Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

Portugália jobb jövőjéért A kommunisták és a szocia­listák egymás testvérei az esz- tályharoban, és — mint testvé­reknek — kezet kell nyújtaniuk egymásnak, együtt kell harcol­niuk érdekeikért, a jobb jövő­ért, a földreformért, a tőkés ki­zsákmányolás alóli felszabadulá­sért — jelentette ki Alvaro Cunhal. a Portugál Kommunista Párt főtitkára egy Montemor o Novo-bari mondott beszédében. Manapság sok szó esik arról — mutatott rá —, hogy a pán­tok „civakodnak és viszályban állnak egymással”. Ez nem pon­tos megállapítás, elfedi a való­ságot. Nem általában a pártok állnak viszályban egymással, hanem egyrészt azok a pártok, amelyek harcolnak a forrada­lom elmélyítéséért, másrészt meg azok, amelyek véget akar­nak vetni a forradalmi folya­matnak. A Portugál Kommunista Párt azokhoz az erőkhöz tar­tozik, amelyek a forradalmi folyamat fejlesztéséért küzde­nek, ezért a párt a reakciósok, a konzervatívak és az opportu­nisták egyik legfőbb támadása céű pontja. Cunhal hangsúlyozta, noha a szocialista párt vezetősége to­vábbra is antikommunista kam­pányt folytat, ahelyett, hogy a reakció, a nagytőke és a nagyföldbirtokosok ellen har­colna, a kommunisták nem fog­ják arra bujtogatni a dolgozó­kat. hogy forduljanak szembe a szocialistákkal: „Nem folyta­tunk és nem fogunk folytatni ilyen politikát, mert fő ellensé­günk a reakció, a nagytőkések és nagy földbirtokosok”, A PKP főtitkára felszólítot­ta a dolgozókat,, hogy mélyít­sék él egységüket a társadalom haladó átalakításával szemben- . átlók befolyásának korlátozása érdekében, „A dolgozóik győzelmének fel­tétele és biztosítéka egységük­ben nejük, az egység mpgbom- lása/ egyenlő a forradalom Ita- láüíáival” — szögezte le Alvaro Cunhal, hozzáfűzve, hogy ennek az egységnek és összefogásnak a szocializmus felé mutató úton fejlődő demokratikus Portugá­lia felépítésében kell megnyil­vánulnia. (TASZSZ) Magyar—jugoszláv ! tárgyalások Hétfőn Belgrádban megkezd­te háromnapos munkáját a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság VII. ülésszaka, amelyen a magyar delegációt Faluvégí Lajos pénz­ügyminiszter, a magyar tagozat elnöke, a jugoszláv küldöttsé­get pedig Ászén Szimitcsijev. a kormány tagja, a jugoszláv ta­gozat elnöke vezeti. A tanácskozás napirendjén a következő kérdések szerepel­nek: — Kölcsönös tájékoztatás a két ország gazdasági helyzeté­ről, — értékelés s gazdasági együttműködésről a vegyesbi­zottság legutóbbi ülése óta, va­lamint a fejlesztés lehetőségei­nek tanulmányozása a követke­ző öt évben és hosszabb távon, — egyezmény aláírása a drá- vai hajózásról. Üj kísérletek a Szál jut-4 űrhajén A kozmikus távirányítási köz­pontból jelentik: a Szál jut—4 tudományos orbitális állomás fedélzetén megkezdődött egy orientációs kísérleti ciklus A program több napot vesz igény­be. flz egyiptomi alelnök Párizsban Gíscard d’Estaing köztársasá­gi elnök hétfőn délelőtt fogad­ta a hivatalos látogatáson Pá­rizsban tartózkodó Hoszni Mu­barak egyiptomi alelnököt és háromnegyed órás megbeszélést folytatott vele. Az egyiptomi alelnök az Elysée-palotából távozóban ki­jelentette. hogy üzenetet ho­zott Szádat elnöktől a francia köztársasági elnöknek, amely egyrészt Giscard d’Estaing ter­vezett egyiptomi látogatásával áll kapcsolatban, másrészt Szá­dat elnök tájékoztatja benne a francia államfőt Ford amerikai elnökkel Salzburgban folytatott tárgyalásairól. Hoszni Mubarak a további­akban kijelentette az újságírók­nak: Egyiptom mindent elkö­vet, hogy előmozdítsa a közel­keleti rendezés folyamatát és ezen a téren „még minden vá­lasztás lehetősége nyitva áll”. Az egyiptomi kormány most azt várja* hogy az Egyesült Államok kormánya befejezze közel-keleti politikájának felülvizsgálását es arra számít, hogy ennek ered­ményét az izraeli miniszterel­nök washingtoni látogatása után fogják nyilvánosságra hozni. Ami a genfi konferenciát il­leti, az alelnök azt hangoztat­ta, hogy kormánya helyeselné annak kibővítését. Véleménye szerint Franciaország is szere­pet játszhatna ezen a konferen­cián, egy adott időpontban és később meghatározandó felté­telek között. Bekapcsolták a „Kasztod” na­vigációs rendszert, amelynek a tartós orbátálts tájolás automa­tikus és állandó fenntartása a feladata. A „ Kasztod'' - rendszer sok előnnyel rendelkezik: pon­tos és rendkívül gazdaságos. Is­meretes, hogy a megadott ori­entáció fenntartása érdekében bekapcsolják az űrállomás mik­roba j tóműveit is, amelyek fű­tőanyagot használirvaik fel. A „Kaszkad” alkalmazása töredé­kére csökkenti a tájoláshoz szükséges fűtőanyag-felihaszná­lást, A Pjotr Kiírniuk és Vitái! j Szevasztyjanov altad végzett egyik kísérlet az „emisszió”. Kutat ják a Föld légkörének fel­ső rétegeit. A légkör felső ré­tegei érős felemelkedésének median i zmusa nagyon érdekli a tudósakat. Az „emisszió”-kiserlet a föl­di kutatásoktól minőségileg el­térő információkat ad az ener­giának a felső rétegekben va­ló eloszlásáról. Jó eredményeket nyújtották azok a kísérletek, amelyeket az űrállomáson vég­rehajtott előző expedíció során Gubarev és Grecsko végeztek. Szavaztak a ciprusi törökök A ciprusi török közösség szó­vivője szerint az egyoldalúan kikiáltott ciprusi török állam alkotmánytervezetéről vasárnap megtartott szavazásokon 37 732- en járulták az urnák elé, s csu­pán 230-an szavaztak ,nem”- mel. A választási részvétel 70 százalékos volt. Ezzel kapcsolatban megjegy­zendő: a ciprusa köztársasági kormány számtalanszor hangsú­lyozta, hogy az országban kiala­kult helyzet állandósítására irá­nyuló minden lépés — Legyen az új alkotmány elfogadása vagy egyéb — újabb nehézségeket gördít a ciprusi probléma meg­oldásának útjába. Ékesszólóan _ példázza ezt, hogy nem törté- j nik észrevehető haladás a bé ősi tárgyalásokon. Jubileumi ünnepség a békéscsabai Férfilehérnemií-gyárban (Folytatás az 1. oldalról) szovjet katonákat. Megsze­rették őket szerénységükért, tettrekészségükért, őszinte ba­rátságukért. A kommunisták hirdették a magyar—szovjet ba­rátság eszméjét. A magyar nép életében új fejezet kezdődött azon a napon, amikor elhallgat­tak a fegyverek s Nemesmedve- sen megszólaltak a harangok, hírül adva, hogy hazánk fel­szabadult a hitleri elnyomás alól. Egyre több magyar ember szerette volna megismerni a felszabadítók életét. Ahogy meg­ismerték, barátokká fogadták a szovjet embereket, kíváncsiak voltak történelmi múltjukra, je­lenükre. tgy történt, hogy 1945 tavaszán —, amikor Közép-Eu- répában még dúltak a felszaba­dító harcok, Rákospalotán már megalakult az első magyar— szovjet baráti szervezet, majd újabb kerületekben, városok­ban, községekben követték a példát. k budapesti Tudományegye­tem Élettani Intézetében össze­ültek azok a haladó gondolko­dású magyar művészek, írók, tudóöok, akik megtisztelő köte­lességüknek érezték: a magyar történelem új korszakának kez­detén választ adjanak arra a nagy érdeklődésre, amely a fel­szabadító Szovjetunió iránt ér­lelődött a tömegben. A Magyar —Szovjet Művelődési Társasá­got — az MSZBT jogelődjét — ők alakították meg 30 évvel ez­előtt, 1945. június 9-én. A tár­saság tevékenységével jelentős részt vállalt a Szovjetunió meg­ismertetésében, a két nép szel­lemi kincseinek cseréjében, az összefogás erősítésében. Az ala­kulás napján fogadalomszerű nyilatkozatot tettek: „Munkánkat azzal a tudatos szándékkal kezdjük el, hogy túlmegyünk az egyszerű felvilá­gosítás határain. Tudjuk, hogy a kölcsönös megismerés kölcsö­nös szeretetté, szoros, termékeny barátsággá fog nőni. E barátság nélkül hazánk sorsának jobbra fordulása nem képzelhető el. így tehát munkánknak szerep jut a jobb, szebb magyar jövő ki­vívásában. az európai népek bé­kés. termékeny együttműködé­sében.” Az elmúlt 30 év igazolja: a társaság tevékenysége várako­záson felüli eredményeket ho­zott, a művelődési tevékenysé­gen túlnőtt hatásköre. 1950-ban az ellenforradalom megpróbál­ta megsemmisíteni a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot, de a két nép barátsága kiállta az idő próbáját Nincs politikai, gaz­dasági es kulturális életünknek olyan területe, ahol ne érez­nénk lépten-nyomon a barátság hatását. Az MSZBT segítségével is­mertük meg a szovjet nép mun­káját, eredményeit, távlati ter­veit. Kiállítások, ismeretterjesz­tő előadások, filmnapok, baráti látogatások gazdagítják a két nép közötti kapcsolatot. Megis­mertünk világhírű szovjet szí­nészeket, zeneszerzőket, cselló- és zongoraművészeket, tánc­együtteseket. A magyar és a szovjet nép barátsága ma mélyebb az em­berek szivében, mint valaha volt. A magyar—szovjet barát­ság ápolása az egész társada­lom közös ügye lett. A barát­ság természetesen nem 19451ben kezdődött, ennek mély, törté­nelmi gyökerei vannak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténeti jelentőségét az elsők között ismerte fel népünk. De nemcsak felismerte, hanem aszerint is cselekedett. A ba rátság első szálai az oroszorszá­gi és magyarországi szocialista forradalom győzelméért folyta­tott közös harcban szövődtek, amit a költő, Tóth Árpád fo­galmazott meg találóan; „A di­adalmas vörös lüktetés a mi hús-vérünkből is gazdagul!.” A békeszerető emberek milliói re­ménykedtek a Szovjetunió tá­mogatásában és nem csalódtak. A magyar—szovjet barátság nak vannak érzelmi elemei is. Ilyenek: az első szocialista ál­lam, az idősebb testvér iránti tisztelet, a felszabadítók iránti hála érzése, s annak az öntuda­tos, áldozatos harcnak a meg­becsülése, amelyet a Szovjet­unió'létének első percétől kezd­ve folytat az embertség békéjé­ért, az általános emberi hala­dásért. A barátság élő valóság, amit a Szovjetunióban mélységes tiszteletben tartanak. Ennek kö­szönhető, hogy a 30. évfordulón a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntet­te ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára meleg hangú üzenetében többek között hang­súlyozta: .. Az azonos elveket vallók, a békéért és a népek boldogsá­gáért, a szocializmus és a kom­munizmus nagy ügyének di­adaláért küzdő harcostársak ba- . rátsága ez, amely megbontha­tatlan és örök.’’ Ary Róza 2 1975. JÚNIUS 10, öthetes délkelet-ázsiai utazá­sának tapasztalatairól számolt be a múlt héten az Internati­onal Herald Tribune hasábjain Don Oberdörfer. „Bizonytalan Jövő Kelet-Azsia .számára” — ezt a címet adta írásának. Am a kommentárból hamar kíde- Fült : egyáltalán nem a szóban forgó térség népeinek, sokkal inkább az Egyesült Államok ka­tonai jelenlétének a holnapjai bizonytalanok. Vletnam-sokk az USB-ban Az amerikai sajtókommsntá- rokban, politikusok nyilatkoza­taiban sok szó esik manapság a „Vietnam utáni” periódusról. Az indokínai események valósá­gos sokkot okoztak, ami bizo­nyos fokig érthető: az Egyesült Államok történelmében most szenvedte el első katonai vere­ségét. S nem akármilyen vere­séget: az imperializmus tér­vesztesége a szocializmus erői­nek hatalmas történelmi győ­zelme! Az Egyesült Államok egész befolyási övezetet veszí­tett el. Dél-Vietnamban vegre meg­kezdődhet a nemzeti demokra- bküS fejlődés, és balratolódás figyelhető meg Laoszban is Ami az indokínai térség szóban forgó harmadik országát. Kam bodzsát illeti, egyelőre nem tisz­tázódtak teljesen a belső erővo­nalait. Úgy tűnik: erős a pekin­gi hatás. .Ám ezzel együtt tény, DÉLKELET-ÁZSIA Dominók háromszögben hogy az ország kikerült az im­perializmus hatalmi szférájából. Más kérdés, hogy Pekingnek abgha vannak ínyére a forra­dalmi változások: nagyhatalmi, soviniszta politikájának tér­vesztését látja bennük. „Phnom Penh és Saigon felszabadulása megzavarta a kínai stratégák ábrándjait — írta az APN kom­mentátora. — Bizonyos, hogy Mao nincs elragadtatva az in­dokínai események alakulásá­tól”. Korántsem teljes azonban a kép, ha a délkelet-ázsiai forra­dalmi folyamatot csak az indo­kínai változások tükrében néz­zük. Figyelemre méltó fejlemé­nyeknek lehetünk tanúi másutt is. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy az öt országot (Indo­néziát, a Fülöp-szigeteket, Ma­laysiát, Szingapúrt és Thaiföl­det) tömörítő ASEAN május kö­zepén tartott külügyminiszteri értekezletén Thaiföld indítvá­nyozta: bővítsék ki a szerveze­tet Laosszal, Kambodzsával, Burmával, a VDK-val és a DVK-val mivei, úgymond, így érhető csak el i- cél: „váljék Délkelet-Ázsia a bőké, szabad­ság és semlegesség övezetévé”, (Igen ám, csak amikor az alap­okmányt fogalmazták, mást ér­tettek „szabadság” alatt... Lé­nyegében valamennyi kommu­nistaellenes tömböt ilyesfajta céllal hoztak létre.) Repedések, omlások a katonai blokkon A bangkoki kormány — amely évtizedeken át Washing­ton hű csatlósa volt — még en­nél is tovább ment. Követeli, hogy az Egyesült Államok jö­vő év márciusáig vonja ki csa­patait az országból. Igazolódott volna a hidegháború éveiben felállított amerikai dominóel­mélet? Bizonyos értelemben jgen: Éspedig azért, mert az Egyesült Államok nem egyetlen délkelet-ázsiai országban pró­bálta feltartóztatni a nemzeti- társadalmi haladást. Nem ment ez akadálytalanul akkor sem. A vietnami győzelemmel szék­iért falat egyre szaporodó haj­szálrepedések gyengítették. A történtekért persze lehet sok mindent és sok mindenkit hibáztatni Washingtonban. A katonai-ipari komplexum ez­úttal is kedvelt jelszavát, „Moszkva kezét” emlegeti, és ellencsapásokat követel. (Schle­singer hadügyminiszter például — a New York Times által nem­rég szellőztetett bizalmas kong­resszusi jelentésében — harcá­szati atomfegyvere^ bevetésé­nek gondolatát hirdette.) A hi­degháborús sablonokhoz való makacs ragaszkodás azonban ma már nem hatásos. A sza­badságáért és nemzeti függet­lenségéért harcoló vietnami népnek nyújtott internaciona­lista segítségen túl valóban sze­repe volt a Szovjetuniónak ab­ban, hogy az imperialisták nem vethettek és nem vethetnek be kényük-kedvük szerinti eszkö­zöket, fegyvereket akaratuk ki­erőszakolására, a haladó válto­zások megfékezésére. A Szov­jetunió gazdasági-katonai ere­je volt az a fő tényező, amely lehűtötte a legforróbb fejű ame­rikai stratégiákat is. Nincs ideológiai fegyverszünet! De ezen túl, a nemzetközi kapcsolatok működő, aktív rendszere is elmélyíti a külön­böző társadalmi-gazdasági rend­szerű országok érdekeltségét a békében. Az osztáíyharc egyik formája a békés egymás mellett élés. Ez azonban nem jelent megbékélést az imperializmus ideológiájával, agresszív tervei­vel. Ezen a területen nines fegyverszünet. H. Gy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom