Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

A genfi értekezlet alapelvei az államok közötti kapcsolatokról Az; európai biztonsági és együttműködési értekezlet gen­fi szakaszában az 1. számú bi­zottság egyik albizottsága a készülő európai politikai do­kumentum legjelentősebb ré­szét, az államok közötti kapcso­latokat szabályozó elveket ön­ti formába. A genfi zárás Idő­szakában az ..elvek albizottsá­ga” minden nap rendez ülése­ket. kapcsolatok javításáról, a békés j egymás mellett élés lehetőségé- ' ről, az enyhülés továbbfejlesz­téséről, készül dokumentum. Ennek a felismerésnek a jele. hogy a francia delegáció hétfőn benyújtott újabb javaslata már más, józanabb nézőpontból kö­zelítette meg az egymás mel- j lett élés körülményeinek kér­dését. megbízólevelét az új bolgár nagykövet Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Vladimir Videnov rendkívüli ,és megha­talmazott nagykövetet, a Bolgár Népköztársaság új magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél át­adásánál jelen volt Rócz Pál külügyminiszter-helyettes. (MTI) S bár egyes nyugati sajtó­szervek igyekeznek e politikai | dokumentum jelentőségét le- 1 kicsinyeiéi, más genfi eredmé-1 nyeltet fölébe helyezni, józan megfigyelők szerint nyilván­való, hogy az alaoelvek gyűj­teménye legjelentősebb része lesz a helsinki befejező tanács1- kozáson aláírandó „európai chartának”. , A megszövegezett tíz alap­elv. 1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásból fakadó jogok tiszteletben tartása. 2 Az erőszakról és az erő­szakkal történő fenyegetésről való lemondás. 3. A határok sérthetetlen­sége. 4. Az államok területi ép­sége. 5. A viták békés rendezése. 6. A belügyekbe való be nem avatkozás. A Szakszervezeti Világszövetség az USA délkoreai politikáját bírálja az egész világon —, hangsúlyoz­za a nyilatkozat. Az SZVSZ a koreai szolidari­tási hónappal kapcsolatban fel­hívta a világ dolgozóit és szak- szervezeteit, hogy nyújtsanak szilárd támogatást a .koreai nép harcához a külföldi csapatok ki­vonásáért Dél-Koreából, az or­szág egyesítéséért békés és de­mokratikus alapon. A nyilatko­zat követelte a dél-koreai haza­fiakkal szemben alkalmazott megtorlások beszüntetését, vala­mint azt, hogy biztosítsák a de­mokratikus szabadságjo^kat Dél-Vietnam népének. (TASZSZ) A Szakszervezett Világszövet­ség nyilatkozatot tett közzé, s ebben határozottan elítélte az Egyesült Államokat, mert atum- és más korszerű fegyvereket juttatott. Dél-Koreába. Mint a do­kumentum emlékeztet rá, James Schlesinger amerikai hadügymi­niszter azzal fenyegetőzött, hogy atomfegyvert vetnek be a koreai nép ellen. — Mindez nagy aggodalomra ad okot. Ezek a katonai tervek súlyosan élezik a helyzetet a ko­reai félszigeten, s ugyanakkor j fenyegetik a béltét Ázsiában és I Szovjet —amerikai tárgyalások Korlátozni kell a hadászati támadó fegyvereket 7. Az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok — bele­értve a gondolat, a leltilsmeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadságát — tiszteletben tar­tása. 8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga. 9. Az államok közötti együtt­működés. 10. A nemzetközi joggal össz­hangban vállalt kötelezettségek jóhiszemű végrehajtása. Az alapelvek közül az első hat pont szocialista, a többi pe­dig nyugati javaslat alapján került be az alapelvek közé.. Csaknem két évig alapos diplo­máciai tárgyalás eredménye volt a szöveg megfogalmazása, azok elfogadtatása és regisztrá­lása, hisz a felsorolt alapelve­ket az elfogadott, okmány ter­mészetesen részletesen kifejti. A tárgyalásokon a szocialista országok egyértelmű és világos! álláspontot képviselnek. Szilárd : magatartásuk folytén egyre több ! nyugati tárgyaló partner veszi, tudomásul, hogv Genfben nem ideológiai kérdésekről, hanem az államolt közötti politikai Kedden megérkezett Genf be az, a szovjet küldöttség, amely J a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról tárgyal az ame­rikai féllel. Viagylrúlr Szemjonov, a Szov­jetunió külügyminiszter-helyet­tese, a szovjet küldöttség veze- t tője megérkezésekor a sajtó' képviselőt előtt kijelentette: I ,,A szovjet küldöttség azért | érkezett Genfbe, hogy folytas- i sa a tárgyalásokat az Egyesült i Államok küldöttségével a hadá- I szati fegyverzet korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között lét­rejött megállapodásnak megfe­lelően. Azzal bíztak meg bennünket, hogy folytassuk a munkát az Egyesült Államok küldöttségé­vel a Vlagyivosztok! megálla­podás tételein alaouló új egyez­mény-tervezet szövegének elő- I készítése érdekében. Mint ed­dig is, mi konstruktív módon és . tárgyszerűén közelítjük meg az előttünk álló feladat meg­oldását. Mi abból indulunk ki, hogy az Egyesült Államok küldött­sége ugyanilyen magatartást tanúsít majd.” Kedden Genfbe érkezett az Egyesült Államok küldöttsége is. Alexis Johhson, az Egyesült Államok küldöttségének veze­tője ebből az alkalomból kije­lentette; a vlagyivosztoki meg­állapodás előirányozza erre az évre a hadászati fegyverzet korlátozására vonatkozó, 1985 • ig érvényes új egyezmény ki­dolgozását. Az amerikai kül­döttségnek szándékában áll minden lehetőt megtenni hogy kollegáikkal együtt elérjék ezt a célt. (MTI) Iraki küldöttség hazánkban lír. Juhász Voltán beikoresaeuenm uu. tiszwrueiy etiés hivatalában fogadta a szánkban tartózkodó Madhi Al-Obeidi iraki gazdasági miniszterhelyettesi és kíséretét. (MTI-fotó — Tóth István feli. — KS) íj íí])u§ú egjüUműíiödés szélesebb II efejezte munkáját a KGST , ** XXIX. ülésszaka. A bu- ! dapesti tanácsülés egyrészt ösz- szegezte a szocialista országok nemzetközi gazdasági szerve­zete tevékenységének újabb eredményeit, az előrehaladást a komplex program megvalósítá­sában és meghatározta az együttműködés továbbfejleszté­sének időszerű feladatait. A szocialista gazdasági integ­ráció kibontakoztatásának és; erősítésének legfontosabb esz­köze a népgazdasági tervek összehangolása. A tagállamok és a KGST különböző szervei az elmúlt esztendőkben jelentős munkát végeztek az 1976— 1980-as népgazdasági tervek koordinálására s ennek során feltárták és meghatározták a gazdasági, a tudományos-mű­szaki együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeit, egyeztették j a lehetőségek valóra váltását! szolgáló konkrét intézkedése- ! két. A budapesti ülésszak a KGST történetében első ízben jóváhagyta a tagállamok sok- I oldalú integrációs intézkedései­nek — 1976—1980. évi — egyez- tetett tervét, amely mintegy 9 i milliárd transzferábilis rubel értékben irányoz elő kapacitás- fejlesztést. beruházást az érde­kelt tagállamok nyersanyag- szükségleteinek biztonságos ki­elégítésére. A szocialista országok közös erőfeszítéssel és eredményesen j oldják meg a gazdasági fejlő- j dés olyan problémáit, amelyek a kapitalista világ legerősebb I államainak is gondot, nehézsé-1 geket okoznak. A KGST-orszá- gok fűtőanyag-energetikai gaz­dálkodása kiegyensúlyozott s mi­ként Koszigin, a Szovjetuniói Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője megállapította, a küszöbön ólló j új ötéves terv időszakára a tag­államok már megoldották a nagyfontosságű energia- és nyersanyagfajtákkal való ellá­tás feladatát. Ebben a közös erőfeszítések mellett oroszlán- része van annak, hogy a Szov­jetunió — a többi szocialista területen ország szükségleteit is figye­lembe Véve — saját népgazda­sági struktúrájában növelni fogja a nyersanyagtermelő ága­zatok arányát, azok teljosit- ményét. A tanácsülés határozatai más vetületben is tükrözik az együttműködés fejlődését. A KGST-országok az ülésszakon elhatározták olyan hosszú távú — 1990-ig szóló — együttmű­ködési programok kidolgozását, amelyek egyrészt a nyers- és ' tüzelőanyag-termelésben és el­látásban, másrészt az élelmi­szer és közfogyasztási cikkek termelésében, továbbá a gyár­tásszakosításban és a termelési kooperációban alapozzák meg az integráció elmélyítését. Az ülésszak határozatai a KGST intézmény-rendszerét is fejlesztik, az új állandó bi­zottságok további területekre — a polgári légi közlekedésre, az egészségű gy -egészségvédelemre — terjesztik ki a tagállamok sokoldalú és tervszerű együttmű­ködését. A tanács budapesti ülésszaka határozatot hozott egy nemzetközi intézet létesí­tésére, amelynek feladata a ve­zetéstudomány és az irányítás kérdéseinek kutatása. Az ülés­szak jegyzőkönyvének aláírá­sával egyidejűleg nyolc KGST-ország egyezményt kö­tött. amelynek értőimében együttműködnek nikkel, kobalt termelőkapacitás Kuba terüle­tén történő fejlesztésében. A KGST a szocialista orszá­gok sok- és kétoldalú gazdasági együttműködését szervezi, irányítja. A szervezet munkája, ajánlásai és határo­zatai — legyenek azok gyártási kooperációk, közös fejlesztések — politikai és nemzetközi je­lentőségűek, mert azt példáz­zák és bizonyítják, hogy új típusú együttműködésük a ka­pitalista világgazdaság proble­matikus helyzete közepette is eredményesen hangolja össze gazdasági erőfeszítéseiket s az Integrációs folyamatok erősí­tése védelmez) népgazdaságai­kat a tőkés világpiac káros ha­tásaival szemben. „A portugál ellenforradalom nem alszik" Lisszaboni kommunisták nyilatkozata A Portugáliai Kontinentális Operatív Parancsnokság a (COPCON) szóvivőjének tájé­koztatása szerint kedd reggelig a Lisszabon környékén lévő Alcoentre-börtönből vasárnap megszökött nyolcvannyolc pi- de-ügynök közül tizenkilencet elfogtak, hatvankilenc még me­nekülőben van. A szökevények kézrekerítésére indított orszá­gos akcióban fegyveres polgári személyek is tevékenyen részt vesznek. Közben szigorú vizs­gálat folyik a minden bizonnyal belső és külső segítséggel vég­rehajtott szökés körülménye­inek tisztázására. A Portugál Kommunista Párt lisszaboni városi pártszerveze­te nyilatkozatot tett közzé. Eb­ben mindenekelőtt leszögezte: A szökés azt bizonyítja, hogy az ellenforradalom nem alszik. Az igazságügyminisztériumot Varga Jenő emléke A mosztkval várost tanács vég­rehajtó bizottsága határozatának megfelelően kedden Moszkvá­ban, a Lenin sugárút U. szám alatti ház falán felavatták a Varga Jenő emlékét megörökítő márvány táblát. A táblán az ol­vasható, hogy itt élt és dolgozott a kiváló tudós, a nemzetköz.! munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége, az 1919 és magyar Tanácsköztársaság egyik vezető­je­nagy felelősség terheli azért, hogy a hírhedt egykori titkos­rendőrök megszökhettek a szi­gorúan őrzött börtönből. A mi­nisztérium ugyanis lehetővé tette a fegyintézetben fogva tartott ptde-ügynökönek, hogy kapcsolatot tartsanak/ fenn a börtönön kívül élő ellenforradal­mi elemekkel —, állapítja meg a nyilatkozat, sürgetve a fegy­veres erők és a nép tevékeny együttműködését a szökevények elfogására. Spanyol munkások terror-pere A vád képviselője kilenc hó­naptól 18 évig tartó börtön- büntetést kért arra a 23 spa­nyol munkásra, akiknek bíró­sági tárgyalását kedden kezdte meg egy madridi körzeti bíró­ság. A munkások ellen az a véd. hogy három évvel ezelőtt részt vettek egy nagyszabású sztrájk-megmozdulásban, amely­nek során a rendőrök és a sztrájkolók között támadt ösz- szetűzés következtében két sze­mélv életét vesztette, 37-en pe­dig megsebesültek. Kilenc mun­kás ellen azt a védat is fel­hozták, hogy a betiltott Spa­nyol Kommunista Párt tagjai. A bírósági tárgyalás várhatóan négy napig tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom