Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG- ÉS A MEGY El T AN ÁCS LAPJA filág proletárjai9 egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1975. JÜNITJS 8., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXX. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Az igaz barátság emléknapja Elismerte te köszönet ez építőknek Jubiláló vállalatok, szövetkezetek ünnepsége Békéscsabán Két hónappal azután, hogy a nyugati határmenti község, Ne- mesmedves kis harangjának kongása hírül adta: egész Ma­gyarország felszabadult, 1945. június 9-én Budapesten megala­kult a Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság. Harminc esztendő múltán bi­zony már nem is olyan köny- myű érzékeltetni, milyen hiányt szüntetett meg, milyen valódi össznépi tudni akarást elégí­tett ki ez a társulás. A magyar nép milliói végre tudná akar­tak: milyen az az ország, ho­gyan van berendezve az az új ■világ, amelynek fiai meghozták a felszabadulást. A tudásvágy csillapíthatatlan volt, * kiterjedt a társadalmi, a szellemi és a magánélet min­den területére. Egyaránt tudni akarták: hogyan élnek, dolgoz­nak az emberek szovjet földön, miképpen gondolkodnak a vi­lág dolgairól, minek örülnek a min szomorkodnak, milyen da­lokat énekelnék és miféle köny­ökét olvasnak, mit tanulnak az iskolában és hogyan rende­zik be otthonukat. Ennek az össznépi érdeklő- ejtésnek volt a szülötte az új társaság. Megszületésérjél ott bábáskodott az egész magyar szellemi élet színe-java: a No- bel-díjas Saentgyörgyi Albert csakúgy, mint a magyar zene­művészet élő klasszikusa, Kodály Zoltán, a felejthetetlen színmű- vésznő, Bajor Gizi és a nemzet nagy költői, írói: Illyés Gyula, Heltai Jenő, Gábor Andor, Zi- tahy Lajos. Nemhiába a műve­lődést, az ismeretterjesztést ír­ta zászlajára a társaság: a ren­delkezésre álló legjobb hazai és szovjet szakemberek mindenek, előtt a kultúra és a művészet eszközeivel mutatták be a szov­jet országot. Felejthetetlenek nemcsak az Ojsztrah-, Richter, hangversenyek, az Alekszand- rov- és a Mojszejev-együttes előadásai, az ismerkedés a szovjet színházzal, filmmel, ir«x, dalommal, hanem a kisfilmmed, vetített képekkel illusztrált azok a beszámolók is, amelyek a munka, és a lakóhelyeken milliók és milliók számára kí­náltak betekintést a baráti Szov­jetunió életébe. Az orosházi Városi Tanács legutóbbi ülésén határozat szü­letett a városfejlesztési irodalé­tesítésére. A fejlesztési alap be­vételeinek és felhasználásának irányítása a pénzügyi terv és munkaügyi osztály feladata. A beruházások konkrét lebonyolí­tását a Békés megyei Beruházó Vállalat végzi, esetenkénti meg­bízás alapján. A munka gyorsí­tása érdekében vált szükséges­sé, hogy helyben hozzák létre az irodát, amely a megbízások ke­retén belül a maga nevében szerez jogokat és vállal kötele­zettségeket. Az iroda feladata előkészíteni és lebonyolítani mindazokat a j beruházásokat, felújításokat, ki- I Azóta persze a Szovjetunió életéről, fejlődéséről, tudomá­nyos, technikai és kulturális vívmányairól ezernyi módon, igen bő forrásból kaphatnak tá­jékoztatást hazánk lakói. Mind. ez már éppen úgy iskolai anyag, mint a gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együtt­működés mindennapi gyakorla­ta is. Ilyen módon természete­sen megváltozott az immár Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság néven tevékenykedő szövetség feladatköre is. Ma, éppen az is­kolában, a munka és a közélet legkülönfélébb fórumain szer­zett széles körű ismeretanyag alapján a társaság a kollektív tagság bevált formáját alkal­mazza, elsősorban arra törek­szik, hogy a különböző kollek­tívákban bensőségesebben, sze­mélyhez szólóan és a sokféle érdeklődési területet számításba véve fűzze szorosabbra a Szov­jetunióval és a szovjet embe­riekkel a kapcsolatokat. A sze­mélyes kapcsolatok kedvelt és fejlett formája a testvér terü­letek, testvér városok, testvér üzemiek, testvér intézmények összekapcsolódása. Emellett, az indítás szép hagyományait kö­vetve, továbbra is a kulturális és művészeti események, a kul­turális napok gazdag programja maradt az egyik legvonzóbb és legnépszerűbb formája a Szov­jetunióval való ismerkedésnek. A formák, módszerek, eszkö­zök a módosuló körülmények­nek és fel tó teleknek megfelelő­en változtak és alkalmasint a jövőben is változni fognak. De változatlan az a nemes cél, amelyet három évtizeddel ez­előtt tűzött maga elé az alaku­ló társaság: politikai, gazdasági, kulturális és személyi kapcsola­tok fejlesztésével egyre szoro­sabbra fűzni a szálakat, ame­lyek hazánkat, népünket a szo­cializmus élenjáró országával, a Szovjetunióval és a testvéri szovjet néppel összekötik. S mindezért ez a harmincadik évforduló nem csupán egy tár­sulás, egy mozgalom ünnepe. A tevékeny, alkotó, a szocializmus építésében együtt munkálkodó, egymást segítő magyar ég szov­jet nép igaz barátságának em­léklapja is. Nemes János sebb építkezéseket, amelynek forrása a fejlesztési alap. A szakigazgatási szervek és intéz­mények megbízása alapján meg­szervezi és lebonyolítja a taná­csi költségvetésből megvalósuló felújításokat, kisebb építkezése­ket és fenntartási munkákat. El­végzi azokat a kisajátításokat, amelyek a tanácsi beruházások miatt szükségesek, s ugyancsak ellátja a városrendezéssel kap­csolatos kisajátításokat. Mind­ezek alapján az iroda évente a fejlesztési alapból és a költség- vetésből mintegy 30—35 millió forint értékű münkát bonyolít le. A tervek szerint a városfej­lesztési iroda ez év október 1-én kezdi meg munkáját. A Békés megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztálya az építők napja alkal­mából június 7-én, Békéscsabán ünnepséget rendezett, melyen az osztályhoz tartozó 25 és 20 éve működő vállalatok, továbbá az építőipari szövetkezetek vezetői és kitüntetett dolgozói vettek részt. Megjelentek: Baukó Mi­hály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikád osztályának vezetője, Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, a várasd pártbizottság és tanács, vala­mint a szakszervezet képviselői. A megye építő- és építő­anyag-iparának fejlődését Csep­regi Pál méltatta. Elmondta egyebek között, hogy 1974-ben a vállalatok, szövetkezetek éves termelése értékben 800 millió forint volt, s az idén pedig már csaknem egymiiliárd forint lesz. Az építőiparban mintegy 6 500- an dolgoznak. Legfontosabb fel­adatuk a kiemelt húsipari be­ruházás építésének meggyorsí­tása és a lakásépítési program megvalósítása. Ebben az évben 1445 lakást kell átadniuk. Az építő- és építőanyag-ipar­ban dolgozókat eddigi munká­jukért elismerés és köszönet Il­leti meg. A jövőben azonban még nagyobb feladatok megva­lósítása vár az építőkre, ami a technika és a technológia fej­lesztését, a termelés hatékony­ságának növelését, az építőipar ésszerű szervezését követeli meg. Az állami és tanácsi vál­lalatokra elsősorban a lakások, a kulturális és a lakosság élet- körülményeivel összefüggő léte­sítmények, valamint a kiemelt beruházások építése, a szövet­kezetekre pedig családi házak építése, karbantartása, korszerű­sítése hárul. A mezőgazdasági Befejeződött a tanítás Szombaton az ország vala­mennyi általános és középisko­lájában utoljára szólalt meg a csengő: befejeződött a tanítás. A két iskolatípus nappali tago­zatain az 1974/75-ös tanéviben Békés megyében 51 ezer diák gyarapította ismereteit. A kö­vetkező napokban állapítják meg a diákok osztályzatait, amelyekről vitás esetekben a tantestület egésze dönt. A tanév­záró ünnepséget az iskola igaz­gatója által meghatározott na­pon, június 12. és 17. között tartják meg, ekkor kapják kéz­hez a tanulók a bizonyítványo­kat. Az oktatási miniszter utasí­tásban tette közzé a következő tanév feladatait és munkarend­jét. A tanévnyitó ünnepséget szeptember 1-én tartják, az el­ső tanítási nap szeptember 2- án, az utolsó az általános isko­lákban 1976. június 5-én lesz. Azokban az általános iskolák­ban, amelyekben az előírt 198 tanítási napot teljesítették, jú­nius 1-től a fennmaradó időt ta­nítás nélküli munkapok kereté­ben tanévi tevékenységet ki­egészítő munkával, kirándulás­sal lehet eltölteni. és a költségvetési üzemek épí­tőipari tevékenysége is nélkü­lözhetetlen a megyében. Csepregi elvtárs végül kö­szöntötte a 25 és 20 éves fenn­állásukat ünneplő vállalatokat, szövetkezeteket, így a Békés me­gyei tanácsi tervező, a beruhá­zási, a tanácsi építőipari, a vil­lanyszerelési, a víz- és csator­namű, a kéményseprő, a temet­kezési, a békéscsabai ingatlan- kezelő, a békéscsabai kertésze­ti és köztisztasági, valamint a gyulai kertészeti és városgaz­dálkodási vállalatot, továbbá a békési, a mezőberényi, a sar­kad! és az orosházi építőipari szövetkezetét. Az ünnepi beszéd után Káro­lyi Pálnak, a tanácsi építőipari vállalat, művezetőjének, Lengyel Jánosnak, a Gyulai Építőipari A Magyar—Szovjet Baráti; Társaság megalakulásának 30, évfordulója alkalmából, jú­nius 9-én délután 2 órakor jubileumi ünnepséget rendez Békéscsabán, a Penza-klub keretében a Férfifehémemű- gyár MSZBT-tagcsoportja. I Az ünnepségre meghívják a' Vállalat kőművesének, Sipáki Józsefnek, a Betonáru-szakipari Vállalat munkásának, Püski Andrásnak, a Békési Építőipari Szövetkezet brigádvezetőjének, Hankó Györgynek, a tervező vállalat mérnökének és Ancsin Pálnénak, a beruházási vállalat üzemgazdasági csoportvezetőjé­nek adta át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt, Berki Lászlónak, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat és Korek Ferencnek, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának pedig a megyei tanács elnöke elismerő oklevelét. Végül a jubiláló vál­lalatok és szövetkezetek a me­gyei tanács ajándékaként egy- egy értékes vázát, illetve serle­get kaptak. P B város valamennyi MSZBT- tagcsoportját. Az emlékün­nepség szónoka Fekete Já- nosné, a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsá­gának osztályvezetője lesz, majd a Férfifehérnemű-gyár KlSZ-szervezetémek irodalmi színpada ad műsort. Kőmnwesiek Épül a kémér Fotó: Demény Gyula Gyorsabb ügyintézés Városfejlesztési Iroda létesül Orosházán Jubileumi ünnepség az MSZBf megalakulásának 30. évfordulóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom