Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

%y látta e hetet hírmagyarázónk, Pálfl Józsefi Salzburgtól Szuezig LISSZABONBAN összeült az egy hónappal ezelőtt megvá­lasztott a lko tmányozó nemzet- gyűlés. A képviselőkre az a feladat vár. hogy-a következő három hónap alatt kidolgozzák Portugália új alkotmányát. A fülemben cseng még Goncalves miniszterelnök szava, szemem előtt megjelenik szenvedélyesen gesztikuláló alakja, ahogyan az előző hét végén még Brüsszel­ben, a NATO székházában, a sajtókonferenciák termében száz és száz újságírónak elma­gyarázta, mi az alkotmányozó nemzetgyűlés dolga, mi a fegy­veres erők mozgalmának a sze­repé, mi a kommunistákkal va­ló kapcsolatuk lényege, s végül, hogy mi a törvényhozási válasz­tások határideje. Nos. 1976. el­ső negyedévében szólítják újra az urnák elé a portugál vá­lasztókat. az lesz az igazi, az ország politikájának meghatá­rozásában már jelentős szere­pet vállaló parlament megvá­lasztása. A hadsereg akkor sem fog visszavonulni laktanyáiba. A fegyveres erők mozgalma a választások kimenetelétől füg­getlenül is mindent el fog kö­vetni a portugál nép felemelé­séért. Mert.... Goncalves el­kötelezett pártossággal beszélt Portugália elmaradottságáról, népének kizsákmányolt voltá­ról. Igazán nem mindennapi esemény volt a NATO falai között, hogy egy tagország kor­mányfője így nyilatkozzék szándékairól és világlátásáról. Azóta a portugál kormány továbblépett az antikapitalista úton: a héten államosította az addig magántársaságok; kezében volt közlekedési vállalatokat: a zöld. sárga vagy éppen tar­ka-barkára festett lisszaboni villamosok, az emeletes autó­buszok meg a metró üzemelte­tése most már az állam gond­ja lesz. A HÉT ELEJÉN fejeződött be Ford amerikai elnök euró­pai körútja. Előbb az ausztriai Salzburgban Szadat egyiptomi elnökkel találkozott, utána Ró­mába ment, hogy az olasz ve­zetőkkel tárgyaljon, s hogy el­menjen VT. Pál pápához is ma- gánkihallgatésra. Az Egyesült Államok elnöke egyes konkrét diplomáciai teendők rfiellett már a iövó évi amerikai elnök- választásra gondolt, amikor úti­tervét összeállította. így az itáliai kirándulást az indokolta, ' hogy az Egyesült Államokban legalább ötmillió olasz, él, a vatikáni „zarándoklatot” pedig az a tény, hogy az USA polgá­rai közül majdnem 50 millió római katolikus. Az amerikai—egyiptomi „csúcstalálkozót” természetesen igen fontadnak lehetett minő­síteni a Közel-Kelet jövője szempontjából. Három nappal a Szuezi-csatoma újra megnyi­tása előtt került sor ezekre a tárgyalásokra és tíz nappal az előtt, hogy .Rabin izraeli mi­niszterelnök Washingtonba uta­zik. Amerikai „közvetítésre" (vagy legalábbis ennek látsza­tának felkeltésére) alkalom nyí­lott. Izrael ugyanakkor bejelen­tette, hogy a „jószándékának” igazolására a Sínai-félszígeten „ritkítja” haderőit, „egyoldalú­an visszavon” bizonyos egysé­geket ... Mindősze 15 harcko­csiról, néhány tüzérségi üteg­ről volt, szó, azokat is csupán jelentéktelen távolságra vitték vissza. Washingtonban bizonyos meglepetést keltett, hogy még ez a csekély értékű gesztus ts ked- <vező fogadtatásra talált. Kairó­ban. ahol „bátorítőnak” minő­sítettéit az izraeli »intézkedést... A végén még amerikai részről hangzottak el inkább bíráló megjegyzések, mondván, hogy az izraeli léoé«nek talán csak az volt a célja, hogy befolyá­2 sítís merni ma jhonzus * solja az Egyesült Államok köz­véleményét és politikai köreit. A kongresszusban ugyanis az volt az. addtg uralkodó nézet, hogy Kissinger emlékezetes „kis lépések taktikája” az iz­raeli kormány hajthatatlansóga miatt szenvedett kudarcot. A SZUEZI-OSATORNAT ün­nepélyesen megnyitották, pon­tosan 8 évvel azután, hogy az „ötnapos háború” pusztításai eltorlaszolták ezt a fontos vízi utat Az első kereskedelmi ha­jók, amelyek áthaladtak rajta, szovjet hajók voltak, a meg­nyitó ünnepség hajókonvojába az utolsó pillanatban, meglepe­tésszerűen felsorakozott a Litt­le Rock nevű amerikai hadi­hajó is. (Emlékezetes, hogy Little Rock nevét a fajüldözési botrányokból tanulta meg a vi­lág 1957 szeptemberében ...) Néhány hónappal ezelőtt még feszült várakozással tekintett Nagy-Britannia és a Közös Piac többi tagállama a iúntus 5-re meghirdete.i angliai népszava­zás elé: korábban úgy látszott, hogy a kérdésre, megmarad­jon-e Nagy-Britannia az euró­pai gazdasági közösségben, még bizonytalan a brit közvélemény válasza. Ahogyan közeledett a népszavazás napja, egyre nyil­vánvalóbbá lett, hogy az „Igen” fölényes győzelme várható. Brüsszelben, a Közös Piac fő­városában a múlt héten azt mondták nekem, hogy telje­sen 'kizártnak tartják a „nem” győzelmét. A közvéleményku­tatások eredményein kívül azt a tényt is bizonyítékként em­lítették, hogy a híres londo­ni fogadóirodákban hat-, hét­szeres pénzt kínálnak annak a fogadónak, aki a „nem” több­ségét tippelné, mégstnes foga­dó, aki ki akarná dobni a pén­zét ... A választók kétharmada sza­vazott, a szavazók kétharmada az „igen”-lapot dobta be az ur­nába. Nagy-Britannia megma­rad a Közös Piacban. Történt ez Shakespeare hazájában, aki köztudomás szerint a híres vígjáték szerzője: „Sok hűhó semmiért”. NYUGAT-EURÖPÁBAN most ülnek el a múlt heti „atlanti” események hullámai. A hírma­gyarázók ezekben a napokban dolgozzák fel az előző héten el­hangzott tengernyi megnyilat­kozást, állásfoglalást — ígére­tet és fenyegetőzést, béke­szólamot és 'kardesörtetést. A NATO urai és az amerikai ve­zetők (Ford elnöktől az európai főparancsnokig, Haig táborno­kig) egyformán a fegyverke­zési hajsza folytatását sürge­tik — enyhülés ide, enyhülés oda. Az amerikai kongresszus engedelmesen megszavazni ké­szül a katonai költségvetést, el> utasítván minden olyan javas­latot, amely a kiadások csök­kentését kérte. Folytatódik pél­dául a B—52-es bombázók he­lyébe lépő, korszerű óriás­bombázók. a B—1-esek gyártá­si programja (egyelőre a proto­típusnál tartanak). Pedig po­tom 72 millió dollárba kerül egyetlen ilyen repülőgép. Helyénvaló Gromlko szovjet külügyminiszternek az NDK külügyminiszterével Moszkvá­ban történt találkozása során tett kijelentéséből idézni: „Hi­ba lenne lebecsülni az enyhü­lés ellenfeleinek mesterkedéseit. Kísérletek történnek a fegy­verkezési hajsza fokozására, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás alá- aknázására. a szocialista kö­zösség elleni ideológiai akna­munkára”. A SZOCIAIJSTA diplomácia ugyanakkor a kelet—nyugati párbeszéd folytatását, a békés egymás mellett élés politikáié­nak érvényesítését célozza. így került sor Púja Frigyes párizsi útjára. Külügyminiszterünket fogadta a francia államfő. Gís- card d’Estaing ia. Púja Frigye* ás Sauvagnargues a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében álla­podott meg. Előrehaladás az európai biztonsági értekezleten Az elmúlt napok nagy előre­haladást hozták az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet második szakaszának munkájában. Ez mindenekelőtt a harmadik pontra — a kultúra, oktatás, emberi kapcsolatok és a tájékoztatás területén kialakír tandó együttműködés kérdés­csoportjára vonatkozik. Kidolgoztak egyebek között fontos (ételeket a tájékoztatási együttműködésről, ezen belül az újságírók munkafeltételeinek megjavításáról. Előrehaladás ta­pasztalható a tanácskozás fő po­litikai dokumentumainak előké­szítésében. Élénk viták folynak az európai katonai enyhülésről, mindenekelőtt a jelentősebb hadgyakorlatok bejelentéséről. Folytatódik az EBK harmadik, a helsinki befejező szakasz le­bonyolítására vonatkozó ajánlá­sok kidolgozása. A genfi tárgya­lások hatékony és konstruktív légkörben folynak, (TASZSZ) Könyvégetés Chilében A megélhetési költségek négyszáz százalék felett A havannai rádió beszámolt arról, hogy Chilében a junta rendeletére újabb könyvégetési akció kezdődött Valparaisóban, az oktatási hatóságok már ki is adták az utasítást, hogy „az összes iskolákban és könyvtá­rakban található, társadalomtu­dományokkal foglalkozó tan­könyveket nyilvánosan el kell égetni, mert azok károsak az if­júság nevelésére”. A tankönyve­ket a népi egység kormánya ad­ta ki. A chilei ellenállók rádiójának jelentése arról tájékoztat hogy a hazafiak agyonlőtték Osvaldo Heyder kapitányt, Talea város kivégző osztagának parancsno­kát. Heyder az elmúlt hónapok­ban több hazafi megkínzásában és meggyilkolásában vett részt. A junta újabb korlátozó in­tézkedéseket volt kénytelen hozni, hogy — hivatalos indok­lás szerint — „az ország kilá­baljon a nehéz gazdasági hely­zetből”. A Havannába érkezett jelen­tések szerint, a megélhetési költségek Chilében egy év alatt 427 százalékkal emelkedtek. (MTI) A szenátus hozzájárulásával Fokozza a fegyverkezést az Egyesült Államok Az amerikai szenátus szom­batra virradó éjszaka 77 szava­zattal 6 ellenében törvényt ha­gyott jóvá, amely lehetővé teszi a washingtoni kormánynak, hogy több mint 30 milliárd dol­lár értékben vásároljon új had­felszerelést. Egyidejűleg hozzájárulását ad­ta egy törvényjavaslathoz, amely az Izraelnek szánt katonai hi­telek folyósításáról szól, s Tel Aviv számára lehetővé teszi, hogy 1977. december 1-ig ameri­kai adófizetők pénzéből vásárol­jon hadfelszerelést és fegyvere­ket. Az Egyesült Államok szenátu­sának külügyi bizottsága pénte­ken egyhangúlag jóváhagyta Daniel P. Moynihan kinevezé­sét az ország új ENSZ-nagykö- vetévé. Moynihan a Harvard- egyetem professzora, az ország volt indiai nagykövete, az ENSZ- ben John Scali utódja lesz. (AP) IUlpBÍitnui tisleiTtai A Muldír Köztársaság Májusban hazánk nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített a Maldiv Köztársaság­ét!. Maldív-szigetek az Indiai­óceánon Sri Lankától (Ceylon) 850 km-re nyugatra helyezked­nek el. 12 szigetcsoportot alko­tó 2000 korall-szigetből áll, amelyek közül 192 lakott. 298 négyzetkilométer területén 125 000 indiai, maláj és arab él. A lakosság halászattál foglalko­zik. Az ország déli részén levő Gan-szigeti brit légitámaszpont 800 tnaldíveit foglalkoztat és az országának évi 300 ezer font ster­ling devizabevételt biztosít. Gazdasága a halászati iparon alapszik, legfőbb exportcikke a szárított hal. amelyet kizárólag Srí Lankába szállít. Exportál még kókuszdiót és kókuszrostot is. Rizst, kölest, banánt és cit­rusféléket belső fogyasztásra termelnek. A Maldiv-szigeteket az. ara­bok hódították meg. 1750-ben a Ceylont gyarmatosító hollandok uralma alá került. 1802-től Ceylonnal együtt brit védnökség latt. 1985. Július 28-tól független ország. A népszavazás eredmé­nyeképpen 1988. november 11- tSL köztársaság. jIMLS 15.ÉN. t A6ARNAF A SZOVJET EMBEREK Aí URNÁK ELÉ JÁRULNAK, HOGY TIZENÖT SZÖVETSÉ­GI ÉS HtlSZ AUTONOM KÖZ­TÁRSASÁG LEGFELSŐ TA­NÁCSÁNAK küldötteit, VALAMINt TÖBB MINT 5# EZER HELYI TANÁCS TAG- JAJT MEGVÁLASSZÁK. A SZÖVETSÉGI ÉS AUTÓ- NŐM KÖZTÁRSASÁGOK PARLAMENTJEIBE 9259 KÜL­DÖTTET VÁLASZTANAK, A HELYI TANÁCSOKBA PEDIG TÖBB MINT 2 MILLIÓ 2M EZER TAGOT, Választásod a Szovjetunióban Felelős döntés a holnapokról A választási kampány mérete és aktivitása példa nélküli. Ha­talmas országokban nem egy esetben a tömegek passzivitá­sát figyelhetjük meg. A Szov­jetunióban — a törvényeik sze­rint — a szavazási, választói jogot nem korlátozza faji hova- tartozás, illetve nemzeti jelleg, vallási nézet, iskolázottság, származás, vagyoni helyzet... A szovjet emberek tevékeny­sége a világosi kampány idején nem merül ki a szava­zásban. Az előkészítésből, a küldöttek és tanácstagok jelö­léséből is aktívan kiveszik a ré­szüket. Az 1973-ban megválasztott több mint 2 millió tanácstagon kívül — Őket két évre választ­ják —, több mint 30 millió tár­sadalmi munkás vesz részt a tanácsok tevékenységében. Az aktíváknak ez a hatalmas szá­ma az államhatalmi szervek tevékenységének társadalmi jellegét mutatja. A dolgozók politikai érettsége és társadal­mi aktivitása a lejlett szociális, mus körülményeire jellemző. Megmutatkozott ez abban is, hogy a jelenlegi választási kampányban a szovjet embe­rek milliói vettek részt tevé­kenyen az állami szervek arcu­latának kialakításában. Meg­alakították a választási bizott­ságokat és részt vettek munká­jukban, összehívták a Jelölő bizottságokat, összeállították c megválasztandó küldöttek és tanácstagok feladatainak listá­ját; részt vesznek a választá­sok lebonyolításában és ellen­őrzésében is. Ezt a hatalmas aktivitást ez Állampolgári kötelességérzettel és társadalmi érdekeltséggel magyarázhatjuk, A dolgozók sok milliós tömegeinek részvé­tele az államügyek Irányításá­ban. a termelés szervezésében vitathatatlan tény. A szocioló­gusok ebben látják a szovjet társadalom dinamizmusának, a szocializmus rendszere politikai stabilitásának forrását. A júniusban megválasztandó tanácsi szervekre igen nagy feladatok várnak. Felelősségük egybevág az utóbbi években megnövekedett szerepükkel. Hatáskörük kiterjesztését _ az fxZKP kezdeményezte. Munká­jukat javította a küldöttek jo­gairól és kötelességéről 1972- ben elfogadott törvény. A tanácsok tevékenységéinek gerincét a tervszerű gazdaság- fejlesztés, a városgazdálkodás, az oktatási szervek munkájá­nak javítása, az egészségügyi és egyéb szolgáltatások fejlesztése, a lakosság életszínvonalának növe'ése alkotják. Az utóbbi években e területeken végzett munka a biztosítéka annak, hogy az újonnan választott ta­nácsi szervek feladataikat ma­radéktalanul teljesítik. M. MskstlmM, az APN kommentátora 0E&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom