Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

í Téli növényvédelem Szándékossá teffl. és sjsb tél- végi szó szerepel a címben. Ugyanis a „tea. ■végi'’ növényvé­delem fogalmához a legtöbb kertészkedő még ma js a lemo­só permetezést kapcsolja. A ha­tásosabbnál hatásosabb vegysze­reik térhódítása méltatlanul hát­térbe szorította a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módszert; a mechanikai védekezést Vannak, afkik megmosolyogják a fáik kö­rűi kéregkaparóval, drótkefével szorgoskodókat. A növényvéde­lem rendszerében a mechanikai védekezésnek fontos, mondhat­juk úgy is: alapozó szerepe van. Ennek igazáról bárki meggyő­ződhet, ha hámló kérgű és fő­leg korosabb fáinak törzsen az elhalt kéregdarabok közötti ré­szeket szemügyre veszi. A ttele­lő rovarok, bábok, tojások soka­sága talál ott védelmet a tél hidege előL De búvóhelyek a törzs kéregrepedései, a vasta­gabb ágak találkozási pontjai is. Énekes madaraink felbecsül­hetetlen értékű munkát végez­nek a téffl hónapokban is — megérdemlik, hogy óvjuk, véd­jük, etessük őket! — a kéreg alá azonban nem juthatnak el. Az ott- megbúvó kártevő ármá­diát nekünk kell kézi eszközök­kel eltávolítani. Az egyik legkedveltebb kerti virágunk az orgona. Nemcsak azért, mert a május, az igazi tavasz szimbóluma is. Szimpla és telt virágú fehér és lila kü­lönböző árnyalataiban nyíló vi­rágai pompás díszei a kertnek, s kellemes illatával az egész környezetét elárasztja. Alig van olyan kertes ház, ahol ne lenne néhány orgonabokor, fa, de sok helyen alkalmazzák virágzó élő­sövénynek és nyírott sövény­nek. is. Vannak, akik ma­guk szemzik, honosítják meg kertjükben a különféle szép színű, rövidebb vagy hosszabb virágú változatait. Sajnos a leg­többen csak elültetik, azután sorsukra hagyják a bokrokat, ápolásukra, metszésükre már nem gondolnak. Ápolására, met­szésére pedig különleges. gon­dot kell fordítani akkor is, ha csak saját gyönyörűségünkre ne­veljük, akkor is, ha vágott vi­rágként kívánjuk értékesíteni. A metszést már a szemzést követő évben el kell kezdeni, mert csak úgy tudunk formás bokrot nevelni. Metszés nélkül sűrűn hozza a villás (V betű formájú) elágazásait, amelynek a közepén helyezkedik el a vi­rág. Elsűrűsödik, a virágszá- rak rövidek, a virágfejek egyre apróbbak lesznek. Ültetés után a vesszőket rö­nyéL De semmivel sem helyette­síthető! Sőt, bizonyított tény, ha ez az alapozó jellegű, munka elmarad, kevésbé lesz hatásos a vegetációban végzett vegysze­res védekezés. A tél végi lemosó permetezés akkor érheti el igazán a célját, ha a folyadék gondosain meg­tisztogatott és ápolt törzsrésze­ken és ágakon folyhat végig. Ha így járunk el, alaposan meg­tizedeljük az áttelelő kártevő­ket, azok tojásait és bábjait — így szaporodásuk üteme lénye­gesen kisebb lesz. Lényegében megelőzzük tömeges elszaporo­dásukat A kiskertben is ez kell legyen a fő cél! Ez a védekezé­si mód igazán olcsó és biztos, csak szorgalom és kitartás keU hozzá. Télidőben, bármely kel­lemes napon végezhető folya­matosan. Ne bízzunk tehált mindent a sárgaméregre, a mészkénlére és egyéb hatásos szerekre. Ponto­sabban; teremtsük meg előfelté­telét annak, hogy ezek a mérgek a legnagyobb hajtást érjék eL Ha így járunk eL könnyebb j dolgunk lesz nyár folyamán. Ke- : vesebb szerrel és kevesebbszer kell majd védekeznünk. Ez a téli növényvédelem időben és pénzben kifejezhető haszna. Kulin Imre vidre, 3-4 fejlett rügypárra metsszük vissza. A vissza nem vágott vagy túl hosszúra ha­gyott vesszőik rügyedből sok, de rövid hajtás fejlődik. A máso­dik évben se engedjük virágoz­ni a bokrokat, ezért tavasszal 3-4 rügy es csapokra vágjuk visz- sza. Amikor a friss hajtások 10 —15 cm hosszúak, hajtásválo­gatással segítsük alő a vázágiak fejlődését. > A harmadik évtől kezdődően f a megfelelően gondozott bokrok már rendszeresen virágoznák. Természetesen ezzel nem fejez­hetjük be a bokrok gondozását. Kezdettől fogva az egyik legfon­tosabb teendő az előtörő vadhaj­tások eltávolítása. Sohase a ta­laj felszínén vágjuk vissza, ha­nem tőből távolítsuk el. Elvirágzás után vágjuk vissza a növényeket, így a következő tavaszon ismét teljes és szép virágokat hoznak. Ha a virág­fejeket nyáron át rajtahagyjuk és csak tavasszal metsszük visz- sza a vesszőket — mivel a vég­álló rügyekből virágzik —, csak a kővetkező tavaszon kapunk virágot. Tulajdonképpen az ész­szerű virágszedés is (éles késsél vagy metszőollóval) metszésnek számít. Ha pedig kedves növé­nyünk vit^gzását előbbre kí­vánjuk hozni, a föléje épített mozgatható blokkban vagy fó­liasátor alatt, fűtés nélkül . is több héttel a természetes virág­nyílás előtt virágzik. Lehet ez csupán kedves időtöltés, hobbi is, de ilyenkor a piacon is jó áron értékesíthető a virág. Fodor Béla Védjük házínynlainkat a mixomatózis betegségtől ’ A háztáji és kisegítő gazdasá­gokban a házinyúlállomány nö­vekedett. Ezzel párhuzamosan a szövetkezeti felvásárlás szerepe is nagymértékben változott az elmúlt évek során. Az állomá­nyokban — periodikusan — ki- sebb-nagyobb mértékű pusztítást okozott a mixomatózis megbe­tegedés, mely jelentős károkkal és átvételi korlátozásokkal járt együtt. A betegség elleni preventív immunizálás céljára oltóanyagot lehet rendelni a PHYLAXIA Oltóanyag és Tápszertermeltető Vállalat értékesítési főosztályá­tól (1107 Budapest, Szállás u. 5.). A PHYLAXIA tájékoztatása szerint az oltóanyaggal a nyu- lak 21 napos kartól védhetők eredményesen. A védettség az oltás utáni harmadik héten ala­kul ki. A tenyészállatokat, il­letve tenyésznövendékaket cél­szerű legkésőbb júniusban a betegség ellen immunizálni, hogy a szúnyoginvázió ide­jére a szükséges védettség­gel rendelkezzenek. Ratal hízó nyulak a hizlalás három- hónapi időtartamára egy oltással megvédhetek. A tenyészállatokat az első oltás után három hónap múlva célszerű újra oltani. A PHYLAXIA a mixomatózis elleni vakcinát jelenleg import­ból biztosítja. Vakcinaigény esetén szükséges, hogy a helyi állatorvos által láttamozott meg­rendelést mielőbb küldjék el a fenti címre, az igényelt oltó­anyag beszerzésére. A legki­sebb megrendelhető mennyiség 10 adag. A vakcina ára állatorvosi lát- tamozású ÁFÉSZ-megrendelósre szakcsoporti megrendelés esetén adagonként 4,70 forint, egyéni megrendelés esetén — nem szakcsoporttagoknak — adagon­ként 6,40 forint. Erdei Lajos MÉSZÖV A belföldi A Vetőmag Vállalat által elő­állított és feldolgozott vetőmag az ország mintegy 6 ezer üzle­tén keresztül jut el a vásárlók­hoz. A kiskereskedelem évente mintegy 25- millió tasakot ren­del. A fentieken kívül a konzerv­ipar, a hűtőipar, a SZŐ VÉRT zöldárutermelő partnerei és a mezőgazdasági termelőüzemek évente rendszeresen nagy meny- nyiségű vetőmagot Vásárolnak. Sokéves tapasztalat bizonyít- jia, hogy e nagy tömegű vető­magot a tél végén, két-három hónap leforgása alatt kívánják megvásárolni. A vetőmagot áru­sító szaküzletek -— ilyenkor rö­vid idő alatt — a nagy forgal­mat nem tudják lebonyolítani, sorban állás, torlódás keletkezik. A zsúfolt üzletekben szakta­nácsadásra nincs lehetőség, el­adónak, vevőnek egyaránt ké­nyelmetlen a gyors munkatem­pó. A ittegnövekedett igények ma­radéktalan kielégítése érdeke­való igaz, hogy ez a miunka fáradságos és elég sok időt igé­Áz orgona metszése A retek termesztése m I1 A hajtatott zőldségnövényék * közül a hónaposreteknek van a S legkisebb hőigénye. Így a vetése S már korán elkezdhető. Termesze S tése különösen a gyorsan mele- S gedő talajokon gazdaságos. ■ Hajtatásra alkalmas fajták kö­* zül a Korai pirosnak van a leg­* rövidebb tenyészideje. Mivel a lombozata kicsi, ezért sűrűn, 5x5 cm-re vethető. Nehezen pud- vásodik. A Szentesi hajtató ugyancsak a rövid tenyészideje miatt ko­rai termesztésre kiválóan alkal­mas. A lombja valamivel na­gyobb mint az előző fajtáé, így ritkábban 6x6 cm-re kell vetni. Pudvásodásra hajlamos, A Korai legjobb vagy más néven Cherry Belle a nagyüze­miekben és a kisüzemekben egy­aránt megtalálható. A fóliás termesztésre alkalmas. Ize ki­váló, pudvásodásra nem hajla­mos. A Champion vagy Piaci piros a későbbi vetéseiknél jöhet számí­tásba. Ize kitűnő, pudvásodásra nem hajlamos. Tenyészideje kö­zéphosszú. Lombtömege és gu­móátmérője nagy, ezért ritkán 6—7x6—7 cm-re vetjük. A szál­lítást jól bírja. , / A retek optimális hőigénye 13 C-fok. Csírázáskor a —1, —2 C-fo­kos hideget károsodás nélkül el­viseli. Növekedési idején a —5, —6 C-tokos hőmérséklet sem jelenti a növény pusztulását. A 13—14 C-£ök feletti hőmér­séklet sokkal károsabban hat a retek fejlődésére, mint az ala­csonyabb. A meleg hatására megnyúlik. Hajtátásra csak új fóliát hasz­náljunk. A sáros, piszkos, va­lamint a 2 éves fóliáiknak a fényáteresztő képessége gyenge. A retek igen sok fényt igényel. Az északi határvidéken február­ban, márciusban különösen ke­vés a fény. Így csak azok a ta­karók használhatók, amelyek • fényátbocsátó képessége kifo­gástalan. A talajt célszerű mér ősszel .elkészítem. Ekkor 15—20 cm mélyen. lelássuk, és 5—7 kg/m2 érett istállótrágyát? dolgozunk a talajba. Ha szükséges, akkor ká­liummal és foszforral kiegészít­jük. Februárban a vetés előtt a talaj felső 5—10 cm-es rétegébe újból szerves trágyát (érett!) ke­verünk, hogy a laza szerkezet következtében gyorsabban me­legedjen fel. Vetés előtt érdemes a magot átrostálnd, a nagy szemű mag­vak korábban teremnek, és a termés is tetszetősebb, nagyobb. A vetés történhet lyuggató­léccel vagy vetőhenigerrel, amely eszközök a magvak helyét egy- egy lyukkal megjelölik. Másik módja a vetésnek a papírra ra­gasztás. Ilyenkor a retek mag­ját a víz hatására könnyen szet- ázó selyempapírna rakják. Eb­ben aiz esetben a selyem papír­ral együtt helyezik a magvakat a vetőágyba. Legegyszerűbb módszer a szórva vetés. Itt az egyenlőtlen elosztás következté­ben egyenlőtlen a kelés és egyenlőtlen a fejlődés is. Az elvetett magra vékony 1— 1,5 cm vastag takaróföldet szó- . runk. Ez lehetőleg tőzeg, föld­del kevert érett istállótrágya vagy hasonlóan jó víztartóké­pességű és levegős talaj keverék legyen. Ha a magvakat vasta­gabban takarjuk, akkor későb­ben csíráznak ki. A csírázó növény, amely a gyorsan melegedő közegben ha- ^imar fejlődésnek indul* megfe­jelő mennyiségű tápanyagot is talál a felső talajrétegben. Fontos tudná, hogy a retek igen sok vizet igényed, ezért nagy gondot kell fordítani a folyamatos vízellátásra. Az el­ső erős öntözés a magvetés után legyen. Ezután az öntözések csak az elpárolgott vágy felhasz­nált víz visszapótlását biztosít­sák. 2-3 naponként szükséges ön­tözni. A retek ápolási munkái közé tartozik a szórva vetés ritkítása. Ezt még szildeveles korban er­dfernes elvégezni. A vetést követő második hé­ten fejtrágyát adunk a retek­nek. A rendszeres öntözés ha­tására a felső rétegekből hamar kimosódik a tápanyag. Ilyenkor négyzetméterenként 1,5 dkg 34%-os ammóniumnitráttal és 2 dkg kénsavas kálival pótoljuk a hiányt A felsorolt műtrágyák­ból 1%-os oldatot csinálunk és kannával a növényekre locsol­juk. A fejtrágyázás után ne felejtsük a növényeket tiszta vízzel lemosni. Tenyésridó folyamán még • borús időben is gondoskodjunk a friss levegőről. Ezért naponta 1-2 órát még borult időben is szükséges szellőztetni. A gumók megjelenésekor már nem szabad fejtrágyázni. Az erős öntözés és fejtrágyázás ha­tására a gumók {elrepednek és értéktelenné válnak. Kártevők közül elsősorban a lótetű károsítja a növényt. Ba- sudinnal eredményesen védekez­hetünk ellene. Terhe István egyetemi tanársegéd vetőmagéi látás új rendje ben a vállalat lt vidéki terü­leti központjának szakembereit bevonta az igényfelmérés, a megrendelés-begyűjtés és a meg­rendelt vetőmag kiszállításának munkájába. Szeretnénk elérni, hogy az ország minden lakott településén legyen zöldségvető- mag-árusítás. V 1971-ig vetőmagot nyitott zsák­ból kimérten árusítottak. A 22/1968. (VII. 4.) MÉM. sz. ren­delet megtiltotta a vetőmagnak nyitott zsákból kimérten törté­nő árusítását a bolti kiskeres­kedelmi forgalomban. Ez időtől a fémzárolt vetőmagot a kis­kereskedelmi forgalombahozatal céljaira kisebb egységekbe előre csomagolják. A fent idézett rendélet elő­írja, hogy a vetőmag csomago­lásán (zsák, doboz, tasak) az azonosításhoz szükséges adato­kait fel kell tüntetni. A növényfaj és -fajta foga­lom általában ismert. A sza­porulati Gok a nemesített no-1 vényfajta belső értékére utaL A növónynemesítő által előál­lított ún. szuperelit vetőmag el- szaporításából nyert magiter­mést elit vetőmagnak nevezzük. Az elit vetőmagnak a követke­ző évi szaporulata (magtermés) az T. fokú, ennek ismételt el­vetése útján nyert magtermelés a TI. fokozatú szaporulat. Fémzárolatlan vetőmagot for­galomba hozni tilos A fémzá­rolási szám a minősített vető­magtétel azonosítására szolgáló számcsoport. A szabvány alapján minősített vetőmag: kiváló, I. osztályú, II. osztályú minőségű lehet. A vetőmag minősítő fémzá­rolásának érvénye megszűnik a fémzárolás napjától számított egy év (hagymafélék—Allium- fajok esetében 6 hónap) eltelté­vel. A tasakon található dátum te­hát a lejárat időpontját jelenti, vagyis azt az időpontot, amed­dig a vetőmag forgalomban tart­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom