Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A PÁRT HEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Frank Ferenc elvtárs szóbeli beszámolója A beszámolási Időszakban a nemzetközi helyzet a szocialista erők számára kedvezően alakult, a szocializmus pozíciói világszerte tovább erősödtek. A Szovjetunió hatalmas politikai, gazdasági ereje, katonai potenciálja, a szocialista országok egyeztetett külpolitikai lépései és növekvő eredményei, a haladó erők összefogása folytán az imperialista hidegháborús politika vereséget szenvedett. S bár számos képviselője erőfeszítéseket tesz az agresszív, fenyegető politika feltámasztására, mégis a nemzetközi helyzet fő jellemzője az enyhülés, a békés egymás mellett élés gyakorlatának érvényre jutása az ellentétes rendszerű országok kapcsolataiban. Az enyhülést támogatják és tartóssá tételére törekszenek azok — köztük hazánk is —, akiknek lényükből fakad a béke —, akiknek a nemzetközi élet kedvező alakulása jó külső feltételeket teremt a haladáshoz, a szocialista építőmunkához. Am az imperializmus természete nem változott, ennél fogva bizonyos reakciós körök — nem ritkán a kínai vezetők segédletével — ellentámadásokat szerveznek a nemzetközi viszonyok megrontására, kiélezésére — mondta bevezetőül Frank Ferenc elvtárs, majd így folytatta: A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a Szovjetunió és az Egye-1 sült Államok közeledése, együttműködésének javulása. Az enyhülés ellenzői éppen ezt a közeledést veszik célba, amint legutóbb ez Jackson szenátor és csoportja részéről élesen megnyilvánult. Ezek az erők természetesen nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a többi tőkés országban is léteznek. Ök azok, akik örömujjongásban törnek ki, ha a világ valamelyik pontján az általuk támogatott puccsisták lázadást szervernek, és a hatalmat kezükbe kaparintják. Ez történt Chilében és ezt láthatjuk Cipruson is. Ok azok, akik minden eszközzel szabotálják a nemzetközi egyezmények, megállapodások végrehajtásai, ahogy ez Vietnamban, a Közel-Keleten és a Föld más térségeiben is történik. Párttagságunk — csak úgy, mint egész közvéleményünk — élesen elítéli e reakciós mesterkedéseket. a haladó mozgalmak elnyomóit, és szolidáris a hős vietnami, a chilei, az arab, s más, az imperializmus ellen küzdő népekkel. Jól érzékelik azt az ellentmondásos helyzetet, azt a folyamatot, amely csak következetes harc és nehézségek árán vezethet a tartós enyhülés felé. A megye párttagsága, egész lakossága helyesli pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét, külpolitikai vonalat. Nagyra értékeli pártunk és az SZKP testvéri kapcsolatait. A 30. évforduló eseménye kapcsán most különösen gyakori az a megnyilvánulás, hogy a Szovjetunió segítsége nélkülözhetetlen volt, és marad népünk számára. A kapcsolatok fejlesztése, a barátság ápolása és állandó erősítése a Szovjetunióval nemcsak internacionalista kötelessége, hanem érdeke is minden igaz hazafinak. Azok, akik pillanatnyi előnyökért, nagyhatalmi, soviniszta törekvésekért csorbítják vagy feladják a Szovjetunió iránti barátságot, tiszteletet és megbecsülést, akaratlanul is és tudatosan szovjetellenes módon cselekszenek. Jelentjük a pártértekezletnek, hógy a Központi Bizottság 1974. márciusi határozatának szellemében rendben lezajlottak a be- ' számoló és vezetőségválasztó taggyűlések, valamint a pártértekezletek. E pártrendezvényeket kiegyensúlyozott, pártszerű légkör és megfelelő aktivitás jellemezte. A beszámolóik és a hozzászólók felelősséggel, a ten- niakarás szándékával foglalkoztak. társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk kérdéseivel. A vitában résztvevők — kifejezve a pártcsoportokbam, kisebb közösségekben elhangzott észrevételeket — félreérthetetlenül és- egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy helyeslik a párt fő politikai vonalát. Hangoztatták, hogy csakis e politika alapján Vált lehetővé pártunk és hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése, a negyedik ötéves terv fő célkitűzéseinek realizálása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése, a szocialista eszmék befolyásának erősödése. Kifejezték azt a kívánságukat, hogy a XI. kongresszus hagyja jóvá és erősítse meg a közel két évtized óta követett politikai irányvonalat. A kommunisták — csakúgy mint a pártonkívüliek — nagyra értékelik a párt marxista-leninista nemzetiségi politikáját, amely a nemzetiségieknek félreérthetetlenül garantálja a teljes politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőséget, s biztosítja nyelvi, kulturális értékeik megőrzését, ápolását és fejlesztését. A beszámolók, s a hozzászólók megállapították, hogy hazánkban érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe, ami abban jut alapvetően kifejezésre, hogy a munkásosztály forradalmi céljai válóra válnak. Ugyanakkor igényelték, hogy növeljük a munkások befolyását az egész társadalomra; a szocialista viszonyok tartalmi fejlődésére, a közszemléletre, a társadalom különféle rétegeinek magatartására és fegyelmére. Általános volt az a vélemény, hogy erősödött pártunk vezető szerepe, eázmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége. De a demokratikus centralizmus elvét és gyakorlatát, a párttagság jogainak és kötelességeinek egységét még következetesebben kell érvényesíteni. Párttagságunk helyesli és támogatja a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Azonban a gazdaságpolitikai elveinkkel ellentétes érdekek érvényesülését, a spekulációs és manipulációs törekvéseket, a népgazdaság rovására történő nyerészkedést nem szabad megtűrni. Sokan hangoztatták, ideológiai politikai és kulturális nevelőmunkánk nem kis eredményeit De szenvedélyesen bírálták azt, hogy egyesek kényelemből, közömbösségből vagy vélt politikai érdekekre hivatkozva némán elmennek anti- marxista nézetek és szocialistaellenes jelenségek mellett. Szigorúbb fegyelmet, határozottabb fellépést sürgették minden szinten a haszonlesés, a korrupció, az önzés, a hanyag munka, a felelőtlenség megnyilvánulásaival, a szocialista erkölcs torzulásaival szemben. A szocialista vonásokat az élet minden területén erősíteni kell, állandóan tisztítva társadalmunkat mindazoktól az elemektől, negatív jelenségektől, amelyeket a régi rend hagyott ránk vagy újratermeltünk. Különösen erősíteni kell a szocialista tulajdont, biztosítva az állami tulajdon meghatározó szerepét. Úgyszintén szükséges megszilárdítani és fejleszteni a szocialista elosztási viszonyokat, következetesen érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét A megyei pártbizottság szervező, irányító munkája megfelelt a X. kongresszus határozataiban meghatározott követelményeknek. A két pártértekezlet közötti időszakban vezette és irányította a párt politikájából, a X. kongresszus határozataiból adódó megyei feladatok kimunkálását és végrehajtását. E munka tükröződik az elért politikai, gazdasági és kulturális eredményekben. A pártszervezetek tovább erősödtek. A párttagság aktívan részt vesz a politikai célkitűzések megvalósításában. Figyelemre méltó eredmények születtek a megye iparosításában, a város- és községpolitikai feladatok realizálásában. Megszilárdul tali a mezőgazdasági üzemek, a termelési eredmények növekedtek. A X. kongresszus határozatainak végrehajtása nyomán gazdagodott hazánk, népünk, benne Békés megye is. A megyei pártbizottság írásos beszámolójában számot ad arról a fejlődésről, amely gazdasági életünkben végbement. A megye általános társadalmi, gazdasági előrehaladásában a legjelentékenyebb változás a nép- gazdasági ágak szerinti összetételben, a foglalkoztatottsági struktúrában következett be. A társadalom foglalkozási átrétegződésének egyik jellegzetessége a keresők jelentős átáramlása a mezőgazdaságból az iparba, az építőiparba és más ágazatokba. Ezt jól mutatja az, hogy 1949- ben az aktív keresőknek 73%-a, 1960-ban 61%-a, 1974-ben 38°/0-a dolgozott a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági aktív keresők aránya csaknem felére csökkent, az ipari, építőipari foglalkoztatottaké "Viszont erőteljesen emelkedett. A foglalkoztatási színvonal emelkedése. az ágazati struktúra változásának folytán az összes keresőknek 1940-ben 26%-a, 1973-ban 40%-a nő volt. A népgazdaság ágazati és területi fejlesztésének szerves részeként az erőforrásoktól függően, fejlesztettük a megye termelő és nem termelő jellegű állóalapjait. Növeltük a megye iparában és mezőgazdaságában, s más ágazatokban a beruházásokat, amely a szerkezetváltozásnak és a területfejlesztésnek fontos tényezője volt. Pártunk iparfejlesztési politikája alapján a megye igen jelentős ágazatává fejlődött az ipar, amely az elmúlt években tovább növelte szerepét. Különösen igy van ez a kőolaj- és földgázkitermelő iparág és annak vertikális részéként épült üvegipar, s az egyéb felhasználó ipar esetében. Jelentős az ipari szövetkezetek tevékenysége, amelyek a megye iparában foglalkoztatottak egyharmadának nyújtanak munkalehetőséget. Az ipari termelés évi 8—10%-os növekedésének, a tetmelékeny- ség emelkedésének, egyáltalán az iparnak nagy súlya van a megye gazdasági növekedésében, s a lakosság javuló életkörülményeinek alakításában. Az utóbbi évtizedben megszilárdult, s a legutóbbi években pedig tovább fejlődött a megye mezőgazdasága. A mezőgazdaságban elért eredmények alapját pártunk helyes agrárpolitikája, a munkásosztály áldozatkész támogatása teremtette meg. Az eredményekben természetesen nagy szerepe van a szövetkezeti tagoknak, vezetőknek, a szakembereknek, a mezőgazda- sági munka korszerűsödésének. Technikai szempontból megoldottnak minősíthető korszerű rendszerek alakultak ki, néhány ágazatban a termelési színvonal magas szintet ért el. Ilyennek tartjuk a gabona- és kukoricatermesztést, a sertés- és ba- ronifitartást. Az iparszerű termelés térhódításának eredményeként kukoricából a zárt rendszerben termelő gazdaságok 1974-ben hektáronként 62,3 mázsa kukoricát takarítottak be, a megyei átlag 52,8 mázsa volt. Egyes ágazatokban azonban a hagyományos technológiai termelési fegyelem és szervezettség hiánya, s más problémák miatt nem értük el a várt fejlődést. Nem lehetünk elégedettek a cukorrépa és néhány zöldségféle termelésével, a szarvasmarha- és juhtartással — bár az utóbbi években itt is megkezdődött a feszültségek feloldása. Az állatállományban nagy károkat okoztak a járványos ál- latbetégségek. Ennek ellenére a különböző intézkedések hatására — szakosított telepek feltöltése, kocakihelyezési akció, takarmánybiztosítás, felvásárlási biztonság— a sertésállomány a múlt években meghaladta az egymillió darabot Megszűnt a szarvasmarha-állomány csökkenése, sőt tavaly négyezer darabbal növekedett. A húsprogram végrehajtásában intenzíven részt vesznek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Szükséges felfigyelni arra a jelenségre, hogy a múlt év végére a termesztésnél nagyobb mértékben, 23,5 százalékkal csökkent a kocaállomány. Politikai munkával is támogatni kell a központi intézkedéseket, amelyek a kocaállomány növeléséi szolgálják a háztáji gazdaságokban. Kedves Elvtársak! A nemzeti jövedelem termelésének növekedésével összhangban, az életkörülmények tervszerű javításának részeként emelkedett az ipari foglalkoztatottak, ezen belül a munkások keresete: a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata nyomán 1973-ban 12%-kal volt több, mint egy évvel korábban az állami iparban dolgozó munkások havi átlagkeresete. A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak egy főre jutó havi nominal keresete 20 százalékkal volt magasabb. mint 1970-ben. A parasztság jövedelmi viszonyai is kedvezően alakultak. Az egy foglalkoztatottra jutó kereset a mezögazdasagban 30%-kai haladta meg az 1970-es évit. Az átlagkereset, a nem nyugdíjas és nem járadékos tagoké, havi 2 270 Ft volt. A megyében 1951—1974. között 44 ezer lakás épült, s ebből az utóbbi 17 évre esik 39 200 lakás. 1974 elején 22%- kal több lakás volt a megyében, mint 1949-ben. A lakások minősége, felszereltsége is kedvezően változott. A lakáskérdés azonban változatlanul nagy gond, különösen a városokban, s főleg a megye- székhelyen, Békéscsabán. Azt reméljük, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban számottevően növekszik majd az állami célcsoportos lakásépítés, ami lehetővé teszi a munkások, nagycsaládosok lakásigényeinek állami lakásból történő fokozottabb kielégítését. Ahhoz viszont, hogy a jogos igényeket kielégíthessük, a megye fejlesztése dinamikusabb legyen, elengedhetetlen, hogy a Központi Bizottság december 5-i határozatának szellemében következetesebb, hatékonyabb, felelősségteljesebb munkával, sikeresen fejezzük be a negyedik ötéves terv utolsó évét. Ez azt követeli, hogy nagyobb menv- nyiségben és jobb minőségben állítsunk elő értékesíthető termékeket. Ahol csak lehet, a tőkés behozatalt hazai termékekkel ellensúlyozzuk. Következetesen korlátozzuk és kiszorítsuk a gazdaságtalan, a szükségletnek nem megfelelő termelést. Csökkentsük az önköltséget, növeljük a termelékenységet, fokozzuk az exportképes termékek előállítását. A feladatok végrehajtása szükségessé teszi többek között a belső , tartalékok feltárását és kihasználását. A kapacitások jobb kihasználásában, a munka- időalappal való jobb gazdálkodásban, a műszakszámok indokolt növelésében, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésé- ' Folytatás a X oldalon) A küldöttek figyelemmel hallgatják a beszámolói
