szóló kereszt- rejtvények egészítik ki a Lá­nyok, asszonyok 1975 9. számá­nak mellékletét. A kilencéves Trabantot Papp Sándor és Somogyi Béla el­lenőrzi (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom