Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Agitáció ós propaganda - szervezettebben Egy •arkadi kísérlet első tanulságai te agitációs és propaganda- munkáról beszélgettünk B. Nagy Gyulával, az MSZMP gyulai járási bizottságának munkatársával. Már a második vagy harmadik mondatában amlitette a sarteadi agitációs és propaganüaközpomtot, s az- ián még néhányszor. Megjegyezte közben, hogy a központiról a legtöbbet természetesen a helyszínen tudják. Felkerekedtünk tehát: mi is rejlik a különös elnevezés mögött..« *** Erdei Gábor, a községi párt- vb tagja jókora táblázatot terített élénk, amikor jöttünk •:éiját elmondtuk. A papírról világosan lájtszott az agitációs »ás propagandaközpont felépíW©S©o — te irányítás — kezdte a bővebb magyarázaitot a központ vezetője — a községi pártbizottság, illetőleg a végrehajtó bizottság dolga. Hét csoport, bizottság tevékenykedik a központban — tagjai természetesen valamennyien társadalmi munkában végzik megbízatásukat Minden csoportnak van vezetője és a vezetőnek van helyettese — ezt azért hangsúlyozom, mert így nem fordulhat elő az az eset, hogy ha a vezető valamilyen okból nem ár rá, nincs itthon, akkor márts megálljon az élet _ Vegyük sorra a csoportokat, bizottságokat. __ Az írásos agitációs csoport f eladata sokrétű: tagjai részt vállalnak az üzemi lapok, híradók készítésében, a fontosabb eseményeikről beszámolnak a megyei lapnak, imák a községi híradóba — ez afféle gyorsan reagáló, érdekes faliújság —, ünnepi beszédeket készítenek, összegezik és a propagandisták rendelkezésére bocsátják a különböző oktatási formákon elhangzottakat, valamint az információs jelentéseket. A fotósoknak van községi és i munkahelyi csoportja, e rendelkezésükre állnak a fotós szakkörök. Fényképeket csinálnak a községi és munkahelyi híradókra, kiállításokra, albumokba, színesítik az írásos agitációs csoport anyagait. A szemléltető agitációval foglalkozó csoport szerkeszti a községi híradót — először a kongresszusra jelent meg, ezután a pártbizottsággal szemben láthatják majd községünk lakói. Feladata ezenkívül a csoportnak az üzemi híradók, faliújságok, versenytáblák, kiállítások, grafikonok, ünnepi dekorációk készítése. A szóbeli agitációs csoport feladata benne van a nevében. Tagjai a párt- és tömegszervezeti oktatás különböző formáinak propagandistái, párt- titkárok, szocialista brigádvezetők. — A táblázat következő oszlopának élén ez áll: propagandista klub. Hogyan illeszkedik be a központ rendszerébe? — Szorosan együttműködik a szóbeli és az írásbeli agitációs i csoporttal. Feladata azonban azokétói eltérő. Elsősorban módszertani kérdésekkel foglalkoznak a klubban, azzal, hogy I hogyan juthat el a leghatékonyabban az agitáció és a propa- 1 ganda „muníciója” a sarkadiakr hoz. Itt kell megemlíteni a politikai vitaköröket — itt folyik a vezetők, magas szántű politikai iskolát végziettek továbbképzése. — A táblázatot két munkabizottság felsorolása zárja: az oktatási és közművelődésié és a társadalmi, ünnepségeké, rendezvényeké. Mi ezeknek a fel- i adata? j — A párt- és tömegsaervezeti oktatás segítése, ellenőrzése, a Kossuth-könyvek és a pártsajtó terjesztésének figyelemmel kísérése. Szeretnénk elérni azt is, | hogy minden munkahelyen legyen kultúrfeielős, akihez ilyen jellegű kérdésékkel elsősorban fordulhatunk. Jelenleg az a gyakorlat sok helyen, hogy a legkülönbözőbb kulturális, ok- | tatási lémákkal is az igazgató- ; hoz, a ' párttitkáiiihoz kell mennünk, alkiknek egyébként is' igen nagy áz elfoglaltságuk. A társadalmi ünnepségeket, rendezvényeket szervező, segítő bizottság szintén a nevében hordozza, mi a tennivalója. — Az elhangzottak legnagyobb része ismert dolog. Másutt is léteznek ezek a formák. Mi az, ami mindebben mégis; új? — Hogy a korábban már meglevő bizottságok, munkacsoportok, szakkörök, klubok tevékenységét megpróbáltuk és jnegprcíbóljúk összefogni. Hogy ne elszigetelten, hanem egy - j mást segítve működjenek.! Hogy ne csinálják ugyanezt a dolgot többen — ugyanakkor jusson ember minden feladat elvégzésére. — Mennyire sikerült ezeket a j szándékokat a központ eddigi néhány hónapjában megvalósítani? — Nagy próba volt az április 4-i ünnepségek lebonyolítása. Ügy érzem, nem vallottunk! szégyent. Persze, tulajdonkép- i pen apró dolgodéról volt szó. ! Hogyan készült például a kiál- I lításunk? Öt esztendővel ezelőtt J központi ünnepséget rendeztek Több szovjet gépet kap az idén a magyar mezőgazdaság. Minden eddiginél nagyobb számban érkeznek nehéz traktorok: a' K—700 típusú vontatókból 200-at, a különösen kedvelt MTZ típusokból 4500-at kap a mezőgazdaság. A jól bevált SZK—4-es aratócséplő gép továbbfejlesztett változatából, az SZK—5-ös gépből 1050-et biztosít a szovjet külkereskedelem, és magyar kérésre az SZK—6- Os kombájnok számát megkétszerezi. összesen 300 ilyen gépet szállít. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet lakáskarbantartó részlege, kizárólagosan békéscsabai munkahelyekre, jó kereseti lehetőséggel KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, továbbá SZOBAFESTŐ-MÁZOUÓ SZAKMUNKÁSOKAT vesz fel. Fizetés: teljesítménybérezés szerint. Jelentkezés: Békéscsaba, Csaba u. 2. sz. Sarkadon, a tsz-alaíkulás 25. évfordulóján. Ezen nemcsak a Lenin dokumentumai szerepeltek, hanem akkor országos szinten terjesztett kiadványok, plakátok is. Ezeket megőriztük s most kiegészítettük az elmúlt fél évtized sarkadi anyagával. Szóltunk a fotósoknak, fényképezzék le az ebben az időszakban született új létesítményeinket. Megtették. És megtették másqk is, amit kértünk, kértem tőlük. Volt, akivel az utcán véletlenül futottam ösz- sze, kérdezte, min dolgozunk, megnézte a kiállítás rendezőinek munkáját — aztán ott ragadt, segített ő is. Harmadikán nyílt a leállítás, szovjet vendégeket is fogadhattunk — negyedikén egy „pót-tablón’ már ezt is láthatták az érdeklődök. És lehetne sorolná a hasonló példákat még sokáig. — Egy dolog nem tetszik a táblázaton: egy-egy név többször is előfordul. Lehet-e igy jó munkát végezni? ■— Ez a legnagyobb gondunk. Hogy a legaktívabb embereiknek túl sokat leéli vállalniuk. Pontosabban szólva: nem kell — csak így alakult, az új megbízatásaknál mindig a már bizonyítókra gondoltunk elsősorban. Ezian mindenképpen változtatni kell. Hiszen azt, hogy minden feladaitra jut ember — csak meg kell találni, ki-ki mire alkalmas, mit csinálna szívesen. Ezzel be is fejeződött sarkad! kirándulásunk. Útban újra Gyula felé megkérdeztem kalauzomat: milyennek látja a sarkadi központ munkáját? — Néhány hónapja alakult, s azóta máris felpezsdült a községben az agitációs és propagandamunka. Pedig még nem is dolgozik minden munkacsoport a tervezett aktívahálózattal. Év végére éfpül ki teljesen a központ rendszere. Az eddigi tapasztalatok olyan jók, hogy a járás még egy nagyközségében tervezzük a megalakítását... Mindehhez csupán egyetlen megjegyzés: úgy tűnik, Sarkadon megkezdődött az agitációs és propagandamunka fejlődésének intenzív szakasza. A példa követhető. „ (d—ő) (d—9) Megketszerezik a magyar szerszámgép-szállításokat a Szovjetunióba a következő ötéves tervidőszakban. Így évente 50, úgynevezett peremeszterga automatát szállít a szovjet partnereknek a Csepeli Szerszám- gépgyár csaknem négymillió rubel értékben. Ezek a berendezések a gyár legújabb típusú és legkorszerűbb esztergái. Korábban főleg elektromotház- megmunkáló gépsorokat és speciális gépeket szállítottak a szovjet megrendelőknek. » « • Magyar szerelők dolgoznak Csehszlovákiában számos fontos beruházáson. A Polytechna Külkereskedelmi Vállalat és a TESCO szerződése szerint magyar szakemberek vesznek részt a steti papírgyár és a tusmicei IX. villanyerőmű építésénél, a kassai Kelet-Szlovákiai Vasmű szerelési munkáinál. A szerződések szerint 1976-tól 1980-ig 12,5 millió rubel értékű szerelési munkát végeznek magyar szakemberek a baráti országba®, MARX SZOBRA Marx szoborportréját ajándékozta az NDK-beli testvérpárt az MSZMP-nek, amit a Központi Bizottság átadott a Békés megyei Oktatási Igazgatóságnak. E lapunk csütörtöki számában megjelent hírnek — amellett, hogy önmagáért beszél — van még egy érdekessége: felidéz egy másik újságcikket. Amelyik a Pravdában jelent meg, holnap lesz éppen ötvenhét esztendeje. Kun Béla írta, s a címe: A penzai emlékmű. A világ első köztéri Marx-szobrának avatását méltatja benne a Tanácsköztársaság vezetője: „Az uralkodó osztállyá vált proletariátus szemében Marx Károly emlékműve a saját harcának, a saját végső győzelmének szóló emlékmű... A marxista elmélet a forradalomban született, és a forradalmat folytató proletárállam elismert tanítása lett... A marxizmus a forradalom elmélete volt, és maradt, miként Marx sem volt soha csak teoretikus, hanem a proletariátus forradalmi harcosa volt, aki mindenkor állhatatosan a proletariátus győzelméért dolgozott.” A moszkvai cikk befejező részében így fogalmaz Kun Béla: „Ha a győzelmes orosz proletariátus minden köztéren felállítja harcos előfutárainak szobrait, ez nem lesz személyi kultusz, csupán saját forradalmának megbecsülése ... Szolgálja minden a proletárforradalom ügyét, mint ahogyan eddig minden a rabságba döntés ügyét szolgálta. Marxnak első — Penza városában felállított — szobra is így szolgálja a forradalom ügyét, hiszen Marx emléke, akárcsak minden, amit Marx írt vagy tett, minden formájában a proletariátus győzelmének tényezője.” Kun Béla írásához kommentár felesleges. Amiket testvér- városunk Marx-emlékművéről fél évszázada írt, az változtatás nélkül elmondható a mai békéscsabai szoborról is. (Daniss) A Minisztertanács tárgyalta. . . •• Öntözéses gazdálkodás gondjai A Minisztertanács legutóbbi ülése megtárgyalta az öntözéses gazdálkodás helyzetét, gondjait és fejlesztésének főbb kérdéseit. A tárgyalás alapja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata volt, amely hét megyére, ezen belül 121 mezőgazdasági üzemre terjedt ki. Magyarországon az öntözhető terület 1973-ban 482 ezer hektár volt. A negyedik ötéves terv időszakára előirányzott fejlesztés, különböző okok miatt, előreláthatóan teljes egészében ugyan nem valósul megí de az öntözhető terület ebben az évben eléri a félmillió hektárt Az öntözési lehetőségek fejlesztése óriási összegeket felemésztő állami és üzemi befektetésekkel történik. 1973. év végén a mezőgazdasági üzemekben mintegy 10 és fél milliárd értékű berendezés szolgálta az öntözéses gazdálkodást. Az elvégzett számítások szerint 1971- ben az öntözéssel elért többlet- hozam gabonaegységben kifejezve, hektáronként átlagosan 11,2 mázsa volt. Meglehetősen magasak azonban az öntözés üzemi költségei iá. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a rendelkezésre álló öntözőműveket nem használják ki megfelelően. Az 1972-ben hozott kormányintézkedés jelentős javulást eredményezett ugyan, de még 1973—74-ben is az öntözésre berendezett területnek csupán a 64 százalékát öntözték. Akkor sem kedvező a kép, ha a rendelkezésre álló vízmennyiség felhasználását vizsgáljuk. 1973- ban az öntözési csúcsidőszakban is csak 78 százalékát használták fel az üzemek a rendelkezésre álló vízmennyiségnek. A lehetőségek kihasználatlansága miatt igazságtalan lenne egyoldalúan csak a mezőgazda- sági üzemeket hibáztatni. Hiszen például a jelentős meny- nyiségű vizet felhasználó rizstelepek öntözése soha nem lehet százszázalékos, mert a terület egy részét mindig szárazon kell tartani. Komoly gondot okoz, hogy a berendezéseket — szivattyúkat, csöveket, szórófejeket stb. — a gazdasagok általába®! *z 1960-as évek elejé® szerezték be. Ezek a berendezések azóta mind korszerűségükben, mind fizikai állapotukban erősen elavultak, elhasználódtak. A jelenleg forgalomban levő berendezések pedig nem felelnek meg minden tekintetben az üzemi igényeknek. További probléma, hogy az öntözés jól fizetett munka ugyan, de megerőltető, és csupán 3-4 hónapra korlátozódik. Tehát, aki szerényebben díjazott, de egész éves elfoglaltságot adó munkát vállal, az jobban jár. Főleg emiatt nem lehet teljesen kielégíteni az elavult öntöző berendezések magas kézi munkaerő igényét. További problémákat jelent, hogy bizonyos öntözési módok (pl. a szennyvízzel történő öntözés) elmélete és technikája még nincs kellőképpen kidolgozva. Zavaró, hogy a vízszolgáltató vállalatok és társulatok nem érdekeltek az öntözés költségeinek csökkentésében, sőt, az a kedvező számukra, ha magasabb költségek után tudják a hasznot felszámítani. Helyenként feszültséget okoz, hogy az öntözővíz biztosítása és az üzemek öntözési szándéka nincs mindig összhangban egymással. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke felkérte az érdekelt minisztériumokat és a főhatóságokat a vízszolgáltatás és a vízhasznosítás összhangjának megteremtésére; a mező- gazdasági üzemek érdekeltségének növelésére; annak biztosítására, hogy a vízgazdálkodási vállalatok és társulatok az üzemelési költségek csökkenésében legyenek érdekeltek; továbbá arra, hogy dolgozzák ki az öntözéses gazdálkodás ellenőrzésének módszerét, és gondoskodjanak a hatékony ellenőrzésről Földeák! Béla 1925. ÄPSMJM *». KGST-hírelc
