Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

Rarmlnc esztea^e'e alakul! meg a Magyar—Szovjet Barát) Társaság

Beérőben vannak a nagyüzemi mezőgazdaság gyümölcsei

Választási nagygyűlés Kaposvárott

Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kos* suth téren. Az elnökségben helyet foglalt Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Pété*-, az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a téren összesereglett választópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést.

Ezután Losonczi Pál, Somogy megye 12, sz. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet.-------------*--------------L

osonczi Pál beszéde

Harminc esztendeje, 1945. június Ü-en alakmt meg az MöZJBT elődje, a Magyar— isz&vjet Művelődési Társaság, Az évforduló alkalmából héttőn az ELTE Természettudományi Karúnak Sagvan termében — a társaság életre hívásának egykori színhelyén — jubileumi ünnepséget rendezett a Magyar —Szovjet Baráti Tarsasag Országos Elnöksége Ott volt es az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, Oyőri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Púja Frigyes külügyminiszter. Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B P. Ivanov vezerezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Részt vettek a jubileumi ünnepségen a társadalmi és tómegszervezetek ' vezetői, közéletünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak , számosán a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapító tagjai közül

Ligeti Lajos akadémikusnak, a MSZBT alehiökének, a társaság alapitó tagjának elnöki megnyitója után — Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Tarsasag elnöke mondott ünnepi beszédet,

— Harminc évvel ezelőtt, 1945, június 9-én, ugyanezen a helyen, ahol ünnepi ülésünket tartjuk, a magyar es a szovjet nép barátságáért tenni akaró magyar hazafiak létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társasagot — kezdte ünnepi beszédet Apró Antal, majd így folytatta; — A társaság élére olyan emberek álltak, akik is- , merték és tisztelték a Szovjet- < uniót, a szovjet nép hősies har- i cát, áldozatait, akik tudták, I hogy a szocializmus első nagy államának rendszere mélységesen humanista.

— A tarsasag megalakulása, tevekenysege fontos politikai tett volt meg akkor is, ha a* első időben csaknem kizárólag kulturális és tudományos felvilágosító tevékenységet folytatott Mert akármennyire is „csak1 színházi bemutatóként, tartottuk nyílván Rahmanov Viharos alkonyat című művének vagy Szimonov Orosz emberek eímü drámájának budapesti előadását a nézők gondolkodására politikai hatással volt, szívüket új, eddig ismeretlen Ideálokért dobogtatta meg, egy új humanizmus eszméivel gazdagította őket.

— A társaság munkája kezdettől fogva politikai harc volt — mondotta Apró Antal, majd

részletesen szólt a társaság feladatainak bővüléséről, tevékenységi körének szélesedéséről, a gazdag, tevékeny évtizedekről,

— Világossá vélt — folytatta —, hogy a népeink közötti barátság ápolása nfem lehet csupán a társaság beiratkozott tagjainak feladata, hanem ügye az minden becsületes, hazáját szerető, a szocializmus megvalósításáért küzdő embernek. Ebből a forrásból fakadt az az úí mozgalom, amelyet a Lenin Kohászati Művek íel- hívása indított el; alakuljanak tagcsoportok a magyaí-^szov- jet barátság elmélyítésére, a munkából mindinkább szoruljanak ki a formális elemek, s a barátságot erősítő tevékenység abban a közegben folyjék, ahol a közös, nagv feladatokat a valóságban is megoldják, a munkahelyeken, s mindennapos feladatok végzése közben, az üzemekben, a termelőszövetke3 BÉMLMMS

ms. június io

retekben, az intésményekben és

a hivatalokban.

— A magyar—«zovjet barátság az igazán nemzeti * egyúttal internacionalista politika. Ennek a politikának következetes valóra váltásában a Magyar-Szovjet Baráti Társaság ezernél több tagcsoportjának, az akivisták tízezreinek a jövőben is megtisztelő feladatai lesznek- A magyar—szovjet barátság, amelyet a hősök vére pecsételt meg, nem szavakban éh hanem a tettekből, az emberek szívében, a közös munkában, harcban, amelyet a Szovjetunió és a. többi szövetségesünk oldalán folytattunk népeink és a világ minden népének békéjéért biztonságáért

— zárta nagy tapssal fogadott ünnepi beszédét Apró Antal.

Ezt követően V. M. Sztriga- nov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság aielnöke, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, az évfordulóra hozzánk érkezett szovjet delegáció vezetője mondott beszédet

— Hazánkban mindenki tudja, hogy milyen kiemelkedő szerepet játszik az MSZBT a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti test- véri kapcsolatok fejlesztésében j és erősítésében — mondotta. 1

— A szovjet társadalom széles rétegei nagyra becsülik az MSZBT sokoldalú és hatékony munkáját — hangsúlyozta, majd idézte Leonyid Iljios Breasnyevnek az MSZBT-hez intézett üzenetét: „A szovjet embereket őszinte örömmel tölti el, hogy az elmúlt évek során az országaink dolgozói között a politikai és gazdasági együttműködés, a kulturális és tudományos kapcsolatok tovább erősödtek, mind sokoldalúbbakká és gyümölcsözőbbekké váltak. Ehhez jelentős mértékben járult és járul hozzá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság”.

— Pártjaink, az SZKP és az MSZMP érdeme, hogy a barátság a szovjet és a magyar dolgozók millióinak vált sajátjává. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott közös harcunkban a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szovjet nép, a Szovjetunió Koáurunísta Pártja vállvetve halad előre.

— Társaságunk jelentős munkát végzett annak érdekében, hogy a szovjet társadalom széles rétegei minél teljesebben ismerjék meg azokat a sokoldalú eredményeket és sikereket, amelyeket a magyar dolgozók a párt irányításával elértek az új élet építésének három év-tizede alatt. A szovjet embereket őrömmel töltik el a Magyar Népköztársaság sikerei. A magyar dolgozók szilárd meggyőződéssel vallhatják: a szovjet emberek hü elvtársaik, megbízható szövetségeseik a békéért és a szocializmusért vívott közös harcban — hangsúlyozta V. M. Sztriganov.

Ezután Apró Antal, a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából kómiányki- tiir tetőseket, MSZBT-.ielvénye- ket es plaketteket adott át.

Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Pécsett, az orvostudományi egyetem aulájában. Az elnökségben helyet fog- la’i Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, ér. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke.

Pr. Adóm Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei bi- j zottságának elnöke köszöntötte i

Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részletesem 6»őlt a mezőgazdasági helyzetről, hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk lő elvein nem kell és nem is fogunk változtatni, majd így folytatta:

— Joggal jelenthetjük ka, hogy jó termést hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének vetése, beérőben vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei, egyértelműen bizonyított fölénye, A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagy'üzem két formájára épül feil: az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre. az utóbbihoz; \ mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat. Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdonviszonyok jellegéből, a mimika társadalmasításának magas folsából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátottság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A 'termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is lépést tart a szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jól bevált gazdasági, társadalma szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyújtanák az össztársadalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyeztetésére, mind. egyik fél igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági' termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van termelési erótarrásaiirtíkkal, gazdasági, pénzügyi, anyagi, műsaaki illetőségeinkkel.

Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkás-paraszt szövetség, amely a szocializmus közös győzelmeiben kovácsolódott szilárddá és meg bont hatatlanná, továbbra is államunk legfőbb politikai: alapja Pártunk « szövetségre támaszkodva bontakoztatja kJ politikáját, irányítja és szervezi 9 szocializmus építését ■— mondotta. Leszögezte,

$ választási gyűlés résztvevőit, majd felszólalt Kiss Sándor, a Mecseki Szénbánya Vállalat Pécs-bányaüzemének vá iára, Obert Belőné, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a geresd- iaki Dózsa Tsz szocialista brigádvezetője és ér, Földvári József egyetemi tanár, a pécsi Állam- és Jogtudományt Egyetem dékánja. Ezt követően Aczél György, Baranya megye 1. számú választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet.

hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpolitika helyességét igazolják. Erről igy beszélt:

— Mezőgazdaságunk ma lényegesen kisebb területről, fél- annyi emberrel kétharmaddal többet termel, mint a háború előtt. Tulajdonképpen ez a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság 15 éves teljesítménye. Különösen kiugróák gabona- és kuker i oa termesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításán nak, a nagyhozamú fajtáknak, a megsokszorozódott mű trágya - és vegyszerfel haszn ál .ásnak, a tudományos vívmányok kiterjedt alkalmazásának, parasztságunk hozzáértésének — és nem utolsósorban — az egész társad silóm köaös eröíeszí tűsének köszönhető. •A kenyérgabona — és jórészt a kukorica — termelése már szinte gyári-üzemi módszerekké] folyik. Az állattenyésztésbe is egyre erőteljesebben vonul be az iparszerű termelés. A baromfi h ús- és tojástermelési rendszereink, valamint a telj esitoné- nyék ugyancsak álljak az ösz- szehasonlítást. A sertés, és szarvasmarha-tenyésztés, a hús-, valamint a tejtermelés Üzemszerű rendszere ugyancsak kezdi meghozni első eredményeit. A termelési rendszerek minőségileg mások, mint a hagyományos eljárások. Természetes, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támasztanak a vezetéssel, a munka- és üzemszervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával. de a dolgozó emberekkel szemben is,

— A kialakult nagyüzemi keretek, nagyüzemi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncentráltsága nyújtotta lehetőségeinket még távolról sem merítettük ki. Márpedig a hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok növelése, a gépek és felszerelések kihasználása okvetlenül megköveteli azoknak .az óriási tartalékoknak a feltárásét és mozgásba hozását, amelyek egéss mezőgazdaságunkban szunnyadnak. Lehetőségeink, tartalékaink nem önmaguktól, hanem csak tudatos és tervszerű eselékvéeünk nyomán válhatnak fejlődésünk forrásaivá— A termelőszövetkezeti pa^ rasztság anyagi felemelkedése, tudati átalakulása, szakmai felkészültsége, közösségi érzésének és gondolkodásának kibontakozása és meggyökerezése együtt és párhuzamosan ment végbe a termelési eredmények növekedésével, a nagyüzem 'kialakulásával és megszilárdulásával. A falu. a parasztság életmódban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi viszonyokban, szociális ellátottságban csaknem azonos szintre emelkedett a társadalom egészévéi. Politikánk lényegéből fakad, hogy » műn- kásság és a parasztság jövedelmét arányossSi növeljük és arra törekszünk, hogy társadalmi

céljainkkal összhangban fokozatosan és mindinkább kiegyen, lítődjenék társadalmunk két alapvető osztályának életviszonyai, élet- és munkakörülményei, A szocialista társadalmi igazságosság nagy es távlati követelménye ez.

Losoffiezi Pál nyomatékosan szólt arról, hogy sokhelyütt lebecsülik a hagyományos termelési eljárásokat, úgy tekintik azokat, mint a korszerűséggel, a konszei-űsítéssel össze nem férő módszereket. Rámutatott: a mellőzött, az úgynevezett „elfelejtett” hagyományos módszerekhez i® bátran hozzá kell nyúlni, ha így olcsóbban és összességében többet termelünk. Ki kell merítenünk e hagyományos lehetőségek minden eszközét.

' A háztáji gazdaságok helyzetéről és lehetőségeiről szólva Losonczi Pál a-következőket mondotta:

«— Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általános fejlesztése közben — a népgazdasági érdekekkel összhangban —, ahogy eddig, ezután is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett termelést. A háztájit a közös részének tekintjük. A háztáji és a kisegítő gazdaságoknak nemcsak ma, de a jövőben is jelentős szerepük lesz a tagság önellátásában, a közfogyasztáshoz való hozzájárulásban, az árutermelésben. Ismeretes előttünk, hogy a háztáji termelése nem zavartalan és gondtalan, A fiatalok mér nem lelkesednek érte, s néha állami intézkedések is bizonytalanságot okoznak, A kormányzat azon van, hogy elhárítsa az útból a háztáji termelés akadályait. Nem végezheti el viszont a szövetkezet helyett azt emunkét, ami a háztáji gazdaságok támogatásával kapcsolatban rájuk hárul. A tagság és az egész népgazdaság elvárja a termelő, szövetkezetek tői, azok vezetőségétől, hogy körültekintően és messzemenően segítsék a háztáji termelést.

—- A jelenleg kialakult nagyüzemi keretei? jó színteret nyújtanak a termelőszövetkezeti de fndkréeía t»vább-«zélesítésére és elmélyítésére. A nagyobb üzemi méret, a központosítottabb termelésirányítás és -szervezés nem ellentétes a demokratikus elvekkel és módszerekkel. Á termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítése változatlan elv gazdasági, társadalmi és emberi oldalról egyaránt, A termelőszövetkezeti demokráciát a munkahelyi demokrácia szerves részérték tekintjük. Feladatunk éppen abban áll, hogy' a termelés kockázatát vállaló szövetkezeti közösségnek segítsünk megkeresni az útját-módját annak, miként hasznosíthatják $ nagyobb méretűvé vált, üzemibb jellegű szervezetben a demokrácia jól bevált módszereit és eszközeit.

— Bizonyos vagyok benne, hogy parasztságunk egésze, a termelőszövetkezeti mozgalom törzskara jól érti és odaadással támogatja mindazoknak a feladatoknak a válóra váltását, amelyeket fejlődésünk állított elénk Bíztosíthatom a termelőszövetkezeti mozgalom sok százezres táborát, hogy pártunk és kormányunk miként eddig a jövőben is ügyel arra, hogy a szövetkezeti parasztság a műn- kásosztsihyál haladjon együtt szocialista céljainak megvalósításáért .— mondotta Losoncai Pál,

A gyűlésen felszólalt Koszté iánezi Jázmsné, $ kapós" ár. ruhagyár varrónője és dr Kanyar József, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökg,

Választás) nagygyűlés Pécsit!