Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
A talajélet munkásai Repülő m A talaj egész, élelmiszertermelő rendszerünk alapját jelenti. A talajélet, a talajban lezajló anyag- és energiaforgalom beható tanulmányozása tehát korántsem hiábavaló kutatási feladat. A talaj élet aktív munkásai a talajban lakó élő szervezetek (baktériumok, gombák, egysejtű állatok, férgekjízeMái- búak stb.). K. H. Domsch, a braunschweigi mezőgazdasági kutatóállomás egyik talaj- biológusa azt vizsgálja, milyen mérvű a talajban élő baktériumok és gombák részZene lézersugarakkal A Wew ImM Barden estllag- rtzsgiló — belépődíj ellenében — újabban mennyei órákat nyújt zenebarátok számára. A műsoron a „Laserium”, azaz valamiféle sugár- hangverseny szerepel, amelyben az akusztikai élvezet ritmikusan vegyül optikai benyomásokkal. A csillagvizsgáló kupolájába több lézerkészülék monokromatikus sugarait vetítik, amelyek — hatalmas háromdimenziós kaleidoszkóphoz hasonlóan — fantasztikus vörös, zöld vagy kék árnyalatú, állandóan váltakozó formákat és figurákat alkotnak. A lézer Irányítója, aki a vetítőt kezeli, optikai Karajanként működik: a hangjegyek szerint táncoltatja a fényeket. vétele a talaj életébe^. A kérdés megválaszolására a talajlégzés mérését választotta módszeréül. Ha valamely talajban élőbb kezeletlen állapotban méri a légzésintenzitást, majd a baktériumok és gombák élettevékenységét szelektív gátlóanyagokkal (a baktériumokra nézve ilyen a streptomidn, a gombákra pedig az actidion) gátolva végez ugyanilyen módszerrel méréseket akkor kiderül, hogy a talajlégzés baktériumok és gombák nélkül 30— 50 százalékkal csökken. Tehát a talajlakó szervezetek fele—kétharmada a nem baktérium és gomba, hanem az ezeknél magasabbrendű növényi és állati szervezetekből áll A szelektív gátlóanyagok részleges alkalmazásával az is kideríthető, hogy az együttes légzésből kerek 1/5 rész illeti a baktériumokat, és 4/5 rész pedig a gombákat Érthető tehát, hogy a szemmel nem látható parányi szervezetek talajban lakó milliárd- jainak milyen döntő szerepe van a számunkra is oly fontos talaj élet forgatagában. 'Ugyanakkor azt is indokolja, milyen fontos részletismereteket szereznünk a talajlakó állatok életéről is. Ez a munka világviszonylatban széles körben folyik. Szuperérzékeny műszer főbb mint 1® eaer kilométer távolságból meg Miét mérni egy gyufa lángjának hőmérsékletét a bálámét«- nevű műszer segítségével, A szerkezetet m Ukrán Tudományos Akadémia alacsony hőmérsékletet kutató intézete dolgozta ki Harkovban. A műszer működési elve a szupravezető anyagoknak azon a tulajdonságán alapul, hogy észlelhetően reagálnak a környezet legkisebb hőmérsékletváltozására is. A szupravezetés elérése érdekében a műszer belsejében .kozmikus” hideget, mínusz 270 Celsius fok körüli hőmérsékletet kell létrehozni. A balosnéter felhasználási köre igen változatos. A csillagászok segítségével képesek megmérni távoli égitestek és galaktikák hőmérsékletét. A orvosok el tudják készíteni az emberi test pontos hőmérsékleti térképét. A hőmérsékleti normától való legkisebb eltérés is jelzést adhat az orvosnak egy-egy gyulladás fészkéről. A Szovjetunió területén 250 meteorológiai állomásról naponta 2-4 rádiószondát bocsátanak fel, hogy adatokat gyűjtsenek az atmoszféra és a sztratoszféra legfontosabb folyamatairól. A levegőnél könnyebb gázzal — többnyire hidrogénnel — megtöltött jókora ballon kb. 35 kilométer magasságba juttatja fel a hozzá erősített műszerdobozt, amely az emelkedés során automatikusan adatokat továbbít a földi állomásra a hőmérsékletről, a levegő nyoí Sí'- í -A másáról és nedvességtartalmáról, a szél irányáról, sebességéről stb. A földi \okátorok folyamatosan ellenőrzik a rádiószonda Földtől való távolságát, sebességét és mozgásának irányát, ami a légáramlatok mozgási irányával esik egybe. A befutó adatokat rövid- és középtávú időjárásjelentések készítéséhez használják feL A nagy magasságból — a ballon szétrepedése után — a földre visszatérő műszerdoboz többé már nem használható feL Horpadás ellen — gumicsésze Gyakran megesik, hogy kisebb „koccanáskor” az autókarosszérián csupán horpadás keletkezik, s talán még a festék sem pattogzik le a lemezről. Ilyenkor jó szolgálatot tehet a képen látható szívócsésze, amit egy dániai cég hozott forgalomba. Az erős gumiból készített harangot rá kell szorítani a horpadt felületre, miután » rajta levő csővégződést egy légszivattyúval kőtik össze (ami akár a gumifelfújásra használt íjégkmmpresszor szívó csonkja is lehet). A szívóerő hatására a lemez — az esetek többségében — visszaugrik eredeti helyzetébe. Nagy előnye a módszernek, hogy a karosszéria szépséghibájának eltüntetéséhez nem kell leszerelni az ajtóvagy tetőkárpitot, ami a hagyományos módon való kikalapálás esetén nem kerülhető rí. Ha az autótulajdonosnak nem is érdemes beszereznie a segédeszközt, aa iparosok, szervizek jó hasznát vehetik (akár még házilagosan is elkészíthetik). Neve: Interszputnyik Kilenc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió — 1971 novemberében megállapodást kötött az INTERSZPUTNYIK Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet létrehozására. A szervezet nyílt, bármely állam tagja lehet. A szerződés úgy szólt, hogy az első időkben csak a Szovjetunió lő fel Molnyija típusú mesterséges holdakat, de a tervek szerint a szervezet néhány év múlva közösen is Föld körüli pályára bocsát majd műholdat. Az INTERSZPUTNYIK-rend- szer első földi távközlési állomása a szocialista országok közül Mongóliában, Ulánbátor közelében jött létre. 1974. február 2-án jelentették a hírügynökségek, (hogy megkezdte működését a Moszkva—Havanna között üzemelő szovjet kozmikus tévélánc, amely közvetlen összeköttetést biztosít a Szovjetunió és Kuba között. Moszkva környékén és Havannától 30 kilométerre speciális adóvevő-állomásokat telepítettek, és a kubai tévéközvetítések ezeken keresztül, a Molnyija 2. távközlési műhold segítségével jutnak az in- tervíziós hálózatba. Magyarországon kormányközi megállapodás alapján és a Szovjetunió segítségével épül majd fel az a földi állomás, amely egyaránt alkalmas lesz az INTERSZPUTNYIK-program tagországai közötti televíziós műsorcserére, és telefonösszeköttetések megteremtésére. Az állomást most tervezik és 1977- ben helyezik üzembe. Segítségével a nemzetközi telefonforgalmat a földi kábeles összeköttetések helyett az űrtávközlési rendszer bonyolíthatja majd. A prágai földi állomás kísérleti üzembe helyezésével múlt év április 30-án Csehszlovákia is bekapcsolódott az INTER- SZPUTNYIK-rendszerbe. A berendezés segítségével máris jobban vehetők a fekete-fehér és a színes intervíziós programok. A. Bacsurin szovjet tudós, a műszaki tudományok kandidátusa úgy nyilatkozott, hogy a Molnyija típusú szputnyikokból létrehozott távközlési rendszer már eddig is kitűnőre vizsgázott. A pályán egyenletesen elhelyezkedő műholdak egész napon át biztosftják a tévéprogramok megbízható közvetítését a Szovjetunió bármely részébe. A világűrön keresztül megvalósuló szovjet távközlési rendszer lehetőséget nyújt arra is, hogy újságmatricák fotókópiáit, mete-- orológiai térképeket és táviratokat is közvetítsenek az ország központjából a Szovjetunió távoli vidékeire, a Távol-Keletre, Szibériába és Közép-Ázsiába. A szputnyikokon keresztül lebonyolított telefonbeszélgetések igen jól hallhatók, mert a műholdak 40 ezer kilométerre eltávolodnak a Földtől, és ezért nem hatnak rájuk a földi zavarok. A Szovjetunióban már sokan kaptak táviratot ezzel a, jelzéssel: „Távközlési műhold továbbításával”. „M.juv ccivivuziiesi mim helyettes elmondotta, ho következő években számos lomást létesítenek. Már jött a Mars elnevezésű i adóállomás, amely akár re gépről is képes továbbítani sokat a Molnyija-szputnyi szére. Ezek a mozgó állón óriási jövő előtt állanak. 1 I
