Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A PÁRT MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Fehér Lajos eivtars a küldöttek tár sasagában {Folytatás m, 3. oldalról) ben, a szakosított állattartási telepeken, az iparszerű termelési rendszerekben, a termelés koncentrációjában rejlő lehetőségeik; mind-mind jelentős tartalékok forrása. Nagy tartalékok vannak az ésszerű takarékosságokban. Az anyaggal, pénzzel, energiával, idővel való takarékosságot mindenki ügyévé kell tenni. Az üzemek többsége tettekkel reagált a takarékosságra vonatkozó felhívásra: a Tégla- és Cserépipari Vállalat egymillió-kétszázezer forint értékű megtakarítást tervez energiahordozókban; az Orosházi Üveggyár kiemelt feladatnak tekinti a fajlagos gázfelhasználást, a selejtszázalék csökkentését; a Kner Nyomda hazai anyaggal igyekszik pótolni importanyagait. A múlt év eredményeit, az idei évre való felkészülést, a termelési feladatok végrehajtását jelentősen segíti pártunk XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kibontakozott szociálisra munkaverseny. A megye üzemeiben 4141 szocialista mun- kasbrigád'ban mintegy 50 ezer fő vesz részt. A vállalások —csak anyagiakban — közel kétmilliárd forint pluszt jelentenek a népgazdaságnak. Kedves Elvtársaid A X. kongresszus határozatainak végrehajtásában nagy jelentőségűek voltak azok a központi bizottsági ülések, amelyek időről időre ellenőrizték a X. kongresszus határozatainak sorsát. Ezek közül is kiemelkedik a Központi Bizottság 1972 novemberi — s az azt követő több nagyon jelentős — döntései, amelyek pozitív hatást gyakoroltak a gazdasági életre, s az egész társadalomra. Elhárította az akadályokat, amelyek fékezték a kongresszusi határozatok következetes végrehajtását. A novemberi ülés jelentősége abban is van, hogy a Központi Bizottság nyíltan és őszintén feltárta a közéletünkben levő negatív tendenciákat, jelenségeket, és kritikusan megállapította, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseink végrehajtása lassú és vontatott. A határozatok alapján a megyei pártbizottság is intézkedéseket hozott a munkások politikai súlyának, szerepének növelésére, az üzemi demokrácia fejlesztésére, az élet- és munkakörülmények javítására, szakképzésük és művelődésük emelésére. Mindemellett fel kellett lépni a megyében is a torzulások ellen, amelyek az érdékek, anyagi és erkölcsi ösztönzés, a tulajdonviszonyok, s más kérdésekben jelentkeztek. Be kellett bizonyítani, hogy az egyéneknek, csoportoknak nem lehet szembekerülni a társadalom egyetemes érdekével, mert ha az össztársadalmi érdek fellazul, az végső soron az egyéni, csoportérdeket is gyengíti. Ennélfogva az egyéneknek, csoportoknak nem lehet valós és tartós érdeke az össztársadalmi érdek gyengítése, annak rovására cselekedni. Vagyis: nem lehet erős a csoport- és egyéni érdek, ha gyenge az össztársadalmi érdek. Ezért kell hangsúlyozni, hogy az érdekek ütközése esetén — amely természetesen létezik — mindenkor elsődleges az össztársadalmi érdek érvényesítése, különösen egyes személyek jogtalan, egoista, önző mesterkedéseivel szemben. Azt is valljuk, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia az anyagi és kulturális jólét növekedésével. Ez munkánk értelme és célja. A tisztességes, emberi jólét elérése, az össztársadalmi célok megvalósítása azonban lehetetlen az anyagi és erkölcsi ösztönzés helyes alkalmazása nélkül. De ez a társadalom építésének nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező, a gyakorlat által igazolt helyes lenini elve. Éppen! ezért az anyagi érdé- | kéltség és az erkölcsi ‘ ösztönzők különválasztása helytelen, amit a gyakorlati tapasztalatok is bizonyítottak. Volt időszak, amikor szinte egyoldalúan az erkölcsi tényezőkre apelláltunk. De azt sem tagadhatjuk, hogy egy időben a csaknem kizárólagos nyereségszem- iélet eluralkodása háttérbe szorította az erkölcsi ösztönzőket. Ennek azután olyan vadhajtásai .lettek, hogy egyesek életük értelmét csak a szerzésben látják, s ezért nem riadnak vissza az íratlan és írott törvények megszegésétől sem. Előfordul, hogy a helyes, reális törekvések mellett egyesek törvénytelen módon jogtalan előnyök, haszon megszerzésére törekednek. A közös vagyonnal úgy bánnak, mint a csáki szalmájával. Túlzott reprezentálást, ajándékozást folytatnak, s bizonyos előnyök megszerzéséhez erkölcstelen kapcsolatokat igyekeznek létesíteni. Többen az j ilyen kialakult ismeretségek j alapján kísérlik meg kétes ügye- I iket elintézni. Az egyik üzem 1 • osztályvezetője — messze a tör- j vényes kereteken túl — ajándé- j kozta meg a helyi labdarúgócsapatot, a játékvezetőt, s más személyeket. Az egyik városunkban néhányan két év alatt 1,8 millió forintot forgalmaztak lóüzérkedéssel. Több szövetkezetei gazdasági bírság megfizetésére kellett kötelezni engedély nélküli nagykereskedelmi tevékenységért, törvénytelen üzletelésért, uzsorakamat és más visszaélések mi- ott. Olyan furcsaság is előfordul, mint például a Gyulai Körös Vidéki Társulatok Együttműködési Szervezeténél —, amely a szeghalmi Petőfi Tsz- nek más cégekkel együtt egymillió forint értékű belvíz-előkészítő munkát vállalt — alig fogott hozzá a munkához, máris 403 ezer forintot számlázott, mint elvégzett munkát. Ezzel az évi tervteljesítésük 100 százalékos lett, és ily módon biztosították 120 ezer forint nyereségrészesedés és prémium kifizetését, jogtalanul! Vannak — olykor vezetők is —, akik mindent csak pénzért hajlandók végezni, akik csak azt lesik, hol tudnak „kis munkával nagy pénzt szerezni”, és gyorsan meggazdagodni. Az ilyen felfogás és jelenség ellen nem elegendő a törvényes intézkedés — bár olykor abban is maradnak rések, amelyek kaput hagynak a spekulációnak —, nem j elegendő a jelenségek vég nél- ; küli bírálata, hanem ennek pá- j rosulnia kell határozott cseleke- ! detekkel, s olyan közhangulat kialakításával, amely ezt elítéli és tiszteletet parancsol a becsületes munkának. A tisztességes, I becsületes munkát végzőket, kü- i lönösen azokat, akik önzetlen l társadalmi tevékenységet folytatnak, központilag és helyileg is jobban meg kell becsülni. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben nem érzik jól magukat azok, akik a társadalom érdekeit semmibe véve, mások rovására akarnak jól élni. Ez természetesen hatékonyabb eszmei, politikai, kulturális nevelő munkát is igényel, amelyet nem lehet elég korán kezdeni. A szocialista tudatosság, a szocialista erkölcs elemeinek, a mi világnézetünk alapjainak lerakását az iskolában el kell kezdeni, s állandóan terjeszteni, erősíteni kell a felnőtt lakosság körében. Az ideológiai, politikai, ! kulturális nevelő munkára ma j nagyobb szükség van, mint bár- mikor volt. Most, amikor előtérbe került I a proletárdiktatúra gazdasági I szervező és kulturális nevelő funkciója — nem elhanyagolva természetesen ; a többi funkciót sem — még inkább fontos az ideológiai, politikai tisztánlátás, ami gyorsíthatja vagy éppen lassíthatja előrehaladásunkat. Ebben viszont nagy szerepe van az ideológiai harcnak, az ideológiai küzdelem területeinek, a propagandának és agitációnak, a közoktatásnak és a közművelődésnek éppúgy, mint a propagandistáknak és pedagógusoknak, íróknak és művészeknek, tv-nek , és rádiónak, a tárgyi és személyi feltételek színvonala állandó emelésének. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság a be- j számolási' időszakban többet és sokoldalúbban foglalkozott a járási, városi pártbizottságok, az alapszervezetek munkájának segítésével, fejlésztésével. Különösen nagy jelentőségű a j Központi Bizottság Titkárságának 1973. december 10-i, a megyére vonatkozó, az alapszervezeti tevékenység javítását szolgáló határozata. Ennek, valamint a járási, városi pártbizottságokra vonatkozó döntéseknek hatására gyakoribbá vált a helyszíni segítő, ellenőrző munka. A pártszervek és szervezetek irányító munkájában nagyobb teret kapott a területi fejlesztés, a község- és várospolitika, a kommunális és kulturális kérdésekkel való törődés. A párttagság aktívan részt vesz e feladatok végrehajtásában. A tennivalók ismertetéséből és megvalósításából —, amelyek politikai célkitűzéseinkből rájuk hárulnak — cselekvőén részt vállalnak. A megye, a város, a község politikai közéleti tevékenységének aktív résztvevői, az egészséges politikai köz- | hangulat formálói. Nemcsak propagálói a párthatározatoknak, a kormányintézkedéseknek, hanem azok végrehajtásában is élen járnak. Becsülettel helytállnak a termelőmunkában, példamutatóan teljesítik a feladataikat, az iparban, mezőgazdaságban, s az élet minden területén. Ök kezdeményezik az új termelési eljárásokat, ök szervezik a szocialista brigádokat, ők haladnak élen a vállalt kötelezettségek teljesítésében. A munkások és szövetkezeti tagok, a kommunista gazdaságvezetők és szakemberek elismerést és megbecsülést vívtak ki maguknak s a pártnak szakértelmükkel és munkájukkal. Megyénk kommunistáit — akik mindenütt az első sorokban menetelnek, s fáradhatatlanul küzdenek és harcolnak — tekintély, tisztelet övezi környezetükben. E helyről is kifejezzük elismerésünket és köszöne- tünket mindazoknak a párttagoknak, akik példamutató munkával és magatartással, helytállással és áldozatkészséggel dolgoznak hazánk, s benne megyénk további előrehaladásáért. Önzetlenül, s eredményesen teljesítik kötelességeiket, a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy még vannak olyan párttagok, akik szavakban elfogadják a döntéseket, s egyetértenek a határozatokkal, de cselekvéseikkel ellene tesznek. A mi pártunkban nem engedhetjük meg, hogy egyes párttagok a határozatokat önkényesen, szubjektiven értelmezzék, s magatartásukban nem a párt normái szerint élnek. A párt tisztasága, egysége szigorúan megköveteli, hogy a pártszervezetek, a tisztségviselők, az egyes párttagok mind eszmeileg és politikailag legyenek következetesek és szilárdak, erkölcsileg pedig támadhatatla- nok. Nem lehet megengedni a hatalommal való visszaélést éppúgy, mint az erélytelenséget, a huzavonát. A párttagok legyenek kritikusak. Minden körülmények között álljanak ki a meggyőződésükért, a szocializmus ügyéért. Bátorítani kell a nyílt őszinte véleménynyilvánítást — ezt minden szinten a vezetők kezdeményezzék —, s erősíteni kell az egészséges kritikai légkört. Minden kommunistának — elsősorban a vezetőknek — kötelessége a hibák ellen fellépni, és gondoskodni a határozatok végrehajtásáról. Teljesen indokolt az az igény, hogy minden párttagtól számon kérjük, hogyan áll ki a párt politikája mellett, mit tesz végrehajtásáért, környezetének megnyeréséért és milyen magatartást tanúsít a köz- és egyéni életében. Nem lehet megengedni, hogy egyesek huzamos idő óta nem végeznek pártmunkát, nem vesznek részt pártrendezvényeken, nem fizetik rendsze- szeresen a tagdíjat. Ugyanakkor ők azok, akiknek rendszerint semmi sem jó, mindig másokban keresik a hibát. A pártfegyelem minden kommunistára egyformán kötelező, amely nemcsak a politika elfogadását feltételezi, hanem meg- * követeli az annak végrehajtásában való aktív közreműködést is. A pártszerveiknek és pártszervezeteknek a feladata, hogy felkészítsék, informálják, tájékoztassák rendszeresen a párttagságot a konkrét feladatokról és számonkérjék azok végrehajtását. A pártmunkának, ma egyik legfontosabb teendője a végrehajtás ellenőrzése, a határozatok eredeti szándéka érvényesülésének figyelemmel kísérése. Elengedhetetlen követélmény az is, hogy az eddigieknél nagyobb gondot fordítsunk a vezetők kiválasztására, képzésére és továbbképzésére Ez folyamatos és felelősségteljes munkát igényel. A káderek nevelésének egyik legfontosabb módszere az emberekkel vialó egyéni és rendszeres foglalkozás, az, hogy folyamatosan törődjünk velük; akkor is, amikor nincsenek bajok és akkor is, amikor nagyobb gondok vannak. Az egyéni foglalkozás azt jelenti, hogy tervszerűen erősítsük, fejlesszük a jót, a pozitív vonásokat, és visszaszorítsuk a helytelent, a rosszat. Céltudatosabbá kell tennünk a vezetők kiválasztását és nevelését. Bátrabban kell vezető beosztásba helyezni tehetséges, elvhű, közmegbecsülést élvező munkásokat, különböző társadalmi szervezetekben dolgozókat, a közéletben jártas nőket és fiatalokat A Központi Bizottság vonaikozó határozatának végrehajtásában kezdeti eredmények ugyan vannak, de a határozat tervszerű végrehajtása — ezen belül is különösen a képzés és utánpótlásnevelés, az úgynevezett második vonal biztosítása — sürgető követelmény. A munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítése, az állami szervezetek, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezet munkájának javítása összefügg a hatalom kérdését jelentő kádeitkérdések helyes értelmezésével és gyakorlati végrehajtásával. Ezért is kell a pártmunka egyik sarkalatos, állandó feladatának tekinteni a káder- és személyzeti munkát Tisztelt Elvtársak* A kongresszusi dokumentumhoz való állásfoglaláshoz mindössze a következőket szeretném hozzáfűzni: / A dokumentumokban foglaltakkal megyénk párttagsága egyetért. Az irányelveket jónak minősíti, mert nemcsak a kommunistáikhoz, hanem megyénk egész lakosságához is szólnak, kifejeződik benne a társadalom valamennyi osztályának, rétegének és csoportjának egyetemes érdeke. Párttagságunk helyesli, támogatja az irányelvekben foglaltakat azért, mert az eddig követett politikai irányvonal folytatását látja benne, mert reális célokat tűz ki. Éppen ezért a megyei pártbizottság nevében javaslom, hogy a pártértekezlet fogadja el az Irányelvekre és a Szervezeti Szabályzat tervezetre vonatkozó javaslatokat Kedves Elvtársaüc! A megyei pártbizottság nevében és megbízásálból köszönöm a különböző szerveiknek és szervezeteknek aktív támogatásukat, megyénk párttagságának, dolgozóinak szorgalmas munkáját. A Központi Bizottság biztos lehet abban, hogy Békés megye kommunistái, valamennyi becsületes állampolgára áldozatkész, lelkiismeretes munkával fog dolgozni a XI. kongresszus döntéseinek valóra váltásáért a megyében. Kérem a tisztelt pártért ekez- letet, hogy a megyei pártbizottság négyéves munkájáról szóló beszámolót, az Irányelvekhez és a Szervezeti Szabályzathoz kapcsolódó állásfoglalását vitassa meg és hagyja jóvá. A szóbeli beszámoló után kezdetét vette a vita. A megyei pártbizottság írásos beszámolóját lapunk további oldalain közöljük.
