Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Társadalmunk szocialista jellege minden területen tovább erősödött Választási gyűlés Kamuion ' Választási gyűlésre invitálta a falu lakóit a Hazafias Nép­front Kamutan. A művelődési ház nagytermét fiatalok és idő­sebbek, nőik és férfiak töltötték meg. A jelenlévőket Püski Sán_ dor, a Hazafias Népfront közsé­gi bizottságának titkára köszön­tötte, majd Balogh László or­szággyűlési képviselőjelölt emelkedett szólásra, Az előadó bevezetőjében em­lékeztetett az elmúlt 30 évben elért erdmériyékre, városok és falvak dinamikus fejlődésére, a megváltozott élet- és munka- körülményekre. Ezután részle­tesebben ^szólott az országgyű­lés négyéves tevékenységéről. — Társadalmunk szocialista jellege az utóbbi négy évben minden területen tovább erő­södött — hangsúlyozta a kép­viselőjelölt. — A Magyar Nép­köztársaság. a dolgozó nép ha­talma erős, megingathatatlan. Hazánkban a rend, a szocia­lista törvényesség uralkodik. Az országgyűlés széles körű törvényhozó munkával biz­tosította az alkotó munka félté, teleit, a társadalom egészséges, dinamikus fejlődését. ismertette Balogh László az elmúlt ciklusban alkotott tör­vényeket Kiemelte az alkot­mány módosításának nagy je­lentőségét. Elmondotta, hogy a magyar nép hű fiai a nagy tör­ténelmi sorsfordulók idején, rendszerint felemelték szavukat az ezeréves alkotmány hamis, reakciós mítosza ellen. Több alkalommal kísérletet tettek ar­ra. hogy igazi alkotmányt adja­nak a népnek. Az 1949-ben el­fogadott alkotmány az 1919-es alapgondolatokat is magában foglalja. 1972-ben azért került sor az alkotmány módosítására, mert társadalmunk erőteljes fejlődése túlhaladta az alkot­mány egyes pontjait. A módo­sított alkotmányról úgy beszélt az előadó, mint a törvények törvényéről, az állam funda­mentumáról, amely társadalmi fejlődésünk új erőforrása. Beszélt az előadó a július 1- én életbe lépő egységes társa­dalombiztosítás] törvényről. Hangsúlyozta; olyan szociálpoli­tikai törvény ez, amely a társa­dalom munkájában részt vevő dolgozókról és hozzátartozóikról messzemenően gondoskodik. Nemzetközi viszonylatban szinte példa nélküli vívmány, hogy a betegellátást minden állampol­gárra kiterjesztették, aki vala­milyen munkaviszonyban van, vagy volt. Emlékeztetett arra az időre, amikor a falusi parasztság rettegett a betegségtől, az öreg­ségtől, a munkaképtelenségtől, mert a gyógyításra nem volt anyagi lehetősége. Az elmúlt négy év gazdasági eredményeiről szólva jogos büsz­keséggel említette a kamuti eredményeket. A kamuti Béke Tsz az elsők között ismerte fel az iparszerű termelés előnyeit, a nagyobb fegyelmet, szaktudást igénylő technikai berendezések alkalmazásának jelentőségét. A megyei átlagnál is magasabb terméshozamokat ér el évről évre a Béke Tsz búzából, ku­koricából. a kormány húsprog­ramját szakosított sertéstelep üzembe helyezésével segíti. Kamut szorgalmas népe élen jár az .átlagkeresetben is. Ha olyan ember érkezne ma Kamuira, aki évek óta nem járt erre, rá sem ismerne. Üj házsorok épültek, tiszták, rendezettek az udvarok, a sze- tpélygépkoosi legtöbb portán megtalálható. Bővült a víz-, a villanyhálózat, járda épült az új házsorok elé. Megoldották a közoktatás, az egészségügyi ellátás gondjait, új művelődési ház. könyvtár, Ifjúsági ház, termelőszövetkezeti étterem szolgálja a lakosság ellátását. A Béke . Tsz éttermét nem csak a kámutiak keresik fel, szívesen jönnek ide a megye különböző tájairól. Szólott Balogh László a gon­dokról, a tennivalókról is. Hangsúlyozta; a női munka­erő foglalkoztatása még nincs megoldva. A falvakban a ter­melőszövetkezetek gépesítésé­vel, a zárt termelést rendsze­rek bevezetésével csökken a munkaerőigény. Az így felsza­badult lányok, asszonyok - fog­lalkoztatása nagy gond. A bé­kési városi pártbizottság es a tanács célkitűzései között sze­repel a női munkaerő foglal­koztatása, természetesen gon­doltak a város környéki köz­ségekre is. Ehhez szorosan kapcsolódik persze a gyermekintézmények bővítése, a szolgáltatás jobb megszervezése, a szakmunkás- képzés, a növekvő szabad idő ésszerű felhasználása. A közle­kedés korszerűsítése ugyancsak a választópolgárok igénye. A képviselőjelölt a következő szavakkal fejezte be beszédét: ..Legyen a június 15-i válasz­tás a magyar nép messze hang­zó szava a szocializmus igaz­sága és a béke ügye mellett. A magam részéről nagy nem­zeti célunk megvalósításához minden választópolgárnak erőt, egészséget kívánok!” Ary Róza SKMnBiaMBatnlUBimmsMmUHiaHaaMHUMnaHmaanwMliaa«»«. baloldallal, a demokráciával szemben álló erőket támogatva 1949,j-e kierőszakolták egy Ve­lük szövetséges német állam, a Német ‘Szövetségi Köztársaság megalakítását. Ezzel kizárták az egységes demokratikus német ál­lam létrehozásának lehetőségét. Erre a lépésre reagálva a szovjet megszállási zónában egy szocialista alapokra épülő má­sik német állam — a Német Demokratikus Köztársaság megalakítására került sor. BERLIN A két német állam létrejötte után csak fokozódott a hideg­háborús feszültség. Annál is in­kább, mert az NDK kellős kö­zepén fekvő Nagy-Berlin to­vábbra Is négyhatalmi meg­szállás alatt maradt. Olyannyi­ra, hogy a nyugati szektorok­ból a keleti szektorba, azaz az NDK fővárosába gyakorlatilag szabadon lehetett átjárni. Ezt a lehetőséget diverziós, felforgató tevékenységre használták fel a Nyugat-Berlinben működő el­lenséges szervezetek. így telje­sen érthető, hogy az NDK Ber­lin vonatkozásában is biztosí­tani kívánta államhatárait: 1961. augusztus 13-nak hajna­lára elkészült az ún. Berlini .feji Ezzel gyakorlatilag meg­szűnt az NDK-ellenes diverziólk lehetősége, amire a nyugati szövetségeseik háborús veszely- helyzet teremtésével válaszoltak. A Szovjetunió es a szocialis­ta tábor erejét azonban nem hagyhatták figyelmen kívül. Olyannyira nem', hogy néhány év elteltével kénytelenek vol­tak elfogadni a békés egymás mellett élés politikáját, ami el­engedhetetlenné tette a berlini kérdés megoldását. 1972-ben — közel 30 évvel a négyhatalmi nyilatkozatok után — a Németország meg­szállásában egykor érdekelt négy nagyhatalom tanácskozá­sai pozitív eredménnyel zárul­tak. Rendezték Ny.-Berlin nem­zetközi jogi státusát, s ezzel nem. csak a „Berlini kérdés”, nem­csak a „német kérdés” még meg nem oldott problémája ren_ dezódött. Egyszer s mindenkor­ra tudomásul kellett venni min­denkinek, hogy a volt Német­ország egy részén szocializmust . építő német állam létezik, de | azt js, hogy az enyhülés, a kü- | lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése a történelem, a társadal­mi, politikai fejlődés visszavon­hatatlan következménye. Bodnár László Nagy forgalom a békéscsabai könyysalrakban és boltokban Sokan keresik fel ezekben a napokban a megyeszékhely könyvesboltjait és könyvsátrait. Az ünnepi könyvhét most is, mint az előző években, nagy ér­deklődést váltott ki az irodalom­kedvelő közönség körében. Mázán Mátyás, a Radnóti Könyvesbolt vezetője arról tájé. koztatta lapunkat, hogy az ün­nepi könyvhét ellső öt napján 148 ezer forintos forgalmat bonyo­lítottak le a bolt, illetve a könyv, sátrak dolgozói. A „Szép ver­sek”, a „Körkép”, valamint az „Irószemmel” című kiadványok szinte az első órákban elfogytak. Erzsébethelyen, ahol sökévután most először állítottak fel könyvsátrat, ugyancsak nagy az érdeklődés. Várhatóan 10 ezer forint értékű könyvet adnak el itt a hét végéig. Mázán Mátyás azt is elmondta, hogy sajnos akadozik a könyvellátás. Már az első napokban kevés könyv érkezett — az is késve —, a „Szép versekéből például csu­pán 80 darab és ez nagyon ke­vés. Az utánrendelés 20 száza­lékát, tehát körülbelül mindén ötödik könyvet küldik el. A legnépszerűbbnek az első öt napon Németh László „Meg­mentett gondolatok” című mű­ve, valamint Örkény István, Váci Mihály kötetei bizonyul­tak. Gyeraj András ugyancsak ezeket a könyveket emelte ki, valamint Fejes Endre, Lakatos Menyhért és Kolozsvári Grand- pierre Emil műveit. A „Miért szép” sorozat legújabb két kö­tete most is keresett olvas­mány. A gyerekeknek többen vásárolták meg az „Így élt...”,- valamint Móra Ferenc: „Csi- cseri története” című sorozat most megjelent köteteit Ott- jártunkkor érkezett meg az új Berkesi-kötet, melynek címe: „Szól a kakas már”, s amelyet már korábban nagyon sokan ke­restek. Az Áchim Könyvesbolt­ban mintegy 90 ezer forint ér­tékű könyvet vásároltak a bé­késcsabaiak a könyvhét eiső öt napján. I Gyermekkorom minden kedves emléke Sárréthez fűz A SZEGHALMI rendelőinté­zet tágas folyosóján, a fogászat előtt sokan várakoznak. Egyik­nek hamarosan fogat húznak, a másikat tömésre vagy fogpót­lásra rendelték be. Az idő las­san vánszorog, a szorongás egy­re nő. A fogorvostól gyermek és felnőtt, férfi és nő egyaránt féL Benn, a korszerűen berende­zett fogászaton fiatal orvos fo­gadja a pácienseket. Egy baráti mosoly, egy-két jó szó, máris oldódik a félelem. A gyermekek buksi fejeire rendszerint „kijár” egy simogatás, s bátrabban ül­nek a speciális fogorvosi székbe. Dr. Szentkereszty Tamás gyors, határozott mozdulatokkal dol­gozik. Ha megszűnik a szörnyű fájdalom, ha eltűnik a csúnya lyuk a fogról, ha szép és jó a protézis, pillanatok alatt elszáll a félelem, visszatér az egészsé­ges jókedély. — Nincs annál jobb érzés, mint amikor nevető embert lá­tunk s szép, egészséges a fog­sora — magyarázza dr. Szent- kerészty Tamás. — Én nagyon szeretem, amit csinálok, s sze­retem az embereket is. Éneikül nem is lehetnék orvos. Az isko­lafogászatot azért becsülöm, mert ott megismerhetjük a gyer­mekek fogait, figyelemmel kí­sérhetjük fogaik fejlődését, megelőzhetjük a bajokat. Gyer­mekkorban lehet legjobban rá­szoktatni a pácienseket, hogy vigyázzanak fogaikra, mert az nemcsak esztétikai kérdés, de nagyon fontos egészségügyi szempontból is. MIÖTA dolgozik Szeghalmon? — Öt esztendeje. Az egyetem­ről mindjárt idekerültem, szü­lőfalumba. Apám itt volt járási tiszti főorvos 19 évig. Gyermek­korom minden kedves emléke a Sárréthez fűz. Egyetemista ko­romban sokat gondoltam arra, hogy jó lenne visszajönni a Kö­rös és a Berettyó partjára. Ügy hozta a szerencsés véletlen, hogy a szeghalmi vezetők is rám gondoltak, amikor nyuga­lomba készült az egyik fogor­vos. Az akkori tanácselnök, Papp József előbb apámat ke­reste fel Békéscsabán, aztán el­jött hozzám Szegedre, az egye­temre. Hívott, hogy jöjjek haza Szeghalomra. Én boldogan jöt­tem, és ma sem bántam meg. Ilyen szép, új rendelőben va­lóban jól lehet dolgozni. — Nem itt kezdtem. Amikor megérkeztem, egy öreg falusi házban volt a rendelő. Lakást is egy százéves régi házban kaptunk. De az akkor nekünk nagyon megfelelt. Az első fiúnk már megvolt, azóta még kettő született. „Kinőttük” a régi há­zat. A szeghalmi Nagyközségi í Tanács bölcs alőrélátással, a í rendelőintézettel párhuzamosan kertes házakat is építtetett. Az Dr. Szentkereszty Tamás munka közben (Fotó: Gál Edit) egyiket én kaptam meg. Szépen berendezkedtünk és nagyon jól érezzük magunkat MAGÁNRENDELÉS? — A körülmények rákeny- szerítenek, hogy magánpraxist folytassak. Távol álljon tőlem minden panasz, de kezdő fiatal orvost — dolgozzék hazánk bár­mely táján — nem veti fel a pénz. Én 1700 forintos fizetéssel kezdtem, most értem el a 2900- at. A feleségem asszisztensnő. Három stram fiam van. Amikor összeházasodtunk, elhatároztuk a feleségemmel, hogy 3 gyereket nevelünk. Arra vágytunk, hogy mind fiú legyen. A családterve­zésünk eddig nagyon jól sikerült — mondja apai büszkeséggel. — Én szívesen dolgozom azért, hogy a családnak megteremtsem a kényelmet. Nem kevés a munka. Szög- halmon naponta 20—25-en — néha többen — jelentkeznék. Az utóbbi időben átjár hetenként kétszer helyettesíteni Jíörösla- dányba. Ott bizony még töb­ben felkeresik egy-egv alkalom­mal. Amikor a régi cimborákra, a fogadtatásra terelődik a be­szélgetés, az ifjú fogorvos a kö>- vetkezőket mondja: —Néni panaszkodhátóm. Ügy érzem, örültek, hogy hazajöt­tem- Gyermekkoromra azonban inkább az idős emberek emlé­keztetnek. Kezdetben bántott, hogy az egykori osztálytársak jónapotot köszönnek, doktor úr­nak szólítanak. Szerettem volna, ha azt mondják: „Szervusz, paj­tás”. Aztán rájöttem: összesen 15 évet voltam távol. Ez pedig ifjúkorban nagyon nagy idő. — No meg fura érzés volt az is, hogy úgy mutattak be: „Tu­dod, a Szentkereszty Laci bácsi fia...” — Elhatároztam, hogy emberségből, szaktudásból min­dig a legtöbbet nyújtom. E té­ren ne legyek én az „apám fia.* Mint fogorvost, személy szerint engem becsüljenek. Tudom, ez elsősorban tőlem függ. A FIATAL fogorvos feleség« is megszerette Szeghalmot, az itt élő embereket. Sok a jó ba­rát, egyre gyakrabban esik szó a gyermekkori emlékekről, az egykori osztálytársak társasá­gában. Dr. Szentkereszty szabad Idejében szívesen dolgozik a vi­rágoskertben, régi szenvedélyé­nek hódol, eljár horgászni a Kö­rösre és a Hortobágyra. Hogy mint fogorvos, mennyiré „lop­ta” be magát áz emberek szí­vébe, azt mi sem bizonyítja job­ban: a 13-as országgyűlési vá- lasztókérülétben a Hazafias Népfront őt jelölte országgyűlési képviselőjelöltnek. a 13-as számra nem allergiás. Az életé­ben sok izgalmas dátum — vizsga és egyéb esemény — kap­csolódik e bűvös számhoz. Töb­bek között: május 13-án volt áz első, jól sikerült jelölő gyűlése Vésztőn. Ary Sása

Next

/
Oldalképek
Tartalom