Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
Világ proletárjáéi, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBJZOTJSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA, NÉPÚJSÁGt 1975. MÁRCIUS 29., SZOMBAT Ars: I forint) XXX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Lelkesítő távlatok - napi feladatok Ölési tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az alkotmány egyes rendelkezéseit módosító törvényjavaslatot, amely az országgyűlés, valamint egyes általa választott tisztségviselők és a tanácstagok választási időtartamának módosítását indítványozza, A törvényjavaslatot az Elnöki Tanács az országgyűlés legközelebbi ülése elé terjeszti. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács — törvényerejű rendeletet hozott közkegyelem gyakorlásáról; — a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium állományából 14 ezredest vezérőrnagy- gyá nevezett ki; — egyes személyeknek és kollektíváknak kitüntetéseket adományozott. Az Elnöki Tanács végül bírákat és legfelsőbb bírósági bírákat mentett fel és választott meg. A kamerák, a mikrofonok, a napilapok nagy nyilvánossága révén milliók kísérhették figyelemmel az MSZMP XI. kongresszusának munkáját. Milliók fogadták megnyugvással és cselekvésre kész egyetértéssel a beszámolókat, a felszólalásokat, az állásfoglalásokat. Az MSZMP mindenkor hagy figyelmet szentelt a gazdasági építőmunkának, társadalmunk anyagi, technikai bázisa fejlesztésének. Így most is a XI. kongresszuson, amelynek küldöttei a hosszú távra szóló programnyilatkozatot is elfogadtak, a nyilatkozat körvonalazza a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját. S a gazdasági építőmunka 15—20 esztendőre szóló távlatait számszerűen is vázolja. Íme, a gazdaságilag fejlett Magyarország távlati képe 5—10 esztendővel az ezredforduló előtt: hazánkban az égy főre jutó nemzeti jövedelem a következő 15—20 évben a jelenleginek két és félszeresére nő. Az ipari és az építőipari termelés ugyanezen idő alatt két és fél. háromszorosára, a mezőgazdaságé másfél, kétszeresére emelkedhet. E nagyszabású fejlesztési program a jövőben is kizárólag az embert, népünk boldogulását szolgálja. Az egy főre jutó fogyasztás például — a nemzeti jövedelemmel azonos mértékben — a mai színvonal két, két és félszeresére növekszik Felépül másfél—kétmillió lakás, növekszik a több szobás lakások részaránya, fejlődik a lakáskultúra, miközben minden család ónálló lakáshoz jut. És tovább gyarapszik a szabad idő: a munkahét 5 napos, 40 órás lesz. Az MSZMP olyan időpontban fogadta el q lelkesítő programot, amikor a világ leggazdagabb és legfejlettebb tőkés országaiban egyre bizonytalanabb a jövő, a dolgozó ember helyzete, holnapja. A szocialista rendszer életereje, töretlen dinamikus fejlődése, a mai világgazdasági helyzetben természetszerűleg még szemtoeötlőbb. Annáik ellenére, hogy a világgazdasági változások, mindenekelőtt a nemzetközi tőikés inflációs folyamait felgyorsulása, az energiahordozók és nyersanyagok árának ugrásszerű emelkedése kedvezőtlenül hatott és hat a magyar népgazdaságra is. „Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva alapos elemzés után arra a következtetésre jutott — mondotta Kádár János elvtárs a kongresz- szusi beszámolóban —, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő nagyszerű lehetőségeknek az eddigieknél jobb hasznosítása." S követelmények jegyébe*» a kongresszusi és a jubileumi verseny lendületét fenntartva újabb kezdeményezéseket, eredményeket felmutatva munkálkodnak üzemeinkben az idei népgazdasági terv sikeres teljesítésén, az V. ötéves terv jó előkészítésén és megalapozásán. Az elért eredmények öröme, csakúgy mint a programnyilatkozatban vázolt nagyszerű távlatok, lelkesítik a termelő és a szolgáltató kollektíváikat, a kutató és a fejlesztő részlegeket a belső tartalékok fokozott feltárására, a helyi lehetőségek jobb hasznosítására. A gazdasági növekedés töretlen dinamizmusa, s az életszínvonal további rendszeres emelése mind az idén, mind az új ötéves tervben épít is a dolgozó kollektívák eredményeire és kezdeményezéséire, nagyobb szervezettségére és fegyelmére, s az irányítás és a vezetés jobb, hatékonyabb munkájára. Az MSZMP XI. kongresszusa részletesen körvonalazta a gazdasági építőmunka sokrétű feladatait. A tudományos és technikai forradalom gyorsabb kibontakoztatása, a termelés szerkezetének határozottabb korszerűsítése, az ipar még differenciáltabb fejlesztése, a hatékonyabb beruházás, a jobb üzem- és munkaszervezés, a korszerű termelő kapacitások teljesebb kihasználása, a gazdaságirányítás bevált rendszerének fejlesztése, a központi irányítás és az össztársadalmi érdelk következetesebb érvényesítése, mind-mind sokoldalúan megfogalmazódott a vitában és az elfogadott dokumentumokban. A kongresszus nemcsak a gondok közt, hanem a kiaknázható lehetőségek számbavételénél is megkülönböztetett módon foglalkozott külgazdasági kapcsolatainkkal. Főként a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztésével, a KGST-n belül' integrációs folyamatok kibontakoztatásával, amely töretlen, dinamikus gazdasági növekedésünk feltétele és forrása is egyben. Megtermelt nemzeti jövedelmünk egyre növekyő hányada —- jelenleg már csak fele — kicserélődik a külkereskedelmi forgalomban. A növekedés minden százaléka az imoort, illetve az export másfél, kétszázalékos fokozását feltételezi. Az MSZMP XI. kongresszusa az eddigi munka értékelésével, a tapasztalatok mélyreható elemzésével, a következő öt év, illetve 15—20 esztendő távlatainak felvázolásával napjaink sokrétű tennivalóihoz, erőfeszítéseihez, kezdeményezéseihez adott világos útmutatást, vezérfonalat. Eredményeink erőt adnak, céljaink lelkesítenek a mindennapi munkában. A kongresszus által megerősített és továbbfejlesztett irányvonal következetes megvalósításával újabb alkotó energiák szabadulhatnak fel, tovább erősödhetnek társadalmunk szocialista vonósai, s az immár 30 éve szabad népünk munkája, élete válhat eredményesebbé, teljesebbé, emberibbé B&wáffiS S&isseS A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet fő rendelkezései a következők: A közkegyelem a jogerősen elítéltek közül elsősorban azokra vonatkozik, akiknél ezt a szocialista humánum indokolja; az idős korúakra, a súlyos betegekre, a teherben levő nőkre, a tíz éven aluli gyermeküket nevelő anyákra, ha a meghatározott ki- : záró okok nem állnak fenn. 1 Ezekben az esetékben a törvényerejű rendelet az öt évet meg nem haladó szabadságvesztést elengedi, a súlyosabb büntetést pedig felére csökkenti. A folyamatban levő büntető eljárást is meg kell szüntetni hasonló I körülmények esetén, ha nem súlyos bűncselekményről van szó. Az Elnöki Tanács elengedi azoknak a büntetését is, akiket gondatlanságból elkövetett bűn- cselekmény miatt három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetésre ítéltek, míg a három évnél hosszabb büntetés a felére csökken. Ha az eljárás ! még folyik, de a kiszabható bűn- j tetés előreláthatóan nem haladja meg a három évet, az eljá- j rást meg kell szüntetni. Kegyelemben részesülnek azok a jogellenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, akik a haza elhagyása mellett más bűncselekményt nem követtek el és 1976. december 31-ig hazatérnek. Mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok 1 alól azok, akiket csak egy fzben ítéltek el szándékosan bűncselekmény elkövetése miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre, és azt már letöltötték. Az Elnöki Tanács kizárja a kegyelemből azokat, akik állam elleni, népellenes, továbbá akik a közrendre és a közbiztonságra veszélyes erőszakos jellegű bűn- cselekményt követtek el vagy visszaesők. A közkegyelemről szőlő törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny március 29-i számában jelenik meg. (MTI) Újjászületett egy százéves gyáregység Elkészült a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve öt esztendővel ezelőtt született a döntés: a Lenin Kohászati Művek területén hat fut- ballpálya nagyságú helyen építsék meg Közép-Európa legkorszerűbb nemesacél-hengerművét. A mű kész; április elsején 14 órakor adják át. A tegnap avatott nemesacélhengermű középsora már egy éve működik, s a felfutás első esztendejében ötezer tonnával többet termel, mint a lebontott százéves régi finomhengerde, amelynek három hengersora együttesen 130 ezer tonnát termelt. Most, hogy a finomhengersor is elkészült (a két hengersor termékei között a méretekben van különbség) — teljes a mű. Ha az újságíró azt kérdezi a Kohászati Művek bármelyik dolgozójától, hogy vajon miért van szüksége a hárommil- liárd forint értékű beruházásra, bizony szemet kerekítenek rá, hiszen a fejlődő gépgyártás, az építőipar valósággal falja a hengerelt acélt és a világpiacon ez az egyik legbecsesebb áru. Így hát a fejlesztést nem lehetett elodázni, s sürgősségét a népgazdasági érdek kívánta. Az utóbbi húsz évben mintegy tízmílliárd forintot fordítottak az LKM fejlesztésére; a legtöbbet — hárommil- liárdot — a most, ünnepélyes külsőségek között átadott hengerműre. A gyáregység területén 810 ezer köbméter légteret építettek be, az üzemcsarnok alapterülete 75 ezer négyzetméter; 1200 kilométer hosszú kábel (!) és 25 ezer kilowatt az összes beépített villamosteljesítmény, amely egy kisebb város teljes energiaellátását biztosítaná. A felszabadulás 30. évfordulójának méltó ünnepléseként az alkotókkal együtt örült az ország. Ebből az alkalomból külön köszönthetjük a külföldi közreműködőket is; barátainkat a szocialista országokból: szovjet. NDK-i és csehszlovák segítőtársainkat, ’ francia és osztrák szakembereket. Most már összehangoltan termelnek a magdeburgi Sket cég gépei, a szovjet gyártmányú melegfűrészek és repülőollók, a francia izzítok és az osztrák finomsori átfutó kemencék. Tökéletesen működnek az NDK Keab cégének villamos berendezései is. Cs. L. Ifjúsági történeti emlékülés Békéscsabán A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Békés megyei Bizottsága és vezetőképző iskolája március 28-án, tegnap délelőtt Békéscsabán a KISZ-iskola dísztermében történeti emlékülést tartott. Az ifjúsági szövetség Békés megyei munkáját a felszabadulástól 1957-ig Ancsin Pálné tanár ismertette, majd Csausz Vilmos, a sarkadi gimnázium igazgatója tartott korreferátumot a KISZ megalakulásáról és az ifjúsági szervezet tevékenységéről a 60- as évek végéig. A történeti emlékülés munkájában részt vett Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára. A történeti emlékülés elhatározta, hogy a KISZ vezetőképző iskolában történeti múzeumot rendeznek be. A szakszervezeti választások előkészületeiről tárgyalt az SZMT elnöksége Pénteken, március 28-án délelőtt a szakszervezetek békéscsabai székházában ülést tartott az SZMT elnöksége. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége ezen az ülésen vitatta meg a szakszervezeti választások előkészületi munkáival kapcsolatos megyei feladatokat Az ülés első napirendi pontjaként az elnökség tagjai meghallgatták a Szervezési és Káder Munkabizottság beszámolóját az előkészítő munkák állásáról, majd a munkabizottság vezetője, Farkas János ismertette a szakmaközi szervezetek választási feladattervét. A Szervezési és Káder Munkabizottság jelentése után Hajdú Antal, az SZMT kulturális, agitációs és propaganda munka- bizottságának vezetője tájékoztatta az elnökséget a szakszervezeti választási előkészületek agitációs és propagandafeladatairól. A tájékoztató többek között hangsúlyozta, hogy a választásoknak mozgósítaniuk kell a szervezett dolgozókat a gazdasági feladatok teljesítésére, a IV. ötéves terv sikeres befejezésére, a szocialista munkaverseny kiteljesítésére. Fontos feladata i a választásoknak, hogy a demokratizmus szélesítésével erősítse a választott vezető szervek és a tagság jó kapcsolatát. (A szakszervezeti választások előkészítésének politikai feladatairól, a választások jelentőségéről, a Békés megyei tennivalókról lapunk a jövő héten részletesen is beszámol.)
