Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

A tudomány és technika vívmányai — Lányoknak, asszonyoknak — Tíz perc torna — Hírek — Tréfák Távirányítású munkagép lefordulhat, hogy nagy teljesít­ményű gépek­kel úgy kell megolda­ni bizonyos feladato­kat, hogy az irányí­tást végző személy még ' védőöltözetben sem tartózkodhat a gép kezelőfülkéjében. Ilyen eset állhat elő például az atomreak­torok üzemeltetése közbeni baleseteknél, á földgáz- és olajku­tak begyulladásánál, robbanásveszélyes körülmények között stb. E célra nyugat­német szakemberek olyan távirányítású munkagépet fejlesz­tettek ki. amely'akár 1—1,5 kilométer tá­volságról is működ­tethető. A konstruk­ciós feladat nem volt egyszerű, hiszen a ro­botgépnek sokféle, egymással összhang­ban álló bonyolult műveletsort kell elvé­geznie nagy bizton­sággal, amelyhez a parancsokat rádió­hullámok útján kapja a távolban tartózkodó személytől. A 22 ton­na súlyú, nagyméretű rakodóval ellátott munkagépet az NSZK magkutató központja vette használatba, egyelőre radioaktív anyagok szállítását végzik vele. A szellemi képessé? diagnózisa Ä világ sok tudó­sa fáradozik azon, hogy be­hatoljon a természet legbonyolultabb alko­tásának, az emberi agynak a rejtelmeibe. Több kutatócsoport tevékenysége annak megállapítására irá­nyul, hogy milyen in téllektussal és mun­kaképességgel rendel­keznek azok az embe­rek, akik a számító­gépek tervezésével foglalkoznak. Az ál­taluk létrehozott ki­bernetikai rendszerek majdani „intelligen­ciája” ugyanis nagy­részt áz ő szellemi ké pességelktől függ. Az egyik szovjet la­boratóriumban a konstruktőröket egy karosszékbe ültetik, felerősítik rájuk az érzékelőket, és adat­továbbító egységeket, majd hozzáfognak a kísérlethez. A vetítő- vásznon különböző számok jelennek meg, amelyeket négyzetre kell emelni és szóban közölni az eredmé­nyeket, A számok egyre gyorsabban kö­vetik egymást, a kí­sérleti személy egyre nehezebben tudja megoldani a feladató kát, mind gyakrabban követ el hibákat. Agya megfeszítetten ! dolgozik és a bio- clektromos jelek egész özönét bocsát­ja ki. A bonyolult és pontos berendezések megszűrik a jeleket, kiválasztják közülük a lényegeseket és azokat mágnesszala­gon, papírcsíkon rög­zítik. A kapott adatokat matematikai módsze­rek segítségével dol­gozzák fel, majd meg­állapítják, hogy mi­lyen volt a kísérleti személy agyműködé­sének állapota a meg­feszített szellemi munka közepette. „Hangtompítós** légkalapács Az egyik legzajosabb mun­kaeszköz, az útburkolat bontá­sára szolgáló Légkalapács ,.le- csendesítésére” világszerte kí­sérletek folynak. Ügy tűnik, hogy a képen látható konst­rukciós megoldásokkal sike­rült elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a légkalapács okozta lármát. A kompresszor lemezborítását zaj elnyelő masszával kenték be és mű­anyaggal borították. A motor kipufogójának hangtompító rendszerét a lemezborítás ket­tős falú fedelében helyezték el. A levegőáram-csatornákat üveggyapot szigeteléssel és habszivacs réteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a komp­resszor zajszintje 70 decibel alatt van, tehát az általános utcai zajszintből nem emelke­dik ki. A préslégkalapács „leosen- desítésénél” ariia törekedtek, hogy a zaj szántét elsősorban a kis frekvenciák tartományá­ban csökkentsék Az ilyen frekvenciájú zajok fárasztják leginkább a dolgozót és ezek a legelviselhetetlenebbek a kör­nyezet számára is. A hang­tompítást azzal érték el, hogy a légkalapácsba mintegy 2.ki­logramm poliuretán gumit építettek be. HÍREK • HÍREK• • SZEMÉTSZÁLLÍTÓ csővezeték Kevesebb lesz a szemétszállító autó és nagyobb a tisztaság a Néva-parti nagyvárosban, Lenin- grádban. Az egyik kerületben ugyanis földalatti pneumatikus csőhálózat épült, amely 12 kilomé­teres távolságra viszi el az összegyűlt szemetet és hulladékot. A rakományt hat kocsiból álló vo­nat viszi, azt pedig sűrített levegő hajtja egy csövön át, ,25 tonna terhet szállítva óránként 45 kilométeres sebességgel. AUTOMATA MADARIUASZTÖ Az Egyesült Államokban a kukoricásokban évente 15 millió dollár kárt okoznak a feketeri­gók. A madarak riasztására évek óta különféle fény* és hangriasztó berendezésekkel próbálkoz­nak. Ezek közül új típusú áz ún. Zon készülék. Szőlőben is kipróbálták, amelynek hatására a 80 százalékos kár mintegy 10 százalékra csökkent te. A készülék 24 óráig működik teljesen auto­matikusan, függetlenül a különböző időjárási kö­rülményektől. A ’ Zon készülék két változatban készül. A kisebb típus karbiddal és vízzel műkö­dik acetilén gáz keletkezésével, a másik típus a karbid mellett propán és butángázzal is üzemel. gat — vászonból Leningrádi mérnökök ötletes hidrotechnikai berendezést készítettek a folyók vízszintjánek emelésére. Meleg időben, amikor sok folyó vize erősen megcsappan, nehezebbé válik a faúszta- tás. A leningrádi szakemberek azt javasolták, ké­szítsenek mozgó, hordozható gátat különösen erős szintetikus anyagból. Ezt kibontva keresztbe ál- lítják a folyón és drótkötelekkel kifeszítik, mint a halászhálót. A folyó gyorsan megtölti ezt a „zsákot”, de közben a szintje megemelkedik. A tutajok elhagyhatják a zátonyt, amin fennakad­tak és folytathatják úti"'-'’4 Munkahelyen vagy otthon A GYES KARRIERJE ryrdekes és szemléletes adatokat közöltek nemrégiben a h. statisztikusok a gyermekgondozási segély — népszerű rövidítésével, a „gyes'' — eddigi két és fél esztendejé­nek „karrierjéről". Szó szerint karriert lehet írni, hiszen nem kevesebb derült ki minthogy: a gyermekeket szülő dolgozó nők közül minden négy kismamából három — élt vagy él ez­zel a lehetőséggel. A fizikai munkát végzők háromnegyede, a szellemi foglalkozásúaknak pedig több, mint a fele otthon marad újszülött gyermekével — egy, két vagy éppen három esztendeig. A „gyes” szépívü felfutása — néhol — feXlobbantja vi­szont a már-már elavult, parazsukba fulladt viták lángját is. Nevezetesen: azt a véleményeket és ellenvéleményeket üt­köztető — vitát: mi jobb a nőknek? Dolgozni — vagy csak gyereket nevelni; csak és kizárólag feleség, illetve anyasze­repet vállalni. S bármilyen idejétmúlta felfogásnak tűnik az utóbbi, szólani kell róla, mert sokhelyütt ma is tetszetős ér­velésnek tűnik. Még akkor is, ha az élet megcáfolja, ryegyik nagy textilüzemből való a példa, a „cáfolat” egy ffj megnyilatkozása. Nem a legszerencsésebb módszerrel — de a szorító munkaerőgondtól hajtva — a munka­ügyisek sorra járták az otthon levő kismamákat, „beígérték” a bölcsődei helyeket, (jegyezzük meg, hogy meg is teremtette a gyár a megfelelő bölcsődei körülményeket) s majdhogynem külön jutalmat is kilátásba helyeztek: jöjjenek vissza mi­előbb a gépekhez az asszonyok. A példa — más megfogalma­zásban. más vetületben — korántsem egyedülálló. Legyen szó tantestületről, vagy kereskedelmi egységről, gyógyszertárról, vagy kórházi osztályról — a nyíltan is kimondott nézet: jó lenne, ha az ifjú mamák minél előbb ismét munkába álla­nának. A női munkaerőkre roppant nagy szükség van. Ez már hovatovább világjelenség lesz, még ha nem is a miénkhez hasonló nagyságrendű igényként. De van a kérdésnek egy másik oldala — legalább olyan érv a vitában, mint a munka­erőgond — ez pedig a nők álláspontja. Í jjú gyógyszerésznőkkel beszélgetve mondották el né há­ny an: a szakmai „becsületük”, a hivatásérzetük is dik­tálja, hogy kizárólagosan a gyermeknevelesre fordított évek után visszatérjenek a pultok mögé; szakkönyveket bön­gésszenek — s tulajdonképpen hiányzik még a legszebb gye­reknevelési foglalatosságuk közepette is a munkájuk. Ko­rántsem kell ennek az érzésnek a fellobbanásához feltétle­nül az. hogy a nő magasabban kvalifikált munkát végezzen. Az egyik kisebb műszerüzemben hallottam fiatal asszonyok­tól — nem is a legkönnyebb munkát végezték, két műszak­ban —, hogy nem elégíti ki őket a háziasszonykodás. Fárad­tabbaknak érzik magukat az otthoni asszonyi munka” után, mint az üzemi műszak nyomán. A munka életszükséglete a nőknek. Es nemcsak a ke­nyérkereset, a családi jövedelem gyarapítása okán. Inkább: mert olyan természetes tartozéka lett az egyenjogúságnak, amely teljesebbé teszi az életet. Teljesebbé — és egy kicsit bonyolultabbá is. Mert a munka mellé jön az anyaság válla­lása, a házimunkák ma is tekintélyes része, esetleg még a kert, a háztáji „vidéken” is tennivaló jócskán. Sok? Igen. Sok. Vállalja mégis a nőknek immár 85—90 százaléka országunk­ban — azért, mert teljesebb életet biztosít annak a nemnek, amely elé sokszor ma is a „gyengébb” jelző konvencionális tartozékát fűzik. A „csak háziasszony', „csak anya és feleség” tábor ter­mészetesen létezik még. S nem is csupán azért, mert az idő­sebb generáció sok-sok derék tagja ezt kapta élete részéül. Fiatal nők körében is akadnak hívei. Talán — mert még nem ismerik az élet másik felét. Talán — mert néhol „elegáns­nak” tűnik az otthon levő feleség szerepe; talán, mert hódit még néhol az a férji szemlélet is. hogii „eltartalak, maradj itthon.” Vitázni — lehet, a számok viszont objektívek, Nemcsak azt jelzik, hogy pici gyerek mellett sok-sok asszony boldogan eltölt né­hány évet. Haném azt is, hogy amint lehet, visszatér­nek az asszonyok a munkahelyükre. A szidott, esetleg a ne­hezebb munkához is. Várkonyi Margit Az elmélyült

Next

/
Oldalképek
Tartalom