Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

Statisztikai könyvszemle A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI/ SEGÍTSÉG TANÁCSÁHOZ TARTÓZÓ TAGORSZÁGOK NÉPGAZDASÁGA A KGST-tagországok közös­sege a legdinamikusabban fej­lődő ipari komplexum. Az el­múlt negyedszázad folyamán a KGST-tagországok népei ki­emelkedő sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében. A KGST- tagországok együttes nemzeti Jövedelme az 1949— 1973. közötti években nyolcszo­rosára nőtt, bruttó ipari ter­melésük pedig több mint ti­zenkétszeresére emelkedett. Je­lenleg a KGST tagországaira — amelyek a Föld területének 18,8 százalékát foglalják el és a lakosságnak 9,5 százalékát képviselik — a világ ipari ter­melésének mintegy 33 százalé­ka jut Ezt a fejlődést szemlélteti az 1950., 1960. és az 1970—1973. évekre vonatkozó adatok tük­rében a fenti statisztikai adat- gyűjtemény* BUDAPESTI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ A negyedévenként megjelenői idatgyűjtemény bemutatja a főváros gazdasági, társadalmi és kulturális életét jellemző legfontosabb adatokat Tartalmazza a néoesség szá­mát. a népsűrűség alakulását, a gazdasági élet legfontosabb mozzanatait. A fővárosban megfigyelt ágazatok létsiámalakulásáról, az egyes területeken dolgozók bér- és kereseti viszonyairól a „Munkaügyi” fejezet nyújt át­tekintő képet A lakosság életkörülményé­vel foglalkozó adatok köre igen sokrétű. Részletesen foglalko­zik a kiadvány a főváros egész­ségügyi intézményeinek műkö­désével, a betege1 látással, az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatban a bölcsődei ellá­tottsággal Meg alálhatók a kiadvány­ban az oktatásra, népművelésre vonatkozó adatok is. A fővárost mint Idegenfor­galmi vonzásterüle'.et ismerteti. A tárgyidőszak mellett a korábbi évek adatait is ne­gyedévről negyedévre közzéte­szi. ily módon az egyes jelen­ségek változása hosszabb tá­von is figyelemmel kísérhető. KÖLCSÖNÖZZÖN ÖN IS! Női, férfi esküvői ruhát a legdivatosnbb anyagból és formából, minden mé- eiben választhat Kívánságra méretes meny­asszonyi ruhák készítését is \ áltáljuk. Jelmezkészítő és KőlcsSnző Vállalat esküvői ruhák osztálya Békéscsaba Kazinczy u. 26. Telefon: 11-341. X Brigádtagok a Damjanich utcában Szarvason, a Damjanich utcá­ban sokan ismerik a Szirén Ru­házati Szövetkezet Április 4. ne­vet viselő szocialista brigádját. Lehet, hogy nem ilyen néven, csak egyszerűen úgy, hogy Os- gyári Lajos, Klimaj Mihály és így tovább, mind a tizenhárom embert. Az óvodások pedig már keresztnevükön szólítják őket, ugyanis a brigád tagjai ide jár­nak látogatóba és olykor dolgoz­ni is, a Damjanich utcai óvodá­ba. Hogyan alakult kJ a kapcso­lat? Énről a brigádnaplóból tud­hatunk meg többet és természe­tesen az óvodában, ahol a gon­dozónőktől kezdve a vezető óvó­nőkig mindenki szeretettel és di- csérőleg beszél azokról a szo­cialista brigádokról — köztük az Április 4-ről Is —, akik segítik 'a munkájukat Emberközelben, belső parancsra Amikor a versenyfelhíváshoz csatlakoztak és bekapcsolódtak a szocialista brigádmozgalomba, még nem gondoltak arra, hogy a „Szocialista módon élni, dol­gozni ás tanulni”-jelszó mi­lyen tartalommal teljesíthető. A termelési eredmény növelése, munkájuk javítása volt termé­szetesen az elsődleges. A többi aztán úgy jött magától, szinte belső parancsra, az egyik jó öt­let szülte a másikat A munkát fémjelzi, hogy a 13 brigádtagból 7-en a Szövet­kezet Kiváló Dolgozója kitün­tetés tulajdonosai. Az ötletek pe­dig a patronálásban, más mun­kahelyek szocialista brigádtag- jalval kialakított kapcsolatban, találkozókban, látogatásokban valósulnak meg. A Damjanich utcaiakon kívül patronálják a Ifjúsági klubot, az óvónőképző intézett gyakorló óvodáját, az 1. számú általános iskolát és két idős, magára ma­radt embert is. Kapcsolatot tar­tanak a budapesti Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat Már­cius 15. brigádjával és a HUN- GAROTEX Április 4. Szocialista Brigádjával. Kölcsönös látogatá­sokat, programokat szerveznék, de részt vesznek a városszópí té&i társadalmi munkában is. / Szoc al’sta szerződés az óvodával A legkedvesebb mégis az a kapcsolat, amely már évek óta tart a Damjanich utcai óvodá­sokkal. A brigád szocialista szer­ződésben vállalta a szemléltető­eszközök pótlását, készítését, az óvoda szépítését A kapcsolat igen bensőséges. A kicsinyek az óvónők kíséretében már sokszor ellátogattak a szövetkezetbe, hogy közelebbről is megismer­jék azt a munkahelyet, ahol ezek a kedves bácsik és nénik dolgoznak. Nőnapon vagy április 4-én és egyéb ünnepeken vi­rággal köszöntik őket így kö­szönik meg azt a sok-sok jót, amit kapnak ezektől a felnőt­tektől A brigádnapló pedig megőrzi a kedves találkozások emlékeit, őrzi a meghívókat, az apró ajándéktárgyakat amelyet a gyerekek készítenek. Rajzok, kivágott figurák és a brigád­tól kapott hulladékanyagokból készült terítöcskék, poháraláté­tek, zsebkendők „szólnak” a há­láról és szerétéiről, amelyet irántuk éreznek. A brigádtagok pedig munká­val nyújtanak segítséget az óvo­da szépítéséhez és meglepetése­ket is készítenek a gyerekeknek, ök ajándékozták meg az óvodát például két hatalmas — ma­guk készítette — színes naper­nyővel, amelyeknek a nyáron nagy hasznát veszik. Gyarapodtak a játékok is a brigádtagok ügyes kezei nyomán. Az elmúlt év vé­gén karácsonyi meglepetésként takaró függönyöket varrtak a brigád nőtagjai. A kis „napo­soknak” kötényeket, a játékba- bálénak ruhákat készítettek és sorolhatnánk tovább a közösen végzett munka eredményeit, Iz ünnepélyek vendégel Az őrömben is osztoznak az Április 4. brigád tagjai a Dam­janich utcai óvodásokkal. Ott vannak az ajándékok átadásá­nál és részt vesznek a házi ün­nepségeken is. Ilyenkor megy a díszes meghívó a szövetkezet­be vagy éppen az óvodásokból álló küldöttség. Versben, prózá­ban mondják el a kicsinyek, hogy mire készülnek, s ld tud­na ellenállni a kedves invitá­lásnak. Hát természetes, hogy elmennek. Ennek kettős haszna és öröme van. Nemcsak a ben­sőséges kapcsolat öröme az óvo­dásokkal, hanem találkozás a . szülőkkel, a szülői munkaközös­ség tagjaival és más munkahe­lyek szocialista brigádjaival akik szintén a patronálok közé tartoznak. Ilyenkor aztán sokkal könnyebb megbeszélni, mire van szükség és azt is, hogy ki mit vállal. Mert közösen még na­gyobb segítséget tudnak nyújta ni az óvodának, még szebbé és kellemesebbé tehetik a kicsinyek második otthonát Kasnyik Judit TV-JFG1ZKT :bobbbbssbbo»«»i egy csütörtök esti poriréfilmről Pár évvel ezelőtt egy gyűj­teményes tárlaton, a „Magyar Montmartre” kiállítótermében láttam Iilosvai Vargha István egy képét. A falakra helyezett temérdek festmény közül e® az egy valami megfogalmazihatat- lan szépséggel mesélt a festővá­ros, Szentendre életéről; a meg­megújuló ód an Ság virágoskert­jéről. Csütörtökön este százez- • reknek volt részük abban, hogy a nyolcvanéves mesterrel meg­ismerkedjenek. Igaz, hogy az őrá olyannyira jellemző szín- kompozíciók el fulladtak a feke­te-fehér képernyőn. Maradt a művészettörténészek szerint konstruktívnak nevezett váz: mégis élményt jelentett az idős mester arcáról, s képeiről egy­más után vágott képsorok 1ás­ványa. A televízió létezése óta nyil­vánvaló, hogy ez az eszköz ta­lán a legalkalmasabb a művé­szetek, s ezen belül Is a képzőművészetek milliomnyí kin­csének széles körű elterjesztésé­re. A csütörtök esti portréfilm is meggyőzhetett erről. Hiszen mindenki számára közérthetőin peregtek az alig fél órába zsú­folt, Kunhegyestől Párizsig, majd Szentendréig tartó életpá­lya képsomi; az ecset és a toll mindenkihez szóló lírával meg­fogalmazott képed — mirólunk. És bizonyára pár év múlva már, ba a színes televízió felváltja a fekete-fehéret, még szebben, iga­zi szépségében beszélhetnek éle­tükről a mi világunkat megfo­galmazó alkotók. Elődöntő a megyei pályaválasztási vetélkedőn A megyei munkaügyi és mű­velődésügyi osztályok, a Pálya- választási Tanácsadó Intézet szervezésében kedden délelőtt Békéscsabán, az SZMT székhá­zában került sor a hazánk fel- szabadulásának évfordulója tisz­teletére rendezett pályaválasztá­si vetélkedő-sorozat megyei elő­döntőjére. Az elődöntőn a vá­rosi-járási vetélkedők legjobbjai vehettek részt, összesen 28 nyol­cadik osztályos tanuló. A versenyzők változatos pá­lyaismertető programjuk során megyénk gazdasági szerkezedé-1 ben fontos szerepet játszó, de nehezen beiskolázható 17 szak-1 ma szépségeit és nehézségeit mutatták be. Sokrétűen érzékel­tették a követelményrendszere­ket: diaképek, fényképek, ma­kettek, tablók, magnófelvételeik, szerszámok, termékek bemutatá­sával tették élményszerflvé az ismertetőket, melyekkel hasznos információkat nyújtottak az ér­deklődőknek. Minden versenyző az eredménye» szerepléséért az oklevél mellé könyvjutalmat is kapott. A döntőbet amelyet 1975 áp­rilisában rendeznek a Kulieh Gyula Ifjúsági és Üttörőházban, a következő tanulók kerültek: Nagy Attila (Battonya), Kár- nyánsziki Péter, Szabó Lajos (Békés), Brezsnyik Ilona, Koka- vecz Erzsébet, Pánti Sándor (Békéscsaba), Tan Tibor (Med- gyesegyháza), Arató Vilmos (Nagyszénás), KacsaJa István (Pusztaföldvár), Éliás József, Gálik József, Széli István (Oros­háza), Asztalos István (Tótkom­lós). Selmeezi László KIS HELYEN jELFER, NAGY TELJESÍT* importált centrifuga. Ara csak 1150 H dp-ratal Csak a Keravill-nál kaphatói | vidékre Is szállít«KBtAVU AruhAz> A Udapstt v-Knaautti Lajos ülj Feke'e Gyula: A fiú meg a katonák 18. Az örökös háborúzást köny- nyen el tudta képzelni. Az örökös békét már sehogyan sem. Vo’taképpen még azt sem, hogy sokáig tarthat a bé­ke. Vagyis a szünet két háború közt (Berozsdásodnának a fegyverek is.) Jól van, győz majd valame­lyik. Grisáék azt mondják: meg sem állnak Berlinig — ott la­kik Hitler —és akkor ,.Gity- ler kapuit”. Ezek azt mondják: most vetik be a csodafegyvert és egy hét alatt elfoglalják Moszkvát, és „Sztálin kaputt". De ha győzne is valamelyik, hány ország van még a vilá­gon, talán száz is. Mikor győzi azt le mindet, lehet hogy so­ha. Nem úgy megy az, folyton csak győzni. Hol az egyik, hol meg a má­sik. Régebben — beszélik, de emlékezhet is rá — inkább a németek győztek, mostanában inkább az oroszok. De azért szaladnak Grisáék is néha; abbéi a hegyközi faluból » milyen egykettőre kizavarták őket... Így töprenkedett néha. Azok nélkül a köznapi dolgok nél­kül, amelyeket annyira meg­szokott már, a jövőt sem tud­ta elképzelni. Katonák nélkül, lövöldözések, bombázások, füs­tölgő romok nélkül; menekü­lők, bújkálók, sápadt, nyöször­gő. rosszkedvű sebesültek, az út szé ére fekteett, hamu­szürke arcú hullák nélkül. „Ez a világ rendje” — gon­dolta a nagyanyja szavaival. Az ember nem férhet egymás­tól, folyton csak öli egymást Félt sz első Időben. Miskol­con még különösen félt, de megszokta lassacskán, hogy ő elég nagv biztonsáeban van a felnőttek közölt Mert a fel­nőtteknek mindnek több a fé’nivalója. Egymást üldözik a felnőttek, esvmást ölik, s ez annyira lefoglalja őket, hogy vele nemigen érnek rá törőd­ni. Tele a zsebük igazolványok­kal, pecsétes Írásokkal, kereszt­levelekkel. Nála egye .len sor hivatalos írás nincs, mégis na­gyobb biztonságban érezheti magát, mint bármelyik felnőtt akárhány-nyelvű igazolványaival együtt Ha rákiabáltak, ha fenyege­tőztek is, előbb-utóbb ú nak bocsátották. Legfeljebb kigom- bolkozott. A golyó persze nemigen vá­logat ki a felnőtt ki csak gye* rek még. A bomba meg külö­nösen nem válogat Mit tud­hatja azt a pilóta, kinek a fejére esik. De lassacskán azt is megszokta, hogy a golyó so­hasem őt találja el. És a bom­ba is, az akna is csak ott ve­szedelmes, ahol éppen robban. Tulajdonképp annyira meg­szokta a közeli front menny- dörgéseit-kattogósalt a gép­pisztolyok feleselő kereplését, hogy most a békés éjszaka kö­zepében, a szénaboglyában hallgatózva, félelmesnek, fe­nyegetőnek tűnt fői a csend. Mint a hegyközi faluba« este, az akasztások után. Bármilyen ágyútűzben, front­zajban el tudott aludni, mihelyt a fejét letelte. De most nem jött a szemére álom. Az volt benne a rossz: nem tudta, mitől fél Leginkább talán a vadálla­toktól. Hiába a jó búvóhely, azok messziről megérzik az emberszagot. És akkor a gye* reket is megérzik, mert a gye­reknek is emberszaga van. Bár annyi a katona errefelé is, hogy a vadállatokat akár mindet kiirthatták. (Az erdő­ben sem látott vadállatot, se-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom