Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Y El TANÁCS LAP JA 1M5. ÁPRILIS SB., SZERDA 8® ffllée XXX. évfolyam, iw. szám Nemzetköziség jelen Mien A szocialista munkaversennyel is kifejezi népünk állásfoglalását a párt politikája mellett Isiiressziisi lásiiéáiatfásol a kiemelkedj! eredménfekétf Xődésében, s a parasztosáig hely„Éte nemzetközivé lesz holnapra a világ...” — hangzik .fel az Intemacioríálé világunk oly sok pontján és annyi nyelvén, szinte átölelve a földgolyót. A proletár nemzetköziség eszméje egyidős a munkásmozgalom megszületésével A proletárságot saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a világgazdaság és világ- politika porondján összefonódó tőkésosztállyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus— len in izmus klasszikusai az internacionalizmus követelményét a forradalmi elmélet szerves részévé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a legnagyobb fokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, átültetésére a mindennapok harcéba. Használtuk a múlt időt a történelmi visszapillantás során, s a jövő idő az Intema- eionálé utolsó sorának távlatokat idéző kicsengésével. A legkézenfekvőbb igeidő számunkra mégis a jelen idő: mit je- ént a proletár internacionalizmus most, 1975 tavaszán, az idei május elsején? A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem változik évekkel, még hosszabb lélegzetű korszakokkal sem.. Változik és állandóan új arculatot nyer azonban a világ, amelyben élünk s ezáltal az internacionalista magatartás érvényesülése a gyakor'atban A szocializmus világrendszerré vált, három kontinensre terjed ki. A fejlődés menetében meghatározó szerepet játszanak a szocialista közösség országai, gazdasági, politikai és védelmi együttműködésük, tengelyében a Szovjetunióval. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyarmatosítók szabad vadászterületei: fiatal nemzeti államok jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján, s nem kevés gonddal, de általában az anti- imperialista arcvonalon sorakoznak fel. A tőkés országokban is nő azoknak száma, akik felismerték, hogy a kapitalizmuson nem segít a tüneti kezelés — más társadalmi rendszerrel kell azt felváltani. Különböző feltételek alakultak ki, bonyolult világban élünk — eszerint kell elhatároznunk magunkat a döntésre, cselekvésre. Az internacionalista állás- oont jelen időben annyit jelent, hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a társadalmi haladást és a békét írták zászlajukra. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy termonukleáris korszakban élünk, amikor a felhalmozódott tömegpusztító fegyverek az emberi civilizáció sokszoros megsemmisítésére elegendők. Ezért küzdünk úgy. a haladó eszmék győzelméért, hogy közben elhárítjuk az atom-világháború katasztrófáját. Az új társadalmi rendszer győzelmét a pé’da erejével és vonzásával, viszonylag békés körülmények köpött, békés versenyben kívántuk megvalósítani. Mindebből logikusan következik, hogy az internacionalizmus első számú parancsa ma: erősíteni a szocialista országok közösségét, fokozni gazdasági fejlődésüket és erejű- j két, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárdságukat, védelmi képességüket. Ez a háttér biztosítja, hogy a szocialista országok külpolitikája alapvetően hozzájáruljon & feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülés folyamatát. A szocialista országok közösségében is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapasztalatait és dicső múltját, eredményeit és erőforrásait, valamint következetesen inter- 1 nacionalista politikáját tekintve kiemelkedő szerepet vállal ebben a küzdelemben. A szocialista országok kő-1 zösségének erősítése, az egység megbonthatatlanná tétele ! erdeke e szövetség közvet-, len részeseinek, de egyúttal a világ minden jóakaratú és jósán emberének. A ma internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát jelenti. Nem elegendőek tehát a hangzatos jelmondatok. Pedig, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, miközben „forradalmiságát” ismételgeti, az internacionalista összefogás megbontására törekszik, éket akar verni a békéért és a társadalmi haladásért küzdő különböző osztagok közé. Vajon az úgynevezett ...szuperhatalmi tézisek”, amelyek az osztályszempontok elkendőzésével egy furcsa és torz világképet festenek fel, a „gazdag észak" és a „szegény dél” szándékolt szembeállítása nem arra szolgálnak-e, hogy viszályt szítsanak s a szegény és támogatásra egyelőre valóban rászoruló nemzeteket éppen leghívebb barátaikkal állítsák szembe? S nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik internacionalizmusukat hangoztatják, s közben nacionalizmust szítanak, önös érdekeiket a közös ügy, a közös harc elé helyezik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság poétikáját és cselekedeteit mély internacionalizmus vezérli. Áz MSZMP egyszerre érzi magát felelősnek a magyar nép s az egész nemzetközi kommunista mozgalom előtt. Tevékenységükben így forr össze a nemzeti érdekek képviselete az internacionalizmus ügyével, a kettő egysége mutatja a helyes utat A mindennapok során ez a fejlett szocialista társadalom hazai építését, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való töretlen együttmunkálko- dást jelenti, messzemenő részvételt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista integrációban; a szolidaritást az antiimperialista politikát folytató országokkal, s a tőkés országok munkásosztályaival, a küzdelmet az enyhülés folytatódásáért. És nemzetközivé lesz holnapra a világ... A nagyszerűnek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenekelőtt tettekkel. Sétt Ervtai Kedden ismét több vállalatnak adták át az MSZMP XX. kongresszusa tiszteletére és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából indított munkaversenyben elért kiemelkedő eredményeikért a Központi Bizottság kongresszusi zászlaját. A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMÜVEK dolgozói a fémmű új fémszaíag- hengerdéjének nagycsarnokában rendeztek munkásgyűlést. Az ünnepségen felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bevezetőben tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a csepeli dolgozóknak abból az alkalombóí, hogy a kongresszusi munkaverseny első szakaszában kimagasló eredményeket értek el. Ezután emlékeztetett arra, hogy alig egy évvel ezelőtt néhány nagyvállalat — köztük a Csepel Művek — dolgozói szocialista brigádjai kezdeményezték a munkaversenyt, elsősorban a IV. ötéves terv teljesítéséért. A munkaverseny hamar országos méreteket öltött, s jelentős munkasikereket hozott. A munkások, parasztok és értelmiségiek ezzel is kifejezték állásfoglalásukat a párt politikája, a szocializmus ügye mellett. A Központi Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Csepel Művek dolgozóinak helytállását, példamutatását — mondotta a továbbiakban Biszku Béla. Különösen jelentős, hogy a 33 000 dolgozót foglalkoztató gyáróriás minden vállalata teljesítette 1974. évi tervét, összességében 8,5 százalékkal nőtt tavaly a termelés, elsősorban olyan termékekből állítottak elő többet, amelyekre a népgazdaságnak nagy szüksége van. Ugyanakkor jelentős anyag- és energiamegtakarítást is elértek. ennek értéke 88 millió forint volt. Ezeken kívül bővítették, korszerűsítették a szociális létesítményeket, több mint 240 új munkáslakás készült el. új óvodát és bölcsődét is átadtak. Ezután a Központi Bizottság kongresszusi zászlaját a Cseoel Művek dolgozói nevében Soltész István vezérigazgató, és Borbély Sándor, a CSM párt- bizottságának első titkára vette át Biszku Bélától. A KB titkára átnyújtotta a kongresszusi okleveleket a Csepel Művek két brigádjának, majd egyéb kitüntetéseket nyújtottak át. A munkásgyűlés résztvevői végül levelet küldtek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, amelyben ígéretet tettek, hogy a mnnkaverseny következő szakaszában űiabb sikereket érnek el. AZ EGYESÜLT IZZÓBAN Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át a kongresszusi zászlót Dienes Béla vezérigazgatónak és Vadas Sándornénak, a pártbizottság titkárának. Az ünnepségen jelen volt Gérnyi Kálmán, a Budapesti Pártbizottság titkára is. Németh Károly a vállalat kollektíváját üdvözölve rámutatott, hogy az Egyesült Izzó 30 000 főt számláló kollektívája, mindenekelőtt szocialista brigádjai, akik elsők között voltak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kezdeményezésében, élen jártak a megvalósításban is. A verseny tavalyi, első szakaszában példamutatóan teljesítették mindazt, amit vállaltak. Mint mondotta, a szocialista munkaverseny nagy tömegeket átfogó lendítőerővé vált a gazdasági építőmunkában. Ennek köszönhető, hogy a magyar népgazdaság eredményesen teljesítette 1974. évi tervét, s dolgozó népünk életkörülményei a tervezettet is meghaladó mértékben tovább javultak. Nemcsak a magas kitüntetést nyert vállalatokat, hanem a dolgozók millióit elismerés illeti, mindazokat, akik hozzájárultak eredményeinkhez. A népgazdaság érdekei azt kívánják, hogy az Egyesült Izzóban, s az ország valamennyi más munkahelyén újabb jó eredményeket érjenek el a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszában, mindenütt sikeresen teljesítsék az idei feladatokat, eredményesen zárják a negyedik Ötéves tervet. Megelégedéssel szólt az Egyesült Izzó dolgozóinak felajánlásáról, amely szerint negyedik ötéves tervüket 1975 októberére teljesítik. A kongresszusi zászló átadása után a két legkiválóbb brigádnak átadták a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét, s egyéb kitüntetéseket adtak át. A SZENTESI ÁRPÁD TERMELŐSZÖVETKEZETNEK Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke adta át a zászlót. A kollektíva nevében' a magas kitüntetést Szabó László, a szövetkezet elnöke és Lantos Gergely, a tsz pártszervezetének titkaira vette át. Az ünnepségen részt vett dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Apró Antal hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk ma 60 százalékkal többet termel, mint a felszabadulás előtt, s a növekedés kétharmad részét a szocialista nagyüzemi gazdálkodás legutóbbi tíz évében értük el. A fejlődésre különösen jellemző az az adat, mely szerint hazánkban 10—12 évre volt szükség ahhoz, hogy megkétszerezzük a búza termésátlagát, míg ugyanezen idő alatt a világ átlagos búzatermelése csak egyhar- madával nőtt, a Közös Piac országai pedig csak 40 százalékkal több gabonát adtak. A magyar kenyérgabona-termesztés elérte a világszínvonalat. A mezőgazdaság nagyarányú fejzetsnek gyökeres változásában döntő szerepe volt a munkás- osztály vezető szerepének és testvéri segítségének. Az egykor embertelenül nehéz paraszti munkát ma összehasonlíthatatlanul megkönnyítik a gépek, a műszaki eszközök, a vegyi anyagok. A termelés korszerűsítésének ezeket az elengedhetetlen eszközeit az állami ipar és a külkereskedelem teremti elő. A szónak kiemelten szólt arról a fontos szerepről is, amelyet az agrárérte&miség játszott szocialista mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődésében. Végül arra kérte a szövetkezei tagságát, hogy a kongresszusa verseny lendületével folytassák tovább munkájukat. A SZÉKESFEHÉRVÁRI VIDEOTON Rádió- és Televíziógyárnak s Ságvári Endre nevét viselő üzemrészében rendezett munkás- gyűlésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára adta át a magas kitüntetést. A zászlót a kollektíva nevében Papp István vezérigazgató és Brunner István, a nagyüzemi pártbizottság titkára vette át. Az ünnepségen részt vett Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára is. A kongresszusi zászló átadása előtt mondott beszédében Gáspár Sándor méltatta azokat a kimagasló eredményeket, amelyeket a 15 ezer dolgozót foglalkoztató híradástechnikai nagyüzem a párt XI. kongresz- szusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyen ért el. A 43 SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT dolgozóinak az Építők Szakszervezete Dózsa György úti székházában rendezett ünnepségén Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára adta át a kongresszusi ztószlót. A PAPÍRIPARI VÁLLALAT dolgozói több ezer tonnás terven felüli teljesítményükkel, sikeres minőségjavító törekvéseikkel és rekonstrukciós feladatok példás végrehajtásával érdemelték ki a kongresszusi zászlót, amelyet Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke adott át a csepeli munkásotthonban Juhász Mihály vezérigazgatónak és Gerda Sándor párttitkárnak. Kedden még a Miskolci Vasúti Csomópont dolgozóinak, a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnak Százhalombattán, az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak, a Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozóinak és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak Debrecenben adták át a kosng= resszusl zászlót.
