Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

♦

I

Ifjúsági

Gyűjtőiábor

„Zsadány, Anno 1975. Ifjúsági Néprajzi Gyűjtőtábor.” Díszes betűkkel tulipánosládára festve függött ez a felirat július 14. és 24-e között a Hámán Kató körúti iskola kapuján. Itt szállt meg az Ifjúsági Néprajzi Gyűjtőtábor 16 fiatalja. A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a megyei múzeumi igazgatóság, a megyei KISZ-bizottság, valamint a műzeumbarátok köre által szervezett tábor résztvevői nagyrészt középiskolások voltak,, de voltak közöttük néhányan a műzeumbarátok köréből is.

Milyen eredménnyel zárult a tábor? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Beck Zoltán néprajzos muzeológust, a tábor vezetőjét, aki először az előzményekről beszélt. Zsadányban már korábban folytak néprajzi kutatások s ezeket a munkákat ismerve a rendező szervek úgy ítélték meg, hogy a község jól őrii a hagyományait. Ez év januárjától a résztvevők minden hónapban találkoztak, s előkészítőn ismerkedtek a feladatokkal, a szakirodalommal és a gyűjtési módszerekkel.

Tárgyi és szellemi emlékeket egyaránt felkutattak az ifjú néprajzosok. Mint Beck Zoltán elmondta, többek közt az volt a cél, hogy a kutatás segítségével keresztmetszetét adják a zsadá- nyi lakáskultúrának, gazdálkodásnak és a viseletnek. A jó munka eredménye, hogy a múzeum egy 1850-ből való teljes szobabútorral gazdagodott, valamint összegyűjtötték a kendermunka teljes tárgyi anyagát. Két idős embertől kanász illetve gulyás felszerelést vásároltak. A sok népiszőttes, viselet közül, amelyet a tábor lakói gyűjtöttek össze, különlegesség a fekete menyasszonyi kontyolóruha, valamint a templomba és a temetőbe járó ruha. Nem kevésbé értékesek az összegyűjtött szellemi hagyományok. Különösen gazdag a népdalanyag, amelyből mintegy hatszázat írtak össze.

A zsadányiak kívánságára a tábor utolsó két napján kiállítást rendeznek az összegyűjtött anyagból, amelynek sikeréről a

Társadalmi

összefogással

(Tudósítónktól)

A napokban Sarkadon ünnepélyesen adták át rendeltetésének a 3-as számú napközi otthonos óvodát.

Az óvoda egy évvel ezelőtt korszerűtlen, régi és elavult épület volt. Kevés gyermek járhatott ide, mivel nem felelt meg a követelményeknek. Az elmúlt év decemberében megkezdték az épület átalakítását. Az összefogás szép példáját mutatja, hogy társadalmi munkában segített a község apraja nagyja. Kivették részüket a munkából a Lenin Termelőszövetkezet dolgozói, a cukorgyár, a kendergyár,' a szel- lőzőrpűvek, a keverőüzem szocialista brigádjai. A község területi KISZ-szervezete a köte- gyáni határőrség KISZ-eseivel karöltve „eltűntette” az óvoda udvaráról az építkezés nyomait, a KISZ-esek felfrissítették a játékokat’ is. A központi fűtéses, neonvilágítású óvoda otthont nyújt 90 gyermeknek, akik most már minden igényt kielégítő, korszerű, szép körülmények között nevelkedhetnek.

Ormost

4

197S. AUGUSZTUS 31.

Kedvezményes rádióakció Csongrádiban

Következik: Békés megye

Méprafzi

Zsadányban

vendégkönyv tanúskodik. A megyeszékhely lakossága a múzeumi hónapban — októberben — ismerkedhet meg a Zsadányban töltött tíz nap eredményeivel.

Beck Zoltán végül arról beszélt, hogy az idén először rendeztek ilyen gyűjtőtábort, s ez egy három nyaras tervidőszak első része volt. Jövőre Körös- nagyharsány, 1977-ben pedig Biharugra hagyományaival szeretnének megismerkedni az ifjú néprajzkutatók.

A Magyar Rádió, a Magyar Posta a kereskedelemmel közösen kedvezményes rádióakciót indít szeptember elejétől Csong- rád megyében' A hat hétig tartó akció során a rádió és a televízió mintegy ötven alkalommal foglalkozik Csongrád megye életével, gondjaival, eredményeivel. Ugyanakkor kedvezményes lehetőséget biztosítanak rádióelőfizetésre, régi készülékek újra cserélésére.

Hazánkban az elmúlt év végén több mint két és fél millió rádióelőfizető volt. Kedvezményes rádióakció szervezésére azokban a megyékben került sor, ahol az átlagosnál kevesebb az előfizetők száma. A Csongrád megyei akció már a nyolcadik, és ezt követi még az idén a Békés megyei.

Az eddigi akciók során hatvanötezer új készüléket vásárolt a lakosság és nyolcezerrel nőtt az előfizetők száma.

Kertészsziget — alvó falu?

A támadási terv kész. Minden felszerelést átvizsgáltunk, rendbe hoztunk. Itt semmi hiba nem lehet hétfőn. Legyen nyugodt Erzsiké.

— No, no! Tavaly is rendben volt minden, azután a tetthelyen a tömlők mégsem szuperáltak. Inkább nézzék meg Gábor még- egyszer az egészet. Nehogy leégjünk!

Húsz éve még szántó volt itt

Molnár Józsefné és idős Köleséri Gábor beszélgetéséből kiderül az is, hogy „leégésről” szó sincs. Ezt a Köleséri Gábor vezette önkéntes tűzoltók garantálják Kertészszigeten. Itt a községben mérik össze augusztus

31-én tudásukat Bucsa, Füzesgyarmat és a Szeghalmi Állami Gazdaság tűzoltóival éles, pontosabban „vizes” gyakorlaton.

A tanács vb-titkára, Molnár Józsefné mondja:

— A versenyszellemmel nincs baj nálunk. A véradómozgalomban már két éve mi érjük el a legjobb eredményt a községek között. A legbüszkébbek mégis csak arra vagyunk, hogy tulaj- . donképpen a semmiből teremtettünk falut Kertészszigeten. Húsz éve még szántó volt itt, ahol a posta, a művelődési ház, a tanács és az orvosi rendelő épülete áll. ‘

Füzesgyarmatról intézték az itt élő 1600 ember ügyes-bajos dolgait egészen 1952-ig. Ahogy a község önálló lett, a tanyákról egyre többen költöztek a faluközpontba. Igaz 1960-ban még mindig külterületen lakott a kertészszigetiek 65 százaléka, de ma már ez az arány fordítva érvényes, hiszen az utóbbi tíz évben annyi új ház épült a faluban, hogy a 880 lakosból minden 28-ik új lakásban lakik.

*A község hét utcából áll egyébként, járda vezet mindegyikbe, s ki hinné, hogy a település —, amelynek földje egykor valóban szigetként állt az őt körül vevő nádasvízben — legtöbbet a vízzel való ellátással nyűglődik. A törpevízmű tervei most készülnek, a kutat | pedig már 1973 decemberében s megfúrták —, de kár volt így ■ sietni, mert a víz vizsgálatát 5 csak másfél év után végezték el • az illetékesek. ;

Száza# dolgoznak \ a faluban

—Pedig a vízvezeték-építés- j hez biztos nagyon sokah jelent- : keznének társadalmi munkára. S Dolgos emberek laknak Kér- ■ tészszigeten — jelenti ki a köz- ■ ség pártitkára Bállá Ferenc, ■ majd így folytatja: ]

— Éppen csak munkát nem S nagyon tud már adni a község * a lakóinak. Lassan „pihenő”-1 község, „alvó-falu” lesz belőlünk. • Amióta a községi Győzelem Tsz ■ egyesült a füzesgyarmati Vörös ! Csillaggal — sokat mondok —, S ha százan dolgoznak a faluban: i

a tanácsnál, ÁFÉSZ-nél, a

a

tsz

postán, az itteni területén, no meg a pedagógusok. A tsz-tagok java része, legalább 150 ember — köztük a fü- gyesgyarmati tsz kertészetében dolgozó asszonyaink — átjár a Vörös Csillagba, több mint száz kertészszigeti dolgozik a Szeghalmi Állami Gazdaságban és a fiatalok mind többen vállalnak munkát a szeghalmi Csepel-Autóban, meg a fővárosi ruhaipari vállalat szeghalmi varrodájában. Itthon már szinte csak alszanak, meg vásárolnok, ha van mit, mert miből, az éppen lenne: csupán a postástakarékban van majdnem másfél millió megtakarított forint. Sajnos itt a községben nem sok mindénre lehet a pénzt költeni.

Három vegyes bolt — ebből kettő külterületi — egy italbolt és egy Tüzép-telep gondoskodik az ellátásunkról. Ezenkívül a füzesgyarmati tsz most nyitott egy lacikonyhát meg zöldségárudát a faluban. Az ÁFÉSZ — évente csaknem 7 millió forintot forgalmaz nálunk — amióta a szeghalmi szövetkezettel egyesült, szinte semmit nem ruházott be Kertésszigeten. Ennek már 15 éve.

— Ez viszont igaz — hagyja

■■■■■■■■■«■■aBBSBBSBBsaMBiaaBMauMMaacBai

helyben a párttitkár a tanács- titkár szavait, azután bizonyítja is:

Fejenként egy hízott sertés

— Éves átlagban minden lakosra — még a ma születettre is — jut egy háztájiban felhizlalt sertés. Vagyis túlzás lenne ma még alvó falunak nevezni Kertésszi getet. Erre az évre ezer hízott sertésre kötöttek szerződést — az 550 süldőt nem is számítva — a háztáji-gazdák.

S bár nincs ma már a községben önálló gazdasági egység, itt mégis megtalálja számítását minden munkás kéz. Nem is nagyon költöznek el e tájékról az emberek. Messzebbre — Pestre — is csak a Fekete Karcsi meg a Papp Jóska jár el dolgozni.

Lehet, hogy egykor majd Ker- téssziget ismét sziget lesz. A műszakot letevők, a munkából hazaérkezők felüdítő környezetet adó „sziget”. Csakhogy e szerep betöltéséhez szüksége lesz még egy s másra.

Kőváry E. Péter

seBBMBB«a««aBa»m«KMBaas**SBasa*sBBBBaB*Bf cass

mmn!!iniiii!iii!!!!iiin!HHiJ!iiiiinnniiiiiirnin!ifíniinnniitiin!nin!i!nnnin!ni!iiiiii!iiii!ii?i!i!!iiiiiii!ii!!i!iiii!ii!i!ii!i]i]!!ifni!!!iiiinm

— ■ ü

I Cserei Pál:

( HOSSZÚ HAJ j

lliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiihiiiiiiiiiiiiiiiiioiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiPiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiíiSii

Amikor a mezővárosban tartott népgyűlésen a központból jött szónok az ifjúságról beszélt, közben megjegyezte, hogy azok a fiúk, akik hosszú frizurát viselnek, azzal nem lesznek csúnyábbak, ha rövidre vágatják a hajukat.

A másfél órás beszédből ez ragadta meg Jutkát, Kalmár Bélánét. S amikor a gyűlés végén meglátta Berényi Mihály tanácstitkárt a szétszéledő férfiak, asszonyok, lányok, fiúk közt, hozzásodródott. Aztán úgy szólt ahhoz, mint akit a gyűlésen teljesen megerősített hitében a szónok.

— Most már nem kételkedhetünk.

— Mire gondol, Jutka? — kérdezte Berényi Mihály.

— Ami a gyűlésen hangzott el — gyűlt örömteli fény Jutka szemében.

— Hát ott sok minden elhangzott — állapította meg a tanácstikár.

Jutka, mintha nem is hallotta volna annak a szavait, diadalittasan beszélt, most már hivatalosan, a nagy nyilvánosság előtt központi szónok jelentette ki, hogy a hosszú frizu- rájúak vágasság rövidre a hajukat A titkár hitetlenkedve hallgatta egy darabig Jutkát, az ördögbe is lehet ennyire kificamítani valamit.

— Azt említette a szónok —

mondta aztán —, hogy á rövid frizura nem csúnyább, mint a hosszú.

Jutkának erre á kék szeme olyan lett, mint amikor a napfényben csillogó Körös vizében örvény keletkezik. Beharapta az ajkát, aztán kirobbant: „Ezért ilyenek a fiatalok, mert a vezetők félvállról veszik ezt a lényeges kérdést! Adnék én Béla meg Bandi fiamnak, csak próbálnának hosszú hajat növeszteni. De eszük ágába sem jut ez. Józan ember nem is nézheti jó szemmel a kender- kócfejeket. Persze én, a szak- szervezeti bizalmi hiába mondán, ha a gyári vezetők sem támogatnak. Hátam mögött meg tudom, ki is nevetnek. Pedig inkább sírnának. Most a gyűlés után már elő is véhetik a zsebkendőt”.

A titkár nagyot nyelt, a divat miatt a világtól elrugaszkodott embernek tartja őt ezek szerint Jutka. De uralkodott magán, nehogy elragadja a hevület. És csendesen mondta: „Gondoljon Jutka a divatra".

— A lényeges^ kérdést meg temessük el, mi?! — csattant fel Jutka.

— Éppen nem — mondta határozottan a titkár. — A divat a maga természete szerint él ,és mindig változik. A világ egyik sarkától a másikig folyton áramlik, mint a légtömeBékés megyében a legnépszerűbbek a magyar nyelvű szovjet lapnk

Hazánkban jelenleg öt olyan lap jelenik meg, amelyik magyar nyelven mutatja be a Szovjetunió történelmét és jelenét, a testvéri ország politikai, gazdasági életét, tudományát, kulturális nevezetességeit, sportját, ne- gyedmilliárd lakóját: jó néhány esztendeje a Szovjetunió, a Fáklya és a hányok, asszonyok, néhány hónapja pedig a Szputnyik című tallózó folyóirat és a Szovjet Irodalom.

A statisztikai adatok a lapok fokozódó népszerűségét bizonyítják. A három hagyományos újság olvasóinak tábora kiemelkedően nagy Békésben. Ez év derekára — az egy esztendővel korábbihoz képest — megötszöröződött, három és félezerre emelkedett a Szovjetunió előfizetőinek a száma. Mintegy ezer példány pedig az újságárusoknál talál olvasóra.

A Fáklyára több mint ötezren, a Lányok, asszonyok című folyóiratra pedig ezren fizetnek elő. Az egyes számokat vásárlók száma megközelíti az ezret, illetőleg a négyezret.

^Ezekkel az eredményekkel Békés előkelő helyet foglal él a megyék rangsorában. A Lányok, asszonyok terjesztésében az első, a Szovjetunióéban és a Fáklyáéban a második hely a Viharsaroké. Az olvasók összlét- számában is csak Borsod előzi meg megyénket mintegy kétezerrel — a lakossághoz viszonyított arányban azonban az északi megyéhez képest is Békése az elsőség.

gek. Ezért nem a na dolgunk

a hajnyírás, sem a növesztés. Butaság a divatot a politika porondjára vinni, mert ott csak a politika szenved vereséget.

Jutka rámeresztette a szemét a titkárra: „Nö, de Berényi elvtársi Bitnikek legyenek a fiatalok? Hát az enyémek nem lesznek!”

A titkár lemondóan nézett

végig Jutkán, összetéveszti ez az asszony a divatot a különcködéssel. Hogy az ördögbe értesse meg, hogy egészen más az egyik, taint a másik. A különc olyan ritka, mint a fehér holló és magatartásában üt el másoktól. Egzotikus öltözéke ennek külső kifejezése. Majd hirtelen felkapta a fejét, az ördögbe is nem gondolt hamarabb arra, hogy Jutkának a fiai még a süldő kort sem érték el, Béla tizenhárom éves, Bandi meg tizenkettő. „Higgye el — mondta aztán — más szemmel nézi majd a dolgot, amikor a fiai kamaszodni kezdenek. Ha még divat lesz akkor a hosz- szú frizura, nem mérgelődik, hogy nyakukba lóg a hajuk.”

Jutka telt fehér arca hirtelen egyszínű lett vörösre festett hajával: „Saját kezemmel tekerném ki akármelyik fiamnak a nyakát, ha valamikor is hosszú hajat növesztene. Mert annak viselése néma tüntetés a nyugati életforma mellett. Hát csak jusson eszébe Berényi elvtárs, hogy a hatvanas években a beatzenével érkezett a bozontos hajviselet. És honnan? Angliából. Hogyan is veheti azt védelmébe?”

Az utolsó szavakat lihegve mondta Jutka és olyan lesűj- tón nézett a vékony dongájű titkárra, mintha az a nyugati életformának gyökeret vert volna a mezővárosban.

Reménytelennek tartotta most