Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

Költészet napja 975 Századunk irodalma kimagas­ló alakjának, a szocialista líra megteremtőjének, József Atti­lának születésnapján, minden év április 11-én ünnepeljük a költészet napját. A Dunánál, a Külvárosi éj szerzője most len­ne hetvenéves. Erre az évfor­dulóra rendezték meg az idén a József Attila' onszágos szava- lóversemyt is. A költészet napja előtt a könyvesboltokban lázas a ké­szülődés. Megyénkben is az ün­nepi napra a verset, , a költé­szetet propagáló kirakatok ké­szülnek. Április 11-re jelenik meg a Szép versek ’74 című antológia; az elmúlt évben szü­letett alkotások reprezentatív gyűjteménye. A költészet nap­ján féláron vásárolhatják meg a verskedvelők a kötetet.. Az idei költészet napja még egy évforduló mérföldkövét is jelzi: a harminc éve szabad ha­za újjászületett művészetét. Hi­szen Petőfi, Ady éls József Atti­la vágya teljesült, lett igazzá, vált valóra. A szabadság, a sza­bad alkotó munka lehetősége, hazánk szocialista építése az a biztos alap, amelyen él — mert megélhet — költészetünk, mű­vészetünk. Ennek hirdetése, tu­datosítása feladat és cél is egy­ben. S a bizonyíték költőink munkássága, a megjelentetett és megvásárolt kötetek tömege. Er­re is emlékeznünk kell a költé­szet napján. Igaz, hogy a könyv, az iroda­lom ünnepei előtt, azon vagy azokon a napokon, s az ünnep után egy kis ideig többet ol­vasunk, több könyvet vásáro­lunk, kölcsönzünk ,a könyvtár­ból. De ha elmúlt az ünnep, akkor is megmarad az „ünne­pi” érdeklődés? Nem válik-e szürkén „hétköznapi”-vá? Az igaz válasz: sajnos legtöbbször azzá válik ... Ezen kell és szük­séges változtatni! A nagyszerű az lenne, ha áz olvasási grafi­kon könyv-ünnepi maximumai ma mér átlagot jelentenének. De legalább annyit, hogy a csúcsokból lankák; embereket — mándainnyiunkat — nemesítő, gazdagító hétköznapok lehesse­nek. Most, a költészet napján és utána is. N. L. Százayolcvannyslc önkéntes rendőr tevékenykedik a városban - Fe.leszteni keli az iskolai testnevelést — Április 23-án lesz a tanácsülés Ülést tartott a békéscsabai tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, április 10-én Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első na­pirendi pontként a következő tanácsülés előkészítéséről tár­gyalt a testület. Elfogadta a vá­ros múlt évi költségvetési és fej­lesztési tervének végrehajtásáról szóló beszámoló tanácsülés elé való terjesztését. Döntött a ta­nácsülés időpontjáról. A 1 városi tanács soron következő ülésére április 23-án kerül sor. - Ezután a végrehajtó bizottság dr. Fekete Mihálynak, a városi rendőrkapitányság vezetőjének Békéscsaba közrendjéről és köz- biztonságáról szóló jelentését vi­tatta meg. A testület legutóbb 1973-ban értékelte a várok köz­rendjei és közbiztonságát. Az­óta a közrend és a közbiztonság javult. Ehhez jelentősen hozzá­Gyulai adatok József Attiláról Az Ybl Miklós tervezte klasz- szikus vonalú gyulai kollégium előtti parkban álló József At­tila szobor nemcsak a nagy ma­gyar szocialista költő irodalmi géniuszát hirdeti, hanem arra is ráirányítja a közfigyelmet, hogy regényesen tragikus életének gyermekkori keserves sorsfor­dulója éppen Gyulán kezdődött. Alig múlt négyéves, amikor József Áron szappanfőző segéd elhagyta családját, előbb Romá­niába, majd Amerikába távo­zott, ahol később nyoma ve­szett. Az elhagyott feleség nem tudott megbirkózni három kis­gyermeke felnevelésével,, hiszen munkába kellett járnia, nem volt kire hagyni őket. Egyébként sem keresett annyit, hogy há­rom éhes gyermekszáj etetését biztosíthatta volna. Ezért a bu­dapesti Országos Gyermekvédő Ligához fordult, kérte két gyer­mekének,. az ötéves Attilának és a hétéves Etusnak állami gon­dozásba vételét, csak Jolán ne­vű lányát tartotta magánál. Gyulán, a Békés megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet, a gyermekmenhely utóda, Ady ut­cai székházában ma is őrzik azt a felvételi törzskönyvit, amely a két József gyermekre vonat­kozó adatokat tartalmazza. A törzskönyv igazolása szerint a budapesti IX. kerületi árvaszék határozatával helyezték állami gondozásba a két gyermeket és hivatalos úton küldték őket Gyulára, ahova 1910. március 18- án érkeztek meg. A felvételi könyvben Etelt 3236, Attilát 3237 sorszám alatt jegyezték be. Etel születési datuma Í903. március 22, Attiláé 1905. április 11. A szülők rovatában a következő bejegy­zés olvasható: József Áron szappanfőző segéd, született >nsi>iwu«i pelt mahagóni asztalra. Két lá­da pezsgő, francia konyak, to- . kaji bor feledtette, hogy a ház tetejét már lesöpörte egy bom­ba szele és Botár Jenő pincér harmadik emeleti lakásának szobájában robbant fel. — Hölgyeim és uraim! — ugrott fel. az első pohárnál Kö- petzy. — Dicső napokat elünk! A magyar jövendő kovásza kel most e szenvedő városban. Fa­junk fáját erős viharok razziák,, de gyökereink mélyen, kitép- hetetlenül kapaszkodnak szent talajukba. És én is csak azt mondhatom, amit a költő: csak a gyökér kitartson.,. Proszit! Ex! — Bravó, Mihály! Bravó ... — csicseregte Eötvösiié és egy­ből lehajtotta az erős ,konya­kod. Eötvös mindvégig Rózsit nézte, aki némán állt a fal mel­lett. Rozgonyi szó nélkül ivott, bár felesége gyengéden a kar­jára tette a kezét: — Miklósom... ne igyál..,, tudod, a májad . — Szeretnék biztos lenni ab­ban, hogy a békés »májzsugor­ban halok meg — felelte kese­rűen Rozgonyi. — Fel a fejjel; Miklós —■ harsogta Kopetzy. — Máj zsu­gorban fogsz meghalni. Erre igyunk! Rózsi újratöltette a pohara­kat. —. Mostanában nem költött semmit, Miklóska? — kérdez­te Eötvösné. — Mindig ír a lelkem —- mondta büszkén Rozgonyiné. — Halljuk! — kiáltotta el magát Kopetzy és a nyilas tisz­tek kórusban visszhangozták: Halljuk! Halljuk! «=» Gyenge kis versikék ezek... ~ tiltakozott Rozgonyi, de máris nyúlt a belső zsebébe. — Talán ezt, ha valóban megtisz­telnek a figyelmükkel... Gyorsan felhajtott még egy pohárral. Mivel nem szokta meg az italt, máris megcsuk- lott a hangja. — 'Akkor béke volt és május Friss illatokat, küldött a rét, Pacsirták, fecskék, szorgos méhecskék, Hozták felém a tavasz üzenetét... Köpelzy felcsattant: — Kuss! Elég ebből a nyálas ömlengésből. Nincs tavasz, nincs május. Vér van! Harc! Most az ilyen siránkozás de­moralizál! — es kikapta kezé­ből a papírt, majd összetépte. — De kérlek! A legszebb ver­sem volt — tiltakozott Rozgo­nyi. — Fogd be a pofád! Harcos testvéreinkről faragjál rímeket! Vagy talán erre nem fűlik a fogad? Döktorkám, talán vár­juk a vörösöket? Kopetzy egyre jobban bele­lovalta magát szónoklatába. Előrántotta a pisztolyát és az­zal hadonászott. Rozgonyi orra előtt. A társaság megkövültén hallgatott. A következő pilla­natban éles csattanáétól ráng­tak össze a feszült idegek: A pezsgős üveg dugója pon­tosan Kopetzy t találta fejbe. ■— Tessék a pezsgő — kiál­totta élesen Rózsi és elsőnek Kopetzy poharába töltött. — Gyorsan, mert folyik a világ­ba. 1 (Folytatjuk) 1867, Románia, Craiova és Pő- cze Borbála háztartásbeli, 1873, Szabadszállás. LaSása: Buda­pest, IX., Márton utca 5. A .törzskönyvben Attilánál a kihelyezés rovatban ez áll: ne­velő szülő Gombai Ferencmé, Öcsöd 1148. számú ház. Majd végül az állami gondozás meg­szűnése napjaként 1912 július 19. van feltűntetve. Ekkor vet­te vissza az állami gondozásból két gyermekét József Áronná, minthogy helyzete már annyira javult, hogy az árvaszék á gyer­mekek. éltártásáf biztosítottnak látta nála. A gyermekek ezután az anya IX. Gát utca 3. szám alatti lakásában éltek. Ott nőtt fel a kis Attila a Mester és a Haller utcák közötti részen. A gyulai tartózkodás József Attila gyermekkofának keser­ves sorsfordulóját jelzi, hiszen et^ől kezdve több mint két éven át az „állami árvácskák” szoká-, sós szomorú életét élte az öcsö- di nevelőszülőknél, akik még nevét is mégváltoztatták. Atti­lából Pista lett, mivel „olyan név nines’’... Ez a keserves gyermekkor is bizton hozzájár rult, hogy József Attila helyét az elnyomottak oldalán keres­te. Előbb a párizsi anarchista­kommunista csoport tagja lett, majd 1931-től a magyar illegá­lis kommunista párt soraiban tevékenykedett. Költészetében is mély nyomot hagyott a szenve­désekkel teli gyermekkor. (dr. m, d.) Jutalom: út a Szovjetunióba A Moszkvai Rádió hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából a magyar fia­talok részére pályázatot írt ki. A pályázatra olyan dolgozato­kat lehetett beküldeni, ’ amely hazánk felszabadításának egy- egy mozzanatát írja le a kora­beli dokumentumok, feljegyzé­sek alapján. Közel kétezer pá­lyamunka érkezett az értékelő bizottság, elé. Két első díjat osztottak ki, az egyiket egy bé­késcsabai ifjúgárdista, Rucz Aranka nyerte. Jutalma szov­jetunióbeli utazás. stm wem 1975, ÁPRILIS II 5 járult az is, hogy tudatosodott az állampolgári fegyelem. Szem­betűnően csökkent a társadal­mi tulajdon elleni bűncselek- 1 mények száma. 1973-ban 169 ilyen bűncselekményt követtek el a városban, a múlt évben ez­zel szemben 142-t. A rendőr­ség hathatós megelőző intézke­désein túl a csökkenés azzal is magyarázható, hogy a vállala­tok és a szövetkezetek egyre több figyelmet fordítottak a tár­sadalmi tulajdon védelmére. Az előző évekhez képest nem emel­kedett az erőszakos jellegű ga­rázda cselekmények száma. A bűncselekmények többségét it­tas személyek követték el. Ugyancsak csökkent a fiatalko­rúak részvétele a bűnözésben. A kedvező változás több okra vezethető vissza. így a közis­mert demográfiai tényezők mel­lett jelentős körülmény, hogy a különböző szervek nagy gondot fordítottak az ifjúsággal kap­csolatos párthatározat végre­hajtására. A jelentés kitért a közleke­désrendészeti munkára is. A múlt évben Békéscsabán 259 köz­úti baleset történt. Az emelke­dés az előző évekhez képest szá­mottevő. A legtöbb baleset azért következett be, mert a jármű­vek vezetői megszegték az alap­vető közlekdffesi szabályokat. Sokat javult a bűnügyi vizs­gálati munka. Nagy gonddal fi­gyel a rendőrkapitányság az őrizetbe vétel és az előzetes le­tartóztatás elrendelésé esetén a törvényesség betartására. Ezzel magyarázható, hogy alaptalanul büntető eljárás a múlt évben senki ellen nem indult. Jól áll­nak helyt az önkéntes rendőrök Is. Jelenleg 188-an tevékenyked­nek a városban. Havonta 10—12 órai szolgálatot teljesítenek. Az elmúlt évben az önkéntes rend­őrök két esetben értek tetten bűnelkövetőt, 11 -ízben nyújtot­tak segítséget a bűnöző elfogá­sához, 33 bűncselekményt jelez­tek, 86 esetben pedig szabály- sértés elkövetéséről tettek beje­lentést. A végrehajtó bizottság több javaslattal és hozzászólással ki­egészítve fogadta el a jelentést. Harmadik napirendi pontként a testület Gajdács Pál osztály- vezetőnek az iskolai testnevelés és tömegsport helyzetéről szóló tájékoztatóját tárgyalta./neg. Az általános iskolai testnevelés te­rén sok a tennivaló. Kevés a megfelelő tanterem, a sportfel­szerelések sem megfelelőek. A végrehajtó bizottság a tájékoz­tatót jóváhagyta és határozati javaslatot fogadott el az általá­nos iskolai testnevelés fejlesz­tésére. Ezt követően dr. Uhljár Mi­hály vb-titkár tájékoztatta a testületet az országgyűlési vá­lasztások előkészítéséről. Végezetül előterjesztések és bejelentések tárgyában döntött a testület. 3. J. Az a jó9 hogy ilyet is olvasnak... Hallottam egy történetet. Az üzemi könyvterjesztő kí­nálta kötetekből egy asszony a Kurtizánok tündöklése és nyo­morúsága című regényt válasz­totta. Meglátta ezt a munkahe­lyi felettese és nem minden gúny nélkül megjegyezte: — Már a melósok is ilyet ol­vasnak? Kurtizánok tündöklése és bukása?... Az asszony megválaszolta a két kellemetlen mondatot. Válaszához még annyit te­gyünk hozzá: Ezt a könyvei a világirodalom egyik legnagyobb alakja, a kritikai realizmus óri­ása, Balzac írta. Akiről nem ki­sebb gondolkodó, mint Fried­rich Engels mondotta, hogy töb­bet tanult regényeiből a kapi­talizmus társadalmáról, mint a kor valamennyi közgazdászától t együttvéve. Vonatkozik ez gúnyosan em­lített regényére is, amelyiknek nem az a legfontosabb vonása, hogy a címében kurtizánok — más szóval: ringyók, cemendék, rossz lányok, utcasarki virágok —■ szerepelnek, hanem nogy igaz valójában mutatja be egy kor alapvető visszásságait, má­ig friss ábrázolásmóddal villant fel emberi sorsokat. Visszatérve a történethez: nem baj, hogy az az asszony megvette a Kurtizánok tündök­lését és nyomorúságát. Sőt, az a jó, hogy már a melósok is ol­vassák Balzacot. Az elmúlt harminc évnek ez az egyik — és nem is a legkisebb —• vív­mánya. Szóval: kár gúnyolódni felet­te. Pontosabban nem is kár, több annál. Hiba. (d—ő) Üj alapítvány a Rózsa Ferenc gimnáziumban Négy év kiemelkedő színvo­nalú munkáját a középiskolák­ban általában alapítványok oda­ítélésével ismerik el. A békés- -esabai Rózsa Ferenc Gimnázium, és Nyomdaipari Szakközépisko­la már korábban alapított egyet; az évzáró ünnepélyeken nyújtják át a Gyóni-emlékpla- kettet a tanintézet azon tanuló­jának, aki magyar nyelv- és iro­dalomból a legkitűnőbb volt. Most, az iskola 120. tanévének A mezőberényi ÁFÉSZ felvételt hirdet — Szabadság Étter­mébe — Z fő szakképzett szakács (lehet házaspár is) és 1 fő férfi felszolgálói mun­kakör betöltésére — lehet házaspár is- Jelentkezni lehet: az ÁFÉSZ központjá­ban- x végén egy újabb alapítvány pla­kettjét nyújtják majd át ünne­pélyes keretek között. Az ala­pítványt Horvath JánoSrol, az 1848—J9-es forradalom és sza­badságharc honvédjéről s majd huszárszázadosáról, az iskola második, a gimnázium történe­tében kimagasló pedagógiai munkát végző igazgatójáról ne­vezték el. • Az odaítélés követelményei igen magasak. A részletes „ala­pítólevél” többek között példás rendű magatartást, kiemelkedő szorgalmat, példamutató közös­ségi munkát, kétszeri építőtá­bori részvételt és négynél nem több négyes osztályzatot köve­tel meg. A gimnázium és szak­középiskola vezetői ezzel az alapítvánnyal évenként — ha van erre érdemes maturáló di­ák — egy-egy, kivételes esetber. két ■ tanuló négyévi munkáját szeretné jutalmazni. Az alapítvány plakettjét Mla- donyiczky Béla Szobrászművész készítette el. Az odaítélő bizott­ság először május végén ülése­zik, döntését a tanévzárón hir­detik ki /

Next

/
Oldalképek
Tartalom