Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
il kisiparosok adóztatásának módosításáról Beszélgetés dr. Varga Istvánnal, a megyei tanács vb mb. pénzügyi osztályvezetői ével A pénzügyminiszter módosította az általános jövedelemadóról szóló rendeletet. A kisiparosok adóztatására vonatkozóan kértünk tájékoztatást dr. Varga Istvántól, a megyei tanács vb- pénzügyi osztályának megbízott vezetőjétől, aki bevezetőben a következőket mondta: „Az új rendelkezés szerint 1975. július 1-től a vállalatok, szövetkezetek azt a munkadíjat, amelynek értéke ezer forint vagy annál több, az adóközösségnek köteles átutalni.. — Van olyan közűiét, amely kivételt képez? — Igen, ezek a költségvetési szervek, a lakásszövetkezetek, valamint a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV). A felsoroltak — mint eddig — 400 forinton felül kifizetett teljes munkadíj után ötszázalék adóelőleget kötelesek levonni. Az adómentességben részesülő kisiparosra ez nem vonatkozik. Az adómentességről azonban a számlán nyilatkoznia kell. — Mi a kötelessége a kisiparosnak. ha vállalatoknak, szövetkezeteknek dolgozik? — A közületeknek adott számlán fel kell tüntetnie az adóközösség címét és a bankszámla számát. A számla másodpéldányát az adóközösséghez keli eljuttatnia. Csatolni kell a számlához az illetékes tanács szakigazgatási szerve által kiadott adóigazolást. — Mit tartalmazzon a számla? — Az egységárat és a Vételár (ellenérték) teljes összegét, a termék vagy szolgáltatás formáját, irányár alkalmazása vagy hatósági ármegállapítás esetében az árhatósági iránydíjra, illetőleg a hatósági ármegállapításra vonatkozó tájékoztatást (az intézkedő szerv megnevezését, az intézkedés számát), valamint minden olyan adatot, amely a termék (áru) vagy szolgáltatás azonosításához szükséges. — Véleménye szerint ml a eél ja az új rendelkezésnek? — Az, hogy a kisiparosok elsősorban lakossági szolgáltatásra törekedjenek, amire társadalmilag egyre Inkább szükség van. Az adófizetésben lakossági szolgáltatás vonatkozásában nincs változás. — A műhely- és üzlethelyiség használati jogának átengedéséért kapott cllenértélí adóztatását Is szabályozza a rendelet? Mi a szigorítás lényege? — Aki a műhelye vagy üzlet- helyisége használati jogát hatósági igénybevétel nélkül átengedi, 15 napon belül köteles adóbevallást tenni az illetékes adóhatóságnál. Az adó mértékének megállapítását az új rendelkezés részletesen szabályozza. — Hol található meg a jövedelemadó módosítására vonatkozó új szabályozás? — A 24/1975. (VI. 18.) PM sz. rendeletben, amely a Magyar Közlöny június 18-i, 43. számában jelent meg — fejezte be a beszélgetést Varga elvtárs. Pásztor Béla Másfél millió volt Navoszlbirszkben, az Energetl- I kai Tudományos Kutató Intézet | mellett létrehozott kísérleti komplexumban olyan berende- j zésekkel kísérleteznek, melyeknek feszültsége fantasztikusnak tűnik: 1 500 000 volt. A komplexum laboratóriumaiban és próbapadjain különböző szigetelőanyagokat. transzformátorokat, kapcsoloberendezéseket és más olyan szerkezeteket próbálnak ki, amelyeket majd a magasfeszültségű távvezetékekre fognak felszerelni. A Szovjetunióban egymillió voltos távvezeték már több helyen működik, de még nagyobb feszültségű — másfélmillió voltos — távvezetékek felállítását is tervezik. (BUPAPRBSS— APN) lesasaaaeaasaeaeaeesaateaaeaeaaeeaeaaegeeaseaeeeaesaeasssaaeeaeaeaaa** áldotta meg az édesapja, hogy olyant sose láttam. Ha szolgálatba állították, egy rohamsisa- kot tett a fejére, az ráment. Volt egy gumid pője, kalocsni. Abban járt. Volt legalább negyvenhatos negyvenhetes a lába. Az ördögből szereztünk volna rá bakkapcsot. Sátorlapból varrt magának ruhát. Mikor aztán jöttek á hidegebb idők, leszerelték, nem tudtak neki felszerelést biztosítani. — Mire kellett akkoriban a határőrség? — kérdeztem az őrnagy elvtárstól nagy bután. — Mire kellett? A nyugati határon azért, mert vagy jöttek volna vissza a nyilasok, nácibérencek, háborús bűnösök, vagy szöktek ki azok, akik azt hitték, Hitler majd küld értük, s megússzák a felelősségrevonást. Gyilkosokat, gazembereket fog- dostunk össze, akiknek vér tapadt a kezükhöz. A másik nagy tábora a törvényszegőknek a csempészek voltak. Pénz nem volt, mert ami volt, azt semmire nem lehetett használni. Ezek a csempészek mindennel kúfárkodtak. Hoztak élelmet, aranyat, ruhaneműt. A megszorult ember, az éhes pedig sokszor még a lepedőt is' odaadtg maga alól, ha korgo tt-a gyomra. Ezek a feketézők pedig nem voltak szemérmesek. Egy kiló szalonnáért vagy sonkáért olyan értékeket vittek el, amiért normális körülmények között egy egész disznót lehetett volna kapni, ök aztán biztosították magukat. Mindent aranyra, mű kincsre váltottak be. Az mindig érték, mindig pénzt lehet csinálni belőle. Mi voltunk a mumusok A rongyos, mezítlábas, éhes határvadászok. Sokat elfog- i tunk, sokat törvény elé vittünk, I de nagyon sok kicsúszott a ke- | zünk közül. Lassú, nehézkes • szervezet volt a miénk. Volt két > sováriy lovunk, meg egy nyi- j korgó szekér. Az egész század : nak egyetlen kerékpár állt ren- ; del kezesére. Hát így kezdtem én, j így indultam. — Nem resteíllte később, hogy ! csendőrnek indult, s mégis kom : mun ista lett? — Miért restelltem volna? Ke- • restem valakit, akihez odaállok. § Kerestem valamit, amiben hinni : lehet. Az istenben nem lehetett 5 hinni, mert megtagadták tőlem ; az áldozást. A csendőr becsa- 5 pott, először mézes-mázos volt. ! aztán meg meggyilkoltak két ■ embert. Hát hová állhattam?; Oda, ahol nem gúnyoltak, oda ; ahol tisztességes emberek éltek. jj Oda álltam., ahol nekem is hit ■ tek, s akikben nekem is bizal ; mám volt. iskoláztatták. Leérett- ; ségiztem. Elvégeztem a pedagó- • giai főiskolát, aztán a katonai ! akadémiát. Soha, egyezer sem ; kérdezték tőlem a ko-h".munis- | ták, hogy miért vagyok zabigye- jj rek, miért nincs apám. Egyszer j sem értem meg közöttük, hogy j félretoltak volna, mert a páriák ; közük a falu szélére szorított ; zsellérek közül jöttem. Ezért tar- • tottam ki, ezért van bennem j hűség, alázat a hivatásom iránt. « — Jól értem, — kérdezem visz- • sza az utolsó mondatot. — Pontosan úgy, amint mond j tam. Alázat. — Alázat? Hogyan fér meg a • kommunista életfelfogásban ez a | fogalom, hogy alázat? (Folytatjuk) 5 10 az ismeretlenségtől a művészi rangig Egyes ember életében is van jubileum. Nemrég múlt 1U esztendeje, hogy a Békés megyei Népújság felhívta a figyelmet egy őstehetségre, Vágó Ferenc hivatásos gépkocsivezetői'e, aki szabad óráiban otthon, és társaira várva, amíg gépkocsiban ül. fafaragással foglalkozik. Kezében élővé válik a holt fa. miközben szinte szerelmesen nézi, forgatja, csiszolja, vési, amíg- azza lesz, amit alkotni akart belőle. Azt írtuk róla, hogy egyik mátrai üdülésekor, erdei sétája közben döbbent arra: a fának lelke van! A letört, száradt ágak ezernyi mesebeli és élő alakot öltenek magukra. Egyik ilyen zsiráfhoz- hasonlító gally — az első, ami ihleteden a kezében forgatott — egy kis „segítéssel” valóban szinte élő zsiráffá vált és ma is ott áll az azóta 80—90 más. kedvtelésből készített, különféle élő alakot és ősi használati tárgyat jelenítő társával együtt Vágó Ferenc békéscsabai lakásának vit- riniében. Figurái egyéni stílusjegyeket hordoznak. Kompozícióinak ötletét mindig az élet adja, elsősorban a régmúlt és ennyiben folklór is, amit csinál. Alkotásainak nagy része nas evek közepén Vágó Ferenc az éietrehívója és egyben vezetője az ifjúsági ház úttörő fafaragó szakkörének (ami sajnos, azóta elhalt). Es ennek kapcsán keresték, s keresik tel ma is tanácsért, segítségért fafaragással próbálkozó emberek. Vágó, csendben, mint ahogyan működését is kezdte annak idején — ezeknek a nem hivatásos fafaragóknak mintegy elismert vezetőjévé, tekintélyévé vált e tíz év alatt. Jelentős állomások életeben azok az interjúk, bemutatások, melyeket először a televízió, majd a rádió készített Vágó Ferencről cikkünk nyomán. A rövid, néhány perces műsorok az egész országban hírül vitték: Békéscsabán magas szinten műveli valaki a népi művészet egyik ágát. a fafaragást S azóta meghívják Vágót országos kiállításokra is. Már 1964-ben elnyerte a Mezőkövesden rendezett Kis-Jankó Bori kiállításon az első és harmadik díjat. Ezt követte a fii. országos népművészeti kiállítás Budapesten, ahol egy önálló vitrinje; népi motívumú tálakat, tálcákat, különféle ősi használati tárgyaltat, mini-sajtárt, csanakot (pásztorbögrét) Képünkön a* országos Kapoll- nitúra már elkészült ősi használati tárgy. Munkáin finoip művű karcolatokkal, régi mesék, népköltések elevenednek meg. A folkmotívu- mok azonban sajátos módon egyéni kifejezési eszközeinek kitűnő tolmácsolásában, ösztönösen reális tükröt tartva a valóságnak a ma mondanivalóját sugalmazzák. Vágó Ferenc — írtuk 1964 elején — negyvenedik életévébe lépve kezdett rendszeresen foglalkozni a fafaragással és figyelemre méltó, amit néhány óv alatt alkototj... Ügy gondoljuk, sok ember érdeklődését, kultúrigényét — és nem utolsósorban Vágó Ferenc titkos vágyát is — kielégítené, ha alkotásaiból kiállítást rendeznének az illetékesek.,. Így fejeztük be az írást. S most — kissé jólesöen is nyugtázva írásunk hatását — arról számolhatunk be, ami e tíz esztendő alatt történt Vágó Ferenc életében. Mindenekelőtt azt kell elmondanunk, hdgy gépkocsivezető maradt, de munkájára valóban felfigyeltek az illetékes szervek. Beck Zoltán jeles muzeológus megtekintette műhelyét és a múzeum méltónak találta propagálásra az alkotásait. Több éven át önálló kiállításokat rendeztek műveiből a megyében : Békéscsabán. Orosházán, Békésen. Gyulán. Gyomán, Pusztaföldváron. Szarvason és másutt. Nagy sikerrel, Kiá'Htá- sai nemcsak ismertté tették a nevét, hanem ami ennél sokkal fontosabb Vágó szerint is: megszerettették a fafaragást- szerte a megyében. Ennek kapcsán lett Békéscsabán a hatvaklállffásra a narasztszoba- gardarabja! láthatók mutatott be. Innen a második díjat vitte el. Életének, munkásságának nagy elismerése országosan is, hogy 1965-ben megkapta a Népi Iparművész rangot a Népi Iparművészeti Tanácstól. Ennek 10. jubeliu- mát ünnepli most. 1965 óta nincs olyan jelentősebb kiállítás. amelyre nem hívják meg. A szakma legrangosabb bemutatóin, a Kossuth-díjas Kapoli Antal fafaragóművész emlékére évről-évre rendezett bemutatókon Is ott láthatjuk alkotásait. Tagja lett a Fegyveres Erők Békés megyei népművészeti stúdiójának s ennek országos kiállításain mindig a „dobogón” van műveivel, melyek, mint a különböző megyei szervek által megvásárolt és külVágó teje fölött, a falon az ősi fogas egy része függ a szalonnázó deszkákkal földi küldöttségeknek ajándékozott alkotások ma már Európa határain túl is megtalálhatók. Tagja a megyei népművészeti szakbizottságnak és egyik fő célját abban látja, hogy ezen belül gazdára találjanak külön a fafaragók is, melyek száma egyre bővül megyénkben. Sok siker áll tíz év óta a háta mögött, de mint minden művész, ő is elégedetlen. — Bn nem másolok — mondja búcsúzáskor. — Amit csinálok, élő, nem absztrakt valami. De nem is naturalista. Gondolataim kifejezése a megformált figura. Úgy vélem, ez nálam mindig közérthető, de... ez nem mindig találkozik a zsűri ízlésével... Azért az első, második, harmadik díjak, az országos pályázatokon, kiállításokon, s az, hogy Vágó alkotásait a Budapesti Nemzetközi Vásárokon is bemutatják, nem teljesen egyezik a fentiekkel, már. a zsűri véleményeit illetően. Vágó Ferenc mind alkotásaival, mind pedig azzal, hogy segíti művelni a kezdőknek a népi művészet ez ősi ágát. rangot szerzett magának e tíz esztendő alatt. Most az idei Kapoli-ki- állításra úi fafaragásokkal készül. Egy teljes parasztszoba- garnitúróval, amelyből a rendkívül szép fafaragást) fogas, hat szalonnázó deszkával, a karos- pad, a két szék már készen áll és most készül a gondolkozó szék. Mind külön-külön gyönyörű darab, mesteri munka. Úgy véljük, Vágó Ferenc e tíz esztendőben mutatott tevékenységével kiérdemelte már a Népművészet Mestere címet is. Varga Dezső Vitrinjének egyes darabjai első. második és harmadik dijakat nyertek az országos kiállításokon Fotó: Veres Erzsébet