Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
Rajzoló számítógép Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet számító központjában. A különleges segédeszköz egy R—10-es számítógéppel együttműködve, rövid Idő alatt bármilyen műszaki rajzot elkészít. Például helyszíni adatok alapján geodéziai térképet rajzol, vagy házgyárak adatainak felhasználásával meg ra jzol,(a a gyártható lakások változatait, A rajzoló automata jelentős szerepet játszhat a beruházások meggyorsításában (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Segítséget ad a jugoszláviai halastavak hasznosításához a Biharugrai Halgazdaság A Biharugrai Halgazdaság az utóbbi években hasznos kapcsolatot teremtett több jugoszláviai mezőgazdasági kombináttal, illetve halgazdasággal. A gazdag tapasztalatok átadására kölcsönösen felkeresik egymást Nemcsak tanulmányozzák egyes gazdaságokban, kombinátokban jól bevált módszereket, hanem alkalmazzák is. A magyar delegáció látogatásának viszonzásaként a közelmúltban kilenctagú delegáció érkezett Biharugrára, a Bosans- ka Krajira mezőgazdasági kombinát és a Novi-Sad-i Tervező Intézet vezetőivel az élen. A vendégeket elsősorban az érdekelte: hogyan oldották meg Biharugrán a régi halastavak rekonstrukcióját, az új halastavak építését, milyen gazdasági eredményeket hoz a halastavak kettős hasznosítása, a pecsenyekacsa és a halhús együttes termelése. Biharugrán ugyanis saját kacsakeltetésre rendezkedtek be, s évente több mint félmillió darab zsengekacsát adnak a feldolgozó iparnak. így az egy hektárra eső hústermelés jelentősen megnőtt. A vendégeket dr. Kozma Lajos, a halgazdaság igazgatója kalauzolta. Bemutatta egyebek között a kettős hasznosítású tavakat, a törzskacsaállományt, a kacsakeltető-üzemet, a mesterséges halkeltetést és a meleg vízben való előnevelést. Beszámolt arról is az igazgató, hogy Biharugrán edzett kacsákat raknak a halastavakra, így az időjárás viszontagságait veszteségmentesen elviselik. A kacsatenyésztési ágazat évente mintegy 40 millió forintot produkál, ugyanis 130 vagon kacsahúst értékesít a halgazdaság. A jó eredmények láttán együttműködési megállapodást kötnek a jugoszláv mezőgazda- sági kombinát és a Biharugrai Hagazdaság vezetői. A tervek szerint Biharugráról 40 ezer előnevelt kacsát szállítanak Jugoszláviába. Bosznia elavult halastavait ugyanis a biharug- raí példa alapján szeretnék felújítani s kettős hasznosításra berendezni. Biharugráról magyar szakmunkások utaznak Jugoszláviába, hogy a testvérkombinátnak segítsenek a halastavi pecsenyekacsa-tenyésztés meghonosításában. Ha a kísérlet beválik, s meghozza a várva várt eredményt, akkor Bosznia mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területein az új halastavak építési programját kettős hasznosításra tervezik, A. R. Harminchétén vizsgáztak A Körösi Állami Gazdaságban nagy gondot fordítanak a dolgozók képzésére, illetve továbbképzésére. Ezt tanúsítja, hogy a közelmúltban 18-an tettek eredményes vizsgát a sertéstenyésztő betanított munkásképző tanfolyamon. A szarvasmarha-gondozók betanított munkásképző tanfolyamon viszont 19-en vizsgáztak. Ezzel az ágazatnál a betanított munkások száma már 44-re növekedett. A két tanfolyam résztvevői között tíz volt a nődolgo5 smjssrn iám június is. Minkét tanfolyam rendezésében es lebonyolításában igen sokat segített a gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. Napirenden a kereskedelem és a vendéglátás A munkaerő-vándorlásról és a szakemberhiányról beszél a Pályaválasztás! Intézet igazgatója Naponta tűnődünk, hogy nem I ismerjük az eladókat, hogy megint új arc, és holnapra újabb; hogy éttermeinkben, cukrászdáinkban is egyre-másra kicserélődnek a felszolgálók, ha megszoktunk végre valakit, hamarosan új váltja Jel. Az ember először nem érti, aztán rájön valamire. Az okikra, amelyek miatt meglepően nagy a szakemberhiány az állami és a szövetkezeti kereskedelemben, és annak okaira is, hogy miért cserélődnek szinte egyik hétről, hónapról a másikra az ott dolgozók? Ezek a kérdésék a Békés megyei Pályaválasztási Intézet munkatársait is vizsgálódd ra késztették, hiszen nem nehéz összefüggést találni a pályaválasztás és a szakemberképzés színvonala, valamint a kereske- erőhiány és -cserélődés — di- kaeröhiány és -cserélődés — divatos nevén: a fluktuáció — között. Dr. Kincses László, a Békés megyei Palyavalasztasi Intézet igazgatója a közelmúltban részletes tanulmányt állított össze a tárgykörben végzett felmerésekről. Beszélgetésünk témájául ezt a tanulmányt, és azóta szerzett tapasztalatait választottuk. NÉPÚJSÁG: Vizsgálódásaikat hol és milyen nwuszerekkel végezték? Dr. Kincses; Azzal kezdeném, hogy adataink, felmérési eredményeink egészen frissek: elemző munkánkat ez év áprilisában és májusában végeztük. A munkahelyek, ahol jártunk: MÉSZÖV Békéscsaba, Élelmiszer Kiskereskedelmi V. Békés megyei központja Gyula, Békés megyei V etjdéglátóipari Vallalat Békéscsaba, Centrum Aruház, területi AFÉSZ-központok és szakboltok Gyulán, Sarlcadon, Békésén, Szarvason, Gyomán, Orosházán, Endrődön. Külön az orosházi Csillag Aruház, es ABC-áruházak Gyulán, Sarkadon és Endrődön. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat több árudája, Gyulán a Supermarket es az 1. sz. áruda, valamint a Békéscsabai 53. sz. és a szarvasi 1/32, sz. áruda. Ezeken a munkahelyeken beszélgettünk a vállalatok vezetőivel, dolgozóival és a szakmunkástanulókkal.. Kikértük a megyei tanács keres'cedelmi osztályának. a Kereskedelmi és Ven- déglátóipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának 'véleményét is. NÉPÚJSÁG: Mi volt a kiindulópont? Dr. Kincses: Egy adattár, mely kitűnően tükrözi a szakemberhiány- és a munkaerő- cserélődés alakulását. Említek ebből néhány érdekes és figyelemre méltó adatot. Például: kiderült, hogy az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál, ahol 820 a létszám, öt százalékos a munkaerőhiány, az Élelmiszer Kisker 950-es létszámával szemben három százalékos, a Centrum Áruházban tíz. Arról nincs adatunk, hogy a MÉSZÖV - nél mi a helyzet, a Békés megyei Vendéglátóiparnál viszont két százalékos, ez is 36 betöltetlen munkahely! Tehát úgy tűnik, a munkaerőhiány is gond a vizsgált területeken. Annál nagyobb a szakképzett munkaerők hiánya! Ha csak egy-két számot mondok, máris adott a nagyarázat: miért alacsony színvonalú sok helyen az eladói kultúra. a vendéglátás? Tessék: a MÉSZÖV munkahelyein a szakképzett munkaerőhiány 25, az Univerzálnál 10, a Centrum Áruházban ugyanennyi, viszont az Élelmiszer Kiskef boltjaiban negyvenegy százalékos. Magas tehát a hozzá nem értő, vagy az alapfok közelében valamit elsajátított eladó dolgozó ezekben az üzletekben. Ugyanakkor a munkaerő-vándorlás mértéke is szembetűnő. A legnagyobb mozgást az Univerzálnál tapasztalunk, itt a fluktuáció 25 százalékos, a többi helyeken viszont nem éri el a 20 százalékot, bár ez is igen magas arány. Még valamit! A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál a felszolgálókat nem számítva száz szakképzettséget igénylő munkahelyre ötven szakképzet- len jut! A MÉSZÖV területén pedig 36. Elgondolkoztató adatok. NÉPÚJSÁG: Kérem, beszéljen arról: felméréseik során mivel indokolták a dolgozók a munkaerő-vándorlás magas arányát, és miből adódik az, hogy még mindig ilyen nagy a szakképzetlenek száma? Dr. Kincses: A munkaerő- vándorlas különösen a városokban, a konkurrencia miatt magas. A kis létszámú egységeknél néha egészen kritikussá válik ilyenkor a helyzet. A vándorlás különben a szakképzett és szakképzetlen dolgozókra egyformán jellemző. Ugyanakkor meg kell ! jegyeznem, hogy a munkaerővándorlás és szakemberhiány oluti sok esetben egybeesnek. Ügy tapasztaltuk, hogy azokon a munkahelyeken, ahol különösen magas a vándorlás aránya, a dolgozókkal szemben sokoldalú követelményt támasztanak. Bár ez így van rendjén, ezt — a helyzet bizonyítja — sokan nem szívlelik, és munkahelyet változtatnak. Ugyanakkor jelentős a fizikai-szellemi igénybevétel is, és nem nélkülözhető a vasárlókkal, vendégekkel szembeni szívélyesség, kapcsolatteremtő készség sem. Mindezek a követelmények — mondják a j megkérdezettek — nincsenek: arányban az anyagi, erkölcsi elismeréssel és a munkakörülményekkel. Közismert, hogy — általában — a MÉSZÖV területén magasabbak az átlagbérek, mint az Élelmiszer Kiskernél, de az AFÉSZ-vendéglátásban dolgozók is nagyobb bért kapnak, mint a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat dolgozói. Persze, ezek, önmagukban még semmit sem indokolnak, hiszen az is tény, hogy a legtöbb dolgozó szívesen végzi munkáját némileg alacsonyabb átlagbérért is, ha a munkahelyi légkör jó, ha a közösség, a vezetés igényeinek megfelelő. A munkaerővándorlás oka még a nagyobb, és fejlődő üzemek elszívó hatása, ezzel mindenkor számolni kell. Olyan eset is előfordul, hogy a „csábítás” hatására több dolgozó teljesíthetetlen követe- j lésekkel lép fel, ennek legtöbb- j szőr távozás a vége. Kiderült a beszélgetésekből, hogy a dolgozók a magasabb fix bért ked-1 vélik, és a törzsfizetéshez kapcsolódó juttatások, jutalékok bizonytalansága visszatérő prob-1 léma Kiderült az is, hogy az AFÉSZ-ekhez tartozó árudák dolgozóinak bére jelentős élté-1 rést mutat; és ez elsősorban a fix és a mozgóbér megállapító-1 sónak arányára vezethető visz- sza. Ezzel magyarázható — például —, hogy a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói lényegesen kedvezőbben nyilatkoztak a bérezésről, mint sarkadi kollégáik. ■ Ügy gondolom, a kereskedelemben anyagilag jobban érdekeltté kellene tenni a dolgozókat. Arra volna szükség, hogy a forgalom alaposabban határozza i meg a keresetét, persze az áru-1 da lehetőségeinek figyelembevételével. Más: a szakképzett dolgozók kifogásolják, hogy bérük alig magasabb a. szakképzetlenekénél. A munkaadókat is meg lehet azonban érteni: a szakképzettek bérénél valamivel alacsonyabb fizetésért szakképzetleneket is nehéz felvenni. Hozzájárul még a munkaerő- vándorláshoz a munkaidő-beosztás különbözősége. (Vasárnapi nyitvatartás, folyamatos vagy megszakított munkaidő stb.) A szakképzetlenek magas számarányát már részben indokoltam. Hozzájárul azonban ehhez még két fontos tényező. Az egyik a helytelen pályaválasztás, (ez külön beszélgetést igényelne), a másik pedig az, hogy a kereskedelemben és a vendéglátóiparban szervezett szakképzés 1945 és 1954 között nem volt, és ez még most is érezteti kedvezőtlen hatását. Megyénkben a Kereskedelmi és Vendég- látóipari Szakmunkásképző Iskola 1974/75. tanévben 270 tanulót vett fel, a következő, őszszel kezdődő tanévben már 330 beiskolázását biztosítja. Ez a létszám így oszlik még: a MÉSZÖV területéről jön 125, az állami kereskedelemből és vendéglátó ipartól 167, a nagykereskedelemből és a Centrum Áruházból 36, míg kelten magánkereskedőknél állnak alkalmazásban. Meg kell említenem, hogy 512-en jelentkeztek, tehát közel kétszázan nem kerülhettek be a szakképző intézménybe. Perspektivikusan is az a helyzet, hogy az iskola felvételi keretszámát maximum 25—30-cal tudják csak növelni. Tájékozódtunk arról, hogy a MÉSZÖV felnőttképzéssel igyekszik orvosolni a nehéz helyzetet, ebben a tanévben 560-an tanultak itt, sőt .még Mezőtúron is kaptak 40 dolgozó számára beiskolázási keretet. Ez dicséretes törekvés! NÉPÚJSÁG: Hogyan kapcsolódik mindehhez a pályaválasztási tevékenység? Dr. Kincses: Azt hiszem, nem kell részleteznem, mit jeleni az, ha valaki nem megfelelő pályát választ. Intézetünk azért szerveződött, hogy ezeket a konfliktusokat minimálisra szorítsa, 'hogy igyekezzünk jó irányba terelni a pályaválasztást. Nem mindegy, hogy hol dolgozik az olyan ember, aki nem alkalmas arra, hogy másokat kiszolgáljon, vagy szabad legyen stílusosabban mondani: vendégül lásson. A meggondolatlan pályaválasztás a kereskedelemben és a vendéglátásban a munkaerö- vándorláís mértékét növeli, és rontja a kereskedelem és vendéglátás jó hírét is. Űj helyzet, hogy a pályaválasztási propaganda sokat javult. Ebből a kereskedelem, a vendéglátás sem marad ki. Kiadványok, ismertetők, pályaválasztási beszélgetések, iskolalátogatások bizonyítják ezt. Azonban a hiányosságok is szembetűnők. Nem elég alapos a pályaismeret, nem tudják a jelentkezők, mi vár rájuk, milyenek a követelmények. Ha ez már nem így lesz, lényegesen csökken majd azoknak a száma. akik elhagyják munkahelyeiket és más pályát keresnek, viszont erőteljesebb lesz a kereskedelem és vendéglátás iránti érdeklődés, ez pedig a pálya presztízsét növeli majd. NÉPÚJSÁG: Köszönjük a beszélgetést. A szakképzettség jelentőségét és a munkaerő-vándorlás néhány jellemzőjét kitünően és elgondolkoztatöan megvilágította. Sass Ervin
