Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

WHS. -Mátétass délután Békéscsabáról 2So Békés megyén • KISZ-e$ indult el hülönvonattal <& Szovjetunióba, Ukrajna b földjére, hogy a felszabadítók, fiaival együtt ünnepeljék meg » * szabadságunk SO. évét =s s mentek azért is, hogy megtudják, £ müven is az ukrajnai április O Harkovba a 330 Békés megyei fiatal közül már csak hatvanan utaztunk tovább, két csoportban. Az egyik cso­portot Kárpáti József, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője, a másikat Bartyik Pál, a KISZ- iskola nevelője vezette. Az öt“ száz kilométeres út —» április másodikára virradó éjszakán — kellemesen telt el. Mire háló­fülkénkben Domokos Pistával, a békési könyvesbolt vezető­MÁJVS helyettesével, s két szovjet úti­társunkkal fölébredtünk, már Harkov közelében jártunk. Beszédbe elegyedtünk a fülke egyik szovjet utasával, egy har­kovi mérnökkel, aki nagyon el- ámult azon, hogy egy 10 millió lakosú országban miért van 19 megye. „Önöknél akkor egy me­gyében élnek annyian, mint ná­lunk egy közepes nagyságú vá­rosban” — állapította meg és még hozzátette: Harkovnak ugyanannyi lakosa van, mint Magyarország fővárosának. Egyébként Harkov is volt fővá­ros — mondta büszkén, búcsú­zóul. Libegtünk Harkovban öt napot töltöttünk Harkov­ban, s ha most válaszolnom kel­lene arra: mi az, amire évek múltán is emlékezni fogok, ne­héz helyzetben lennék. Mert mi az egyáltalán, ami az emléktár­ból kihullhat, kikophat majd? A szállodánk előtti hatalmas, tágas tér Lenin szobrával, amelynek talapzatához helyezik az ifjú párok a menyasszonyi csokrot az esküvőjük napján? Vagy ta­lán a lakónegyed nagyságú Sev- csenkó-park, a nyári időnek is beillő áprilist élvező sakkozók­kal, gyereksétáltató fiatalokkal, tereferélő öregekkel? A harkovi művészeti múzeum eredeti Repin-képei, a gördülő­csapágygyári látogatásunk, a metróépítkezés, a világ első út­törőpalotája, a Gorkij kultúr- és pihenőpark, ahol egy kellemes órát töltöttünk a levegőben libe- gőn és részvevői lehettünk egy csodálatos szín-orgona koncert­nek, amelynek művésze viliódzó síneket, formákat „szólaltatva" meg fény-orgonáján, kísérte Ha- csaturján „Kardtáncát” — vajon melyiket fogom egyáltalán elfe­ledni. Pedig ez még nem is minden Jártunk egy általános iskolában, amelynek külön úszómedencéje is van, találkoztunk úttörőkkel — köztük Tányával és Viktóriá­val, akik a csabai Zentai Ágival és Lantos Julival leveleznek. Találkoztunk itt tanuló magyar fiatalokkal is. Mérnökközgazdá­szokként jönnek majd haza. A nevüket valószínű, hogy elfelej­tem majd, de arra emlékezni fo­gok, hogy jó kedélyű gyerekek voltak, s hogy volt köztük egy orosházi (Vigh Sanyi), egy má­sik fiú, akinek a nagyapja él Orosházán (Halupa György), s végül egy mezőberényi (Arató Jancsi), a harkovi magyarok párttitkára. Nehéz példás rendbe sorakoz­tatni az emlékeket és nehéz is lenne itt mindenről számot ad­ni. Annyi azonban még feltét­lenül idekívánkozik: felejthet ét­ién marad 1975. április 4-e! Ün­nepi ebéddel, ünnepi díszben fo­gadtak bennünket a „Kristály”- étteremben, ahova az öt nap alatt étkezni jártunk. Szívvel játszott a „Gitárjáték” zenekar is. Sugárzó arcok, örömteli sze­mek, mosolyok kísértek bennün­ket. Magyarországról beszélt a rádió, Magyarországról láttunk képeket a tv-ben és rólunk ír­tak az újságok is. Csak az ismeretlen katona sír­jánál — a koszorúzásnál — ho­nolt mindent betakaró néma csendé Kőváry E. Pété* (Következik: SÉTAHAJÓN OGYESSZÁBAN) GfUUfe ZÄSZLÖERDÖ ALATT VONULTAK FÜL ML ÚTTÖRŐK SZEGHALOM^ A VIDÁM MAJÁLISON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NÉPI TÁNCOSAI SZÓRAKOZTATTAK A KÖZÖNSÉGET ttmmtfteti tffil mtfrfyjürt afccfé­4 gy őztes: Békés megye Az Ifjúsági Lapkiadó Válla­lat minden évben meghirdeti az előfizetés-gyűjtési akciót az If jú- kommuniista olvasótáborának növeléséért Megyénk tavaly 3499 előfizetővel a második he­lyen végzett Az idén rákapösoítak az ak­tivisták és 4159 példánnyal az országos versenyben az élen vég­zett megyénk. A KISZ-tagság több mint 18 százaléka fizet elő a lapra. Legjobb eredményt a gyulai járás mutatta fel 767 pél­dánnyal Az alapszervezetek kö­zül a Sárréti Tejüzem KISZ-esei tettek a legtöbbet a terjesztés sikeréért: ötven egyéves előfi­zetést szerveztek. A jámásá waaftaeecaaaaftasaiiBcaMaaaaasBsaBaaBaacaaaa*« KISZ-Mzottsäge* és a legjobb alapsaerveaetek jutalmat kap­tak az Ifjúsági Lapkiadó Válla­lattól, Lökd ide a sori? Ezt mondja a nóta, de az biztos, hogy Fonográf ék nem úgy gondolták a „lökést”, ahogy Békéscsabán, az ifi­park nyitó estjén csinálták néhányan. Jobb szórakozások nem lévén, azzal töltötték idejüket, hogy maradék sörü­ket szerteszét locsolták. Elő­ször az égre gyanakodtunk, de a csillagok s a jellemző szag meggyőzött arról, hogy máshonnan jött az „áldás”. Tavaly, amikor vitát indí­tottunk a Magazinban az If­júsági Parkról, mi amellett szóltunk, hogy legyen sör a parkban. Ügy gondoltuk, elég felnőttek, értelmesek a fiata­lok ahhoz, hogy nem élnek vissza a lehetőséggel. A több­séggel nem is volt baj, néhá­nyan viszont ájultra itták magukat vagy elnézték a naptárt, s azt hitték, most van húsvét hétfő. Most, tehát két lehetőség vans vagy si­kerül megfékezni a locsoló­kat, vagy inkább ne áruljanak sört az ifiparkban. Mert így m csak rontja a hangulatot BÉKESCSABAs m ÜNNEP ELŐESTÉJÉT FÁKLYÁS FELVONULÁSSAL KÖSZÖNTÖTTÉK A MATÁLGK í Flatalofi «tfcépcsaniofca | Nincs annál jobb dolog, mint sokat i tudni ss. S — Egy dolgozatot kellett meg- S írnunk itt az iskolában, s ezzel ■ egy bizonyos paníszám elérése S után, tovább lehetett jutná at | országos jubileumi egészségügyi I tanulmányi versenyre — ma- S gyarázza Honvéd Melinda a bé~ » késcsabai Kemény Gábor Egész- S ségügyi Szakközépiskola negye- | dik osztályos tanulója. — Ek- S kor még, hogy őszinte Jegyek i nem vettem komolyan az égé | szét Igaz, így is sikerült, de • láttam tanáraimon, hogy bántja » őket az „éppen csak” dolgozat S Akkor- elhatároztam, nem élek S vissza a szakoktatóm, Bonika | néni és a többi szeretett peda­• gógus bizalmával. Mindent be ■ le,’ gondoltam és elkezdtem » ■ tanulást : Április 22-én utazott fel a fő­| városba. Másnap gyakorlattal jj kezdődött a verseny, 24-éa dél- \ előtt pedig az elméleti kérdé- « sekre kellett válaisaolniúk # S résztvevő fiataloknak. | —Az úton izgultam, arfscgr 1 az idegrendszerből kapják kér- § dést És ilyen az én szerencsém, ■ az agyvelő felépítéséről káliéit | beszélnem. | Így is sikerült. Melinda sbfo*. 1 a versenyben, ahová az ország 1 29 egészségügyi szakközépisko- | Iájából 80 tanuló jutott a döra- ! tőbe, harmadik helyen véglett • — Igazán boldog voltam. Akis 3 szeretnek, mind velem örültek | és ez nagyon jól esett • Melindának nincsenek szüld!. | Nevelőszülő, vagy ahogy ® S mondja, „mami” neveli. Most | válaszút előtt áll. A gondola- I tok, amelyeket elmond egy va­ll lóban érett, a maga és mások • sorsával egyaránt törődő felnőtt ■ ember gondolatai. | — Mindenki azt mondja, meg­! bánom, ha nem tanulok tovább. : Eddig azt gondoltam, Mamit 1 nem hagyom egyedül itthon.de • most, hogy sikerült ez a var- s seny... Szeretnék gyermekor­■ vos lenni, A felvételire még, S egy évet kellene tanulnom, mert. ; a fizikával hadilábon állok. Er­xerane, mert na dolgozok, ki csit összeszedem magam anya gilag. A baj csak az, hogy h megszakítom a tanulást, meg szűnik a gondozásom Mami má idős, nem várhatom él tőle, hog még öt évig segítsen. Pedi nincs annál jobb, mint tanúin és minél többet tudni ... N. A. » '■BaBSBBaasBasaaiaassaaaeesaBBaaasiHBaí laaassss* A Mini Magazint összeállította Lányai László SeBBQQQOBBGHüeiGlQy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom