Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

8»B5EEEEEEBEESESEasa£S9SS9939S2E99B»*19ei9B9BBB*ÄBB8991*BBB9IBBB9a»eB99BBSKH»»EE«>E99M9S9S.-91W*B9**99999BSB999B*9m99«91*9S»89*99*BBB* Előssük meg a vegyszeres baleseteket •t mezőgazdaságban <§* a háztartásokban is, ma már álta­lánosan használnak kémiai anyagokat. A többségükben mér­gező vegyszerek, amelyekkel a kártevő rovarokat, haszontalan gyomnövényeket irtjuk, vagy a gombabetegségek ellen védeke­zünk, az emberre is ártalmasok lehetnek, ha nem kellő óvatos­sággal, az előírásoknak megfe­lelően használjuk. A gondatlan­ság, könnyelműség, a tudatlan­ság következtében minden évad­ban halálos veszedelmet is okoz­hatnak és sajnos okoznák is. Amikor meg van a baj, amikor valaki maga vagy a mások kóny- nyelműsége folytán enyhébb vagy erősebb mérgezést szenve­dett, vagy éppen az életével fi­zetett, akkor egy ideig nagyobb az óvatosság. De sajnos az idő múltán még ott is, ahol ilyes­mi előfordult, újra lankad a fi­gyelem, csökken az a kötelező óvatosság, amelyeket a vegy­szerek használata előír. Nemrégiben egy gyönyörű almás sarkán — „Mérgezett te­rület, idegeneknek belépni és átjárni tilos!” — táblát láttam. Mikor tették ezt ide? — kér­deztem az odavalósiaktól. Még az őszön, vagy még korábban...! És azóta is ott van — válaszol­ták. Sajnos ezekután a tilalmat nyilvánvalóan és érthetően, ak­kor sem veszik komolyan az ar­ra járók, amikor az valóban na­gyon szükséges: amikor méreg­gel frissen permetezett terület­re — a rendelkezések szerint felállított figyelmeztető tábla szerint is, csakugyan — tilos a belépés (napokon át, amíg a vegyszer el nem bomlik, amíg a munkaegészségügyi várakozási idő le nem telik). A rendelkezé­sek szerint kirakott figyelmez­tető tábla intelmeit nagyon szi­gorúan kell venni annak is, aki kirakja. A mérges növényvédő­szerek a határban, a kertben, az udvarban, vagy éppen a lakás­ban használt féregirtó, vegytisz­tító szerek „jó barátai” az em­bernek, de ellenségévé, gyilkosá­vá is válhatnak, ha.», Hotmail Juthatnak be a szer­vezetbe a mérgezést okozó vegy­szerek? Három útja van: a lég- út, az emésztőcsatorna és a bőr. Légúton, tehát az orron, gara­ton át belégzéssel az alsó lég- utakba juthat a finoman por­lasztóit permet, a gáz, a por. Az emésztőszervi mérgezés al­kalmával rendszerint az étel vi­szi be a mérget, ha azt szeny- nyezett kézzel fogjuk meg, vagy pedig úgy, hogy a permet, por rátelepszik a lefedetlen ételre Sőt, ha valakinek az arcára száll a permet, vagy a por és mond­juk a szájszéléről lenyalja, vagy cigarettával kerül a szájába, szintén mérgezést szenvedhet Ezért kell az erős mérgeknél védőálarcot, az enyhébbeknél védőszemüveget, tiszta kendőt, kalapot borítani az arcra, fejre, s ügyelni arra, hogy mindig a széljárás irányába szórjuk a permetező vagy porozó szert. A bőrön át közvetlen az út. A bőrre kerülő vegyszer egy lé­péssel már bent is van a ke­zelő, osztogató vagy bámészko­dó szervezetében! Ezért nem szabad soha kézzel keverni a vegyszereket, a permetlevet; ezért szükséges a védőkesztyű, védőruha, esetleg álarc stb. hasz­nálata. Ezért kell a mezőgazda- sági üzemnek méregkamrái tá­jékáról is eltiltani az idegeneket és főként a gyerekeket, s a ház­tartásban használt mérgező vegy­szereket nagyon gondosan, kü­lön, el nem érhető helyen elzár­ni. Ezért kötelező közvetlenül a munka utáni nagyon alapos mo­sakodás. Ezért kell megjelölni — de csak a veszélyeztetett idő­re — a mérgezett területeket. A vegyszerveszély különben is három alkalommal fenyegeti az embert. Árthat annak, aki gon­datlanul, óvatlanul, nem az elő­írásoknak megfelelően használ­ja, dolgozik vele. Árthat a fo­gyasztónak, aki olyan gyümöl­csöt vagy egyéb terményt fo gyászt, amelyben vagy amelyen a mérges vegyszer még nem bomlott el, azaz még nem telt le a vegyszerre előírt élelmezés- ügyi várakozási idő. Ez külön­ben minden vegyszer csomago­lásén feltüntetik, s ezt nagyon szigorúan tartsuk be. Árthat a vegyszer a környezetnék, a mér­ges anyaggal véletlenül kapcso­latba kerülő embernek, növény­nek, az állatoknak is. fl nagyüzemek növényvé­dő szerekkel foglalkozó dolgo­zóit kioktatják a mérgező anya­gok szakszerű használatára, vé­dőfelszerelésekkel látják el őket, hogy egészségüket ne érje ká­rosodás. A házi kertekben, ház- táji gazdaságokban vagy a ház­tartásokban használt vegyszere­ken is ott) látjuk a figyelmez­tetést, milyen módszerek, elő­írások betartásával használha­tók. A tanácsadó orvosnak csak egy feladata lehet, hogy figyel­meztesse őket a vegyszerek kö­telező, előírás szerinti óvatos felhasználására, tárolására, a használat utáni alapos tisztálko­dásra és arra, hogy ha valami egészségügyi rendellenességet ta­pasztalnak, ha csak a legcseké­lyebb panaszuk van is (például valamilyen kiütés a bőrön), azonnal jelentkezzenek az orvo­si rendelőben. A gyors orvosi beavatkozás elejét veheti az esetleges súlyosabb következmé­nyekkel járó bajnak. Végül an­nak ellenére, hogy a mérges nö­vényvédő szerek bizonyos idő után elbomlanak, megsemmisül­nek, a permetezett gyümölcsö­ket, zöldségféléket fogyasztás előtt mindig különös gonddal, alaposan meg kell mosni. II vegyszerek ma már nél- j külözhetetlen segítőtársai az em­bernek, de tudomásul kell ven- j ni, hogy csak akkor, ha a hasz-1 nálatukkal kapcsolatos utasításo­kat szigorúan betartjuk. Ez eset­ben a méreg nem jelenthet ve szedelmet az emberre. Dr. B. L. cÁ uttiéJi kitálya Palkót árvaházból hozták nevelöszülei. Már egy hete élt ú] otthonában a barna szemű, csendes kis­fiú, de az udvarbeli gyerekek még nem vették be a játékuk­ba. Ha lehetett elke­rülték. Maguk között úgy beszéltek róla, az „új fiú’’. Ha mégis szóltak hozzá, nem szólították a nevén, hanem csak azt mondták neki: te srác. Palkó egyik nap gyönyörű mesésköny­vet kapott nevelőap­jától. Azontúl, ha a többiek a focit rug­dosták, ö kiült az aj­tó elé és mesét olva­sott. Mikor az utolsó mesét kezdte olvasni, elszorult a szíve, hogy miért nincsen a könyvben több mese. Felsóhajtott és azt gondolta: — A mese mind cgy-egy barát. Bár itt lennének körülöttem a mesék, akkor ne­kem rengeteg jó ba­rátom lehetne. És akkor valami olyasmi történt, ami se azelőtt, se azóta nem történt meg so­hasem. A mesék meghal­lották Palkó sóhaját. Aztán mintha össze­beszéltek volna, szép sorjában kilépkedtek a mesekönyvekből. Megtelt velük az udvar. A kerítésen csodálatos madarak ültek. A füvön özek, nyuszik, bocsok ug­rándoztak. Hófehér­ke, Hamupipőke. Csipkerózsika Palkó mellett álltak. A ka­pufélfára a hét törpe kapaszkodott. Palkó szívét boldog öröm dobogtatta. Csipkerózsika pedig így szólt hozzá: — Hallottuk a ké­résedet: sok, sok jó9 barátot kívántál, ezért eljöttünk mindannyi­an és neked ajánljuk barátságunkat. Palkó égő szemek­kel nézte új barátait. Csipkerózsika folytat­ta: — Mi a barátaid lettünk, tőled pedig azt kérjük, hogy te legyél a mesék kirá­lya. — Én legyek a me­sék királya? — ismé­telte halkan a kérést. — Igen. — Bólin­tott Csipkerózsika. Palkó éppen felelni akart: Hogy örömmel elfogadja a megtisz­teltetést. X Abban a pillanat­ban az ölébe a nyi­tott mesekönyvre esett a foci, amit a fi­úk már órák hosszat rugdostak. Palkó két kezébe vette a labdát, egy pillanatig szoron­gatta, aztán eldobta a gyerekeknek, akik már szaladtak a lab­dáért. Látták, hogy nyitott könyv van Palkó ölében. — Kösz a focit!. . ■ Mesék királya ... ki­áltották nevetve. Akkor, pontosan akkor, a mesék -mind visszamentek a he­lyükre, mindegyik oda, ahonnan előjött. Nem tudta meg soha senki, hogy azon a nyári délutánon, hosz- szú percekre nem voltak a mesék a me­séskönyvekben. A fiú, aki elkapta a labdát, odament Pál kához. Megnézte a vadonatúj meseköny­vet. Le is ült Palkó mellé. Odaszállingóz­tak a többiek is. Ol­vastak, beszélgettek. Aztán egyszer csak megszólalt az egyik gyerek: — Na ickiricki! menjünk már fociz­ni! — Gyere te is ját­szói velünk! — Szólt az egyik fiú Palkóhoz. Palkó nem akart hinni a fülének, de a gyerekek már kórus­ban mondogatták: — tGyere már! — Mesék királya! — Ki­hűl a labda! Mire vársz?! Láng Etelka 99SBBaaSB9fiBBBBBBBH*BBSEBBBSSBBBBSS93EBBllBBBB8BBaBeBflBBS«BB» MMmSéí.\\ 1875, JÜLIUS 20 Anyaga szürke Edina félgyap­jú és fehér bükié fonal, 3 és fe­les és 4-es tűvel dolgozunk. Munkánkat a pontos szabásmin­ta elkészítésével kezdjük, igen pontosan kiszabjuk a szürke fo­nal bekötésének formáját, mely elől 14 és hátul 6 cm mélyen kezdődik és a nyakkerekítését is kirajzoljuk, mely elől mélyebb mint hátul. Hátát a szürke fonallal 88 szemihel 3 és feles tűvel 1 si­ma, 1 fordítottal kezdjük. 10 cm után 4-es tűvel a fehér fonallal dolgozunk a színén simán és a bal oldalán fordítottan kötünk a karöltőig azonos bőséggel. A karöltőt a szabásminta szerint fogyasztjuk és kb. 49 cm össz- magasságnál kezdjük (a középső 28 szemmel) a nyak-kerekítést. Innen kezdve két gombolyag fe­hér fonallal kell kötnünk. A fe­hér fonallal mindkét szélén 4—4 szemet hagyunk a vállrészre. Elejét azzal az eltéréssel kötjük, hogy 14 cm mélységgel kezdjük a nyak kerekítését, A szürke be­tétet 43 szemmel 1 sima, 1 for­dítottal kezdjük, és a szabás­mintának megfelelően szaporít­juk a szürke szemek számát. An­nak megfelelően szaporítjuk a sima és fordított szemeket, ahogy a szabásminta mutatja. Ujjak fehér fonallal 136 szemmel kezdjük a 4-es tűvel, színén si­mán, bal oldalán fordítottan. 3 cm után kezdjük a kerekítést és ezt 32 cm összmagasságnál 40 szemmel fejezzük be. A szürke színnel kötött ujjákat 3 és feles tűvel sima, 1 fordítottal egészen szorosan a kerekítés kezdéséig onnan 4-es tűvel simán kötve dolgozunk kb a fehér ujjak bősé­gével kell befejeznünk munkán­kat. Ha készen vagyunk, akkor az egyes darabokat összevarr­juk. !BBBBBBBBBP>B»BBBBIlBSBBIIBIIItBBlBB8BBBBBBBBBBBBlSBBSBBBiBBBBgSBBBiBBBB#BBBBBlifBBBB!iälB*#8#St A teflon edények haszna, használata A teflon különleges mű­anyag. a vele bevont edény- bet) zsír nélkül vagy csak igen kevés zsiradék hozzáadásával sütve sem ég az edény al­jára az étel. Az Alufix-edé- nyek egyaránt alkalmasak a szokásos, a zsírszegény vagy éppen a zsíradékmentes éte­lek elkészítésére. Ez igen nagy segítséget jelent, a zsír­szegény diétára szoruló bete­geknek, valamint a korszerű táplálkozás híveinek. Az üzletekben egyre kere­settebb termék lett a szelet- aütő, majd megjelentek az Alufix-lábasok, -fazekak. A teflonbevonatú edények sü­tésre, főzésre, párolásra, for­ralásra (tej) egyaránt alkal­masak. A tartós, hőkezelt, Du-Pont teflon hármas karcolásálló be­vonattal kötődik az alumíni­umhoz. A nyél, a fül, a gomb nem melegedő, áramütés el­len védő műanyagból készül A szeletsütő, valamint — az igen tetszetős kivitelű —, a peremes lábasok, fazekak is többféle nagyságban, színes üvegzománc bevonattal -ke­rülnek forgalomba. Űj termék: a Du-Pont tef­lonnal ellátott, kettős falú, sí­poló tejforraló. Használata gazdaságos, a tej nem fut ki belőle, és nejn kozmásodik az edény aljára. Bármilyen — gáz, villany, olaj, széntü­zelésű — tűzhelyen használ­ható. Meghosszabbíthatjuk tefjo- nozott edényeink élettarta­mát. ha mindig a használati utasításnak megfelelően já­runk el. Néhány fontos tud­nivalóra szeretném felhívni a figyelmet. Használat előtt a tiszta, száraz edényt egy mok- kás kanálnyi zsiradékkal ken­jük meg; egy-másfél percig melegítsük elő az edényt, ke­rüljük a nagy hőingadozást, ne öntsünk forró edénybe hi­deg folyadékot: gáztűzhelyen használiunk lángelosztót: sü­tés, főzés után csak akkor mo­sogassuk el — amikor az edény lehűlt —, meleg vízzel, saivacssal könyen tisztítha­tó. Nagy Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom