Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
Kitüntetett pedagógus Eddze tt,egészséges ifjúságot kell nevelnünk ■ Egy szépen gondozóit békési ház szobájának tad ad t régi sport* képek díszítik Olim piák, nemzetközi diadalok emlékei. A Vitrinékben levő trófeák te nagy spórtcsátáJkról mesélnek. Kecskeméti Gábor testa levető tanár otthonában vagyunk. — Egész életemét meghatározta a sport szeretető, munkámnak is ez ad értelimet — mondja Keoslieméti Gábor. — Korán árvaságra jutottam és amikor rokonomhoz, a gimná- zium pedellusához kerültem, attól az időtől fogva tulajdonképpen a tornaszerek között nőttem fel. Naphosszat élidőztem a számomra csodáikat rejtegető tornateremben. Gyakoroltam a kezonaiast és a cwsáiny'kereket, a szál tót pedig egyedül tanultam meg. Nagyon szeretteim az atlétikát is, gimnazista koromban gerelyhajító ifjúsági válogatott voltam Amilkor az országos középiskolai tornász bajnokságon második helyezést értem éfl, ak.. kor végképp a szertorna lett kedvenc sportágam. A testnevelési főiskolán is sorra nyertük a magyar tornászbajndkBá- gokat, 1933-ban pedig a finnek elleni nagy válogatottnak fi tagja lettem. Életem egyik legszebb élménye volt, amikor 1936-ban részt vehettem a berlini olimpián. Felejthetetlen élményeket köszönhetek a sportnak. Jártam Európa szánté valamennyi országában, megcsodáltam a görög kultúra emlékeit, kézeaiáiltam az egyiptomi piramisök csúcsain. Barátom lett sok nagyszerű sportember. Egy kellemetlen gerincaérOfléfi után 1941-ben még részt vettem a magyar—olasz torna viadalom, aztán visszatértem szülőföldeimre, Békésre. 1952-ben volt még egy kiruccanás az életemben: meghívtak a magyar férűcsapat edzőjének és én irányítottam tornász válogatottunkat Helsinkiben, az olimpián. Azóta csöndesen élek. A békéd, gimnáziumban mint testnevelő tanár igyekszem megszerettetni a fiatalokkal a mozgás örömeit. Nem vagyok hívé arrnák ® szemléletnek, amely szerint csák az a jó testnevelő, akinek híres élsportolói Vannak, Edzett, erős, egészséges ifjúságot nevelni —- ez a ml legfontosabb feladatunk. Természetesen nem halt ki belőlem a ró-1 gf tornászvér sem, hiszen isko-! lánkíb&n a fiúkat igyekszem megtanítani erre a szép sportágra. Munkánknak köszönhető, hogy az évek során ftaiink számoljat. Lamúl nyerték a megy ei középiskolás bajnokságukat. 1959 óta mint szakfelügyelő te dolgozom, (gy alkalmam volt kicsit részletesebben is megismerni az iskolai testnevelésünk helyzetét. Különböző orvosa vizsgálatok bizonyítottak, liogy az utóbbi egy-két évtizedben ifjúságunk testi felépítése elmaradt a kívánalmaktól, A modern világ, a kényelmesebb életszemlelet ijesztő módon érezteti hatását. Testnevelő tanárainkra roppant komoly feladatok várnak és én úgy látom, hogy megyénk pedagógusai lelkiismeretesen el is végzik munkájukat Iskoláinkban a harmadik testnevelési óra bevezetese égetően időszerű volt. Véleményem szerint: a i fiatalok szervezete tulajdonképpen minden nap megkívánná az alapos, rendszeres mozgást. Sajnos ina még a harmadik testnevelési órák zavartalan megtartásához sincsenek meg a kellő feltételek. Mint á fehér holló, ritka az olyan hely,mint például a gyomai gámnáziusm, ahöl hozzákezd teli a második tornaterem építéséhez. Inikább a sarkad! és a mezőkavacshazri középiskolák (helyzete jellemző, ahol még mindig csak tervezik á tornatermek elkészítését. Nagyon kevés nálunk e szakképzett testnevelő. Idén ősszel példáiul én is nyugdíjba megyek, de még senki sem pályázta meg helyemet, pedig Békés város vezetői minden segítséget megadnak egy pályakezdő fiatalembernek. Ügy látszik, a feleségemnek Van igaza, amikor zsörtölődve mondogatja, hogy a fiafal tanároknak „több eszük van”, mint hogy testnevelőnek menjenek;. Valóban sok kanongozni. Erre az időre így emlékszik vissza: — A békéscsabai kőművesekét elismerten jó szakembereknek tartották., Talán ennek is köszönhettem, hogy majdnem mindig volt munkám. Több komolyabb építkezésen dolgoztam, igaz, igen alacsony bérért. A keresetét mindig pontosan be kellett osztania, hogy szűkösen megéljen. Amikor megnősült, 50 fillér „cirtcogótt” a Zsebében, de szerencsére felesége szüleinél lakhattak, s így legalább fedél volt a fejük felett. A háborús években már több lehetőség nyílt a munkára. Járta az országot és 1944-ben Erdélyben, egy laktanyáépítkéZé- sen dolgozott októberig. Közben a szovjet csapatok túljutottak Békéscsabán. Ö Budapestre került, ahol a ii. kerületben vészelte át az ostromót. A környék felszabadulasa után kőmŰvés- társaival mindjárt jelentkezett munkára és 1945 márciusában a kerület építési főművezetője lett. Nemsokára azonban hazajött Békéscsabára és itt az Építőipari Termelőszövetkezet kőműveseként dolgozott tovább. AZ államosítás után, 1948-ban az építőipari vállalat művezetőjévé léptették élő. A Tulipán Utcai munkásházak építését irányította. Ott szerezte fnég a Sztahanovista elmet. Városi tanácstag és az Építők Szakszervezete központi vezetőségének a tagja lett, majd a Békés megyei Tatarozó és Építő Vállalat igazgatójává nevezték ki. Ebben a beosztásban —1966ban, a vállalat megalakulásának 10. évfordulóján — megkapta a Községgazdálkodás Kiváló Dolgozója jelvényt és a Szocialista' Munkáért Érdemérmet. Közben közgazdasági szakérettségi vizsgát tett. És 1968 januárjában ment nyugdíjba. Igazgatói beosztásban töltött éveire Így gondol vissza: — Szinte semmivel kezdte a vállalat. A 400 embernek csak kéziszerszáma és talicskája volt. Állandóan küszködtünk az anyaghiánnyal és az intrika, a karrieristák áskálódáSá egyre rontotta a helyzetet. Persze ném 8 fizikai dolgozókkal volt baj, mint ahogy ma sincs. Az a véleménye, hogy a demokratizmus elsősorban tisztességes munkát követel. A közösség javát kell szolgálni okosan, gondolkozva, fegyelmezettén. A jól dolgozóknak legyen cs&k szavuk. Nyugdíjbá vonulása Után sokszor eljárt egy-egy építkezéshez. Ma is figyelemmel kíséri és sokra becsüli a nagy fejlődést. Csak azt helyteleníti, hogy néha többen vannak az ellenőrző-, mint a munkabrtgádők- bán. Kalandos és sokszor küzdelme* volt Varga Mátyás életútja, afnély a régi világból az újba Vézetett. Derekas munkájával, á szakmája iránti hozzáértésével és szeretetével, valamint dolgozótársai iránti megbecsülésével érte el, hogy egyiké lehetett azoknak a kőműveseknek, akik a felszabadulás utáni években igazgatói beosztásba kerültek. Pásztor Béla dást és fáradtságot követel esi a hivatás, de ennél szebbet mégsem tudnék elképzelni. Kecskeméti Gáfbor mint nyugdíjas seim tud majd elszakadni eddigi munkájától. hiszen a tervek szerint tovább irányítja majd megyénk tomászéletét, Gazdag élettapasztalatát, eredményes munkáját a pedagógus napon méltán jutalmazták á Kiváló Tanár kitüntetéssel. Andódy Tibor Mongol—szovjet egyetemi együttműködés A Mongol Állami Egyetem rektora és a Moszkvád Gamono_ szov Egyetem rektora tavasszal aláírta a két felsőoktatási intézmény tudományos és kulturális együttműködési tervét Az okmány gondoskodik a szovjet és a mongol egyetem 1976—1977. évi tudományos kapcsolatainak további erősítéséről. Ennek részeként az egyetemek tanárad és tudósai közösen tanulmányt készítenek „A szocializmusba való átmenet társadalmi és gazdasági probllé- jmái a kapitalizmus elkerülésé esetében” címmel. Ezenkívül Mongólia különböző területein közös kutatómunka kezdődik. A moszkvai egyetem segítségére lesz a mongol félnek .számos fizikai és kémiai láboratórium létesítésében, illetve felújításában. Tanárok, tudományos tapasztalatok, tankönyvek és szerrUélte- tő eszközök’ cseréjét bonyolítják le majd az együttműködés keretében. (BUDAPRESS— MONCAME) A Békéscsabai Konzervgyár azonnali belépéssel FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT vész fel, középiskolai tanulókat padi» nyár) szünidőben alkalmaz. Jelentkezni a gyár felvételi irodájánál lehet. A Békéscsabai Konzervgyár 2 fő gyakorlott vontatltyezelQt vesz fel azonnali belépéssel. Jelén tkézni: A szállítási osztály vezetőjénél léhét. Építőiparunk hétköznapjai Ügy illenék, hogy most az építők napja alkalmából ünnepi számvetésben sorakoztassuk egymás mellé megyénk építőiparának negyedik negyedéves sikereit, az építők nap-nap mel letti erű feszi leseinek tetszetős Vágy kevésbé tetszetős, ds. jelentőségteljes eredményeit — azaz. hogy legalább egyszer egy évben, az építők napján, tüntessük fél ünnepi színben ezt a mindig szem előtti és mindig Csak kritizált iparágat. Hogy most mégsem ezt teSz- szük, s hogy megint csak építőiparunk hétköznapi gondjairól szólunk még az ünnepen is.' annak legfőbb oka az ötödik ötéves terv kezdetének közelsége, Illetve az építőiparban megválaszolásra váró kérdések rendkívüli sokasága, aminél: látványos ritkí báróihoz még akkor is kevés lenne talán az idő, ha valamennyi ünmepna- punlkiat hétköznappá tennénk. Kezdjük az elején. 99-bii az ÁÍV „mögülf Megyénk építőipara már a negyedik ötéves tervben sem tudja kieléiglteni a beruházási igényeket és a várható 300 millió forintos igénytöbblet élőre jelzi: ha az iparágban minden marad ahogy vólt, a feszültség a következő időszakban, csak nőni fog. Ez a tény egyébként az első látásra már csak azért is furcsa, mert megyénkben mintegy 100 építőipari egység tevékenykedik, azaz statisztikailag — figyelembe véve a 11 milliárdos építési, beruházási igényt •— egy egységre 110 millió forintos építkezés jut a negyedik ötéves tervben, s ez egy évire számítva, nem több 22 millió forintnál. Csakhogy ez nem más, mint statisztika. Az életben pedig óz a helyzet, hogy van a Békés megyei Állami Építőipart Vállalat (AÉV), amely 1975-ben az összes megyeri építőipart kapacitás egyhannadával rendelkezik, a másik kétharmad pedig az AÉV „mögött’ felsorakozó 99 építő között, oszlik meg. Node hogyan! Tizenkilenc szervezet, az építőipari ágazatba tartozó, ténylegesen is építőipari srzésrvezet együtt képes csak annyira, mint az AÉV egymaga, s a fennmaradó 80 ágázlón kívüli, de építéssel is foglalkozó egység sem bir többet közösen, mint az ÁÉV. El lehet képzelni, hogy akkor kü- lön-külön, egyenként mire vállalkozhatnak 99-en fiz AÉV „mögött,”? És ezzel el is jutottunk megyénk építőiparának legfőbb gondjéhöZ, legsúlyosabb problé májának megértéséhez: egyfelől van egy jól fejlett, a megye építőipari állóeszközéinek 30 Százalékéval, a termelés 45 százalékát adó intézményes nagyvállalat, a másik oldalon pedig 99 kicsi meg apró „cég”, amely az eszközök 7Ö százalékával alig termel többet, mint az ÁÉV, Tudniillik éppen ez a 70 százaléknyi eszköz az, amely nemcsak, hogy rendkívül elhasznált — és alacsony technikai színvonalat képvisel — hanem mindemellett 99 felé osztott. Ür a középmezőnyben Ez van tehát a két oldalon. Nagy beruházás jöhet, vállalja az AÉV. KIS beruházás kivitelezésére 99-én is vállalkoznak., Éppen csak á középmezőnyben tátong néma űr. Nincs olyan kivitelező, amely a közepesnek smamss, § 18%, JÜNIÜS 8. számító beruházást megvalósíthatná. Vagyis építőipari kapacitásunk nem csak mennyiségben, összetételben sem felel meg az igényeknek. Pedig megfelelhetne. Csakhogy ebben megakadályozza az eszközök átlagon felüli szétforgácSoltsága. Mert — hogy csak példának említsük — Mezőkovácsházán a négy építő, a TÖVÁLL, a Tanácsi Építő, az Építőipari Szövetkezet és az Űj Alkotmány Tsz közepes beruházások kivitelezésére együtt már vállalkozhatna. A gazdasági Ösztönzés Oldaláról viszont semmi sem támasztja alá az erők ilyen egyesítését, a jogi- keretekről ném te beszélve. Megoldásnak tűnik az űr kitöltésére más megye építőit felkérni. Am ha jól belegondolunk, ez sem az igazi megoldás, hiszen az „idegen” építő is Békés megyéi munkaerőt szívna el és mivel ez a munkaerő a Békés megyéi építőktől vándorolna át, maradnánk ott, ahol voltunk. Maradni 'viszont óriási vétek lenne, már csak azért is, mert jelenleg az építőipari kapacitásunk kétharmadát adó 99 egységben az egy foglalkoztatottra jutó termelés szektoronként mintegy 50—25 százalékkal marad el az országos átlagtól (kivéve az ÁÉV-t, ahol a hatékonyság 4 százalékkal magasabb az országos átlagnál), ami azt jelenti, hogy megyénkben évről évre óriási tartalékok maradnak kihasználatlanul az építőiparban. 'I Marad mnden a régiben? Van-e egyáltalán kivezető út ebből a helyzetből, vagy továbbra is bele kell törődnünk — hétköznapi megnyugvással — abba, hogy marad minden a régiben? Nehezen hihető, hogy ez utóbbira lennénk kárhoztatva. Jó néhány dologban ugyanis építőiparunk önerőből is képes lépni. Nem kell feltétlenül központi támogatás ahhoz például, hogy változtassunk a régi gyakorlaton, amely szerint a mérnöki terveket technikusok vezetésével valósítják meg az építők. Az együttműködés szélesítéséhez — többek között a közös anyagbeszerzés és elosztás megoldáséhoz — sincs szükség új gazdasági szabályozókra. Mint. ahogy az építőinar megfelelő területi fejlesztése is elsősorban átgondolt „hazai” döntésektől íügg. Végül a termelékenység fokozásával, az építés-gépesítés fejlesztésével, együttműködésen alapuló szakosodással az építőipari szervezetek összefogva feltornászhatják magukat az országos átlagos Színvonalra. Mert azt kár l^nne tagadni, hogy az eszkőzkoncentráció elodázása ma már mindennap az építőipar hétköznapjainak, hétköznapi gondjainak számát gyarapítja, mind jobban eltévolítva megyénk gazdaságát terveinek valóra váltásáról Kőváry E. Peter A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet felvesz: gyulai üzleteibe; férfifódr Aszokat. HAJMOSÓKAT. MANIKŰRÖST. békéscsabai üzletébe: HAJMOSÓKAT. Jelentkezni lehet Békéscsaba, Lenin u. munkaügyi osztály. I
