Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-26 / 97. szám
Milyen szakmunkát válasszunk? Gondolatok a lányok szakképzéséről Határidőt május IS. ÄSE elmúlt három évtizedben a nők iskolázottsága gyorsan emelkedett. Az • általános és középiskoláit végzett férfiak és nők száma csaknem egyenlő. Az egyetemi és főiskolai végzettségben a férfiak vannak többen. Kevésbé kedvező a kép, ha a' szakképzettséget vizsgáljuk. ,A nők többsége általános iskolát és gimnáziumot végzett. Ismeretes, hogy az általános iskola önmagában alapismeret»- i két nyújt, a gimnáziumi érett- ! sági pedig általános műveltséget, felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapokat ad, de nem képesít konkrét munkaterületre. »Ugyanakkor a nőknek csak kis hányada szerez szakmunkás-képesítést. Ebből következik, hogy a fizikai munkát végző t nőknek csupán S százaléka a szakmunkás. Az erősebb jogán? Sárgára festették a tsz-elnök házát. Olajfestékkel. Igaz, nem mindenütt. Épp csak annyira, hogy az alig néhány hetes, friss világoskék kőporréteget a lehető legtökéletesebben összerondítsák. Gyáván, az éjszaka leple alatt. Reggelre kelve azután volt aki azt mondta: meg is érdemelte, minek akarja minden áron egyesíteni a két szomszéd gazdaságot! Nem vicc. Nem is anekdota. Megtörtént. Nem évtizedekkel ezelőtt. Itt. Nálunk. 1975 áprilisában. Itt a megyében. Ahol élünk. De hol élünk? Az erdőben?! Erdőnk sajnos nagyon kevés van. Talán, ha több lenne. Hogy rendszeresen kipihenhetnénk valahol idegességünket, fáradságunkat, beton-tömbök közé szorítottságunkat. Talán a pihenés használna a kellemes er- .dei környezetben. Talán. Csakhogy a gyermekek arcán a pofon nem mindig csupán az idegesség miatt csattan el. A buszokon a tülekedőket .nem a beton-tömbök közé zártság szelleme űzi letaposni a türelmesebbeket. A terhével kínlódó ló hátán az ostor nem a hajtó fáradsága okán csattog minden esetben. Végül a rendőri hírek főszereplőinek, a garázdáknak öklét ugyancsak nem a jogos harag lendíti jogtalan ütésre. Érdekes! A csapásra lóduló karban az esetek többségében mindig nagyobb erő lakozik, mint a szenvedő alany valamennyi izmában együttvéve. Lehet ez ok az ütésre? Hát hol élünk?! Milyen dolog a védetlent az erősebb jogán, vagy akár orvul megütni? Milyen dolog ártó szándékkal kárt tenni a két község gondjainak egy részét magára vállaló ember személyi tulajdonában. Milyen dolog megbújni a sötétben és olyankor támadni, amikor nem kell az ellenfél ellentámadásától tartani. Mondjuk ki kereken; őserdei dolog ez. S ha sok erdőnk nincs is, any- nyi azért még akad, hogy azok, akik nem tudják, vagy el-elfe- lejtik: hol élünk, nos, hogy azok az erdei vadak társaságában „otthonra” találjanak. Hacsak az erdei vadak ezt a „társaságot” ki nem kérik maguknak! f- kép —> 4 mis HfCWszn 1975. Április 26. , Kínálkozik a kérdés: mi. az oka, hogy a legjobban a fizikai szakmunkának nincs térhódítása? Ebben szerepet játszik az a szemlélet, amely a szellemi munkát — különösen a korábbi években — általában magasabbra értékelte a fizikainál, így pályaválasztásuknál előnyben részesítik a szellemi és ae irodai munkaterületet A másik ok: a lányok és szüleik számos szakmát „alkalmatlannak” tartanak. Továbbtanulásra csak a ,.hagyományos” női pályák!» jelentkeznek. Azt, hogy egy foglalkozás „nőknek való” vagy sem, a századok során gyakran csak az döntötte eL, hogy a hatalmat gyakorló férfiak a szakma művelését átengedték-e a nőknek vagy sem. Napjainkban a pályaalkalmasság » determináló tényező. Szocialista társadalmunkban nem csak az a néhány hagyományos szakma vagy foglalkozás „való nőknek”, amit ősidők óta a nőkre bíztak. A 190 szakmából 130-ra lányok is alkalmasak. A fizikai erőt igen sok munkafolyamatnál a gépek helyettesítik, s ami régebben férfiizmokat kívánt, azt ma nők is elvégezhetik gépek segítségével. Tehát nem az erő a fontos, hanem a szellemi felkészültség, a szakszerűség a gépek kezeléséhez. Sajnálatos, hogy ennek ellenére a lányok még mindig idegenkednek egy sor — számlikra alkalmas — ipari szakma tanulásától. A kedvezőtlen pályaválasztást még erőteljesein befolyásolják • a szülők döntései, a pályaismeret hiánya, amely indokolatlanul a divatos szakmákra (például női fodrász, női szabó) tereli a tanulók figyelmét A szakmát tanulásra évről évre jelentkező leányok száma lényegében elegendő lenne, ha a tanulni akarók elképzelése találkozna a népgazdaság szakmánkénti létszámigényével. így í a divatos pályák a túljelentke- | zés következtében (például ke- 5 reskedelem és vendéglátás) va- | lám ennyien nem nyerhetnek jj felvételt Az eredeti elképzelés. • tői eltérő szakmát csaknem i fele nem fogadja el. Végső döntésük: ha nincs más; „marad” ; gimnázium vagy csatlakozna! a tovább nem tanulók táboré hoz. Ezzel a szakmunkáskép zésben több, a lányok részén alkalmas felvételi lehetőség ki használatlan marad. Ezek: he geszté, gépi forgácsoló, fénye ző és mázoló, kárpitos, állat tenyésztő, húsfeldolgozó, kosár fonó, kertész, cipőfelsőrész-ké szító, szövő, kötő-hurkoló, kö tő-hurkolóipari koníekCiós Tér mészetesen más szakmákra i biztosítható a lányok felvétel« Sajnos a gimnáziumban vég zettek mindössze 3-4 százalék kapcsolódik be a szakmunkás képzésbe. A felsőoktatási in tézményekben tovább nem ta nuló lányok részére a követkéz szakmatanulási lehetőség ál rendelkezésre: eüektrolakatoí elektronikai műszerész, iroda gép-műszerész, mechanika műszerész, rádió- és televízió műszerész, női szabó, de a fel soroltakon kívül bármely szak mára jelentkezhetnek. A lányé jelentkezése a szakközépisko Iákba is különbözőséget muta' Többsége (60 százalék) közgaz dasági, kereskedelmi szakközép iskolába orientálódik. Ugyan akkor kevesen választják a ipari-műszaM jellegű szakközépiskolákat. A műszaki munkakör még ma is a férfiak területe, mely jobban lehetővé teszi a középszintű irányítói munkakörök betöltését. Teljesen „elnőiesedik”, viszont a számviteli- irodai munkakor, ami egyben azt is jelenti, hogy a szellemi munka legkevésbé alkotó jel- legű és legrosszabbul fizetett területére szorul a dolgozó nők közel egyhanmiada. I! Említettem, hogy a felsőfokú végzettségben még mindig a férfiak vezetnek. Szakképzettségi megoszlást vizsgálva, kitűnik, hogy a férfiak között a műszaki, mezőgazdasági, a nők J soraiban a tanári képzettség do- j mánál. Viszonylag számos nő rendelkezik már orvos, közgazdász, jogász diplomával is. Ennek nemcsak anyagilag vannak hátrányos következményei — a műszakiak keresetei jobbak —, hanem a vezetői munkaikor betöltésének esélyét is csökkenti. Az oktatási — kulturális munkakörben régen is viszonylag magas volt a nők aránya. Ez a munkakör jól megfelel a nők adottságainak, de társadalmi szempontból nem tekinthető | szerencsésnek az oktatás túlzott elnőiesedése. A gyermekek neveléséhez mindkét nem ráhatására szükség volna. E gondolatok ^ figyelmeztetnek, hogy egyes területeken a pályát választó lányoknak még jobban meg kell ismerniük a lehetőségeket. Következésképpen nagyobb arányban kívánatos választaniuk ipari szakmunkás, valamint szellemi műszaki pályát. Biztató jel viszont, hogy a legfiatalabb nők között már magasabb az átlagnál a szakmunkások és a műszakiak aránya. Kovák PáX, a megyei tanács vb munkaügyi csoportvezetője .Auróra 75" színjátszó- és versmondóverseny A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ KB, a Népművelési Intézet és a balassagyarmati Városi Tanács „Auróra ”75” címmel színjátszó- és versmondóversenyt és vetélkedőt hirdet a Szovjetunió népeinek klasszikus és jelenkori irodalmából. A vetélkedő három részből áll. Az első részben a jelentkező együttesnek egy szovjet vagy orosz irodalmi műsort kell bemutatnia, majd az együttes tagjai versmondóversenyen vesznek részt. A harmadik rész játékos vetélkedő: a kérdések az orosz, a szovjet irodalom, az egyetemes színház- és drámatörténet tárgykörét ölelik feL ' A verseny első fordulója októberben, a produkciók döntője A november 5. és 8. között Balassagyarmaton megrendezésre kerülő XI. Madách Imre irodalmi színpadi napokon, az ősz- szetett döntő pedig decemberben, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában lesz. A csoportok munkáját a második és a harmadik fordulóban díjazzák: az összetett döntő első díja 10 napos, a második egyhetes szovjetunióbeli utazás, a harmadik helyezett jutalma pedig nyolcnapos hazai körút. A csapatversenyen kívül a rendező szervek forgatókönyvpályázatot is hirdetnek. A jelentkezési, illetve beküldési határidő május 15. Jelentkezési lapokat a KISZ Békés megyei Bizottságán igényelhetnek as; együttesek. Hétfőtől szombatig MTESZ-noptőr Hétfőn, április 28-án délután két órakor kezdődik a Gépipari Tudományos Egyesület rendezvénye a békéscsabai Technika Házában, amelyen dr. Domány Mihály a matematikai programozásról tart előadást. Ugyanebben az időpontban tart előadást Szarvas Tibor a műszeres élelmiszeripari vizsgálatokról a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és a Magyar Kémikusok Egyesülete felkérésére a MÉVI Sallai utcai helyiségében Békéscsabán. Április 28-án, hétfőn délután két órára hívták össze a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlését a gyulai Városi Tanács dísztermébe. A társaság Békés megyei szervezetének tagjai a közgyűlés utáni napon, április 29-én szakmai tanulmányúton vesznek részt a Körösök mentén. Kedden, április 29-én délelőtt kerül sor az Építőipari Tudományos Egyesület egész napos előadássorozatára, amelynek során az AGROBER békéscsabai székházában Pénzes Gyula városszellőztetésről, dr. Magő István pedig a korszerű szennyvíztisztításról tart előadást. Délután az. ankét részvevői a gyulai húskombinát építkezésének megtekintésével folytatják a tapasztalatcserét. Április 29-én, kedden dél utas egy órától tartja jubileumi köztaggyűlését a Gépipari Tudományos Egyesület a békéscsabai Technika Házában. Ezen a taggyűlésen három előadás hang- zik el, amelyeknek a témája az ipari szakemberképzés feladati és helyzete^ Szerdán, áprffls 30-án délelőtt 10 órakor kezdődik az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által szervezett tapasztalatcsere-értekezlet a Békés megyei vállalatok energiagazdálkodásban betöltött szerepéről. Az ankét színhelye a békéscsabai Technika Háza, Pénteken, május 2-án reggel 9 órától vizsgázna): a MTESZ szárítógépkezelő tanfolyamának hallgatói Békéscsabán, s Technika Házában, : I Ősz Ferenc: RÓ ZS (KISREGÉNY) XVI. — És a kedves felesége? — kérdezte Eötvös. — Meghalt.. Megölték. 1: — Roppant kincs — mondta Eötvösné. — Mondtam neked, kisfiam — fordult férjéhez —, bizonyos túlkapások történtek. Ez rendkívül sajnálatos — őszinte részvétem, kedves Köves úr... —'nyújtotta kezét, de Köves félrelépett és kiment a folyosóra. Felnézett a harmadik emeletre, ahol valaha a lakása volt. Üszkös romok meredeztek az ég felé. Felment, de a lakást nem tudta megközelíteni. A körfolyosót is letépte egy akna. Köves lebotorkált a romokkal teli levő lépcsőn# kiment a kapun. Az emberek utat nyitottak neki. — Jó reggelt, Köves úr — köszöntötték, de a férfi nem felelt. Elindult a Duna-parton a dübörgő gépkocsioszlopok mellett, a téglagyár felé. Rózsi elindult utána, de a férfi határozott lépteiből látta, hogy úgysem tudná visszatartani. Biztos a felesége sírját akarja megkeresni. A lakók visszavonultak lakásaikba. Takarították a romokat, deszkáikkal, papírokkal, megmaradt üvegdarabkákkal beszegel- ték az ablakokat. Rózsi egy ideig tanácstalanul ál}t az udvaron, majd kinyitotta a mosókonyhát és kivezette a lovat A patacsattogásra Fábryné kinézett az ajtaján: — Rózsiként, ez csodálatos — kiabálta. — Hozott egy élő lovat. Meg vagyunk mentve... — Téved a nagyságos asz- szony. Ez az én lpvam — kiáltotta vissza Rózsi. A párbeszéd hallatára többen kirohantak az udvarra. Körbefogták Rózsit. — Hagyják békében azt a lovat! Ezt nem fogják megenni... — De, Rózsikat Ez a ló nem a magáé — mondta Weivoda. — Ez köztulajdon ... Megértheti, senkinek nincs ennivalója. Az éhhaláltól menti meg a házat... — Eötvösék pincéje teli van 'élelmiszerré! — mondta Rózsi — Osszák szét azt. Elég lesz su egész háznak... Két orosz katona lépett be a» udvarra. Weivoda azonnal hozzájuk lépett és kézzel-lábbal szlovákul és magyarul kérte őket,' hogy lőjék le a lovat.. — Nincs... Nyema kusaj . .„ Konyi bumm! — mutatta a lövést, majd kezével az evést mímelte. Rózsi magyarul tiltakozott, de az oroszok nyilván ári; hihették, hogy 6 1» a ló telő- vesét kéri... — Nyem szabad..: Ló keO.L kevés ló.... — mondta a katona és a ló mögé állt, kezével egy képzeletbeli ekeszarvál fogta meg, és mint egy pantomim-színész, szántani kezdett.. Rózsi odalépett hozzá és megveregette a vállát: — Végre, egy okos ember. Te is, biztos paraszt vagy... Jól van... Isten éltesse» — mondta. oo o Simő két hét múlva érkezett vissza a házba. Ekkorra az udvarról már eltűntek a romok. A lakók már lakásaikban éltek. Simoné is kitakarította a kis földszinti szoba- konyhás lakást. Időnként elterjedt a hír, hogy a Margit- körúton vagonokból krumplit mérnek. Megjelentek már az első batyuzók is. Ruhák, bútorok vándoroltak a ház előtt veszteglő szekerekhez, helyettük kis zsákocska bab, liszt vagy zsír az üres konyhákba. Weivoda úr megfiatalodott. Valahonnan előkerült régi keménykalapja. Bársony gallérű
