Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

Ä gépek, berendezések jő kihasználásával 2 ezer 600 vagon takarmánytáp helyett 5 ezer 872 vagonnal készített a tsz-ek kondorosi keverőüzeme A tafearrnánytápok iránit meg­Békéscsabán rendezik meg a II. országos nemzetiségi úttorőfesztivált Tegnap délelőtt a békéscsabai ifjúsági és úttörőháizban meg­beszélést tartott az április 5—9. között megrendezésre kerülő II. országos nemzetiségi úttörőfesz­tivál és találkozó rendező bi­zottsága. A fesztiválon a hazáinkban élő négy nemzetiség úttörői, vala­mint a görög, a bolgár, a chilei, a lengyel, és -a szovjet népcso­portok gyertmekegy üttesed hoz­zak el Békéscsabára hagyomá­nyaik, kultúrájuk egy-egy csok­rát. A résztvevő csoportok kö­zött a zsűri sorrendiséget nem állat fel, produkciójukat szakmai megbeszéléseken értékeli., A kö­zéi 400 úttörő április 5-én ér­kezik Békéscsabára. Másnap délelőtt 10 órakor — a feszti­vál napjainak színhelyén, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űt- törőházban' — lesz a megnyi­tó. Ünnepi beszédet Alföldi Tá­dé, az Országos Üttörőszövetség titkára, a CIMEA főtitkára mond. Vasárnap este felvonulá­son vesznek részt a nemzetiségi fiatalok pod-beat énekesek, út­törő fúvószenekar kíséretével. A fesztivál második napján dél­előtt a nemzetiségi úttörők kul­turális tevékenységéről lesz ta­nácskozás, amelynek előadója Vass Lajos zeneszerző, karnagy, a zsűri elnöke. Délután az út­törők Szarvasra és Gyulára ki­rándulnak; Szarvason és Két- egyházán kultúrműsort adnak. A fesztivál utolsó napján Bé­késcsabával ismerkednék a résztvevők, este hét árától pedig a csabai érdeklődő közönségnek gálaesten mutatják be fesztivál­műsorukat növekedett a termelőszövetkeze­tek és a szövetkezeti kereske­delem igénye. Ezért a gépek, berendezések jobb kihasználását kellett megszervezni a tsz-ek kondorosi keverőüzemében. Itt 1973-ban 2 ezer 600 vagon tá­pot állítottak elő,, 1974-ben pe­dig 5 ezer 872 vagonnal! Ebből 2 ezer 242 vagonnal vettek igénybe a közös vállalkozást alapító tsz-ek. Ez az összterme­lés 31,8 százaléka. A többit az 1973. évi keszletroaj-advannyal a (Tudósítónktól) A közelmúltban tartotta meg küldöttgyűlését a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási, Értékesítő és Beszerző Szövet­kezet. Csizmát György az ÁFÉSZ elnöke számolt be az el­múlt év gazdasági eredményei­ről. E’mondotta, hogy 1971-ben 108 millió 800 ezer forintot for­galmaztak, és 1974-ben ez a szám elérte a 196 millió 940 ezer forintot. Eredménytervüket is ennek megfelelően teljesítették, hiszen tavaly hatmillió 629 ezer forint nyereségre tettek szert. A bolti kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalom 38,2, illetve 20 százalékkal nőtt a bá­zishoz képest. A felvásárlás 1974. évi forgalma megközelí­tette az 50 millió forintot. Toli­ból 47, háztnyúlból 133 mázsá­val vásároltak M többet, mint 1973-ban. Szép eredményeket értek el az üzlethálózat kiépítésében, korszerűsítésében. Erzsébethe- lyen egy önkiszolgáló boltot és presszót, a KISZ lakótelepen ABC-áruhézat és presszót nyi-l SZÖV^CER hozta forgalomba a háztáji gazdaságok részére. Vol­tak egyéb fogyasztók is, állami gazdaság, tsz és SERKÖV, ahová 1 ezer 358 vagonnal szál­lítottak a kandorosiak. Ifjú Klaukó Mátyás, a közös vállalat igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a jelentkező igé­nyeket a növelt termeléssel sem tudták kielégíteni. A tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban rendkívül keresettek a termé­kek. A SZÖVKER erre az esz­tendőire 3 ezer 500 vagon os totfcak. Telekgerendáson szintén ABC-áruházat adtak áit Most építik a békéscsabai vasútállo­más mellett az öt egységet ma­gába foglaló üzletsort. A küldöttgyűlés foglalkozott a fogyasztási szövetkezet 1975. évi ár- és üzletpolitikai prog­ramjával is. Ezek szierint ebben az évben összesen ?15 millió forintos forgalmat terveznek. B. Gy. igény kielégítését kérte a tava­lyi 2 ezer 281 vagonnal szem­ben. A tápgyártáShoz szükséges szemes terményt többségében az alapító tsz-ek bocsátották a közös vállalkozás rendelkezésé­re. Premixet a nyugatnémet SALVÁNA cégtől vásárolták, kancentráturnokat pedig az ugyancsak nyugatnémet Purina cégtől szereztek be. A gazdálkodásra jellemző, hogy a 210 millió forintos ár­bevételi tervet 250 millió fo­rintra teljesítették. A tervezett 6 millió forint nyereséggel szem­ben 11 milliót értek el, s ebből 10 millió forintot fizettek visz- sza az alapító tsz-eknek. Ezzel a termelési eredménnyel 3—3 és fel év alatt visszatérői a szövetkezeteknek az az anyagi hozzájárulás, amelyet a keverő­üzem építéséhez adtaik. Jelenleg 100-an dolgoznak a telepen. A gépek' teljesítőké­pességére, automatizálása fokára jellemző, hogy egy főre 2,5 mil­lió forint árbevétel termelése és értékesítése jut. A kimagasló gazdasági eredményekhez jól hozzájárult a szocialista brigád- mozgalom, mely a kongresszusi munkaversanyben tovább erősö­dött. A keverőüzemben 4 szo­cialista brigádban 70-en dol­goznak. Tí-jegyze! o „iegszubjektfydbb” le.eszgb jelet« vrő! A televízió legellentmondáso­sabb. helyét, arcát nem talaJó műsora a Teleszubjéktóv, A csütörtökön este látott legutób­bi számban —, amely Békés megyei „különkiadás” is volt, hiszen a most elkészült vész­tői ifjúsági házról és a csabai Napsugár bá begy üLesről lát- hattunk-hallhattunk híreket — megannyi vitát ébresztő vázla­tot láttunk. Mert a Teleszub- jektív végeredményben egy jól megszerkesztett televíziós váz­latkönyv kitűnő riporttémák­kal tűzdelve, amelyek kifejté­se általában elmarad. Ennek eredete a „sokat markolni”- elvből fakadhat; így szeretné­nek — bizonyára! — minél ér­dekesebb, az ifjúságnak szóló műsort nyújtani. S a Tele- szubjektív adásait figyelve, ez nem sikerül. Nem sikerülhet, mert mire egy téma megfogan­na a nézőben, a műsor címét viselő gong máris újabb feje­zet kezdetét jelzi. Néhány pél­da; az ausztrál szocialista if­júsági mozgalom delegációjá­nak tagjairól éppannyira keve­set tudtunk meg, mint a bé­késcsabai Napsugár bábegyüttes életéről, dél-amerikai turnéjuké ról, sikereikről. A televízió közel két évtize­de nevel, tanít, szórakoztat mindannyiunkat. Ennyi év után már — joggal! — nem elég­szünk meg kísérletekkel; ké­szet, kereket, egészet akarunk. Még akkor is, ha a kérdéses műsort késő este — vajon má­ért? — vetítik; ha a műsort eredetileg „csak a fiatalok­nak” (!) szánták. Sok más, fia­taloknak szóló televíziós és rá­diós műsor kielégíti a hozzá­fűzött igényeket. Ez miért nem?! <N. L.) Amatőr együttesek vezetőinek képzése Békéscsabán Kőt és fél éve szervezték meg a Megyei Művelődési Köz­pontban az amatőr bábegyütte­sek, díszítőművész-szakkörök és irodalmi színpadok vezetődnek tanfolyamát. A megye különböző települé­seiről 120 hallgató jelentkezett, akik többsége már korábban is vezetett szakkört, művészeti csoportot A havonta egyszer tartott foglalkozáson a bábo­soknak Lenkefi Konrád báb­művész, a díszítőművészeknek dr. Szabó Imréné népművész, az irodalmi színpadosoknak Bácska Mihály, a szentesi di­ákszínpad vezetője tartott elő­adást. A hallgatók elméleti és gya­korlati ismereteket szereztek az adott művészeti ágról, tapasz­tala .cserén vettek részt és ja­nuárban minősítő vizsgát tet­tek. A díszítőművészek közül tízen B, 46-an C kategóriás mű­ködési engedélyt kaptak. Hu­szonnégy bábos résztvevő ugyancsak C kategóriás művé­szeti vezető lett. Az irodalmi színpadosok egyike B, a többi ti­zennégy hallgató C, illetve D diplomát szerzett. Ez utóbbi tanfolyamon vég­zettekre vár a legnagyobb fel­adat jelenleg Békés megyében, hiszen korszerűsíteni, ötletek­ben gazdagítani szükséges iro­dalmi színpadaink munkáját. .X Megyei Művelődési Köz­pontban októberben újra meg­szervezik a három tanfolyamot, valamint a néptáncoktatók kép­zését. titfs /J. lS7á. MÁRCIUS 8. Gépjavítás A homokterenyei Zagyvavölgye Mgtsz-ben most van a téli gép­javítások ideje. Rendbe hozzák az erő- és munkagépeiket, hogy a nagy munkák idején biztonsággal dolgozhassanak (MTI Fotó—Király Krisztina ielv.—KS) A Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya társa­dalmi szakbizottságot alakított a megye közművelődése 15 éves távlati tervének elkészítésére. A szakbizottság (melynek tagjai Bánszky Pál, a Népművelési In­tézet osztályvezetője, Sallay Ist­ván, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetője, Sass Judit, az MTA Szociológiai Ku­tatóintézetének csoportvezetője, Soós Pál, a KLTE adjunktusa, Vankó Ildikó, az ELTE tanár­segéde, Zsolnai András, az Or­szágos Tervhivatal főosztály­vezetője és dr. Durkó Mátyás, a KLTE, tanszékveszető docense) tegnap délelőtt Békéscsabán tar­totta soron következő tanács­kozását A bizottság munkamegosztás alapján dolgozik. Minden tag­ja a kSzínűvel ődési tervezés egy-egy részletével foglalkozik. Felmérik — egyebek között — a megye lakosainak iskolázott­sági színvonalát, az iskola és a közművelődés kapcsolatát a gyermek-, ifjú- és felnőttneve­lésben. Meghatározzák a köz- művelődés feladatait a szabad idő helyes felhasználásával kapcsolatban. Javaslatot dolgoz­Megyénk közművelődése 1990-fgf Megjeleni a felszabadulási A napákban jelent meg a Bé­kési Élet című megyei közműve­lődési és tudományos szemle ez évi első száma, amelyet szer­kesztői hazánk felszabadulása 30. évfordulójánál?; szenteltek. Az új szám Tanulmányok fej- lécű első részében Köteles La­jos Békés megye népének a fel­szabadult Budapestért tett har­minc évvel ezelőtti cselekede­teiről, áldozatairól ír.Bencsik Ist­ván az 1944 és 1947 közötti évek eseményeit sűríti szarvasi nap­lójába. Csende Béla a felsza­badulás utáni műkedvelőmoz- ( galmakról írt tanulmányt, a kö- | zelmúltban elhunyt Heszler Jó­zsef Írásából Battonya 1945 uta­nak ki a korszert! szocialista közművelődés tartalmára és módszereire. Megvizsgálják a közművelődés és a termelés kap­csolatát, az urbanizációs hely­zeteit, a közművelődés demog­ráfiai vonatkozásait. A vizsgálat során különös hangsúlyt fordí­tanak a szocialista brigádok, az ingázók problémáira. Részlete­sen elemzik a különböző társa­dalmi rétegek művelődési lehe­tőségeit, az életmód erősítésével kapcsolatos társadalmi és köz­művelődési feladatokat. A szak- bizottság tagjai a közművelő­dés nemzetiségi vonatkozásával is foglalkoznak. Vizsgálódásuk kitér az olvasási kultúrára, a könyvterjesetésre, a könyvkeres­kedésre, a szépirodalmi alkotó munkára, a népművészet és ha­gyományápolásra, a művészeti neveléssel kapcsolatos csoport- vezetői képzésre és továbbikép­zésre, a múzeumok munkájára; a közművelődési intézmény há­lózatfejlesztésének, korszerűsíté­sének tendenciáira. A neves szakemberek alkotta bizottság felméréseinek értéke­lése után készül el Békés me­gye közművelődésének 15 évre szóló terve. Békési Élet ünnepi száma ni életéről, az első lépésekről tudunk meg újabb részleteket A Közművelődés című feje­zetben a mezőkovácsházi járás­ban folyó ismeretterjesztő mun­káról és a gyulai Várszínház egy évtizedéről olvashatunk. Balogh Ferenc az elmúlt harminc év alatt megyénkben épített léte­sítményekkel ismertet meg kép­sorozatában. A Kiállítás, a Látogatóban, a Vita, a Tények—dokumentu­mok és a Szemle című fejeze­tekben megannyi, az eltelt há­rom évtized harcát, eredmé­nyeit felelevenítő, elemző érde­kes írásit talál a Békési Élet 19Js»Í. fesaniauak olvasója. Csaknem 197 millió forintos forgalom a békéscsabai ÁFÉSZ-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom