Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

Slegliívó jött az OKISZ-tóI

— Március vígén jött a meghívó, hogy jelenjek meg április 2-án Budapesten az OKISZ-ban sorra kerülő ünnepségen, amelyet hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére rendeznek.

Jól emlékszem, sokan voltunk az első emeleti tanácskozóteremben.

Ahogy végigpillantottam az arcokon, sok volt az ismerős.

Olyanok, akik már több évtizede dolgoznak kisipari szövetkezetek vezetőségében.

Sok volt közöttük olyan,

akit már húsz-egynéhány évvel ezelőtt is ismertem. Aztán hirtelen itt jutott eszembe először, hogy hogy repül az idő. Az arcokon láttam. A szemeken nem, mert azok ugyanolyan fiatalosan csillogtak, mint régen.

így kezdte a visszaemlékezést Joó János, a medgyesegyházi BÖRTEX Szövetkezet elnöke, amikor arról faggattam, szerinte minek köszönhette a kormánykitüntetést, a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Aztán elmondotta, hogy 24 évvel ezelőtt, pontosabban 1951. június 20-án ment el dolgozni Gádoroson a Vegyesipari Szövetkezetbe mint szabó. Két évvel később OKISZ-iskolára küldték, ahol elvégezte a normás tanfolyamot és ezt követően egy évig a nagy- szénási Vegyesipari Szövetkezetben tevékenykedett normásként. A törekvő és szorgalmas fiatalembert 1955-ben behívták a Békés megyei KISZÖV-höz munkatársnak. 1960-ig munkaügyi előadóként, majd 1960-tól 1968lg tervés munkaügyi osztály- vezetőként dolgozott. 1963- ban a műszála osztály helyettes vezetőjének nevezték ki. Még 1961-ben megkapta a Kisipari Szövetkezetek Ki váló Dolgozója kitüntetést.

Nagyon fontos és jelentős dátumként tartja számon 1971 március 23-át. Kikor ugyanis a nehéz helyzetben levő m ed gvesegy házi BÖRTEX a vezetőségválasztó közgyűlésen Joó Já nőst választotta meg elnöknek. Nem

volt rózsás a helyzet. A szövetkezet veszteséges lett, abban az évben nem volt munka és az ott dolgozók is hitüket vesztett emberekké váltak. És talán ezt a hitet volt a legnehezebb visz- szaadni.

Hogy ez mennyire sikerült, arra csak néhány adat. Az elnökké választása óta eltelt alig négy év alatt a szövetkezet nemcsak, hogy' talpra állt, hanem olyan fejlődést ért el. amilyenre addig nem is volt példa. Munkássága alatt hatalmas, új üzemcsarnokok épültek, korszerű gépek segítik a munkát, s a termelés majdnem megtízszereződött. A hangulat is gyökeresen megváltozott, most már bíznak a dolgozók is a vezetőkben, s egy emberként támogatják a tervek megvalósításában.

Hogy miért kapta a magas kitüntetést? Az indokolásban röviden ennyi állt: „A szövetkezeti mozgalombán kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért.” _

Béla Ottó

tó termelési értékben Is, volumenben is, fajlagos hozamban is jóval többet terme! meg, mint 2 évtizeddel ezelőtt”.

A családi-házassági viszonyok fejlődés-tendenciáival kapcsolatban dr. Horuczi László kifejti azon véleményét, hogy a fejlődés itt is „megmutatkozik, kibontakozóban varrnak a szocialista jellegű tendenciák”. Bár előzőleg rámutat arra, hogy „a válaszadás közelről sem egyszerű. ugyanis nagyon sok vonatkozás megvizsgálása ad csak lehetőséget a még nem teljesem bizonyított tételek leszöigezésé- ben is”. De ami új a kialakuló család típusban. ..azt az általános dolgozó családnak , nevezhetnénk, amely a lakosság döntő többségére (munkásság, parasztság. alkalmazottak, értelmiség) kiterjed”. Ennek a kialakulóban levő -családtípusnak „jellemzői közt olyan jegyeket találunk, hogv tagjai nem rendelkeznek tulajdonnal, fizetésből és bérből élnek”. Ezt követően a szerző a családi-házassági viszonyok Békés megyei jellegzetességeit taglalja, m el vek a gazdasági-társadalmi szerkezet milyenségében gyökereznek. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hosv a szocializmus is „több fejlődési szakaszból áll, és más-más szinten valósul meg a társadalom életéneik az egyes területein,.miint ol. a gazdaságban, a politikában vagy pl. a tudati-ideológiai szférában”.

A megyei specifikusságot tükröző tanulmány a közoktatás fejlődiéséről szóló is. melvnék szerzője dr. Gácsér József, továbbá dr Becsei József tanulmánya a fel szabadulás utáni ur-‘ banizáüődásról, valamint Cserei Attilának a nemzeti*4«! lakosságul kapcsolatos a taauLmá■

■

■

■

nya. Dr. Kaposi Márton a ! szükséglet, az érdek és! az érték fogalmát a társada- ! lomfiiozófia alapján vizsgálja, ; dr. Kocsondi András pedig a ; tudományos előrelátás fogalmát ■ és ismeretelméleti specifikumát ! vizsgálja s ezzel összefüggésben S a társadalmi folyamatok tudó- ; mányos előrelátásához nyújt be- ; tekintést. Dr. Papp János az if- • júság és a vallás kapcsolatának ! időszerű kérdéseit taglalja és S ezzel összefüggően egy repre- ; zentatív felmérés tanulságait ■ elemzi. Mint megállapítja, ez a ; kapcsolat „semmiképpen sem 5 leegyszerűsíthető, ellenkezőleg, ! nagyon bonyolult problematikát * jelent napjainkban is”, fis ez, \ a felmérés szövevényeiben egy- ■ értelműén kifejezésre jut. Ügy J vélem a tanulmány a KISZ ve- ! zetőinek is jó támpont e kér- ! dés mélyebb rétegeinek a meg- ; ismeréséhez. >

A tanulmányokat olvasva ki- 3 alakult bennem az a vélemény, ; hogy azok szerzői magas igé- J nyességgel tárták fel azokat a | kérdéscsoportokat, melyeiket a • ..Tanulmányok” című kö- ! tetben közreadtak.. Külön fi- ! gyeimet érdemel, hogy a kötetet ; elsősorban a marxizmus—leni- • nizmus hirdetőinek, a propa- | gandistáknak tetszik hozzáfér- | hetővé. Ami teljesen helyén- | való, mert ez feltétele annak, J hogy a kötet szellemi értékel a S pártoktatásban résztvevők kin- ] rsévé váljanak. Figyelmet érdé. ! mél az Oktatási Igazgatóság ! azon elhatározása, hogy ezután i évenként közreadnak tanul- I mánykötetet. Meggyőződéssel | vallom, hogy a jövőben kiadott S kötetek hozzájárulnak az ideo- £ ■ógiai, az elméleti munka fel- I lendítéséhez Békés megyében. | miként ez a kötet is.

Cserei Bál •

Mint vasból öntött láncszemek

A hosszú üzemcsarnokban

nők, férfiak hajolnak nagy fi- gyeáemimeíl a szétszedett villanymotorok fölé. , Megállók mellettük: figyelem a kezüket, amelyek aprólékos, józan figyelemmel teremtik újra működőivé a vörösréz huzalrenge- teg segítségével az eddig mozdulatlan, golyóscsapágyak szorításába ékelt tengelyeket. Nézem, mennyi friss erő sarjad széles, olajtól nedves, vasszo- rítású ujjaikból. Csend van. Csak a munka szimfóniája varázsol halvány mosolyt vagy kemény vonásokat az arcokra. A fejkendő, a gyűrött svájci sápi rák alatt már megfogant a holnapok testét mintázó gondolat.

o

Először tavaly októberben találkoztam a motortekercselő József Attila Szocialista Brigád tagjaival. Itt a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál ők kezdeményezték a kongresszusi munkaversenyt, amelyhez napokon belül a vállalat többi dolgozó kollektívája is csatlakozott. Decemberben már a pórt kongresszusi irányelveiről cserélhettünk gondolatot. Komoly politikai tájékozottságról, őszinte kritikai érzékről tettek tamúbizonyságot. Szerb Károly, a brigád vezetője így vélekedik:

— Ebben a közösségben szinte mindenki tanul, képezi magát. Természetes az érdeklődés a világ, az ország és a vállalat dolgai iránt. A művezetőink Marik András, aki egyben a brigád alapítója, az idén államvizsga zik a marxista egyetemen. Tavaly ketten végeztük el a marxista középiskolát. Járnak általános iskolába, technikumba. Pártoktatáisan öten vesznek részt, KISZ- és szakszervezeti előadásokat összesen nyolcán hallgatnak.

Ezek után azon sem lehet

csodálkozni, hogy különböző felelősségteljes posztokon is megállják a helyűiket a brigád tagjai. Közülük való a vállalat páirttitkára. Képviseltetik magukat a szakszervezeti és KISZ- bizot tságokban, hárman pedig murik ásőrök.

Csak most nézem meg jobban a 32 éves Szerb Károlyt. Magas, vállas, hosszú hajú fiatalember. Itt tanulta Iá az elektroműszerész szakmát, négy év óta csoport- és brigádvezető. Gyuláról jár be mindennap munkahelyére. Szavaiban lendület és érc vari.

— Igaz, mi voltunk az elsők 1963-ban akik brigádot alakítottunk ennél a vállalatnál. Voltak nehéz éveink, különösen az 1969-es, amikor a Temető | sori üzemet a Híradótechnikai Vállalat vette át. Sók jó szakember elment tőlünk. Aztán, ahogy teltek az évek összerázódtuk, rájöttünk: arra az igaz-1

Ságra: ahol az emberek közérzete rossz, a munkamorál nem megfelelő, ott a brigádimozgalom sem sokat ér. Megfogadtuk, hogy előbbre« lépünk.

És állták a szavukat. Ott vannak mindenütt, ahol meg kell mutatni ki a legény a gáton. Sok évi teljesítményük 116, a tavalyi esztendőben pedig elérte a 124 százalékot A kongresszusi versenyben nemcsak a négy gyermekgondozási segélyen levő munkatársuk közül kettőnek a termelési tervét teljesítették, hanem a 3,8 millió forintos tervüket túl is szár- njnalták. Részt vettek kommunista műszakokban, sportpályát építették, téglát pucoltak társadalmi munkáiban, összetartja őket a brigádbecsület és a kötelességtudás. Makacs emberek: a kitűzött cél érdekében úgy kulcsolódnak össze, mint a vasból öntött láncszemek. Megtartják, vigyázzák és mindig magasabbra emelik egymást.

Ebben a brigádban évről évre szép, fényes csillagokat teremnek a hétköznapok. Hetvenegyben bronz koszorús, egy évre rá ezüst koszorús jelvény tulajdonosai. Ezután kétszer egymás után ararfy koszorúsok lettek, ez év április 4-én elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet és a kongresszusi versenyben elért eredményeikért megkapták a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét.

Kíváncsi vagyok, vajon mit válaszol a brigád vezető arra a kérdésre: mitől lesz szocialista a munka, amit a bérért mindenképpen el kell végezni?

— Vállalásunknak illik mindig magasabbnak lenni az előző évi teljesítménynél. Ha sikerül megvalósítani, valamicske többletet nyújtottunk. Többletet a vállalatnak, az országnál?;. Persze nem mellékes az sem, hogy többet is keresünk, de nem ez a lényeg. Otthon akarjuk érezni magúnkat. Ezért verünk rá a melóra, ezért igyekszünk jól, hibamentesen dolgozni.

— Hogyan osztották fel a jutalmat.?

— Természetesem differenciáltan. öt ember vállalkozott a brigádból erre a feladatra. Az elvünk az volt: ki mennyit érdemel munkája, magatartása szerint. Egyetlenegy ellenvélemény sem hangzott el. Ez már az emberi tulajdonságoknak egy magasabb minőségét jelenti.

És rájöttek még valamire. Arra. hagy nem elég ha csak egyedül ők változnak, esetleg naigyon megszaladnak. Előre kell lendíteni a többi számypróbál- gató brigádokat ír. Nemrégiben a tmk-sok keresték meg őket: „Brigádot szeretnénk alakítani, mondjátok már, hogyan kezdA Békéscsabai Építőipari Szövetkezet

Békéscsaba, Vörös Október sor

felvételi hirdet

az alábbi munkakörök betöltésére.

— 1 fő gyakorlattal rendelkező S/TK-figyintéző.

— 1 fő D kategóriájú vezetői jogosítvánnyal rendelkező

gépkocsivezetőt autóbusz-vezetőnek,

— ács- és kőművesbrigádokat,

— asztalos szakmunkásokat, asztalosüzembe férfi, női segédmunkásokat,

— könnyűgépkezelőket,

— festő-mázoló és

— fűtésszerelő szakmunkásokat

44 Őrá® munkahét, minden szombat szabad.

Fizetés megegyezés szerint.

Jelentkezni lehet: fenti címen » személyzeti vezetőnél.

jünk hozzá?” Természetesen a MOTEK-osoik segítettél?.

Mészáros Istvánná ötödik éve dolgozik a vállalatnál, 1971 óta tagja a szocialista közösségnek és egyben a brigádvezet» helyettese is.

— A HTV-nél dolgoztaim néhány hónapot, tekercselőgépen, két műszakban — mondja a törékeny asszony —, aztán hogy könnyebb legyen, átjöttem ehhez a vállalathoz. Hogy ez mit jelentett nekem? Sokat. Először is azt, amit eddig csak ösztönösen sejtettem: aiki jobban érti a munkáját, az több örömet is lel benne. Nagyon megszerettem a tekercselést, pedig nem könnyű munka, nézze a kezeimet — mutatja kérges ujjait. — Mondjam azt hogy nehéz volt az elején? Igen, nehéz volt. De a közösség átsegített a kritikus időszakon. Arra meg külön büszke vagyok, hogy az elmúlt öt évben kétszer Is Kiváló Vállaltat lettünk és én is kétszer részesültem Kiváló Dolgozó kitüntetésben. A vállalat és a brigád eredményeiben az én munkám is benne van.

Q

Orvos Mihály annak Idején az irányelvekről szólva így fogalmazott: „Engem érthetően a lakásépítés és az ezzel kapcsolatos kérdései? foglalkoztatnak... A mi vállalatunknál például a jövő évtől kezdődően egy 30 éven aluli fiatal kap lakást kedvezményesen. Nagyon szeretném, ha 1975-ben ez az egy én lennék.” Azóta a kislánya is idestova egy féil évvel idősebb lett

— Noe, mi van a lakással? — kérdezem a szimpatikus fiatalembert.

— Megkapom '—mondja mosolyogva —, csak még az ösz- szeget nem tudom pontosan, és azt sem, hogy hol fogják átadni. De ezek már csak részlet- kérdések — teszi hozzá nagy megnyugvással. *

Igen. Jönnek a fiatalok és helyet követelnék maguknak. Üjra a brigád vezetőjéhez fordulok.

— Nehéz bekerülni a brigádba?

— Ha valaki jelentkezik, hónapokon át figyeljük, hogyan dolgozik, . hogyan viselkedik. U tárna döntünk.

— Kizártak máj- valakit?

— Nem célunk. Mindent elkövetünk, hogy megtartsuk, megneveljük, akit felvettünk.

Pataki István ’73 óta dolgozik a vállalatnál. Egy éve vették fel a brigádba.

— Nézze, meg kellett küzdenem míg befogadta!?. Igazuk van, a normát a törzsgárda jelenti, meghatározó ez a brigád a, vállalatnál, kell is, hogy igényesek: legyünk. Nélkülük én sem mentem volna sol?ra. Segítettek, biztattak, ha elcsüggedtem. Jelenleg tíz forint az órabérem, mint betanított munkás dolgozom, nagyon szeretnék őszre beiratkozni a szakmunkás- tanfolyamra. Tizen!?i lene éves vagyok, előttem a katonaság, albérletben lakunk, a feleségem kisbabát vár, jó lenne, ha többet tudnék keresni. ..

Már búcsúzni készülök, amikor eszembe jut: kulturális vállalással nem is találkoztam. Szerb Karcsit nem éri váratlanul a kérdés. íme az érvelés:

— Valóban nincs ilyen ..fogadalmunk”. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem járunk moziba, színházba, hangversenyre, vetélkedőkre. Ez amolyan öntudat kérdése már nálunk. Minden hónapban egyszer színházba megyünk, legutóbb négyen meghallgatták Verdi: Requiem jét, de csak azért, mert nem kaptunk több jegyet.

* * *

Dél van. A lemezjátszó beatzenét bömböl. A kék köpenyes munkások lassan elindulnak az ebédlő felé ...

Seres Sándor