Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

Terjed a SZELUR győztek, mert győzni akartak... t tetnami élményeiről besteiget a I Úti és a Ulti nagyköveteivel Dorogi Jóxsef Dorogi Jéísef, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz elnöke vietnami vendégek társaságában (Balról a 3-lk>. A körösladányi Magyar—Vi- t étnavní Barátság Tsz 15 évvel ezelőtt kötött testvérszövetke­ze ti szerződést a Vu-lai Viet- j nami Magyar Barátsági Tsz­szel, Bár több ezer kilométerre tevékenykednek* egymástól, a nagykövetség segítségével meg­ismerték egymás munkáját, jó barátok lettek. Évente több al­kalommal jöttek a követségről Körösladányba, segítettek * rizs betakarításában és egyéb időszerű munkában. A szövetkezet elnöke a kö­zelmúltban egy magyar dele­gációval Vietnamban járt, s el­látogatott végre a testvérszö­vetkezetbe. A vietnami élmé­nyekről folytatott eszmecserét Dorogi József elnök Körös1a- dányban Nguyen Manh Oam és Nguyen Phu Soai, a VÜK, illetve a DVK budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követeivel. — Az Önök jóvoltából sokat hallottam Vietnamról, de a személyes élmény minden kép­zeletet felülmúlott — magya­rázza Dorogi elvtárs. — Több mint húsz órát repültem, amíg eljutottam a hős vienami nép hazájába. Az időjárás egy ki­csit megviselte az idegeinket, 35—40 fokos meleg volt gyak­ran még éjjel is. De az őszinte szeretet, amellyel bennünket fogadtak, mindent elfeledte­tett. A nagykövetek érdeklődésé­re. hogy hol találkozott először a testvérszövekezet elnökével, Dorogi elvtárs büszkén vála­szolt: — Nagy öröm volt számom­ra, hogy Hanoiban a repülőté­ren várt az elnök elvtáns. Más­fél napra elszakadtam a ma­gyar delegációtól, hogy a Vi­etnami—Magyar Barátsági Tsz vendége lehessek. A háború utolsó napjait élték akkor, de minden jel arra mutatott, hogy hamarosan eljön az igazi bé­ke. — Helyesen fogalmazott Jó­zsi bácsi — szóltak közbe a nagykövetek. — Az Igazi és teljes béke valóban most kö­szöntött Vietnamra, amikor Saigonból végképp kitakarod- tak az amerikaiak. — Amerre mentünk, hatal­mas transparensek hirdették, hogy a legutóbbi 24 órában mennyit haladtak előre a fel­szabadító csapatok, milyen harci eszköz áll rendelkezésük­re, hol szorulnak segítségre. Ho Sí Minh végrendeletét szin­te törvényként tisztelik. Bámu­latos,' hogy az a sokat szenve­dett nép apraja-nagyja meny­nyire bízott a végső győzelem­ben. Csak a Vu-lai testvérszö- vetkezetet említem. Mindösze 510 hold földön gazdálkodnak, 2500 taggal. Annyi bomba hullt a földiükre, hogy minden tagra hat darab jutott. Elmondták, hogy ha éjjel bomba esett a földjükre, nappal kézzel bete­mették, rizspalántával beültet­ték. Jóformán csak nők dol­goztait, a férfiak harcoltak. — Mi, akik 30 éve élünk bé­kében, szabad hazában, jól gé­pesített termelőszövetkezetek­ben dolgozunk, el sem tudjuk képzelni, hogy mt'yen hallat­lan nehéz fizikai munkával termelik a rizst Vietnamban Az. asszonyok kapával forgat­ják meg a sáros földet, kézzel ültetik a rizspalántát, kézzel aratnak, a hátukon hordják ki a rizskévéket és kézzel csépe­lik ki a magot. Elmondotta Dorogi József azt is: mielőtt elutazott, a tagság felajánlott egy lánctalpas trak­tort ajándékba a testvérszövet­kezetnek. 1 — Amikor megnéztem a Vu-lai termelőszövetkezetet, el­határoztam. hogy megváltoz­tatjuk az ajándékot. MTZ-trak- tort adunk két pótkocsival. Ez­zel sokkal többet segítünk. Mindössze 113 igavonó állatuk van, főként bivaly. Kétszer aratnak évente hektáronként 60—70 mázsa rizst. Többször is arathatnának és 100 mázsa felett, ha jobban megművel­hetnék a földet, ha lenne mű­trágya. A legközelebbi átvevő­hely 6 kilométer. Innen a há­tukon, kosárban hordják el a műtrágyát az asszonyok. Ezért segítünk a szállításban a kül­deménnyel. — Mi volt a legmaradan­dóbb élmény? — érdeklődtek a nagykövetek. — Az, hogy még a gverekek is tudták: a magyarok a vi­etnami nép testvérei. Ha óvo­dába vagy Iskolába mentem, kórusban kiáltották: vietnami— magyar barátság! Boldogan mulatták a takarókat és a fel­szereléseket, amit magyaroktól kaptak. A tiszteletemre rende­zett közgyűlésre ezreit Jöttek el. Minden érdekelte őket, ami életünkkel, munkánkkal kap­csolatos. — Nagy öröm volt számom­ra. hogy megismertek a viet­nami barátaim. Hanoiban ke­rékpárról rámköszöntek; Józsi bátyám, hol jár itt? Húsz olyan baráttal találkoztam, aki évekkel ezelőtt Budapesten dol­gozott a követségen és több­ször megfordult nálunk. Jár­tam a tengeren halészbérká- val. Voltam az állatkertben, megnéztem az eranyóremmel háromszorosan kitüntetett ele­fántot. amely éveken át teher­hordóként .szolgált" a fronton. Kőként a dzsungelben tett nagy szolgálatokat. De láttam a XX. század egyik legszömyűbb „ál­latát”, a kilőtt B—52-est, amely mérhetetlen pusztításokat oko­zott. — Elképesztően sokat bírnak a gyenge fizikumú asszonyok. Egy alka'ommal segíteni akar­tam egy asszonynak, s bizony megbillentem, amikor a vál­tamra vettem a két kosár bur­gonyát. Örömmel hallottam, hogy célul tűzték az asszonyok J mentesítését a teherhordás alól. * — Nagy öröm számomra, ; hogy 30 évi hősi harc után ! végre szabad a vérrel áztatott ; vietnami föld. Megkezdődhe- ; tett az újjáépítés. Szövetkeze- ; tünk valamennyi tagja nevében j kijelentem: ha segítettünk a j harcoló vietnami népnek, segí- | tünk az újjáépítőkrtek is. Bé- | kében a testvéri segítség sok- | kai jobban gyümölcsözik... j Ary Róza Magyar Barátság Ts* nek adományodon Irakior a pótkocsikkal (FŐM: GM Edit» Otra&éss a Vn-lal Vietnami­Növekvő érdeklődés a% iparsserü lueemumugx-termesztés iránt Egy újabb fogalom vonult be a nagyüzemi mezőigaadaságba. A Bábolnai IKR, a Bajai BKR, a Nádudvari KITE után most a S&ELUR rövidítéssel barátkoz­nak a szakemberek. Ez a szó­rövidítés nem mást, mint e Szeghalmii Állami Gazdaság Lu- cernamag-termesztósi Rendsze­rét fejezi ki. Nyolc üzem szö­vetkezett e nagyon fontos ta­karmánynövény magjának ter­mesztésére. A Köi-ösi Államd Gazdaság, a Berettyóújfalui Ál­lami Gazdaság, a füzesgyarma- ti Vörös Csillag Tsz, a dévavá- nyai Aranykalász Tsz, a gyo­mai Győzelem és Alkotmány Tsz, valamint a szeghalmi Sár­réti Tsz. így összesem 4 ezer hektáron termesztenek az idén lucerna-vetőmagot. A szaporu­lati fok magas, mert elit és el­sőfokú szaporulatot állítanak elő A Szarvasi l-es, a Szarva­si 2-es, valamint a Táiplószelei j l-es márkajelzésű új lucerna- j fajtákból termelnek nagyobb 1 mennyiséget a hazai és a kül­földi igények kielégítésére. A SZELUR kezdeményezése figyelemre méltó azéirt is, mert a szervező gazdaság és a hozzá csatlakozó üzemek a magyar lu­cerna európai hírnevét szeret­nék erősíteni, növelni. Ennek egyik módja a rendszeres mag­fogás. a céltudatos munka, melyből az utóbbi években en­nél a növénynél olykor hiány volt. A lucerna szeszélyességére hivatkoztak a gazdaságok. Ha virágzáskor »zél volt. eső volt, szárazság volt, nem kötött. Ta- í valy, meg azelőtt elég kelilempi- len volt az időjárás., de a SZÉ­LŰ R tagjai ezekre a külső té­nyezőkre már nem hivatkoztak. Amit megtehették a jó .maigter- mésért, megtették, és az ered­mény nem maradt eL Lényégé­ben ezért is kapták meg az; új lucemafajták tovabbszaporítáaá. nak „jogát” és a CajtajeiLolteík nagyüzemi kipróbálását. Az iparszerű lucernamag-ter­mesz társ iránt mind nagyobb az érdeklődés. Ezt. tapasztaltuk Jú­nius 3-án is, amikor a lucerna­mag- termesztés iparszerüvé té­telére különböző szelektív gyom­irtó szereket próbáltak ki, s ezek hatását mutatták be a szakembereknek. Eredetileg szűk körre tervezték a programot, mert a kiéért etekbe csak a rendszerben részt vevő gazdasá­gok szakvezetőit kívánták be­vonni . Azután úgy sikerült, hogy a nyolc üzem elküldte ugyan a szakvezetőjét, de elküldte a töb­bi érdeklődő gazdaság is! Nem is kis számiján, hjgyen innen 82- j en voltak! A SZELUR terjed. Növekszik az itt szervezett mun­ka iránti érdeklődés. A MAE Békés megyei szervezete, ennek növényvédelmi szakosztálya, a Békés' megyei Növényvédő Ál­lomás, az ÖKt, a Vetőmag Vál­lalat, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet sokoldalú támo­gatásáról biztosította a rend­szergazda szerepére vállalkozó Szeghalmi Állami Gazdaságot és az eddig hozzácsatlakozó üze­meket. D K Pályaválasztási közlemények A napokban ielent meg a Bé­kés megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet Időszerű pá­lyaválasztási közlemények cí­mű sorozatkiadványának leg­újabb füzete. A kiadványban többek között a korlátozott munkaképességű fiatalok to­vábbtanulási lehetőségeiről, a ! pályaválasztási vetélkedők ta- I pasztalatairól. az Iskolai pálya­választási felelősök tevékeny­ségéről olvashatnak írásokat megyénk e témával fog'alkozó szakemberei, pedagógusai. A füzet végért a pályaválasztás­sal kapcsolatos kisfitmek és magnószalagok jegyzékét köz­ük: az iskolák meghatározott időre kikölcsönözhetik az ok­tató anyagokat. Egy kőműves életútja Amikor Varga Mátyás 1Ö22- ben vitéz Belanka Mihály épí­tési válalkozóhoz beállt inasnak, vasárnaponként társaival együtt fát vágott, vizet hordott és más ház körüli teendőket látott el. Ez volt a feltétele a maradás­nak. Gróf Wenckheim ókfgyósi gazdaságában istállót építettek. A segédek és jjz Inasok a közeli szamáristállóban kaptak szál­lást. Ö mint napos, á vacsora­főzéshez előkészítette az edénye­ket, krumplit, pucolt és csinálta azt, amit kellett. Amikor elké­szült, engedélyt kért. hogy haza­mehessen Békéscsabára. El is indult. Gyalogolt szépen, zsebé­ben a szamáristálló ajtajának a kulcsával. Másnap reggel visz- szatért és a segédurak bizony alaposan megleckéztették. Később egyszer megbízták az­zal, hogy váltsa meg a vasútt jegyeket Békéscsabáról Ökí- gyósra. Tévedésből Újkígyóst mondott a pénztárosnak, így jó­val többet fizetett, mint kellett volna. A jegyek átadását a leg­fiatalabb tanoncra hárította, de hanjar kitudódott,, hogy miért. A főpallér úgy „tunikán billen­tette” Matyit,, hogy napokig csak Sánttkálni tudott. A nevelésnek az ilyenfajta módszere egyáltalában nem volt Szokatlan. Mint ahogy azt is természetesnek tartották, hogy á kezdő segédnek mindjárt be kellett lépnie a Szakszervezetbe. a MEMQSZ-ba. Az első kerese­téből fizette a tagdíjat, a segéd­uraknak pedig bort, szivart, esetleg más „csemegét” vásárolt. De ettől kezdve ő IS segéd úr és „Ön” lett. Varga Mátyás szerette a kő­műves szakmát, s Így történt, hogy már harmadik éves segéd­koréban önálló feladattal bízta meg a mester. Ennél nagyobb elismerésre nem is lehetett szá­mítani. Valamivel több pénzt is kapott, amiért bizony eléggé irigyelték a társai. A szakszervezet működése 1929-ben megszűnt, de a mun­kások titokban továbbra is ta­lálkoztak. Ilyenkor, ha más nem is történt, de pénzt adtak össze, hogy segítsék azoknfek a család­ját, akik politikai okokból bör­tönben voltak. A MÁV békéscsabai vasútál­lomását építették 1931-bén. Az­nap, amikor az országgyűlési képviselőválasztás volt, minden munkásnak meg kellett jelennie a munkahelyén, ahonnan együtt .Indultak szavazni Búd Jánosra, az akkori pénzügyminiszterre. Varga Mátyásnak még nem volt szavazati joga. Kvasz Mihály, Cservenák András és Krnáes András távol tartotta magát ét­től a komédiától. Másnap Ltpták János, a vállalkozó elbocsátottá őket. Sok-sok viszontagság után Varga Mátyás Vétté a vándor- botot és Budapestre mént dól­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom