Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
\ Békés megyei labdarúgó- mérleg — 1974-75 A SZOT VI. nemzetközi ifjúsági labdarúgótornájának pénteki döntőjével véglegesen lezárult az 1974—75. évi bajnoki szezon. Rövid pihenőre tértek a megyei csapatok, hogy majd augusztus 17-én vagy 24- én újj-a elkezdjék küzdelmüket a bajnoki címért. Noha a Bcs. Előre Spartacus NB I-es csapata mar e hét szombatján rajtol a Tisza Kupában a DVTK ellen, s augusztus 3-án megkezdődnek az NB III. küzdelmei, a szakembereknek most van egy „szusszanásnyi” idejük ahhoz, hogy értékeljenek. Mérlegre tegyék a Békés megyei labdarú- " gósport helyzetét. írásunkban most nem a csapatok szereplését értékeljük. A megyei labdarúgó szövetség három tagjával beszélgetünk arról; mit tett és mit tesz a megyei LSZ a sportág fejlesztéséért? A LABDARÚGÁS NÉPSZERŰSÉGÉRŐL valljon a statisztika. A Nemzeti Bajnokságban négy (Bcs. Előre Spartacus NB I., Szarvasi FSSC, Bcs. TASK, Gyulai SE NB III.), a megyei I. osztályban 14, a II. osztályban 27, a járási-városi (körzeti) bajnokságban 38, a tartalékbajnokságban négy, ösz- szesen 87 felnőtt csapat küzd a bajnoki pontokért. Mellettük 74 ifjúsági és 28 serdülő csapat szerepel. összesen tehát az MLSZ. a megyei és a körzeti bajnokságokban 189 együttes — 83 szakosztály — tagjai kergetik a labdát. S ha már itt tartunk, szóljunk arról is, hogy a me-1 gyében hihetetlenül népszerűvé j vált a kispályás labdarúgás. A városokban, községekben 115 együttes tagjai hódolnak en nek a. játéknak. Azért a nagypályás labdarúgásnak is vannak — alapfokú szinten — | „művelői”. A gyulai városi baj- : nokságban 12, a megyei termelőszövetkezeti, vízügyi kupában I 61 csapat szerepel. Ha ehhez hozzávesszük az úttörőolimpián pályára lépett 98, a középfokú iskolás tornán rajthoz állt 26 csapatot, elmondhatjuk, hogy a Békés megyei labdarúgósport „piramisa” széles alapoKon nyugszik. Ez a bajnoki rendszer sokévi kísérletezés, jó néhány „vargabetű” leírása után kristályosa dott ki. Volt olyan időszak, jiem is olyan régen, amikor háromcsoportos megyei II. osztályt és húsz csapatos megyei I. osztályt üzemeltetett a megyei LSZ. Ebben az időszakban a megyei I. osztályú csapatok csaknem annyit utaztak, mint az Egyenlítő hosz- sza. Hogy miért kellett 39 ezer 870 kilométert vonatozniuk, autózniuk ebben az időszakban az együtteseknek? Miért játszott húsz csapat a megyei I. osztályban? Hát... 'Egy sajnálatos adminisztrációs hibát csak létszámemeléssel (természetesen utána rekordszámú kiesőkkel) tudtak korrigálni De borítsunk fátylat erre a zűrzavaros esztendőre. Inkább beszéljünk arról, hogy a megye labdarúgó-vezetői már közvetlenül a felszabadulás után kötelezővé tették a megyei csapatok számára az ifi együttesek nevezését is, majd megszervezték a mezítlábas bajnokságot , is. Azt ma már nehéz lenne eldönteni, miért, de azután a vezetők vlsszakozt csináltak, s csak az 1950-es évek végétől írták ki ismét kötelező jelleggel a megyei I. és II. osztályú felnőtt csapatok sorsolásával párhuzamos — ifibajnokságot. 197& JÚLIUS 22A sportág számára — noha a futball szép hagyományokkal rendelkezik a Körösök mentén AZ IGAZI ÁTÜTŐ SIKERT az 1974-es esztendő hozta meg. Németh Lajos volt az első, aki a békéscsabai csapat tagjaként került az EB-t nyert utánpótlásválogatottba. (Nagy tudású elődei ugyanis; Amsei, Köves— Kvasz, Eőry—Engelhart, Marik, Palotai J., Vasas, Mátrai, innen indulva, de más egyesületek tagjaiként húzták fel magukra a címeres mezt). Az NB I-be jutótt a Bcs. 'Előre Spartacus, országos diákbajnokságot nyert a Bcs. Vásárhelyi Pál Útépítési, Földmérési Szakközépiskola csapata, a 21 és 23 éven aluliak válogatottjába került — s ott a lila-fehér színeket képviselte Kerekes, Paróczai, Pásztor, Vá- ' gási. Ifiválogatott lett Csepregi, a várakozáson jóval felül szerepelt az NB I. őszi szezonjában a csabai lila-fehér együttes. Ez az év is jól kezdődött; megyei ifjúsági válogatottunk Zelenyánszky János, a Békés megyei Labdarúgó Szakszovet- . ség ügyintézője országos bajnok lett. A Bcs. Előre Spartacus bentmaradt az NB I-ben, a klub ifjúsági csapata hatodik lett az országos bajnokságon. Nemzetközi tornát nyert az NSZK-ban a megyei ifiválogatott. Az Útépítési Szakközépiskola csapata 'ezüstérmet szerzett az országos diákbajnokságon. A Bcs. 1. sz. Általános Iskola labdarúgói az úttörőolimpia országos döntőjében a negyedik helyen végezték. A statisztikai adatok, a közelmúlt eseményeinek felsorolása -után — most nézzünk a kulisszák mögé. Mit tett és mit tesz a megyei labdarúgó szak- szövetség a sportág fejlesztéséért? A választ Zelenyánszky Jánostól, a szakszövetség ügyintézőjétől kapjuk meg, aki 68 éves kora ellenére, ma is fiatalos lendülettel tevékenykedik, s mivel 1927. óta benne él a futball világában, ismeri ezt a területet! — Az OTSH állásfoglalása és az MLSZ rendelkezései — amelyek a sportág vezetését szándékoztak megerősíteni — nem értek váratlanul bennünket — mondotta az ügyintéző. — Csaknem ttí évvel ezelőtt határozta el a Békés megyei LSZ, hogy jó szóval, de ha nem megy, akkor adminisztratív intézkedésekkel el kell érni azt; a csapatoknál ne az edző legyen a mindenes, hanem a kollektíva tevékenységét a szakosztály- vezető fogja össze. Tulajdonképpen ez az intézkedés a szakosztályi modell „előíutárja” volt. NB-s csapatainknál, szakosztályainknál is jó néhányan tevékenykedtek, itt viszont a sok „bába” között rendszerint elveszett a gyerek. Az OTSH által kiadott rendelkezések — rendet teremtettek. Mindenkinek meg lett határozva feladata, munkaterülete. Felméréseket végeztünk szakosztályainknál, s azt vizs-1 gáltuk, hogy a kluboknál isme- j rik-e az OTSH állásfoglalását, | megtárgyalták-e a szakosztály- j vezetőségre vonatkozó feladató- j kát, hogyan tevékenykedik a1 „vezérkar”, milyen a szakmai, erkölcsi nevelés a szakosztályoknál, milyen a kapcsolatuk a bázis- és a társadalmi szervekkel, a sport vezető szerveivel? Örömmel mondhatom el, vizsgálataink alkalmával meggyőződtünk arról, hogy kisebb hibáktól eltekintve — a szakosztályok elnökei, technikai vezetői — lassanként belerázódnak az új munkastílusba, s a követelményeknek megfelelően, egyre inkább és egyre eredményesebben tevékenykednek! — A bajnokság átszervezése, az új szakosztályi modell kialakítása óta javult-e a fegyelmi helyzet? — kérdeztük. — Rendkívüli módon csökkent az előző évekhez képest a kiállítások száma — állapította meg Darányi Vilmos, az 1. sz, fegyelmi bizottság tagja. — Ennek két oka van, az egyik; a szakosztályok erőteljesebb nevelőmunkája és az, hogy a fegyelmi bizottság nem riad vissza az 5—6 hónapos eltiltásoktól sem. Ebben az évben — egy sajnálatos esettől eltekintve — sportköri vezetőkkel szemben nem kellett lefolytatni fegyelmi eljárást. SZAKMAI MUNKA Következő kérdésünket Szombati Györgynek, a megyei edzőbizottság főtitkárának tettük fel. — Szakmai téren mit tettek az MLSZ rendelkezéseinek megvalósításáért, az elöbbrelépé sért? — Edzőbizottságunk az MLSZ által kidolgozott, s az NB-s csapatok számára előírt szakmai követelményeket átdolgozta, s követelményrendszert állított a megyei I. és II. osztályú csapatok elé. Tekintettel arra, hogy nálunk a bajnokság csak 1975. március végén kezdődött, az edzők a követelményrendszer előírásainak megfelelően dolgoz hattak — az idei esztendő első napjaitól kezdve. — Ellenőrizték-e a csapatok szakmai munkáját? — Természetesen. Ez annál könnyebben ment, mert az ed zőbizottság elnöke, Pillér Sándor egyben az LSZ megyei szakfelügyelője is, aki munkájához minden 'támogatást megkapott a sporthivataltól. — Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a követelmény- rendszer normáinak teljesítése 1 bizonyos mérvű fejlődést hozott. Viszont... Azt is el kell mondanom. megyei csapataink játékosai zömükben fizikai dolgozók, akik gépállomásokon, a földeken, az esztergapad mellett keresik kenyerüket, vagy pedig iskolába járnak. A beszélgetések j során az edzőkollegák elmondot- \ ták, hogy nagyon nehéz számuk- ■ ra négy foglalkozást tartani, főként dologidőben, yagy akkor, • amikor korán sötétedik. A szakosztályok vezetői, az edzők, keresik a megoldást. Jónéhány helyen a gazdasági vezetők megteremtették az edzésre járás lehetőségeit. Kora tavasszal és késő ; ősszel is. A játékosok reggel 6-ra mennek be dolgozni és műszak után — már mehetnek is az edzésekre. Sokszáz olyan labdarű- gót ismerünk, akik edzés után dolgozzák le a kiesett órákat. — Hány edző foglalkozik a Békés megyei labdarúgókkal? — Jelenleg két szakedző (az Előre Spartacus NB I-es és ser- I dűlő csapatánál) 68 edző, 22 se- ' Hátvéd és csatár küzdelme a megyei I. osztályú bajnokság ban. Képünkön a mezőkovács házi Álét (jobbról, sötét mezben) a vasutasok védője Kereki I. üldözi az Mkh. MEDOSZ— Bcs. MÁV (3—2) mérkőzésen. gédedző és 44 társadalmi edző működik csapatainknál, örvendetes, hogy a megyében szereplő együtteseknél — két kivételtől eltekintve — minősített edző dolgozik — mondotta Szombati György, majd így folytatta — Nemrégiben 23-an tettek sikeres elméleti vizsgát a segédedzői szakon. Hárman — valamennyien az Előre Spartacus szakosztályához tartoznak — a szakedzői szak hallgatói. Edzőbizottságunk a megnövekedett feladatok megoldása érdekében negyedévenként tart továbbképzéseket, s bentlakásos edzői továbbképzést is rendezünk. — Beszéljünk az utánpótlásnevelés kérdéseiről! — Úgy tűnik, az ifjúsági bajnokság megfelelően szolgálja a fiatalok fejlődését, a megyei serdülőbajnokság kiírása azonban még mindig várat magára... Régen és most is — csak úgy tudjuk serdülőinket versenyeztetni, hogy számukra a járásivárosi szakszövetségek írnak ki bajnokságokat. Gyulán, Orosházán, Békéscsabán, Szarvason és Békésen küzdenek a bajnoki pontokért a serdülők. — A fejlődés érdekében, úgy tudom. az. országban csak mi tettünk ilyet — folytatta a beszélgetést Zelenyánszky János — megegyeztünk Bács, Csongrád, Szolnok megye labdarúgó vezetőivel, s a területi ifjúsági válogatott mérkőzésekkel párhuzamosan. serlegmérkőzéseket irtunk ki — serdülő válogatottak részére. A tehetségek felkutatásának egy különleges, de kézenfekvő módját választottuk. Felkértünk játékvezetőinket, a mérkőzések ellenőreit, abból a szempontból is figyeljék a mérkőzéseket, hogy hol, mikor tűnik fel egy-egy tehetséges fiatal. — Megyei ifjúsági válogatottunk országos bajnoki címének érthetően örülünk — vette visz- sza a szót Szombati György. — Értékelésünk szerint NB-s klubjaink jó úton járnak az utánpótlás-nevelés terén. Első helyen kell kiemelnünk a Bcs. Előre Spartacust. amelynek sportiskolája az utóbbi időben egyre szebb eredményeket ér el. Három ifjúsági és négy serdülő csapatunk szerepel a különböző bajnokságokban, valamennyi listavezető. Az országos bajnokságot nyert Ifiválogatott gerince, 11 tagja (!) a lila-fehér klub játékosa. Az országos ifibajnokság I Tisza csoportjában az Előre ifik i három fordulóval a szezonzárás előtt már megszerezték az első helyet, bejutottak az országos döntőbe, ahol hatodikok lettek. MEGŐRIZNI A TEHETSÉGEKET — Hosszú évek óta az a gyakorlati ha feltűnik Békés megyében egy tehetséges ifi, nyomban távozik. Az országos bajnok megyéi ifiválogatottból Cserháti, Lehoczky, Szebegyinszki például a Vasasba igazolt. Mi ennek az oka? — Nagyon nehéz kérdés ez — sóhajtott Zelenyánszky János, — majd így indokolt: — Békés megye csak egy felsőoktatási tanintézettel rendelkezik. Így az a labdarúgó, aki tovább akar tanulni — az érettségi után távozik megyénkből. Ez ellen jelenleg semmit sem tehetünk, hiszen, aki tanulni akar, annak vétek lenne útját állni. — Mit tesznek szakembereink az elbúcsűzók pótlásáért? — Járják a megyét, s új tehetségeket keresnek. A Békés megyei „focitalaj” nagyszerű, nagyon sok a tehetséges gyerek. Többekre felfigyelt Rákosi Gyu- la, az ifik kapitánya. Csepregi, Cserháti a Koreai NDK-ban szerepel az IBV-n. A SZOT tornán második helyen végzett magyar ifjúsági utánpótlás-válogatott — Békés megyei fiatalokra épült. A gyerekek nem okoztak csalódást! Ezután a játékvezetők felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az NB I-es keretnek Győri, az NB II-esnek Mile, az NB Ill-asnak Mézes tagja. A megyei JB hét- ről-hétre 88 játékvezetőt foglalkoztat. míg a járási-városi szövetségek 95 bírót delegálnak mérkőzéseikre, úgyhogy a Békés megyei játékvezetők jelenlegi „családja” 183 tagú. — Az eredmények mellett hol van szükség a legsürgősebb változásokra. milyen feladatokat kell megoldani, s milyen akadályokat elhárítani a fejlődés út- jából? — A serdülő bajnokság megszervezése, az edzők, játékvezetők számának emelése mellett, elsősorban emelnünk kell a szakkáderek, a társadalmi aktívák számát! El kellene érnünk azt, hogy nagyobb becsülete legyen a társadalmi munkának. A megyei 1.SZ szakbizottságaiban nagyon kevesen, alig 30-an tevékenykedünk. Sajnos, a szövetségi munka végzése egyáltalán nem vonzó. A feladatok oroszlánrészét jóval a hat, sőt a hetedik ikszen túl járó társadalmi munkások végzik. Egy-két fiatal néhány heti tájékozódás után egyszerűen lemorzsolódik, mivel tud találni magának szórakoztatóbb elfoglaltságot is. Jobban kell foglalkozni és többet kell törődni szakosztályaink házatáján a kiöregedő játékosokkal — hangsúlyozta Zelenyánszky János. — A kluboknál ne csak edzői, játékvezetői képesítés megszerzésére ösztönözzék ezeket a sportembereket, hanem nevel jenek belőlük sportvezetőket. Sajnos, úgy tapasztaljuk; a a szakosztályoknál, a szakszövetségekben — szóval a vezetők körében — a kiöregedés jelei mutatkoznak. Ismét csak azt mondom- ha nagyobb megbecsülést kapnak a társadalmi aktívák — változik a vezetés színvonala! Ss ez is hozzájárul — nem kis mértékben — a megye, s a magyar labdarúgás előbbrelépéséhez. Machaiek István 1 \
