Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

Továbbra is versenyben maradni lanácskoztak a Békés megyei légla* és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetü A címben megfogalmazott j gondolatot tűzték szinte jelszó­ként a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői azon a ta­nácskozáson, amelyet június 28- an tartottak Békéscsabán, A Békés és Csongrád megyei téglagyárakban 3 ezer 300-an vettek részt a XI. pártkong- i resszus tiszteletére indított szó- ; cialista munkaversenyben. En- > nek a munkáskollektívának képviseletében 134 szocialista brigádvezetőt tájékoztatott a vállalat gazdasági vezetése a munkaverseny 1975. évi szaka- j szának eddigi eredményeiről és I együttesen határozták meg az j év hátralevő részének felada- j tait. Az eredmények között első- j sorban a 13 milliós nyerstégla- j termelési többletre, a termelé­kenység 10 százalékos javulá­sára, valamint a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásra 1 lehetnek büszkék a vállalatnál. Mintaparcellák Amikor 13—14 évvel ezelőtt tagosítottak, akkor a termelő­szövetkezeti földek, táblák kö­zepébe vagy sarkába csoporto­sították az egyénileg gazdálko­dók területét. Mintaparcellának hagyták meg azért, hogy a nagyüzem és a kisüzem ter­melése között látni lehessen a különbséget, mennyit terem az egyik, mennyit a másik keze­lésben levő föld. Akkoriban az egyéni kezelésben levő földek egy-két évig szebb növényállo­mányt adtak a szövetkezeténél. Néha oda is vágták az egyé­niek: „Érdemes volt azért a kis termésért szövetkezetei csi­nálni?“ A csapadékos időjárás nem ked­vezett a téglaiparnak. Ennek el­lenére gyártottak eddig' többet és fognak a jövőben is többet termelni, mert látják, hogy az országnak szüksége van az épí­tőanyagra. A feladatok között a termelésből kieső, úgynevezett állásidők csökkentése, valamint a selejtképzödés visszaszorítása a legsürgősebb feladat, A mun­kaidő teljes kihasználása és az anyaggazdálkodásnál az ésszerű készletleépítés szintén felkerült a tennivalók közé, A vállalat vezetése a szak- < szervezeti bizottsággal egyetér- ! tésben gondoskodik a nagy me- í legben védőitalok kiosztásáról és nz üzemorvosi felülvizsgálato­kat is rendszeresítette. A fizi­kai erőkifejtés csökkentésének szolgálatába állítják a műszaki fejlesztést, a munkavédelem biztonságát pedig az élet vé­delmébe. Az emberek gondjai­nak csökkentésére lakásépítési kölcsönt és segélyeket osztanak szét, a pihenéshez pedig ismé­telten megszervezték a munkás­családok balatoni üdülését. To­vábbra is a tanulás és tovább­képzés került az üzemi akadé­mia napirendjére, hogy az új, korszerű technika fogadására kiművelt emberek álljanak ren­delkezésre. A tanácskozásokon a gondos és okos takarékosság megvalósítására sok gyakorlati példa hangzott el. A tájékoztató előadások után több mint húsz , hozzászólás­ban nyilvánították véleményü­ket a brigádvezetők. Rámutat­tak a munkaszervezésben rejlő tartalékokra, a több termelés lehetőségére és újabb verseny­vállalásokat tettek. Különösen a Szentes III. Téglagyár kollek­tívája és szocialista brigádjai mutattak ebben jó példát,. A ta­nácskozáson szóba került a kul­turális és sporttevékenység, a meleg munkahelyeken az éte­lek hűtőszekrényben való tar­tásának igénye, a szellőző be­rendezések működtetése. Javas­latok hangzottak el az anyag- kitermelésre, a kemencék fűté­séhez használt földgáz takaré­kosabb felhasználására és a va­gonkirakás gépesítésére. A hozzászólásokra Berki László, a vállalat igazgatója vá­laszolt. Kérte a brigádok veze­tőit, hogy a sok go-nddal járó nehéz gazdasági helyzetben is legyenek társai a vezetésben. Az őszinte hangvételű tanács­kozás, a kölcsönös tájékoztatás és a közösen megfogalmazott gazdasági feladatok bizonyára nagyban elő fogják segíteni a munkaversenyben maguk elé tűzött cél elérését, a Miniszter- tanács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlajának elnyerését. Békéscsabán csak egy családot kellett kiköltöztetni Két belvízrendszerben elsőfokú készenlétet rendeltek el Csak kisebb Árhullám »árható Azóta nagyot változott a vi­lág. Az egykori mintapareellák valójában megmaradtak mintá­nak. annak tanúsítására, hogy az egyéni gazdálkodás valójá­ban nem fejlődőképes. Valamelyik nap az egyik szakember említette: az egyéni kezelésben levő földek állapota siralmas. A termelőszövetkeze­tek nagy táblái kétszer annyit teremnek átlagosan, mint ezek a, parcellák. Önkéntelenül a földtörvény jut az ember eszé­be, amely a termőföldet nem­zeti kincsnek minősíti. Ma már világos, hogy ezzel a nemzeti kinccsel kik gazdálkodnak jól, u kik nem megfelelően. Sajnos akadnak már elha­gyott területek is. Ezeket egy­két év óta nem veti be a tu­lajdonos, mert „hivatást’’ vál­toztatott. Elment dolgozni az iparba. Bár 10—12 évvel ez­előtt még azt mondta: „majd én megmutatom a szövetkezet- ' nek, hogyan kell gazdálkodni!” Ma derülünk az ilyen emlé­ken. És ebben a derűben mély fájdalom van. A mi föl­dünk szeretetének íájdaima, s az, hogy ezeket a mintaparcel­lákat egyesek bejelentés nélkül elhagyták. Ami még fájóbb: a helyi szervek nem gondoskod­nak a föld hasznosításáról, pe­dig erre a törvény számukra kizárólagos jogot biztosít! Valami megoldást kellene ta­lálni, hogy a feladott verseny után a termőföld jó kezekbe kerüljön, teremjen annyit, mint a szövetkezeté. Ugyanakkor a ma egyéni kezelésben levő föl­dek siralmas állapotának meg­szüntetésére is intézkedni kel­lene. közös megegyezés alapján az érdekeltekkel. Az ország nem gazdag annyira, hogy ezt a mintaparcellás pazarlást éve­kig tovább folytassa. Bupsj Károly mnwmssi 3 1975,. JÚLIUS a. Tegnap, kedden délután a Be kés megyei tűzultó-panancsinotkság adott tájékoztatást arról, hogy több szivattyút üzembe kellett állítani Békéscsabáin az V, kerü­letiben. A sok eső miatt ugyanis né­hány helyen — főleg Erzsébet- helyen — belvízveszély alakult ki. A tájékoztatás szerint június 30-án 18 óra 30 perctől hét óira® át megállás nélkül- zúlhoglott az eső és Békéscsaba területére 46—90 milliméter csapadék hul­lott. Emiatt a város V. kerüle­tében a mélyebb fekvésű része­ken jelentős mennyiségű víz gyűlt össze. Az esőzés után rövid idő alatt 19 bejelentés érkezett a tűzoltósághoz — segítséget kérve a víz elsziivatására. A tűzoltók hamarosan kivonultak a Madách és a Tompa, valamint a Szegfű utcába, ahol július 1-étn 0 órától megkezdődött a víz kiszávattyú- zása. Több bejelentés érkezett lakáábeázásról is, és eddig egy családot ki kellett költöztetni a veszélyessé vált lakóházból. Ä városi tanács és a városi j tűsxútó-parancsnokság illetékesei j megtették a szükséges intézke­déseiket a további károk megelő­zésére, illetve elhárítására. Nem sokkal jobb a helyzet a megyében sem. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap dél- j utáni tájékoztatása szerint júni- ; us 30-án nagy mennyiségű csapa- , dék hullott Békés megye egész i területén. Gyula térségében 37, Gyulaváriban 40, Szarvas kör­nyékén 24, Sarkadon 30—40, a legtöbb pedig Mezőberénytben, pontosan 63 milliméter csapadék hullott aránylag rövid idő alatt. Sajnos, a legkritikusabb idő szakban érkezett meg az esős időszak, hiszsem a jelentős meny nyiségű csapadék a legfontosabb mezőgaizidasági munkát, az ara­tást gátolja. Legrosszabb a hely­zet Szeghalom és Gyula térségé­ben.. Szeghalomban két szivaty- tyútelepet kellett beindítani a víz elvezetésére. A gyulai sza­kaszmérnökségen a Fehér- és Fekete-Körös deltájában, vada- mánifc az Élővíz-csatorna, belvíz­rendszerben kellett elsőfokú bel­vízvédelmi készenlétet elrendel­ni. A néhány nappal ezelőttihez képest ugrásszerűén megnőtt a vízügyi igazgatóság területén a belvízzel elöntött földek nagysá­ga. A június 39-i esőzés követ­keztében az igazgatósághoz tar­tozó részeken most 3800—4800 hektárt borít a belvízi Ugyancsak tegnapi so. a je­lentés is, hogy a Körösök rámát niai vízgyűjtő medencéjében az elmúlt napokba® nem. hullott olyan nagy mennyiségű csapa­dék, mint miagyénkben, s ezért csak kisebb árhullám kialakulá­sa válható, az is főleg a Fehér Körösön s a Kenöolajprognózis 1980-ig Elkészítették a kenőolaj-ada- j lékok gyártásának és fejleszté- j sének 1980-ig szóló prognózi- I sát a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetnél. Az j „előrejelzés” igen ígéretes és megalapozott. A gyártás vár- hatóan másfélszeresére emel­kedik és ez idő alatt három új adalék gyártására és kifejlesz­tésére is sor kerül. Az utóbbi években az olaj- adalék-kutatók legfontosabb feladata a szuperolajakkal azo­nos értékű MDC-ola.i előállítá­sa volt, A korszerű „adalék­csomagot” a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti Inté­zetben dolgozták ki. A csomag összetevői együt­tesen garantálják, hogy az új olajjal a szokásos 5000 kilo­méter helyett elegendő a?7000 kilométerenkénti csere. A trak­toroknál a csere ideje a 120— 200 Üzemóráról 350 üzemórára növelhető. Friss zöldborsó fagyasztva A békéscsabai Hűtöházban már 2 ezer 500 tonna zöldborsó készárut gyártottak az új termésből. Még 1700 tonnára számi tanak. Ezzel a tavalyinál több zöldborsót tartósítanak fagyasz­tással. Képünkön az egymás mellé állított fejtőgépek munka közben láthatók Tisztítás, mosás, előfőzés után fagyasztásra előhűtik a* árut. Martin Mária ellenőrzi az előhűtó működését Fagyasztás után osztályozzák és csomagolják az új termést Az , automata csomagológép mellett Filipinyi Fereucné Ucn - őrzi a dobozolás minőségét (Fotó: Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom