Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
telszabedulásá- «tk SO. évforduló jam em. fékezve számos országos és megyei kiadvány jelent meg. Vannak amelyek a harci cselekményeket, az újjáépítés, a földosztás, a választási harcok eseményeit idézik, mások a három évtizedes fejlődés legfontosabb állomásaival, létesítményeivel Ismertetik meg az olvasót A Békés megyei kiadványok között egy egészen sajátos és országos viszony, latban is figyelemre méltó album taláülható. Csende Béla: Pensa című kötete méltó reprezentánsa annak a testvérmegyei, bánáti kapcsolatnak, amely a szovjet terület és Békés megye között az elmúlt évek során kialakult. A több mint 100 oldalas összeállítás kedves emlékeket ébreszt azokban, akik hivatalos delegációk tagjaként vagy a béke- és barátságvonatok egyikével már jártak Penzában, azonban azokban is feflkelti az érdeklődést e földrajzWag eléggé messzi szovjet megye gyárai, műemlékei, mindennapi élete, Lakói iránt, akik eddig csak alkalomszerűen hallottak róla. A könyv ismerteti a távoli (vonaton mintegy 3000 kilométer). Békés megyénél mintegy nyolcszor nagyobb Penza területföldrajzi elhelyezkedését, közigazgatási tagozódását, éghajlatát, tér. mészeti kincseit. A kötet lapjain végigkövethetjük a megye múltját, történelmét, az itt élő népek sok évszázados küzdelmét a hódító mongol-tatár kánok seregeivel majd a népet kizsákmányoló földesurakkal, olvashatunk a nagy parasztfelkelésekről, a múlt századi iparosodásról. Megismerkedhetünk a Nagy Októberi Szocialista Porra, dalom győzelme, illetőleg az intervenciós csapatok leverése után bekövetkezett fejlődéssel, az ,ipar és a Csende Béla: Penza' vei, a második világháború okozta pusztításokkal, majd az azóta eltelt évtizedek békés építómunkájának alkotásaival. Kibontakozik az olvasó előtt a mai Penza arculata is. Képet alkothatunk a közel 400 000 lakosú megye- székhely iparáról, a megye jelentős mezőgazdasági centrumairól, olvashatunk azokról az emberekről, akik odaadó, lelkes munkájukkal nap mint nap szebbé, gazdagabbá teszik lakóhelyüket. Csende Béla összeállításában jelentős helyet foglal el a művelődés fejlődésének bemutatása. Pontos számadatokkal alátámasztva követhetjük a megye köAép- és felsőfokú tanintézeteiben tanulók számának alakulását, a színházak, mozik, múzeumiak látogatottságának állandó növekedését, a könyvtáraik ál_ lományának és forgalmának helyzetét. A területi székhely bemutatása mellett a Penza megyei séta című fejezetben a megye idegenforgalmi és történéliiii nevezetességeiről olvashatunk. Külön is szólnunk kell a kötet gazdag és változatos képanyagáról. Színes és fekete-fehér kivitelben közel 80 kép, valamint Kosz ta Rozália festőművész néhány • rajza egészíti ki és illusztrálja a szöveges részeket. A fényképek skálája igen széles, a századvégi városképet idéző archív felvételek, a műemlékek. az utóbbi évtizedek alkotásai, napjaink élete'és munkája, a művelődés, a szórakozás," az ünnep- és hétköznapok eseményei egyaránt megelevenednék előttünk a könyv lapjain. A kötet összeállítója, Csende Béla alapos munkát végzetti Sokoldalú anyaggyűjtése, az illusztráció* anyag megválasztása, a szerkezeti felépítés megoldása erre a legjobb bizonyíték. A Penza című kötet igényes kiállítása méltán sorakozik a gyomai Kner Nyomda szép és elismert alkotásai közé. Pclócz Károly ízléses tipográfiája és kötésterve, a képek hatásos elhelyezése és élénk színei kedvező összhatást keltenek. A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá- : lya szép és értékes kiadvánnyal tette emlékezetessé felszabadulásunk 30. évfordulóját, ezzel is hozzájárulva a testvérmegyei kapcsolatok további erősítéséhez és elmélyítéséhez. Csatlakozhatunk a kötet előszavának ' megállapításához: „Ez a könyv akkor lesz igazán hasznos, ha lapjait minél többen forgatják és ismerkednek meg belőle testvérmegyénk életével, munkájával. Erre kő. telez bennünket a magyar —szovjet barátság szüntelen erősítése, a népeink közötti internacionalizmus szellemének ápolása, gazdagítása és erősítése.'’ Dr. Papp János páczai születésének pontos időpontját a legutóbbi idők részletekbe menő kutatásai sem tudták kideríteni. Amit tudunk, részben Bethlen Miklós naplója, részben saját megjegyzése alapján állíthatjuk: 1625-ben született az Olt menti Apácza községben, szegény sorsú paraszt szülőktől. Tanulóévei — kolozsvári, majd gyulafehérvári diá- koskodása — arra az időszakra esnek, amikor 1 Rákóczi György fejedelemségének idején, erőteljes feuda lizmus és egyházellenes mozgalom van kialakulóban egész Erdélyben: a puritanizmus. A puritán mozgalom azt tűzte ki célul, hogy a papi rend sok kiváltságát megszüntesse és a református egyház megmerevedett hierarchiáját lerombolja. A mozgalom Hollandiában és Angliában hódít; Erdélyben a mozgalom Apáczai fiatal évei alatt bontakozott és szerveződött. Később Apáczai a hollandiai Utrechtben folytatja tanulmá nyait, ott, ahol a szabadabban fejlődő polgárság mozgalma korának legmagasabb szervezeti formáját te remtí meg. Utrecht városát ekkor már régen szabad polgári választott szenátus irányítja és kapcsolataik vannak az angliai puritánok szervezeteivel. Apáczai 1653 tavaszán nyeri el az utrechti egyetem teológiai doktorátusát és élete főművének kétharmad részben kész nyomtatott köteteivel: a Magyar Enciklopédiával tér haza ugyanez év nyarán. Erdélyben az 1850-es évek elején már nemcsak a puritán mozgalom erősödött meg és vált politikai reformmoz galommá, hanem az ellenzék is magára talált. Megkezdődött a puritánok és presbiteriánusok, és főleg a mozgalom radikális szárnya, az úgynevezett indepen- densek — a teljes elszakadást akarók — üldözése. Apáczai 1653-ban tér haza családjával: holland fele ségével és kisfiával együtt és a gyulafehérvári kollégium — mai középiskolának megfelelő — alsó tagozatán lesz tanár. Képzettsége és tudományos híre ennél többre tenné alkalmassá, de az itthoni egyházi szervek gyanakod va figyelik újító elgondolásait. Gyulafehérvári szék foglaló beszédében a kor legmagasabb szintű pedagó giai elgondolásét fejti ki és ez megerősíti a vele szem ben támedt gyanakvást. 1655-ben nyílt összeütközésre kerül sor egy ünnepélyes vizsgán, melyen II. Rákóc2‘ György fejedelem. !* részt ves2. A kollégium vezetője Basirius Izsák püspök, az 1649-ben kivégzett angol király Srdélybe menekült udvari káplánja, nyíltan megvádolja Apáczait és a vérszegény vád alapján a fejedelem felfüggeszti állásából. Különböző egyházi állásokat kínálnak neki — nem elismerés, inkább félre- állítás és megvesztegetés okából, de egyiket sem fogadja el. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony a sárospataki rektorságot is szóba hozza, de Apáczai pártfogóinak közbenjárására II. Rákóczi György a nemApáczai Csere János öröksége régiben leégett kolozsvári kollégium élére nevezi ki. Tanítványai, akik az alsóbb osztályokban maguk is pedagógusok már, utána szöknek szeretett mesterüknek Kolozsvárra. A fehérvári kollégiumban, a professzor távozása után, felborul a rend. az elszökdöső diákokat fejedelmi rendelettel igyekeznek visszatartani. Kolozsvárott tovább dolgozik. Elkészíti az Akadémia tervezetét és új tudományos művet ír, a — Természetfilozófiát. Kolozsvári beköszöntő beszédében az akkori oktatási rendszer reformját hirdeti. A kollégiumban három ember helyett dolgozik és megfeszített tudományos munkát yégez. Ebben a szinte emberfeletti erőfeszítésben felőrlődik egészsége és 1659 szil ' észterének éjszakáján, életenek 35. évében — meghal Apáczai Csere János szellemi hagyatékának értékelése körül sok vita és félreértés volt az elmúlt évszázadokban. Ma már tudjuk, milyen hatalmas kulturális értékeket teremtett és hagyott az utókorra. A pedagógiában ma is érvényes legszebb gondolatát Gyula- fehérváron elmondott székfoglaló beszédének címéTe is Sima! Mihály Te is indultál valahonnan kalászokkal a homlokodban ujjaidban veres sarlókkal szavadban szófián aratókkal piros tetőkkel cserepes szádon kéményfüsttel cigarettádon mindenki zsákját lisztért-hozva morajló messzeség-malomba Lisztje közt lisztté fehéredtél sok őrlődés közt megőrlettél Magad kenyérré gyúrtad végül erősségünk eledeléül Miklós István Cigányok ben fogalmazta meg, mely tgy hangzik. A bölcsesség tanulásáról. A Magyar Enciklopédia a korabeli leghaladóbb humán, és természettudományokat rendezi egységes ismeretté. Fehérvári beszédében azt fejtette ki, hogy a tudományoknak a bölcsességét kell tanítani és megtanulni. Ma ezt a modern pedagógiai koncepciót úgy fogalmazhatnánk, hogy a tudományos gondolkodást és szemléletmódot kell elsajátítani. Az Enciklopédia előszavában az anyanyelvi tanítás fontosságát fejtegetve a nemzeti művelődés és kultúra alapjait veti meg. Iskolareform-javaslatai annak ellenére, hogy kedvezőtlen politikai és társadalmi viszonyok következtében nem tudták áttörni a feudális érdekek gátját, mégis reálisak: a kor haladó polgári Irányú fejlődéséből fakadó célokat fogalmaznak meg. A puritánok, a haladó polgárt törekvések összeomlása Apáczai életművét is eltemetéssel fenyegette. Tanítványai, barátai és tisztelői ápolták tovább gondolatait, de széles körrű iskolarendszert építő mozgalommá nem vált később sem életműve. Több munkájának nyoma veszett. Apáczai mindössze hat évig dolgozott mint pedagógus és kilenc—tíz évig alkotott tudósként, de ez a néhány esztendő elég volt ahhoz, hogy olyan értékeket hagyjon az utókorra, amely feltétlen roikonszen- vet és csodálatot vált ki a későbbi századok magyar pedagógusaiban is. Az Enciklopédia előszavában így fogalmazza munkásságának célját: „Arra törekedtem ugyanis, hogy erömhöz képest enyhítsek azon a hatalmas hiányon, amely hazai nyelven írt könyvekben mutatkozik és tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve, amelyből az egész műveltség szövedékes szálait legombolyíthatja, mégpedig anyanyelvén ...” „Ezért erősen föltettem magamban, hogy ha a jóságos és hatalmas tsten néhány esztendő elteltéig megnyújtja és meghosszabitja életem fonalát, nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat”. Apáczai pedagógusélete az iskola. Ezen keresztül látja a társadalmi problémákat is. Életét több író feldolgozta, drámát Irt róla Németh László, Páskándí Géza. Tragikus sorsa és hatalmas szellemi ereje ma is magával ragad mindenkit, aki ismeri munkásságát. SarkáéB Lásslé
