Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
Harminc év a közösség szolgálatában... A Windig nyüzsgő, mosolygós asszony, Kőszegi Sándomé ebben az évben nagyon szép és kedves évfordulót ünnepel. Három évtizede tevékenykedik a közösségért, az emberekért A gyermekkora mostoha volt, mivel édesapja, Szegedi István 1919-ben mint vöröskatona harcolt és halt meg, emiatt az egész család örökös zaklatásnak volt kitéve. A nyolcéves kislánynak el kellett mennie cselédnek. A nehéz munka mellett serdült felnőtté, majd asszony- nyá. 1939-ben ment férjhez. A háború viszont férjét la elsodorta, belehalt a fronton szerzett sérüléseibe. Kőszeginé egyedül maradt három gyermekével. A felszabadulás Körösladánybam érte, ahol 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, melynek azóta is tagja. És az első „R”-gárdista nő Szeghalmon, örömmel mutatta az akkori fényképét. Ilyen volt 30 évvel ezelőtt az „R”-gándista egyenruhában. Belépésével egy időben mindjárt kapott megbízatást is, mint vezetőségi tag, szervezőként tevékenykedett A párt- munka mellett természetesen dolgozott a helyi földművesszövetkezetnél, hiszen gyermekeinek eltartásáról, neveléséről saját magának kellett gondoskodnia. A sok munka mellett sem feledkezett meg a továbbtanulásról. Jól emléksttk még arra a; időre, amikor 1950-ben megalakult a békéscsabai pártiskola Első tanulói között 6 is ott volt Innen már a szeghalmi járás pártbizottságra került mint mezőgazdasági politikai munkatárs. Nehéz, de szép idők voltak ezek. A legszebb mégis 1955. május 1. volt. Az Országháziban vehette ált a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykit In tetőst. Sohasem felejti el. Jó munkája elismeréséért még 17 napos külföldi — csehszlovákiai — kirándulásban Is részesítették. Aztán újabb fordulat jött élete történetében: 1957. október 1-én a Magyar VöröakereBzt járási titkárává választották. Üjabb tanulás, újabb iskola következett. Az egészségügyi munkát kellett megismernie. Vállalta. Ott volt rá szükség. Elvégezte a közegészségügyi iskolát, majd 1960-ban Kecskeméten egy öthónapos pártiskolát 1958 óta munkásőrségnek is tagja. A közösségért munkálkodik ma, a nyugdíjba vonulása után is. Sorolhatnánk a funkcióit a községi pártbizottságon, a járási Hazafias Népfrontban, a Vöröskeresztnél, a járásbíróságon, de felesleges. Az eddig leírtak is olyan embert mutatnak be, add soha nem nyugszik, ha a közösségről van szó. Persze az elismerés sem marad el. Legutóbb, tavaly november 7-én kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, melyet a Munkásőrség Országos Központjában vett át. Hitelt 30 év, munkával, küzdelemmel, de sohasem érezte, hogy fáradt, Az őt követő fiatalok erőt meríthetnek élete történetéből. Nátor János hol.) Ami esetleg maradt, az már fél az embertől. S, ha erre jár, az emberszagé boglyái messze elkerült, mert nem tudhatja azt a szagról egy vadállat, hogy itt nem katona bújt el, hanem csák egy gyerek. És nincsen nála puska. De há ha a gyereknek még nem emberszaga van? Csak gyerekszaga? Ez az, hogy vadállatokról nősem beszélt Parázsé nagymama. Csak a szerencsétlenségről, hogy az ellen véd a varázsszer. És nem biztos — nem egészen biztos —, hogy a vadállat is szerencsétlenségnek számit. A vadász is ember, és ugye, a vadásznak épp az a szerencse, ha találkozik vadállattal. „Akkor la, én nem vagyok vadász. Ahhoz még puska is kéne." A kísértetektől fél is, meg nem is. Maga sem tudta, hogvan van ő itt most, a boglyában a kísértetekkel. Idáig nemigen félt a kísértetektől. de sohasem éiszakázo't ennyire egyedül idáig. Volt ember a közelében, legalább kiá'tígnyi távolságra. Akkor már nincs mit félni. Kutya. maraka, ió vagy akármilyen élőlény mellett sem félne ínem akármilyen azért: a bolha sem számit, métts más úgv. mint tettesen egyedül. De hová kódorgott ez a rossz kutya. Kár volt egész nap etetni, ha épn akkor hagyja Itt az embert, amikor szükség volm ra Tulajdonképpen így sem kel- j lene félnie, mert vagy Márti • nénjének van Igaza, hogy a • kíséret csak klta'álás, mint a 5 hétfejű sárkány, meg a boszor- ! kényok a mesében; butaság • félni tőle, ha egyszer csak ki- • találás. Vagy Parázsó nagyma- j mának van igaza, és akkor ! vannak kísértetek, visszajárnak * a sírból — legszívesebben éj- j féli órán, bár nem igaz, hogy : másszor nem járthatnak, ha ■ kedvük van —, de az akasz- • tott ember kötele mindenfajta I rosszleiket távol tart. Akár fav van. akár úgy, neki : semrr"' félnivalóia a kísértetek- ■ tői. És ezt mtnd szépen el is j gondolta magában — mégis félt Bár annvi-a nem, mint a vadál’atoktól. De mit tehet Itt, távol ember lakta helyől. a sötét éjszakában? El nem szaladhat, i bele a vakviiá«ha: még rósz- ] szabb. ha szalad. Hiszen, ami bal ecet'eg itt elérné a szabad hntá-ban még inkább utolérheti. A vadállat akármelyik, gyorsabban tud szaladni, mint az ember. A kísértet meg p’áne. az csak eond<?l egyet, és már ott is terem. ..Ha csakueyan van kísértet.” Bele sem búihat mélyebben a boglyába. Túlfelól már így is érzi a levegő járását a fejénél. Rágcsálta a kekszet — óva- 1 tosan, hogy ne igen ropogjon ; —. s a félelemtől kimerülve, S nagy sokára elaludt. (Folytatjuk) 3 Kéi hét a 2. Ukrán Front űtián ® Hogyan élnek Plodorodnyéban? Zaporozsje megye Mihajlov- szkij járásának 15 kolhoza van. Közülük az egyikbe, a Zaporozs- jétől 90 kilométerre levő, a Szovjetunió 50 éves nevet viselő kolhozba látogattunk. Kora reggel indultunk a városból gépkocsival és a kolhozban töltöttük az egész napot. Ámbár ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az egész gazdaságot megismerjük. — Háztájit is kapnak a kolhoztagok? — Igen, másfél hektár. Zöldséget, paprikát, paradicsomot termesztenek, több tagnak szőlője is van. Néhányan állattartással foglalkoznak. A kolhoz kedvezményes áron biztosít terményt az állattartóknak, — Mennyi munkanapot kell évente a közös gazdaságban dolgoznia a kolhoztagnak? kultúrotthon. Impozáns, emeletes épület. 1967-ben építette a kolhoz, 170 ezer rubelbe került, Tágas színháztermében filmvetítéseket tartanak. De fellépnek itt a poltavai és a zaporozsjei színészek is. — A kultúrotthonnak harminctagú színjátszó együttese van — tájékoztatott a kolhoz kultúrfelelőse. —- Kik az együttes tagjai? — Kolhoztagok és a plodorod- nyei iskola diákjai. Az együttes évente négy—öt színdarabot mutat be. A kultúrteremben kapott helyet a múzeum. Egyik terme Plodorodnye múltját eleveníti A rögtönzött sajtótájékoztatón. Balról a második A. Ny. Filonyenko, a harmadik a kolhoz párttitkára, a negyedik V. M. Hakaljuzsnij, az elnök A kolhoz határán Vaszilij Mil- rojanooics Hakaljuzsnij elnök és a párttitkár, AnatoH) Nyiki- tovics Patenko fogadott bennünket. Majd a kolhozközpontba, Plodorodnye faluba mentünk. A szövetkezet életéről az elnöki Irodában tájékoztatott Vaszilij Mitrofanovlcs, A Szovjetunió 50 éves kolhoz 1959-ben egyesült hat kisebb szövetkezettel. Hétezer hektáron gazdálkodik. Jó terméseredményeiért 1973-ban a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterétől vörös zászlót kapott. Elismeréssel szerepelt a moszkvai gazdasági kiállításon is. 1973-ban búzából 44 mázsa, napraforgóból 33 mázsa, árpából 35 mázsa, kukoricából 37 mázsa (morzsolt) termett hektáronként. A kolhoz másik jelentős ágazata az állattenyésztés. Több mint 1300 tehenet, mintegy 4 ezer sertést és 3 ezer juhot tartanak. Az összjövedelem 1973-ban 3 millió rubel volt, a tiszta jövedelem pedig egymillió 100 ezer rubelt tett ki. A jövedelem 25 százalékát oszthatatlan alaora, 45 százalékát pedig munkabérre fordítlák. Jelentős összeget költenek szociális és kulturális célra. A Krím félszigeten üdülőjük van. Évente 100 kolhoztagot küldenek üdülni. Múzeumot, 15 ezer kötetet számláló könyvtárat, kultúrházat és 3 bölcsődét tart fenn a plodorodnyei kolhoz. A gazdasághoz öt falu tartozik, öt- venágyas kórház, patika, két rendelőintézet és egy kétemeletes iskola épült a közelmúltban a kolhoz támogatósával. Gépesítésre is sokat költenek. Jelenleg 53 traktoruk, 13 gabona-, 8 kukorleakombájnuk és 40 különböző erőgépük van. — A gépesítés azért Is fontos — felezte be kissé tréfásan a táiékoztatót az elnök —, mert a fiatalok szívesen dolgoznak géneken. Vonzzák őket, mint a mágnes. — Sok fiatal megy el a faluból? — Napjainkban már egvre kevesebben. A kolhoz különböző támogatásokat nyújt a fiataloknak, így vásárlási, lakásépítési kölcsönt és sokan kapnak tanulmányi ösztöndíjat is. Jelenleg 150 harminc éven aluli fiatal dolgozik a kolhozban. 1530 tagunk van. Közülük viszont majdnem 600-an nyugdíjasok. — Mennyi a havi átlagkereset? — 117 rubel. Minden második családnak televíziója, minden harmadiknak motorkerékpárja van. Harminchét tagunk vásárolt személygépkocsit — Minimálisan 120 munkanapot. A kolhoznak több élenjáró dolgozója van. Harmincán kaptak kormány kitüntetést, nyolcán Lenin-rendet. Alekszandr Nyi- kiforovics Filonyenkó 1973. december 18-án vette át Kijevben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnökétől a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. Alexander Nyikiforovics a gépcsoport vezetője. 44 éves, 20 éve dolgozik ebben a brigádban. — Miért kapta a magas kitüntetést? — Az 1973. évi eredményekért. A vetési és a betakarítási munkáért. — Hány ember munkáját irányítja? — A gépcsoport brigádban 16an dolgozunk. Nemcsak irányítok, hanem ha kell, magam is felülök a gépre, amikor sürget az idő. Nálunk tavasszal kevés a csapadék, tehát igyekezni kell, hogy időben kerüljön a földbe a mag. Nyáron hirtelen érik be a gabona. Tíz—tizenkét nap alatt be kell takarítani, mert különben naponta hektáronként egy mázsa a veszteség. — Hány hektár gabona jut e®r kombájnra? — Tavaly 170 jutott. A csúcs- időszakban 18—20 órát dolgoz-' tam. Éjjel is folyt a munka. Betakarításkor az elnök sem pihent. Ott volt kinn a mezőn, még éjszaka is. — Mennyit keresett a múlt évben? — Kétezer 750 rubelt. — Hova költi a pénzt? — Van két lányorri, akiknek bútor kell. És van egy fiam, akinek Zsigulit vásárolok. Hát van hova költeni a pénzt. A falu központjában van a fel: a jobbágyparasztok életét, otthonát. A következő terem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét idézi fel. Itt vannak a kolhozalapító tagok fényképei, a kiváló dolgozók névsora és azok a kitüntetések, zászlók, melyeket a kolhoz kapott eredményei elismeréseként. A kultúrotthon szomszédságában áll a 18 tantermes iskola és kollégium. 1968-ban építette a kolhoz. A korszerűen felszerelt, kabinetrendszerű iskolában 37 tanár oktat. A tanulók száma 518. A kolhoz a hét elején gépkocsival szállítja a gyerekeket a távoli falvakból a kollégiumba, hét végén pedig hazaviszi őket. Délután meglátogattuk a kolhoz legújabb beruházását, egy tehenészeti telepet. A három istálló — ahol 600 tehén kap majd helyet — építése a befejezéshez közeledik. Az egyikben már a gépi berendezések is üzemelnek. A gépesítés igen magas fokú. — Egy fejőnő 100 tehenet tud ellátni ezekben a korszerű istállókban, a régiekben csak húszat — mondotta Vaszilij Mitrofanovlcs. — Men jibe kerül ez a beruházás? — kérdeztük az elnököt. — Több mint egymillió 200 ezer rubelbe. — Mennyi idő alatt térül meg? — A tervek szerint négy—öt év alatt. Estebédre a kolhoz egyik gépkocsivezetője látott minket vendégül. Nem is akárhogyan —bizony éjfél felé Járt az idő, mire elbúcsúztunk plodorodnyei barátainktól és visszaindultunk Zaporozsjéba. (Folytatjuk) Serédi János — Daniss Gyónó DÉLÉP MÉLYÉPÍTŐ IGAZGATÓSÁGA felvesz mélyépítő gyakorlattal rendelkező MŰVEZETŐKET Békés megyei területére, valamint VASBETONSZERELŐKET, KUBIKOST. SEGÉDMUNKÁST. VILLANYSZERELŐT. GÉPSZERELŐT. AC. CSŐSZERELŐT szeghalmi és gyulai beruházásokra. Személyszállítást vagy munkásszállást biztosítunk. Személyszállító járatok: Körösladány—Köröatarcsa—Mezőberény—Békéé— Doboz—Gyula útvonal; Vésztő—Doboz—Gyula útvonal; Mezőgyán—Sarkadkeresztúr—Sarkad—Gyula útvonal Jelentkezni lehet: személyesen -és Írásban; Békéscsaba. Temető sor 3. sz. alatt, 449218
