Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
Lázár Gyirsv beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ( általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglevő tartalékokat és lehetőségeket, — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, hogyan halad a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása. — mondotta ezután. — Gazdaságunk az elmúlt öt hónapban, is dinamikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték. _Az elkövetkező hónapok l egfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egy időben az eddiginél többet tegyünk, nagyobb erőt összpontosítsunk a tőkés exportárualapok növelésére, versenyképességünk javítására. Nemcsak ez évi tervünk teljesítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire leszünk képesek a feladatokkal megbirkózni. A kormány elsőrendű kötelességének tartja, hogy folyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézkedésekkel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a mégoly helyes központi intézkedések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támogatását, a vállalatok aktív es kezdeményező munkáját, a szocialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összpontosításával teljesítem tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket a Központi Bizottság decemberi határozata, ezt kívánja népünk érdeke. — Az elkövetkező években tovább fog növekedni gazdaságunkban a külgazdasagi kapcsolatok amúgyis magas részesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző időszakában, a jövőben is minden módon arra kell törekednünk, hogy fokozzuk a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat — hangsúlyozta a továbbiakban. — Egész fejlesztési politikánk. a termelés szerkezetének korszerűsítésére irányuló törekvésünk, a tudományos és technikai forradalom előrevitele hazánkban azt igénylik, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KG ST-országokkal, hogy minél teljesebben kihasználjuk a szocialista integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek a jegyében kezdtük meg és folytatjuk a Szövi etunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koordinálását. Bár ez a munka még nem fejeződött be, annyi máris bizonyos, ho°v jelentős előrehaladást értünk el a tervek összehangolásában, fejlesztési céljaink megalapozásában. — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanyagbehozatal nagyobb hányadát továbbra is a Szovjetunióból és a szocialista országokból fedezzük. Az érdekelt KG ST-országokkal együtt mi is bekapcsolódunk azokba a közös erőfeszítésekbe, amelyek a szovjet nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővítésére, a szállítási hálózat kiépítésére irányulnak. így többek között részt veszünk az Orenburgtól induló több ezer kilométeres gázvezeték, az uszty—iltmszki cellulózkombinát, a kljembajevi azbesztbányászati és dúsító kombinát létesítésében. Rendkívül jelentős az ^ megállapodás Is, amelyet a 750 kV-os nemzetközi villamos távvezeték-hálózat kiépítéséről kötöttünk- E rendszer első gerinc- tjezetéke Magyarországon át vezet majd, s ez növekvő vil- lamosenergia-importot tesz számunkra lehetővé. Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meghatározó szerepe van a Barátság olaj- és Testvériség gázvezetéknek. A nagy horderejű megállapodások sorába tartónk, hogy 1985-ig meghosz- szabbítottuk a közismert magyar—szovjet timföld-alumíni- ujti egyezményt,' Nagyméretű termelési együttműködés előkészítését kezdtük meg a vegyipar különböző ágaiban, így ' mindenekelőtt a petrolkémiában, a vegyiszálak termelésében, a gumiiparban, Tovább folytatjuk a járműiparban, a számítógépgyártásban és más gépipari ágakban már kialakult kooperációs együttműködést, es újabb területeket készítünk elő a szakosítás és a kooperáció kibővítésére. — Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem merítettük ki — fűzte hozzá. — Arra van szükség, hogy aktívan és kezdeménye- zően vegyünk részt a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, mert ez a fő útja annak, hogy az egymás közötti gazdasági kapcsolataink még tartósabhakká és közös , hasznunkra eredményesebbekké váljanak. —• összhangban eddigi politikánkkal, az ötödik ötéves terv időszakában is biztosítani kívánjuk, hogy a szocialista építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvonalának és életkörülményeinek rendszeres fejlődésével. Fontos követelménynek tartjuk, hogy erősödjék a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Egyszóval, súlyt kívánunk fektet • ni a munkateljesítményeken alapuló reálkeresetek növelésére. a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklésére, a társadalmi juttatásoknak a kulturális és egészségügyi viszonyok javulásával összhangban álló bővítésére. Célunk, hogy fenntartsuk a lakásépítés már elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó intézmények hálózatát. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megailapj tóttá hogy azok — a világban végbemenő pozitív változások eredményeként — számunkra mind kedvezőbbé válnak. Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábban azt az óriási erőt» amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrendszerhez tartozásunk jelent. Ez meghatározza céljainkat és tennivalóinkat, szövetségeseinkhez és ellenségeinkhez való viszonyunkat. — A kedvező nemzetközi változások legfontosabb tényezője, a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi befolyása, egyeztetett külpolitikája — folytatta ezután. — Mii megtanultuk, és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összeíorrottsága. Az erőviszonyoknak a szocializmus, á haladás javára történő változása, a békéért harcoló néptömegek fellépése arra kényszeríti a vezető tőkés országok uralkodó köreit, hogy az emberiség sorsát érintő kérdésekhez nagyobb józansággal és realitásérzékkel közeledjenek. Meggyőző tapasztalatok tanúsítják. hogy az enyhülés térhódítása szerte a világon — j így földrészünkön is — kedvez ! a haladó erők küzdelmének, ] Befejezésül a Központi Bi- í aottság és a kormány nevében ! kérte a nagygyűlés részt- | vevőit, tettekkel és szavazatuk- j kai támogassák a Hazafias : Népfront programját és jelölt- j jelt A nagy tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. (MTI) Jelentés a Szaljut—4-ről A Szaljut—4 szovjet tudományos orbitális állomás tovább működik a kitűzött program szerint. Pjotr Kltmuk és Vitalij Szevasztyjanov űrhajós csütörtöki munkanapja a szokásos munkanapoknál kevésbé feszített volt. A két űrhajós takarított. tornázott, a műszereket készítette elő a további kutatásokhoz, a nap egy részét pé- dig pihenéssel töltötte. A moszkvai idő szerint reggel 7 órakor kezdődő pénteki munkanapon az űrhajósoknak egészségügyi kísérleteket kellett végrehajtaniuk. A teljes nyugalomban töltött éjszakai alvás után vérkeringés!, szív- és tüdőműködési vizsgálatokat végeztek, megfelelj orvosi műszerek és biológiai berendezések felhasználásával. Az orvosi ellenőrzés adatai és az űrhajósok jelentése szerint Klimuk és Szevasztyjanov egészségi állapota és közérzete jó. A berendezések és a műszerek hibátlanul működnek. A Szaljut—4 repülése folytatódik. (TASZSZ) KÖZLEMÉNY Púja Frigyes franciaországi látogatásáról Befejeződött a közvélemény képviselőinek tanácskozása Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződéshez tartozó országok közvéleménye képviselőinek június 3-án és 4-én a csehszlovák fővárosban megtartott találkozójáról. A találkozón a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a ionján és a szovjet közvélemény, valamint társadalmi szervezetek képviselői vettek részt A magyar küldöttségét — amely tegnap hazaérkezett — Bugár Jánosne, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke vezette. (MTI) Párizsban pénteken délután az alábbi közleményt hozták nyilvánosságra: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Jean Sauvagnarguas francia külügyminiszter meghívására, 1975. június 5-től 7-ig hivatalos látogatást tett Franciaországban. A magyar külügyminisztert fogadta Valeiry Giscard d’Esta- ing köztársasági elnök is. A két ország külügyminisztereinek megbeszélései a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak, amelyek hagyományosan "jellemzik a magyar—francia kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlődése a francia miniszterelnök 1973. évi magyarországi látogatása nyomán új ösztönzést kapott. A két miniszter megvizsgálta a magyar—francia kapcsolatok különböző vonatkozásait és megállapították, hogy e kapcsolatok fejlsztésének kedvező feltételiéi adottak. Kifejezésre juttatták kormányaik eltökéltségét, hogy a különböző területekéin megtegyék a szükséges intézkedéseket a két ország és a két nép kapcsolatainak szorosabbra fűzésére és fejlesztésére. így elhatározták, hogy folytatják tevékenységüket a kereskedelem bővítésére, a gazdasági és ipari együttműködés fejlesztésére, ezek változatosabbá tételére és keresik azokat az eszközöket, amelyek a gazdasági kapcsolatok egyensúlyát jobban biztosítják. Folytatják tevékenységüket a két ország kulturális, tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítésére, és annak előmozdítására, hogy minden területen erősödjenek a két nép kapcsolatai. A nemzetközi kérdéseikről! folytatott eszmecsere középpontjában az európai, a közel- keleti, a ciprusi és az indokínai helyzet állt. Ugyancsak eszmecserét folytatták a világgazdasági problémákról.. A külügyminiszterek megállapították, hogy a két kormány nézetei az érintett nemzetközi kérdések zömében közelállóak. Megelégedéssél nyilatkoztak az enyhülésben elért eredményekről és annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy áz enyhülési folyamat további elmélyítése közös érdeke a vilájg valamennyi országának és népének. A két miniszter külön hangsúlyt helyezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fontosságára, mint az európai enyhülési folyamat ősz szetevőjóre. A tárgyalások jelenlegi állását figyelembe Véve. úgy válik, hogy vaiameny- nyi érdekelt fél számaira kielégítő eredményeket lehetne elérni viszonylag rövid időn belül, ami lehetővé tenné az értekezlet gyors, legmagasabb szinten történő befejezésért; Helsinkiben. A két miniszter kifejezésre juttatta megelégedettségét és úgy. értékelte, hogy a magyar külügyminiszter látogatása hasznos hozzájárulás a magyar —francia kapcsolatok újabb fellendüléséhez. Púja Frigyes meghívta. Jean Sauvagnárgues külügyminisztert hivatalos magyarországi látogatásra. A francia külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Ciprusról tárgyaltak az ENSZ-főtitkár elnökletével Két órán át tárgyalt pénteken délelőtt a bécsi Hofburg- ban a ciprusi kérdés békés rendezésének lehetőségeiről Kleridesz és Denktas, a sziget- ország görög, illetve török közösségének vezetője, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével. A tárgyalás befejezése után egy ENSZ-szóvivő mindössze annyit közölt az újságírókkal, hogy a konferencia három résztvevője folytatta megbeszéléseit a „ciprusi probléma aspektusairól”. Egy 1 kérdésre válaszolva az ENSZszóvivő még annyit mondott, hogy a tárgyalás „a diplomáciai megbeszélések baráti légkörében” folyt le. Ebből a válaszból a megfigyelők arra a megállapításra jutottak, hogy a tárgyalás nehezen bontakozik ki. ^ A tudósítók arra számították» hogy a félek pénteken délután is tartanak megbeszélést," a kiadott kommünih1 azonban azt tudatta, hogy a legközelebbi tanácskozást- szombaton délelőtt 11 órai kezdettel tartják meg. (MTI) «■■flasaaBBBaBsaasassssee««S6a>«aaiaa«c«»»w«*B Bt«*C9BBB«kBBBesx5saBasseBsssaaseaeeBessseeeee!eBSBeseessEBSsa8essa9saa«3saaassasaaaa3aasa«0i Külpolitikai kislexikon Berlintől — Berlinig NÉGYHATALMI NYILATKOZATOK 1945-BEN 1945. május 9-én egész Európa együtt ünnepelhetett. A hit, leni Németország — amely a Szovjetunió megsemmisítését tűzte ki háborús főcéljaként feltétel nélkül kapitulált. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetésével létrejött antifasiszta koalíció szétzúzta a fasiszta hadigépezetet, elfoglalta Németországot. Történelmi szimbólum, hogy Berlint, a náci Németország fővárosát éppen a Hitler által megsemmisítésre ítélt Szovjetunió Vörös Hadserege foglalta el. Németország legyőzéséről. a háborús bűnösök íelelősságore- vonásáról már a második világháború időszakában is sokat tárgyalták a se- i-eteéges nagyhatalmak. Moczik. . Teherán és Jalta ezen tárgya—sok kiemelkedő E© aU-Lyw még tartott a háború Németország helyzetéről az első, már győztesként kiadott, nemzetközi dokumentumokat képező szövetséges nyilatkozatok 1945. július 5, én láttak napvilágot. A Berlinben a négy nagyhatalom katonai főparancsnokai (Zsukov, Eiseenhowen*, Montgomery és de Tassigny) által aláírt három nyilatkozat: — Németország legyőzéséről és a legfőbb kormányzat átvételéről, — a németországi ellenőrző tevékenységről, — a német megszállási övezetekről szólnak. Ezek a dokumentumok tartalmazzák mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a legyőzött Németország, illetve Berlin területének megszállásával, igazgatásával, a lakosság jogállásával, a hadifoglyok és a fegyveres alakulatok helyzetével 'etb. kapcsolatban a leglényegesebbek voltak Nem célunk, hogy a nyilatkozatok részletes ismertetéséire kitérjünk. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy a szövetségesek csakis egy ideiglenes megszállásra gondoltak, amely addig tant, amíg egy egységes, demokratikus német állam ki. alakításának a feltételért megteremthetők. A berlini nyila tko- zatokat, a Németország helyzetét meghatározó ugyancsak 1945. évi potsdami értekezleten megerősítették. KÉT NÉMET ÁLLAM Mégis tulajdonképpen már a potsdami értekezlet idején megkezdődött az antifasiszta koalíció széthullása. Az USA — a sikeres kísérleti atarnrobban- tások tudatában — már világ- uralmi terveit dédelgette. 1946- ban pedig Churchill fultoní beszédéiben már megfogalmazta a hidegháborús politikát a Szovjetunió elszigetelésére, a szocializmus aláaknázására. Énnek a politikának a megvalósításában már a 40-es években fontot szerepet szántak egy létrehozandó, az USA. és Nagy-Briían- nia céljait szolgáló német államnak. Alapvetően ezzel függ össze, hogy Németország nyugati megszállási övezetesbe» a
