Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

Milyen szakmunkát válasszunk? Gondolatok a lányok szakképzéséről Határidőt május IS. ÄSE elmúlt három év­tizedben a nők iskolázottsága gyorsan emelkedett. Az • általá­nos és középiskoláit végzett fér­fiak és nők száma csaknem egyenlő. Az egyetemi és főis­kolai végzettségben a férfiak vannak többen. Kevésbé kedvező a kép, ha a' szakképzettséget vizsgáljuk. ,A nők többsége általános isko­lát és gimnáziumot végzett. Is­meretes, hogy az általános is­kola önmagában alapismeret»- i két nyújt, a gimnáziumi érett- ! sági pedig általános műveltsé­get, felsőfokú tanulmányok­hoz szükséges alapokat ad, de nem képesít konkrét munkaterületre. »Ugyanakkor a nőknek csak kis hányada szerez szakmunkás-képesítést. Ebből következik, hogy a fizikai mun­kát végző t nőknek csupán S százaléka a szakmunkás. Az erősebb jogán? Sárgára festették a tsz-elnök házát. Olajfestékkel. Igaz, nem mindenütt. Épp csak annyira, hogy az alig néhány hetes, friss világoskék kőporréteget a le­hető legtökéletesebben összeron­dítsák. Gyáván, az éjszaka lep­le alatt. Reggelre kelve azután volt aki azt mondta: meg is ér­demelte, minek akarja minden áron egyesíteni a két szomszéd gazdaságot! Nem vicc. Nem is anekdota. Megtörtént. Nem évtizedekkel ezelőtt. Itt. Nálunk. 1975 ápri­lisában. Itt a megyében. Ahol élünk. De hol élünk? Az erdő­ben?! Erdőnk sajnos nagyon kevés van. Talán, ha több lenne. Hogy rendszeresen kipihenhetnénk valahol idegességünket, fárad­ságunkat, beton-tömbök közé szorítottságunkat. Talán a pi­henés használna a kellemes er- .dei környezetben. Talán. Csakhogy a gyermekek arcán a pofon nem mindig csupán az idegesség miatt csattan el. A buszokon a tülekedőket .nem a beton-tömbök közé zártság szel­leme űzi letaposni a türelme­sebbeket. A terhével kínlódó ló hátán az ostor nem a hajtó fá­radsága okán csattog minden esetben. Végül a rendőri hírek főszereplőinek, a garázdáknak öklét ugyancsak nem a jogos harag lendíti jogtalan ütésre. Érdekes! A csapásra lóduló kar­ban az esetek többségében min­dig nagyobb erő lakozik, mint a szenvedő alany valamennyi iz­mában együttvéve. Lehet ez ok az ütésre? Hát hol élünk?! Milyen dolog a védetlent az erősebb jogán, vagy akár orvul megütni? Milyen dolog ártó szándékkal kárt tenni a két köz­ség gondjainak egy részét ma­gára vállaló ember személyi tu­lajdonában. Milyen dolog meg­bújni a sötétben és olyankor tá­madni, amikor nem kell az el­lenfél ellentámadásától tartani. Mondjuk ki kereken; őserdei dolog ez. S ha sok erdőnk nincs is, any- nyi azért még akad, hogy azok, akik nem tudják, vagy el-elfe- lejtik: hol élünk, nos, hogy azok az erdei vadak társaságában „otthonra” találjanak. Hacsak az erdei vadak ezt a „társaságot” ki nem kérik ma­guknak! f- kép —> 4 mis HfCWszn 1975. Április 26. , Kínálkozik a kérdés: mi. az oka, hogy a legjobban a fizikai szakmunkának nincs térhódítá­sa? Ebben szerepet játszik az a szemlélet, amely a szellemi munkát — különösen a koráb­bi években — általában maga­sabbra értékelte a fizikainál, így pályaválasztásuknál előny­ben részesítik a szellemi és ae irodai munkaterületet A másik ok: a lányok és szü­leik számos szakmát „alkalmat­lannak” tartanak. Továbbtanu­lásra csak a ,.hagyományos” női pályák!» jelentkeznek. Azt, hogy egy foglalkozás „nőknek való” vagy sem, a századok so­rán gyakran csak az döntötte eL, hogy a hatalmat gyakorló férfiak a szakma művelését át­engedték-e a nőknek vagy sem. Napjainkban a pályaalkalmas­ság » determináló tényező. Szo­cialista társadalmunkban nem csak az a néhány hagyományos szakma vagy foglalkozás „való nőknek”, amit ősidők óta a nőkre bíztak. A 190 szakmából 130-ra lányok is alkalmasak. A fizikai erőt igen sok munkafo­lyamatnál a gépek helyettesítik, s ami régebben férfiizmokat kívánt, azt ma nők is elvégez­hetik gépek segítségével. Tehát nem az erő a fontos, hanem a szellemi felkészültség, a szak­szerűség a gépek kezeléséhez. Sajnálatos, hogy ennek ellenére a lányok még mindig idegen­kednek egy sor — számlikra al­kalmas — ipari szakma tanu­lásától. A kedvezőtlen pá­lyaválasztást még erőteljesein befolyásolják • a szülők döntései, a pályaismeret hiánya, amely indokolatlanul a divatos szak­mákra (például női fodrász, női szabó) tereli a tanulók figyel­mét A szakmát tanulásra évről évre jelentkező leányok száma lényegében elegendő lenne, ha a tanulni akarók elképzelése ta­lálkozna a népgazdaság szak­mánkénti létszámigényével. így í a divatos pályák a túljelentke- | zés következtében (például ke- 5 reskedelem és vendéglátás) va- | lám ennyien nem nyerhetnek jj felvételt Az eredeti elképzelés. • tői eltérő szakmát csaknem i fele nem fogadja el. Végső dön­tésük: ha nincs más; „marad” ; gimnázium vagy csatlakozna! a tovább nem tanulók táboré hoz. Ezzel a szakmunkáskép zésben több, a lányok részén alkalmas felvételi lehetőség ki használatlan marad. Ezek: he geszté, gépi forgácsoló, fénye ző és mázoló, kárpitos, állat tenyésztő, húsfeldolgozó, kosár fonó, kertész, cipőfelsőrész-ké szító, szövő, kötő-hurkoló, kö tő-hurkolóipari koníekCiós Tér mészetesen más szakmákra i biztosítható a lányok felvétel« Sajnos a gimnáziumban vég zettek mindössze 3-4 százalék kapcsolódik be a szakmunkás képzésbe. A felsőoktatási in tézményekben tovább nem ta nuló lányok részére a követkéz szakmatanulási lehetőség ál rendelkezésre: eüektrolakatoí elektronikai műszerész, iroda gép-műszerész, mechanika műszerész, rádió- és televízió műszerész, női szabó, de a fel soroltakon kívül bármely szak mára jelentkezhetnek. A lányé jelentkezése a szakközépisko Iákba is különbözőséget muta' Többsége (60 százalék) közgaz dasági, kereskedelmi szakközép iskolába orientálódik. Ugyan akkor kevesen választják a ipari-műszaM jellegű szakkö­zépiskolákat. A műszaki mun­kakör még ma is a férfiak te­rülete, mely jobban lehetővé te­szi a középszintű irányítói mun­kakörök betöltését. Teljesen „el­nőiesedik”, viszont a számviteli- irodai munkakor, ami egyben azt is jelenti, hogy a szellemi munka legkevésbé alkotó jel- legű és legrosszabbul fizetett te­rületére szorul a dolgozó nők közel egyhanmiada. I! Említettem, hogy a felsőfokú végzettségben még mindig a férfiak vezetnek. Szakképzett­ségi megoszlást vizsgálva, ki­tűnik, hogy a férfiak között a műszaki, mezőgazdasági, a nők J soraiban a tanári képzettség do- j mánál. Viszonylag számos nő rendelkezik már orvos, közgaz­dász, jogász diplomával is. En­nek nemcsak anyagilag vannak hátrányos következményei — a műszakiak keresetei jobbak —, hanem a vezetői munkaikor be­töltésének esélyét is csökkenti. Az oktatási — kulturális mun­kakörben régen is viszonylag magas volt a nők aránya. Ez a munkakör jól megfelel a nők adottságainak, de társadalmi szempontból nem tekinthető | szerencsésnek az oktatás túlzott elnőiesedése. A gyermekek ne­veléséhez mindkét nem ráhatá­sára szükség volna. E gondolatok ^ figyelmeztetnek, hogy egyes te­rületeken a pályát választó lá­nyoknak még jobban meg kell ismerniük a lehetőségeket. Kö­vetkezésképpen nagyobb arány­ban kívánatos választaniuk ipari szakmunkás, valamint szellemi műszaki pályát. Bizta­tó jel viszont, hogy a legfiata­labb nők között már magasabb az átlagnál a szakmunkások és a műszakiak aránya. Kovák PáX, a megyei tanács vb munka­ügyi csoportvezetője .Auróra 75" színjátszó- és versmondóverseny A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ KB, a Népmű­velési Intézet és a balassagyar­mati Városi Tanács „Auróra ”75” címmel színjátszó- és versmon­dóversenyt és vetélkedőt hirdet a Szovjetunió népeinek klasszikus és jelenkori irodalmából. A ve­télkedő három részből áll. Az első részben a jelentkező együt­tesnek egy szovjet vagy orosz irodalmi műsort kell bemutat­nia, majd az együttes tagjai versmondóversenyen vesznek részt. A harmadik rész játékos vetélkedő: a kérdések az orosz, a szovjet irodalom, az egyete­mes színház- és drámatörténet tárgykörét ölelik feL ' A verseny első fordulója ok­tóberben, a produkciók döntője A november 5. és 8. között Ba­lassagyarmaton megrendezésre kerülő XI. Madách Imre iro­dalmi színpadi napokon, az ősz- szetett döntő pedig december­ben, a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában lesz. A csoportok munkáját a má­sodik és a harmadik fordulóban díjazzák: az összetett döntő első díja 10 napos, a második egy­hetes szovjetunióbeli utazás, a harmadik helyezett jutalma pe­dig nyolcnapos hazai körút. A csapatversenyen kívül a rendező szervek forgatókönyv­pályázatot is hirdetnek. A je­lentkezési, illetve beküldési ha­táridő május 15. Jelentkezési lapokat a KISZ Békés megyei Bizottságán igényelhetnek as; együttesek. Hétfőtől szombatig MTESZ-noptőr Hétfőn, április 28-án délután két órakor kezdődik a Gépipari Tudományos Egyesület rendez­vénye a békéscsabai Technika Házában, amelyen dr. Domány Mihály a matematikai progra­mozásról tart előadást. Ugyan­ebben az időpontban tart elő­adást Szarvas Tibor a műszeres élelmiszeripari vizsgálatokról a Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesület és a Magyar Kémikusok Egyesülete felkéré­sére a MÉVI Sallai utcai helyi­ségében Békéscsabán. Április 28-án, hétfőn délután két órára hívták össze a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlé­sét a gyulai Városi Tanács dísz­termébe. A társaság Békés me­gyei szervezetének tagjai a köz­gyűlés utáni napon, április 29-én szakmai tanulmányúton vesz­nek részt a Körösök mentén. Kedden, április 29-én délelőtt kerül sor az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület egész napos elő­adássorozatára, amelynek során az AGROBER békéscsabai szék­házában Pénzes Gyula város­szellőztetésről, dr. Magő István pedig a korszerű szennyvíztisztí­tásról tart előadást. Délután az. ankét részvevői a gyulai hús­kombinát építkezésének megte­kintésével folytatják a tapasz­talatcserét. Április 29-én, kedden dél utas egy órától tartja jubileumi köz­taggyűlését a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület a békéscsabai Technika Házában. Ezen a tag­gyűlésen három előadás hang- zik el, amelyeknek a témája az ipari szakemberképzés feladati és helyzete^ Szerdán, áprffls 30-án délelőtt 10 órakor kezdődik az Energia­gazdálkodási Tudományos Egye­sület által szervezett tapaszta­latcsere-értekezlet a Békés me­gyei vállalatok energiagazdálko­dásban betöltött szerepéről. Az ankét színhelye a békéscsabai Technika Háza, Pénteken, május 2-án reggel 9 órától vizsgázna): a MTESZ szárítógépkezelő tanfolyamának hallgatói Békéscsabán, s Tech­nika Házában, : I Ősz Ferenc: RÓ ZS (KISREGÉNY) XVI. — És a kedves felesége? — kérdezte Eötvös. — Meghalt.. Megölték. 1: — Roppant kincs — mondta Eötvösné. — Mondtam neked, kisfiam — fordult férjéhez —, bizonyos túlkapások történtek. Ez rendkívül sajnálatos — őszinte részvétem, kedves Kö­ves úr... —'nyújtotta kezét, de Köves félrelépett és kiment a folyosóra. Felnézett a harmadik emelet­re, ahol valaha a lakása volt. Üszkös romok meredeztek az ég felé. Felment, de a lakást nem tudta megközelíteni. A körfolyosót is letépte egy ak­na. Köves lebotorkált a romokkal teli levő lépcsőn# kiment a ka­pun. Az emberek utat nyitottak neki. — Jó reggelt, Köves úr — köszöntötték, de a férfi nem felelt. Elindult a Duna-parton a dübörgő gépkocsioszlopok mellett, a téglagyár felé. Rózsi elindult utána, de a férfi határozott lépteiből látta, hogy úgysem tudná visszatarta­ni. Biztos a felesége sírját akarja megkeresni. A lakók visszavonultak laká­saikba. Takarították a romokat, deszkáikkal, papírokkal, megma­radt üvegdarabkákkal beszegel- ték az ablakokat. Rózsi egy ideig tanácstalanul ál}t az ud­varon, majd kinyitotta a mosó­konyhát és kivezette a lovat A patacsattogásra Fábryné kiné­zett az ajtaján: — Rózsiként, ez csodálatos — kiabálta. — Hozott egy élő lovat. Meg vagyunk mentve... — Téved a nagyságos asz- szony. Ez az én lpvam — kiál­totta vissza Rózsi. A párbeszéd hallatára többen kirohantak az udvarra. Körbe­fogták Rózsit. — Hagyják békében azt a lo­vat! Ezt nem fogják megenni... — De, Rózsikat Ez a ló nem a magáé — mondta Weivoda. — Ez köztulajdon ... Megértheti, senkinek nincs ennivalója. Az éhhaláltól menti meg a há­zat... — Eötvösék pincéje teli van 'élelmiszerré! — mondta Rózsi — Osszák szét azt. Elég lesz su egész háznak... Két orosz katona lépett be a» udvarra. Weivoda azonnal hoz­zájuk lépett és kézzel-lábbal szlovákul és magyarul kérte őket,' hogy lőjék le a lovat.. — Nincs... Nyema kusaj . .„ Konyi bumm! — mutatta a lö­vést, majd kezével az evést mí­melte. Rózsi magyarul tiltako­zott, de az oroszok nyilván ári; hihették, hogy 6 1» a ló telő- vesét kéri... — Nyem szabad..: Ló keO.L kevés ló.... — mondta a kato­na és a ló mögé állt, kezével egy képzeletbeli ekeszarvál fogta meg, és mint egy panto­mim-színész, szántani kezdett.. Rózsi odalépett hozzá és meg­veregette a vállát: — Végre, egy okos ember. Te is, biztos paraszt vagy... Jól van... Isten éltesse» — mondta. oo o Simő két hét múlva érkezett vissza a házba. Ekkorra az udvarról már eltűntek a ro­mok. A lakók már lakásaik­ban éltek. Simoné is kitakarí­totta a kis földszinti szoba- konyhás lakást. Időnként el­terjedt a hír, hogy a Margit- körúton vagonokból krumplit mérnek. Megjelentek már az első batyuzók is. Ruhák, búto­rok vándoroltak a ház előtt veszteglő szekerekhez, helyettük kis zsákocska bab, liszt vagy zsír az üres konyhákba. Weivoda úr megfiatalodott. Valahonnan előkerült régi ke­ménykalapja. Bársony gallérű

Next

/
Oldalképek
Tartalom