Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
Portugália jobb jövőjéért A kommunisták és a szocialisták egymás testvérei az esz- tályharoban, és — mint testvéreknek — kezet kell nyújtaniuk egymásnak, együtt kell harcolniuk érdekeikért, a jobb jövőért, a földreformért, a tőkés kizsákmányolás alóli felszabadulásért — jelentette ki Alvaro Cunhal. a Portugál Kommunista Párt főtitkára egy Montemor o Novo-bari mondott beszédében. Manapság sok szó esik arról — mutatott rá —, hogy a pántok „civakodnak és viszályban állnak egymással”. Ez nem pontos megállapítás, elfedi a valóságot. Nem általában a pártok állnak viszályban egymással, hanem egyrészt azok a pártok, amelyek harcolnak a forradalom elmélyítéséért, másrészt meg azok, amelyek véget akarnak vetni a forradalmi folyamatnak. A Portugál Kommunista Párt azokhoz az erőkhöz tartozik, amelyek a forradalmi folyamat fejlesztéséért küzdenek, ezért a párt a reakciósok, a konzervatívak és az opportunisták egyik legfőbb támadása céű pontja. Cunhal hangsúlyozta, noha a szocialista párt vezetősége továbbra is antikommunista kampányt folytat, ahelyett, hogy a reakció, a nagytőke és a nagyföldbirtokosok ellen harcolna, a kommunisták nem fogják arra bujtogatni a dolgozókat. hogy forduljanak szembe a szocialistákkal: „Nem folytatunk és nem fogunk folytatni ilyen politikát, mert fő ellenségünk a reakció, a nagytőkések és nagy földbirtokosok”, A PKP főtitkára felszólította a dolgozókat,, hogy mélyítsék él egységüket a társadalom haladó átalakításával szemben- . átlók befolyásának korlátozása érdekében, „A dolgozóik győzelmének feltétele és biztosítéka egységükben nejük, az egység mpgbom- lása/ egyenlő a forradalom Ita- láüíáival” — szögezte le Alvaro Cunhal, hozzáfűzve, hogy ennek az egységnek és összefogásnak a szocializmus felé mutató úton fejlődő demokratikus Portugália felépítésében kell megnyilvánulnia. (TASZSZ) Magyar—jugoszláv ! tárgyalások Hétfőn Belgrádban megkezdte háromnapos munkáját a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság VII. ülésszaka, amelyen a magyar delegációt Faluvégí Lajos pénzügyminiszter, a magyar tagozat elnöke, a jugoszláv küldöttséget pedig Ászén Szimitcsijev. a kormány tagja, a jugoszláv tagozat elnöke vezeti. A tanácskozás napirendjén a következő kérdések szerepelnek: — Kölcsönös tájékoztatás a két ország gazdasági helyzetéről, — értékelés s gazdasági együttműködésről a vegyesbizottság legutóbbi ülése óta, valamint a fejlesztés lehetőségeinek tanulmányozása a következő öt évben és hosszabb távon, — egyezmény aláírása a drá- vai hajózásról. Üj kísérletek a Szál jut-4 űrhajén A kozmikus távirányítási központból jelentik: a Szál jut—4 tudományos orbitális állomás fedélzetén megkezdődött egy orientációs kísérleti ciklus A program több napot vesz igénybe. flz egyiptomi alelnök Párizsban Gíscard d’Estaing köztársasági elnök hétfőn délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Hoszni Mubarak egyiptomi alelnököt és háromnegyed órás megbeszélést folytatott vele. Az egyiptomi alelnök az Elysée-palotából távozóban kijelentette. hogy üzenetet hozott Szádat elnöktől a francia köztársasági elnöknek, amely egyrészt Giscard d’Estaing tervezett egyiptomi látogatásával áll kapcsolatban, másrészt Szádat elnök tájékoztatja benne a francia államfőt Ford amerikai elnökkel Salzburgban folytatott tárgyalásairól. Hoszni Mubarak a továbbiakban kijelentette az újságíróknak: Egyiptom mindent elkövet, hogy előmozdítsa a közelkeleti rendezés folyamatát és ezen a téren „még minden választás lehetősége nyitva áll”. Az egyiptomi kormány most azt várja* hogy az Egyesült Államok kormánya befejezze közel-keleti politikájának felülvizsgálását es arra számít, hogy ennek eredményét az izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása után fogják nyilvánosságra hozni. Ami a genfi konferenciát illeti, az alelnök azt hangoztatta, hogy kormánya helyeselné annak kibővítését. Véleménye szerint Franciaország is szerepet játszhatna ezen a konferencián, egy adott időpontban és később meghatározandó feltételek között. Bekapcsolták a „Kasztod” navigációs rendszert, amelynek a tartós orbátálts tájolás automatikus és állandó fenntartása a feladata. A „ Kasztod'' - rendszer sok előnnyel rendelkezik: pontos és rendkívül gazdaságos. Ismeretes, hogy a megadott orientáció fenntartása érdekében bekapcsolják az űrállomás mikroba j tóműveit is, amelyek fűtőanyagot használirvaik fel. A „Kaszkad” alkalmazása töredékére csökkenti a tájoláshoz szükséges fűtőanyag-felihasználást, A Pjotr Kiírniuk és Vitái! j Szevasztyjanov altad végzett egyik kísérlet az „emisszió”. Kutat ják a Föld légkörének felső rétegeit. A légkör felső rétegei érős felemelkedésének median i zmusa nagyon érdekli a tudósakat. Az „emisszió”-kiserlet a földi kutatásoktól minőségileg eltérő információkat ad az energiának a felső rétegekben való eloszlásáról. Jó eredményeket nyújtották azok a kísérletek, amelyeket az űrállomáson végrehajtott előző expedíció során Gubarev és Grecsko végeztek. Szavaztak a ciprusi törökök A ciprusi török közösség szóvivője szerint az egyoldalúan kikiáltott ciprusi török állam alkotmánytervezetéről vasárnap megtartott szavazásokon 37 732- en járulták az urnák elé, s csupán 230-an szavaztak ,nem”- mel. A választási részvétel 70 százalékos volt. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő: a ciprusa köztársasági kormány számtalanszor hangsúlyozta, hogy az országban kialakult helyzet állandósítására irányuló minden lépés — Legyen az új alkotmány elfogadása vagy egyéb — újabb nehézségeket gördít a ciprusi probléma megoldásának útjába. Ékesszólóan _ példázza ezt, hogy nem törté- j nik észrevehető haladás a bé ősi tárgyalásokon. Jubileumi ünnepség a békéscsabai Férfilehérnemií-gyárban (Folytatás az 1. oldalról) szovjet katonákat. Megszerették őket szerénységükért, tettrekészségükért, őszinte barátságukért. A kommunisták hirdették a magyar—szovjet barátság eszméjét. A magyar nép életében új fejezet kezdődött azon a napon, amikor elhallgattak a fegyverek s Nemesmedve- sen megszólaltak a harangok, hírül adva, hogy hazánk felszabadult a hitleri elnyomás alól. Egyre több magyar ember szerette volna megismerni a felszabadítók életét. Ahogy megismerték, barátokká fogadták a szovjet embereket, kíváncsiak voltak történelmi múltjukra, jelenükre. tgy történt, hogy 1945 tavaszán —, amikor Közép-Eu- répában még dúltak a felszabadító harcok, Rákospalotán már megalakult az első magyar— szovjet baráti szervezet, majd újabb kerületekben, városokban, községekben követték a példát. k budapesti Tudományegyetem Élettani Intézetében összeültek azok a haladó gondolkodású magyar művészek, írók, tudóöok, akik megtisztelő kötelességüknek érezték: a magyar történelem új korszakának kezdetén választ adjanak arra a nagy érdeklődésre, amely a felszabadító Szovjetunió iránt érlelődött a tömegben. A Magyar —Szovjet Művelődési Társaságot — az MSZBT jogelődjét — ők alakították meg 30 évvel ezelőtt, 1945. június 9-én. A társaság tevékenységével jelentős részt vállalt a Szovjetunió megismertetésében, a két nép szellemi kincseinek cseréjében, az összefogás erősítésében. Az alakulás napján fogadalomszerű nyilatkozatot tettek: „Munkánkat azzal a tudatos szándékkal kezdjük el, hogy túlmegyünk az egyszerű felvilágosítás határain. Tudjuk, hogy a kölcsönös megismerés kölcsönös szeretetté, szoros, termékeny barátsággá fog nőni. E barátság nélkül hazánk sorsának jobbra fordulása nem képzelhető el. így tehát munkánknak szerep jut a jobb, szebb magyar jövő kivívásában. az európai népek békés. termékeny együttműködésében.” Az elmúlt 30 év igazolja: a társaság tevékenysége várakozáson felüli eredményeket hozott, a művelődési tevékenységen túlnőtt hatásköre. 1950-ban az ellenforradalom megpróbálta megsemmisíteni a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot, de a két nép barátsága kiállta az idő próbáját Nincs politikai, gazdasági es kulturális életünknek olyan területe, ahol ne éreznénk lépten-nyomon a barátság hatását. Az MSZBT segítségével ismertük meg a szovjet nép munkáját, eredményeit, távlati terveit. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, filmnapok, baráti látogatások gazdagítják a két nép közötti kapcsolatot. Megismertünk világhírű szovjet színészeket, zeneszerzőket, cselló- és zongoraművészeket, táncegyütteseket. A magyar és a szovjet nép barátsága ma mélyebb az emberek szivében, mint valaha volt. A magyar—szovjet barátság ápolása az egész társadalom közös ügye lett. A barátság természetesen nem 19451ben kezdődött, ennek mély, történelmi gyökerei vannak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténeti jelentőségét az elsők között ismerte fel népünk. De nemcsak felismerte, hanem aszerint is cselekedett. A ba rátság első szálai az oroszországi és magyarországi szocialista forradalom győzelméért folytatott közös harcban szövődtek, amit a költő, Tóth Árpád fogalmazott meg találóan; „A diadalmas vörös lüktetés a mi hús-vérünkből is gazdagul!.” A békeszerető emberek milliói reménykedtek a Szovjetunió támogatásában és nem csalódtak. A magyar—szovjet barátság nak vannak érzelmi elemei is. Ilyenek: az első szocialista állam, az idősebb testvér iránti tisztelet, a felszabadítók iránti hála érzése, s annak az öntudatos, áldozatos harcnak a megbecsülése, amelyet a Szovjetunió'létének első percétől kezdve folytat az embertség békéjéért, az általános emberi haladásért. A barátság élő valóság, amit a Szovjetunióban mélységes tiszteletben tartanak. Ennek köszönhető, hogy a 30. évfordulón a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára meleg hangú üzenetében többek között hangsúlyozta: .. Az azonos elveket vallók, a békéért és a népek boldogságáért, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügyének diadaláért küzdő harcostársak ba- . rátsága ez, amely megbonthatatlan és örök.’’ Ary Róza 2 1975. JÚNIUS 10, öthetes délkelet-ázsiai utazásának tapasztalatairól számolt be a múlt héten az International Herald Tribune hasábjain Don Oberdörfer. „Bizonytalan Jövő Kelet-Azsia .számára” — ezt a címet adta írásának. Am a kommentárból hamar kíde- Fült : egyáltalán nem a szóban forgó térség népeinek, sokkal inkább az Egyesült Államok katonai jelenlétének a holnapjai bizonytalanok. Vletnam-sokk az USB-ban Az amerikai sajtókommsntá- rokban, politikusok nyilatkozataiban sok szó esik manapság a „Vietnam utáni” periódusról. Az indokínai események valóságos sokkot okoztak, ami bizonyos fokig érthető: az Egyesült Államok történelmében most szenvedte el első katonai vereségét. S nem akármilyen vereséget: az imperializmus térvesztesége a szocializmus erőinek hatalmas történelmi győzelme! Az Egyesült Államok egész befolyási övezetet veszített el. Dél-Vietnamban vegre megkezdődhet a nemzeti demokra- bküS fejlődés, és balratolódás figyelhető meg Laoszban is Ami az indokínai térség szóban forgó harmadik országát. Kam bodzsát illeti, egyelőre nem tisztázódtak teljesen a belső erővonalait. Úgy tűnik: erős a pekingi hatás. .Ám ezzel együtt tény, DÉLKELET-ÁZSIA Dominók háromszögben hogy az ország kikerült az imperializmus hatalmi szférájából. Más kérdés, hogy Pekingnek abgha vannak ínyére a forradalmi változások: nagyhatalmi, soviniszta politikájának térvesztését látja bennük. „Phnom Penh és Saigon felszabadulása megzavarta a kínai stratégák ábrándjait — írta az APN kommentátora. — Bizonyos, hogy Mao nincs elragadtatva az indokínai események alakulásától”. Korántsem teljes azonban a kép, ha a délkelet-ázsiai forradalmi folyamatot csak az indokínai változások tükrében nézzük. Figyelemre méltó fejleményeknek lehetünk tanúi másutt is. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy az öt országot (Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malaysiát, Szingapúrt és Thaiföldet) tömörítő ASEAN május közepén tartott külügyminiszteri értekezletén Thaiföld indítványozta: bővítsék ki a szervezetet Laosszal, Kambodzsával, Burmával, a VDK-val és a DVK-val mivei, úgymond, így érhető csak el i- cél: „váljék Délkelet-Ázsia a bőké, szabadság és semlegesség övezetévé”, (Igen ám, csak amikor az alapokmányt fogalmazták, mást értettek „szabadság” alatt... Lényegében valamennyi kommunistaellenes tömböt ilyesfajta céllal hoztak létre.) Repedések, omlások a katonai blokkon A bangkoki kormány — amely évtizedeken át Washington hű csatlósa volt — még ennél is tovább ment. Követeli, hogy az Egyesült Államok jövő év márciusáig vonja ki csapatait az országból. Igazolódott volna a hidegháború éveiben felállított amerikai dominóelmélet? Bizonyos értelemben jgen: Éspedig azért, mert az Egyesült Államok nem egyetlen délkelet-ázsiai országban próbálta feltartóztatni a nemzeti- társadalmi haladást. Nem ment ez akadálytalanul akkor sem. A vietnami győzelemmel székiért falat egyre szaporodó hajszálrepedések gyengítették. A történtekért persze lehet sok mindent és sok mindenkit hibáztatni Washingtonban. A katonai-ipari komplexum ezúttal is kedvelt jelszavát, „Moszkva kezét” emlegeti, és ellencsapásokat követel. (Schlesinger hadügyminiszter például — a New York Times által nemrég szellőztetett bizalmas kongresszusi jelentésében — harcászati atomfegyvere^ bevetésének gondolatát hirdette.) A hidegháborús sablonokhoz való makacs ragaszkodás azonban ma már nem hatásos. A szabadságáért és nemzeti függetlenségéért harcoló vietnami népnek nyújtott internacionalista segítségen túl valóban szerepe volt a Szovjetuniónak abban, hogy az imperialisták nem vethettek és nem vethetnek be kényük-kedvük szerinti eszközöket, fegyvereket akaratuk kierőszakolására, a haladó változások megfékezésére. A Szovjetunió gazdasági-katonai ereje volt az a fő tényező, amely lehűtötte a legforróbb fejű amerikai stratégiákat is. Nincs ideológiai fegyverszünet! De ezen túl, a nemzetközi kapcsolatok működő, aktív rendszere is elmélyíti a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű országok érdekeltségét a békében. Az osztáíyharc egyik formája a békés egymás mellett élés. Ez azonban nem jelent megbékélést az imperializmus ideológiájával, agresszív terveivel. Ezen a területen nines fegyverszünet. H. Gy,
