Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

15 éves a GTE megyei szervezete Ünnepi kibővített vezetőségi ülést tartottak — Emlékplakettet kaptak az alapító tagok A Gépipari Tudományos Egye­sület Békés megyei szervezete május 20-án, kedden délután tar­totta meg Békéscsabán, a Tech­nika Házában ünnepi kibővített vezetőségi ülését. Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1960. április 29-én alakult meg Békéscsabán a GTE helyi cso­portja. Akkor 37 alapító tag kezdte el a szervezeti életet, amely azóta igen hatékony mun­kában nyilvánult és nyilvánul meg jelenleg is. Ma a GTE szer­vezetének a megyében 435 tag­ja vám. Az elmúlt 15 esztendő­ben a hegesztő tanfolyamoktól kezdve különböző szakmai to­vábbképző tanfolyamig, szakmai tanulmányúiig igen változatos programot teljesített a szervezet. Munkájával hozzájárult a gép­ipari szakemberek ismeretbőví­téséhez, előadásaival, kerekasz- ta]-konferenciáival és több or­szágos rendezvényével elősegí­tette a műszaki haladást. Kedden délután a kibővített vezetőségi ülésen emlékezni jöt­tek össze a meghívottak, akik­nek körében ott volt Húsz Ró­bert, a GTE végrehajtó bizott­ságának tagja is. Áfra Gyula, a GTE megyei szervezetének társ­elnöke köszöntötte a megjelen­teket, majd Hámori János Bán­ki Donát-díjas, a szervezet tit­kára emlékezett vissza beszá­molójában a másfél évtizedes múltra, köszönte meg az alapí­tó tagok áldozatos és fáradha­tatlan munkáját. Az ünneplőket köszöntötte Gál István, a MTESZ megyei szervezetéinek titkára és Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője. Mindketten méltatták a GTE tevékenységét, s megkö­szönték azt a támogatást, amellyel segítették a gépi pár­ba in dolgozó mérnökök, techni­kusok és szakmunkások ismere­teinek gyarapítását. Az ünnepség végén adták át az alapító tagoknak az emlék­Kereskedelmi vállalatok és közületek! A Battonya— Dombegyháza és Vidéké ÁFÉSZ-nál 4 varrásos CIROKSEPRÜ kis és nagy tételekben megrendelhető. Azonnali és folyamatos szállítás. Érdeklődni: ÁFÉSZ központi iroda, Battonya. Gyakorlattal rendelkező, építőipaiban jártas könyvelőt leiveszünk Jelentkezés: Építőipari Szövetkezet, Gyula, Nagyváradi út 74. Városi tanács kórháza, Orosháza, Könd u. 59. felvételre keres azonnali munkába állassal érettségizett el ek trom űszerészt. Bérezés a fennálló rendelkezés szerint. Jelentkezés a kórház személyzeti főelőadójánál. plaketteket, majd a kibővített vezetőségi ülésre meghívottak kötetlen beszélgetésiben és eszme­cserében elevenítették fel az el­múlt másfél évtizedes időszakot. (P. P ) As Irodalmi Kör vendége: Szét hőnyi Károly A békéscsabai Megyei Műve­lődési Központ Irodalmi Köré­nek vendége lesz holnap, pénte­ken este 7 órától Szakonyi Ká­roly író. A népszerű regény- és drámaíró, elbeszélő és novellis­ta munkásságáról, műveiről Koczkás Sándor irodalomtörté­nész beszél a közönségnek. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az Ifjúsági Törvény alkalma­zásáról először hangzott el ál­lásfoglalás a Legfelsőbb Bíró­ságon. A felmondás jogtalan volt Egy vidéki vállalat előadó­ja a KISZ-alapszervezet tit­kára volt. Két évi munkavi­szony után állását azzal az in­doklással, hogy átszervezés folytán munkaköre megszűnt, felmondták. Előbb más beosz­tást ajánlottak fel neki, de azt nem fogadta el. A felmondás­ról a vállalat egyidejűleg a városi KISZ-bizottságot érte­sítette. A bizottság közölte, hogy utólag nem vehet figye­lembe olyan intézkedést, amelyhez előzetes hozzájárulá­sát kellett volna kikérni, ké­sőbb azonban a felmondást mégis tudomásul vette. A tisztviselő panasszal for­dult a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, amelytől a felmondás hatálytalánítását kér­te, de elutasították. Ezek után a munkaügyi bíróságon pert indított, de ott is hasonló ál­láspontra helyezkedtek. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy» amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyez­te. a munkaügyi döntőbizott­ság határozatát megváltoztatta, a felmondást hatálytalanította és a vállalatot a tisztvise'ő munkaviszonyának helyreállí­tására kötelezte. Egyben ki­mondta: a fiatalembert megil­lető, elmaradt munkabér meg­állapítására a munkaügyi bíró­ságnak új eljárást keil lefoly­tatnia és új határozatot hoz­nia. — Az ifjúságról szóló 1971. évi törvény szerint a KISZ és az űttőrőszövetség választott tisztségviselőit a jogszabályban meghatározott munkaügyi vé­delem illeti meg, amelv azonos a szakszervezeti tisztségviselő­kével — hangzik a határodat. — A Munka Törvénykönyve úgy intézkedik, hogv ezek 'más munkahelyre történő beosztásá­hoz, munkaviszonyuk megszün­tetéséhez a közvetlen felsőbb szervük egyetértése szükséges. Ebből következik, hogy az alap­szervi KISZ-titkár munkavi­szonyának felmondásához a vállalati KlSZ-esúcsvezetőség előzetes hozzá i árulására lett volna szükség Ezt a KISZ vá­rosi bizottságánál történt be­jelentés. amely egyébként is utó­lagos volt: nem oótolia. A köz­lést a városi bizottság csak tudomásul vette, de a felmon­dáshoz egyetértését nem adta. Tévedett tehát a munkaügyi bíróság amikor nem vette fi_ gvefembe azt a jogszabályi rendelkezést amelv a felmon­dáshoz, a felsőbb KTSZ-szerve- zet előzetes hozzáiárulását, il­letve egyetértését íria elő. Elhasználódás vagy rongálás Egy vidéki városban házgyá­ri elemekből épült lakásából a bérlő házaspár elköltözött. Ké­sőbb a tanács helyreállítási költségek megfizetése iránt pert indított ellenük, mert a falak­ba 24 darab 10—20 centiméter hosszú szögeket lövettek, s azo­kat távozásukkor nem távoli elhanyagolt állapotban adták át, emiatt újonnan kellett ta­pétázni és az így felmerült két­ezer forint költséget megfizetni tartoznak. Az alsófokú bíró­ságok ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra, a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbe adónak a lakást és a leltárban feltűntetett berende­zéseket tisztán, rendeltetéssze­rű használattá alkalmas álla­potban köteles átadni. A meg­állapított hiányosságokért és a karbantartási kötelezettségek elmulasztása miatt keletkezett hibákért a volt bérlő felelős­séggel tartozik. — Az eljárt bíróságok azon­ban nem tisztázták, hogy a tanács megbízottai a szögeket szakszerűen távolították-e el, az ígv keletkezett tapétahiány kijavítható-e vagy cserére van szükség — hangzik tovább a határozat. A házaspár két évig bérelte a lakájt. A falon levő papírta néta használati ideje, tanúvallomás szerint, 2—3 év. Nincs tisztázva, hogv a tapéta­elszíneződés javítása mennyi­ben hozható összefüggésbe a természetes elhasználódással, il’etve az esetleges rendellenes használattal. Ezt az elsőfokú bíróságnak út eljárásban kell megállapítania. Hatdú Endre Rácliójeg'yzet A parasztság művelődéséről Mindig rokonszenvesek azok a műsorok, amelyek különleges al­kalom nélkül is felhívják a fi­gyelmet egy-egy fontos társa­dalmi jelenségre. A falusi mű­velődés, a parasztemberek tuda­ti fejlődésének irányítása min­dennapjaink egyik legfontosabb feladata: Ezt a célt szolgálta a „Többet tudni a világról és a szakmáról!” című szerkesztősé­gi beszélgetés, amelyet a Falu­rádió legutóbbi adásában hallot­tunk. A Simon Ferenc által szer­kesztett műsorban Moharos Jó­zsef, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhe­lyettese azokra a kérdésekre ke­resett választ, amelyek a tsz- dolgozók szakmai és általános műveltségével foglalkoznak. Régen túlhaladta az idő azt a sértő véleményt, amely szerint elég ha a parasztember annyit tud, hogy ha esik az eső, akikor az eresz alá álljon. A „szövetke­zeti paraszt” fogalomhoz hozzá­tartozik az agrármérnök, a tsz- jogász és a közgazdász is. Az állattenyésztési szakmában pél­dául egy baromfigondozó kislány milliós értéket hoz létre. A sza­kosított telepeken csak villany- szerelő lehet az éjjeliőr, hiszen 10 percnél hosszabb áramszünet óriási károkat okozhat. A nö­vénytermesztők évente a leg­újabb hibrid fajtákkal foglal­koznak, ezért pontosan ismer­niük kell a növények élettani szükségleteit. A gépesítés, a tudomány egy­re nagyobb térhódítása a mező- gazdaság mindennapi munkájá­ban, a szakmai ismereteken kí­vül világnézeti előrelépést is követel. A parasztemberek érdeklődés­sel figyelik a munkájukat segítő TIT-előadásokat, aktívan részt vesznek a politikai munkában, mert tudják, hogy szavuknak döntő súlya van saját életük ala­kításában is A jő példák mel­lett gyakran előfordul, hogy a paraszti szemlélet a negyven év előtti állapotokat tükrözi, ör­vendetes például, hogy a roha­mosan fejlődő lakáskultúra a könyvek szeretetőt is divatba hozta, ám sok helyen a könyv csak szobadíszként szolgál, ol­vasásra már nincs idő. Pedig a közösség érdeke is azt kívánja, hogy az önművelés igénye min­dennapi program legyen. (Andódy) Magyar konzervgyár Szíriának Újabb komplett zöldség- és gyümölcskonzervgyár szállításá­ra kötött megállapodást a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat Szíriái partnerével. Két konzervgyár berendezésének ex­portjáról néhány hónappal ez­előtt már aláírtak szerződést, ígv a következő két évben a KOMPLEX csaknem 5 millió dollárért szállít konzervgyári gépeket, s a szerelési munká­kat is magyar szakemberek vég­zik majd Száriéban. A beruhá­zások fővállalkozója a gépex­port vállalat, a gépeket beren­dezéséket a legnagyobb hazai konzervipari gépgyártók — az ÉLGÉP, a Láng Gépgyár és az Öntödei Vállalat — üzemeiben állítják elő. Egyébként a KOMP­LEX Szírián kívül Algériába, Irakba és Iránba is exportál, 1976—77-ben összesen tíz komp. letten felszerelt konzervgyárat. Az olvasó a „Tanulmányok" című kötetről Az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósága gondozásában most a tavasszal megjelent ,,Ta­nulmányok” című kötetet olvasva szembetűnő, hogy a fel szabadulás óba eltelt három évtized alatt milyen utat tett meg a marxizmus—leninizmus propagandája Békés megyében. Bár a tudományos igényt figye­lembe vevő kötet recenziójába nem illik a személyes élmény, mégis megkockáztatom. Mégpe­dig azért, hogy ezzel is tanú­sítsam a kötetben feltárt út kezdetét, alionnan a marxizmus —leninizmus propagandája, a pártoktatás elindult. Igazolom azt a megállapítást, miszerint: „A megyei pártiskoláik szerve­zésének . . . legnagyobb problé­mája a gazdasági alap hiánya”. Mint Szarvas akkori párttá tká- ra'i 1946 tavaszán hallgatója voltam a Békéscsabán működő 2 hónapos központi párt.iskolá­nak. Reggeli élelmünk a kö­vetkező volt: egy bögre fekete­kávé és egy szelet különös szí­nű és ízű kenyér. (Akik sü­tötték, azok tudták, miből gyúr­ták össze.) Ma pedig — éppen most a tavasszal adták át ren­deltetésének — Békéscsabán, a KISZ-tábor növénydüs környe­zetében, korszerű oktatási intéz­ményben tanulnak a hallgatóik, bővítik társadalomtudományi is­mereteiket. S a legutóbbi évek adatai szerint, miként Köpöczí Dezsőné—Karkali András köz­readják a kötetben. 1968' szep­tották el. Ezenkívül a lakást ‘ tamberétol eddig 715-en fejez­ték be az 5 hónapos pártisko­lát. Az 1958 szeptemberében in­dított Marxista—Leninista Es­ti Egyetem 3 éves tagozatán 1974-ig 1872-en, s 1967-től a 4 éves szakosító tagozaton 319-etn végeztek. A továbbképző spe­ciális kollégiumokban 1969-tő 503-an folytatták és fejezték b tanulmányaikat. Az a változás, amely a mar­xista—leninista propagandában, a pártoktatásban végbement 30 esztendő alatt, azzal a fejlődés­sel függ összie, amely társadal­munk gazdasági, politikai, ideo­lógiai állapotát gyökeresen át­alakította. Ezt tükrözi a kötet hét tanulmánya. Juhász József a 30 év történelmi változásai­ról többek közt ezt írja • .......az 19 30-as években gümőkArban évente a megyében 600—700-an haltak meg. Szinte isme,rétién volt a bölcsőde, a napközi; 1934-ben a megyében hármat tartottak számon. Az analfabe­tizmus igen magas, 1941-es ada­tok alapján 21 ezer embert tar­tottak nyilván. A nemzetiségi községek helyzete még rosszabb, pl. Méhkerék lakosságának 21%-a nem tudott írni, olvas­ni”. Majd a felszabadíjlást kö­vető időszakról ezt Olvassuk: ,.A megye dolgozó népe a kom­munista pártot követve lépés­ről lépésre leküzdötte a politi­kai reakciót, felszámolta a feu­dális nagybirtokot.” Külön egy tanulmány a nyugat-európai tőkés országokra vonatkozó té­nyék alapján azt elemzi, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok technológiai és gazda­sági fejlődése miként hat a me­zőgazdaság szerkezetére. Bár a szocialista termelési viszonyok alapvetően különböznek a tő­kés termelési viszonyoktól, de a technikai fejlődés hasonló vo. násai miatt nálunk is hasznosít­ható néhány technikai-gazdasági következtetés. Külön érdeme a tanulmány­kötetnek, hogy az ország gaz­dasági, politikai, ideológiai fo­lyamatait Békés megye specifi­kus jellegének vetületiéiben tük­rözted. Miként dr. Pilishegyi József Békés megye társadalmi szerkezetének átalakulásáról szóló tanulmánya elején meg­állapítja: „Ha azt mondjuk, hogy tulajdonképpen a felsza­badulásig alig változott valami Békés megyében a honfoglalás­tól, iram járunk messze az igiaz- ságtól”. Tanulmánya befejező részében pedig ezt olvassuk: .......a felszabadulás óta eltelt h árom évtized alatt gyökeresen átalakult megyénk társadalmá- gazdasági szerkezete, lényegé­ben agrár megyéből ipari-agrár megyévé fejlődött. Békés me­gyében 1949-ben 153 914 fő ak­tív keresőiként dolgozott a me­zőgazdaságban, s mindössze 57 836 fő dolgozott az iparban, építőiparban és egyéb népgaz­dasági ágazatokban. 1^70-re ez az arány megváltozott A mező­gazdaságban az aktív keresők létszáma 89 247 Pőre csökkent, az iparban, az építőiparban és egyéb népgazdasági ágazatban dolgozók létszáma viszont 115 023 főre növekedett... Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság fejleszté­se háttérbe szorult, hanem, hogy átalakultak az arányok az egyes népgazdasági ágazatok között... A megye mezőgazdasága hrut-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom