Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
.•'BestsisBSBSsee&ssB'SüiaBBSssvss^saasesasasMBMsmsaasssdsssssaaftaaasassaBBBBaBxiasBavsBEs*' ss. A háztartások és háztáji gazdaságok megelőző RBV védelme A modern fegyverek élei miszerkárosí tó, szennyező hatása A tömegpusztító fegyverek élelmiszerkárosító, szennyező hatása változatos formában, igen bonyolult következményekben nyilvánulhat meg. A magfegy- verek közvetlen és közvetett hatásai a növényi szervezetekben, élelmiszerekben, az állatállományban, és a vízgazdálkodás terén rendkívül súlyos elváltozásokat, szennyeződéseket, károsodásokat okozhatnak. Az anyagi javak károsodása a rpbbanás körzetében elsősorban mechanikai jellegű. A föld feletti vagy föld alatti építményekben tárolt javak mechanikai károsodása az építmény rombolódásától, illetve a nyílászárók sérüléseitől függ. A szabadban tárolt vagy mezőgazdasági művelés, betakarítás alatt álló termények, élelmiszerek még a könnyű károk zónájában is súlyosan rongálódhatnak, feldolgozásra, fogyasztásra alkalmatlanná válhatnak. A közepes károk zónájában erős rongálódásokkal, a súlyos károk zónájában teljes pusztulásokkal kell számolnunk. félidő a jubiienmi versenyben A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és pártbizottsága a védelmi szervezet 25 éves fennállásának évfordulójára jubileumi versenyt hirdetett. Megyénkben 190 alegység nevezett a vetélkedőre. A 25 éves évforduló alapszintű versenyeinek félidején már eredményekről számolhatunk be; Az egészségügyi alegységek között a gyulai, szeghalmi, szarvasi járások, valamint Békés, Gyula, Orosháza és Szarvas városokban az alapszintű versenyeket befejeztélc. A járási versenyek eredménye a következő: a szeghalmi járásban a vésztői alegység került ki győztesen. Szarvas járás első alegysége a hunyai lett, a gyulai járásban a Sarkad! Cukorgyár alegysége került az élre. A városok alegységeinek versenyében Orosházán a második század második szakasza, Szarvason a második század első szakasza, Gyulán az első század első szakasza, Békésen az ÁFÉSZ szakasza lett az első. A műszaki alakulatók versenyében; a szarvasi járásban a kondorosi első önálló műszaki szakasz került az élre, a szeghalmi járásban Dévaványa műszaki szakasza bizonyult legjobbnak. Az első helyezettek a szeptemberben Békéscsabán megrendezendő megyei döntőn versenyeznek tovább. B. 3. 7 1975. JtUUS SS A fény- és hősugárzás hatására az éghető növényi anyagok, élelmiszerek, állatok, műtárgyak eléghetnek, elszenesedhetnek, megolvadnak, megavasodhatnak. A kezdeti radioaktív sugárzás a különböző élelmiszereket, különösen az ásványi sókat tartalmazó foszfor és nátrium tartalmúak radioaktívvá válnak. A besugárzás hatására az élelmiszerek általában lényeges károsodásokat nem szenvednek, hiszen a tartósító ipar ilyen módszerekkel végzi az élelmiszerek tartósítását. A maradandó radioaktív sugárzás hatása csaknem kizárólag a területi, illetve beépült szeny- nyeződésben jut kifejezésre. A kiszóródott sugárzó anyagok a lábon álló vagy betakarított, de védetlen helyen tárolt terményeket, csomagolatlan élelmiszereket, víznyerő helyeket a felületükön szennyezik. A növényi életet a kiszóródáskor elsősorban a növényi szerkezetbe való beépülés veszélyezteti. Beépülhetnek ezen kívül szennyező anyagok az állatok szervezetébe is, ha azokat fertőzött takarmánnyal, vagy szeny- nyezett ivóvízzel tápláljuk. A táplálkozási láncolatba a talajból a növényzetbe, onnan az állatokba, majd azok termékeit fogyasztva az emberek szervezetébe is eljuthatnak sugárzó anyagok. Ezért az anyagi javak megelőző radiológiai, biológiai, vegyi védelmével számolnunk kell. Ennek megfelelően a termesztéssel, előállítással, feldolgozással, csomagolással, szállítással, tárolással kapcsolatos műszakitechnikai, tervezési, telepítési, kivitelezési követelményeket, előírásokat szükséges megtartani. Az atomenergia békés célokra történő felhasználásával, de még inkább atomfegyver-kísérletek következményeként — általában távol-keleti — különböző mező- gazdasági terményekben, illetve növényi eredetű élelmiszerekben radioaktív szennyező anyagok időnként veszélyes mennyisége halmozódik fel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vegyszeres növényvédelem alkalmazása következményeként veszélyt jelentő szermaradványok mérgező hatását, illetve a nagyüzemi állattartás kialakulásával együttesen jelentkező állategészségügyi, járványügyi problémák egész sorát sem. Az ilyen jellegű veszélyek ellen hozott intézkedések egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a legszükségesebb polgári védelmi követelményeket már békeidőszakban bevezethessük, illetve végrehajthassuk. Ezek az intézkedések nagyrészt kötelező, illetve javasolt előírásként ma már beépíthetők a kiadásra kerülő hatósági előírásokba, tervjavaslatba. A védelmi követelmények szempontjából feladatainknak azonban csupán egy részét érintik. Számos olyan körülménnyel szükséges még számolnunk, amelyek elsősorban nem a békebeli termeléssel, hanem kimondottan speciális védelmi célok megvalósításával kapcsolatosak. A növénytermesztés ágazatában békeidőszakban szükséges megtervezni a lábon álló termények gyorsított betakarítását, a betakarított termények szennyeződés és fertőzés elleni védelmét. Az állatállomány védelmét a létesítmények védőképességének növelését szolgáló műszaki-technikai megoldásokkal és a távolságvédelmi elvek, módszerek egyidejű alkalmazásával kell megvalósítani. Az élelmiszeripari ágazatban szükséges megtervezni a nyersanyagok, félkész és késztermékek szennyeződés, fertőzés elleni védelmét. Műszaki és távolságvédelmi elvek, módszerek együttes alkalmazásával és gyártási technológiákkal. Ugyancsak szükséges tervezni a termelőberendezések védelmét. Gondoskodni kell a gyártás közben felhasznált víz, műszaki-technikai védelméről, a késztermékek védő- csomagolásáról és az üzemen belüli szállítás védelméről. Az élelmiszerkereskedelejnben a békeidőszakban kell megszervezni a tárolt készletek védelmét, a raktárak nyílászáró szerkezetének megfelelő kialakítását. A csomagoló anyagokat úgy szükséges tervezni, hogy azok a legtökéletesebb védelmet nyújtsák a radioaktív porok ellen, de védelmet biztosítanak a mérgező vegyi harcanyagok és biológiai harcanyagok ellen is. Lehetőleg több rétegű csomagolást kell alkalmazni, növelni a fémfólia, fémdoboz-felhasználást. Az ivó és közbasználati vizek védelmének érdekében a vízművek, víztárolók, közkutak mechanikai és radiológiai, biológiai, vegyi hatásuk ellen biztosítani szükséges. A korszerű háborúban a személyes védelem mellett nagy fontossággal bír az emberi élet feltételeinek, létfenntartásának biztosítása. Ennek érdekében szükséges az élelmiszer, az ivóvíz, a takarmánykészletek és az állatállomány megóvása. Ennek megszervezése már békeidőszakban kezdetét veszi. Gondoskodnunk kell a háztartási és a háztáji gazdasági készletek védelméről, mivel adott helyzetben a központi ellátás beindulásáig, a készletek pótlásáig a túlélő családok saját élelmiszer- és vízkészletét kell használni. Ahhoz azonban, hogy ezeket károsodás nélkül alkalmazni lehessen, mindenkinek el kell sajátítania a mentesítés szakmai ismereteit. Közismert, hogy a korszerű fegyverek alkalmazásával az élelmiszer készletek emberi fogyasztásra csak megfelelő védelem biztosításával válnak alkalmassá. így tudni kell, hogy az élelmiszerek mechanikai, fény- és hőhatás következtében megrongálódhatnak vagy megsemmisülhetnek. A rádióaktív sugárzás az élelmiszerek nagy részénél nem jár veszélyes elváltozásokkal. Kivételt képeznek ez alól a nagy ásvány- és sótartalmú élelmiszerek, amelyek maguk is sugárzóvá válnak vagy kisebb színelváltozás mellett, kellemetlen mellékízt kapnak. Ezek azonban megfelelő vízzel mosás útján kioldhatok. A csomágolatlan, vagy rosz- szul tárolt csomagolású élelmiszereket a rádióaktív szóródó anyagok szennyezhetik. Ezek általában külsőleg nem változnak meg, de elfogyasztásuk megbetegedéseket idézhet elő. A Vegyi harcanyagok az élelmiszerekben kémiai élváltozást általában nem, vagy csak ritkán okoznak. így tehát a szennyezett élelmiszerek elsősorban mint vegyi harcanyaghordozók- ként veszélyesek. A tömegpusztító fegyverekkel vívott háború akkor okoz nagy pusztítást, ha az váratlanul éri a lakosságot. A békeidőszakban szükséges ezért felkészülni a rendkívüli állapotokban követendő tennivalókra. A megelőző radiológiai biológiai és vegyvédelmi feladató* Eredményes vizsgák Megyénkben a polgári védelem az 1970—75 közötti időben megtartott kiképzési ismeretekből a parancsnoki és beosztott állomány az elmúlt hetekben, illetve a jövőben vizsgázik. A szervezett parancsnoki állomány a szakminisztériumokban, főhatóságoknál, illetőleg a Polgári Védelem Országos Parancsnokságnál vizsgázik vegyvédelmi és általános polgári védelmi ismeretekből, valamint a szakanyagokból. A vizsgákon a parancsnokok írásban, szóban számolnak be az 5 év alatt tanultakról. A vizsgáztatás ezen kívül megyénkben is folyik. A szakszolgálatok törzseinek parancsnokai és közvetlen beosztottak, valamint a városi-járási törzsek parancsnoki kara, a szakszolgálati parancsnokságokon számol be felkészültségükről, tudásukról. Ugyanígy az üzemek önvédelmi szervezetek parancsnoki kara is. Az önvédelmi szakszolgálatok beosztottai is számot adtak, illetve adnak az elkövetkező hetekben a tanultakról. A beosztottak gyakorlati vizsgákon vesznek részt a városok, illetve já- aási törzsparancanokságoknál. Á polgári védelem megyei törzsparancsnokságán arról tájékoztattak, hogy a több ezer állampolgár polgári védelmi vizsgáinak, eddigi tapasztalatai kedvezőek. Az 1970-ben kezdődött új kiképzési módozatok, formák igazolták az országos polgári védelmi parancsnokság vezetőinek elképzeléseit. Az oktatott anyagokat a parancsnoki kar és a beosztott állomány az új módszerek segítségével az előző évekhez képest sokkal hatható-, sabban sajátította eb A most folyó vizsgák tapasztalata, hogy a nem hivatásos parancsnokok képesek az alegységek, egységek önálló vezetésére, irányítására. A személyi állomány felkészítésének legutóbbi öt éve is kedvező tapasztalatokat mutat. A munkájuk mellett polgári védelmi feladatokat ellátó személyi állomány beszámoltatása kétséget kizáróan igazolja, hogy a kiképzésbe* bevontak jól értik a rájuk háruló védelmi, mentesítési feladatokat. Adott esetben tudásuk legjavával, megbízhatóan tesznek eleget állam- polgári kötelezettségüknek. B. J. kát a helyileg előállítható vagy található szükséganyagok és eszközök alkalmazásával, a polgári védelmi szervek segítségével, irányításával kell végrehajtani, A megelőzés lehetőségei közül a légmentes lezárás, letakarás, befedés, földdel való takarás, föld alatti tárolótérben való elhelyezés és különleges egészségügyi rendszabályok életbe léptetése alkalmazható. Az élelmiszereket tároló helyiségek, mint pl. a kamra, padlástér általában szabadba nyíló ablakokkal, vagy szellőző nyílásokkal, ajtóval rendelkeznek. Ezeket úgy kell lezárni, hogy a tárolótérbe'' semmi féle por, köd, vagy füstszerű anyag ne juthasson be. A lezárás történhet papírral, műanyagfóliával. Az ablakkereteket pedig szigeteléssel zárhatjuk le. Mivel a házkörüli rágcsálók fertőzések hordozói lehetnek, szükséges az ellenük való védekezés. Az élelmiszert tároló helyis légmentes elzárása teljes bL tonsággal nem valósítható meg Célszerű ezért a tárolt élelmiszereket védő csomagolással is ellátni. Leghatásosabb erre a célra a műanyag fólia, műanyag edényzet, de sűrű szövésű ponyvaszerű anyag is alkalmazható. A mezőgazdasági termények védelme elsősorban jól zárható tároló helyek hiányában, másodsorban nagy mennyiségük miatt jelent gondot. A padlásterekben tárolt termények védelmét — mivel ezeknek a tereknek légmentes zárhatósága neheze^ oldható meg — zsákolással, műanyagfóliás, ponyvás takarással biztosíthatjuk. A tetővel rendelkező, de oldalfal nélküli tárolóhelyek védelméhez is az előző megoldást célszerű alkalmazni. Gumós növények, zöldségfélék védelmét prizmázással, vermezéssel oldhatjuk meg. A prizmákat és a vermeket célszerű műanyagfóliával, esetleg szalmával és földdel letakarni illetve kibélelni. A szálas .takarmányok védelmét a kazlak, boglyák letakarásával, vagy ha erre lehetőség van, előzetes bálázással és a bálák takarásával lehet megoldani. , A háztáji állatok védelmét az ólak, istállók alkalmassá tételével valósíthatjuk meg. Az állattartó épületek már magukban is bizonyos védelmet nyújtanak. Felfogják a romboló, a fény- és hőhatás egy részét, csökkentik a rádióaktív sugárzás hatását is. Az állattartó helyiségek védelme abból állhat, hogy az épületen levő réseket elzárjuk, a nyílászáró szerkezeteket légmentesítjük. Egyszerű elzárás — ameddig azt az állatok egészsége nem szenvedi különösebben — 5—7 napig lehetséges. Megszakításos lezárás módszere megegyezik az előzőével, de időközben az uralkodó széljárással ellenkező oldalon az elzárást felnyithatjuk. A teljesen lezárt állattartó helyiségek levegőjének frissen tartására alkalmazható a szűrt levegős módszer. Ennek lényege, hogy a lezárással egyidőben megfelelő mennyiségű szűrt levegőt bocsátunk a helyiségek légterébe. Ilyen esetben azonban gondoskodni kell a takarmány- és ivóvíztartalékról is. A kutak és közkifolyók szeny- nyeződése elsősorban a szabad felületeken történhet, másodsorban oldalirányú beszivárgásból adódhat. A védekezés a következő módon történhet: a víznyelő hely közvetlen letakarása, légmentes lezárása, védő- építmények készítése és felszerelése, a víznyelőhelyek környezetének átalakítása, pl. a talaj felületén védőréteg kiképzése.
