Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
• Egy év alatt 68 űi konzervipari termék A tanaervallátás további Javításéra tetteik még tavaly kongresszusi vállalást a tartósító- straemek dolgozói. A verseny első szakaszában azon igyekeztek, hogy növeljék a választékot; eredetileg 51 új termék gyártá- í sál tervezték, a szakemberek azonban időközben felülviasigál- * ták, hogy van-e lehetőség újabb készítmények forgalomba hozatalára. A technológia módosításával, a génpark jobb kihaszná'á- sával 1974-ben összesen 69 új termék gyártását tették lehetővé. Közöttük egész sor diabetikus készítmény és a terméklistáról sokáig hiányzó bébiétel gyártására is sor került Tervismeríeíő közgyűlés Nagyszénáson Ebben az évben egyesült Nagyszénás két termelőszövetkezete. Az Október 6. néven működő termelőszövetkezet megyénk egyik legnagyobb szövetkezete, kilencezer hektáron gazdálkodik. A napokban tartották meg a tervismertető közgyűlést a község kultúrott- honában. Hegedűs Béla, a termelőszövetkezet elnöke ismertette az ez évi termelési és pénzügyi tervet. Ebben az évben a termelőszövetkezet 220 millió forint termelési értéket állít elő. Az előző évekhez képest növelték a cukorrépa termőterületét, s mintegy 250 hektáron termesztenek majd cukorrépát ebben az évben. A termelési tervben a növénytermesztés fő ágazatában továbbra is meghatározó helyet foglal el az ipari rendszerű kukoricatermesztés. A CPS-program keretében 4514 hektáron vetik el a kukoricát tavasszal. Továbbra is nagy gondot fordít a szövetkezet az országosan híres boylerpulyka-tenyésztés fejlesztésére. A terv szerint az ebből származó árbevétel meghaladja a 41 millió forintot. Az éves tervben jelentős helyet foglalnak el a beruházások. Beruházásokra több mint 31 millió forintot költenek. Számottevően emelkedik majd a tagok jövedelme is. Az elmúlt évekhez képest új nyereség- javadalmazást dolgoztak ki. Az ágazati nyereség! terv túlteljesítésében egy-egy ágazat valamennyi dolgozója érdekeltté válik. Tovább javul a szociális és kulturális ellátottság. Erre a célra a termelőszövetkezet több, mint hárommillió forintot költ A termelőszövetkezet elnöke. Hegedűs Béla ismerteti az ez évi termelési és pénzügyi tervet Tavaly 14 millió forinttal nőtt az árbevétel Hűsznapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést koptak a HÍV 1-es számú gyáregységének a dolgozói Bővítik az üzemet A Híradótechnikai Vállalat (HTV) 1-es számú békéscsabai gyáregységének 1974. évi árbevétele 88 millió forint volt, ami az előző évinél 14 millióval tpbb. Ezt csaknem teljesen a termelékenység növelésével —1 főként éíszerűbb munkífc és üzemszervezéssel — érte el. Fontos szerepe volt ebben a munkaversenynek is, amelynek keretében négy szocialista brigád közül kettő ezüst, kettő pedig bronz fokozatot ért el. Két brigád tavaly ősszel tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére valameny- nyi brigád vállalást tett, s lelkes munkájával jelentősen hozzájárult az elért eredményhez, így vált lehetővé, hogy a vállalat tavaly ötszázalékos béremelést hajtson végre és nemrég fizették ki a nyereségrészesedést, ami átlag 20 napi keresetnek megfelelő összeget tett ki. A gyáregység már négy éve j gyártja többek között a köz- j ponti antennákhoz szükséges j csatlakozásokat és egyéb bérén- j dezéseket. Tavaly 60 százalékkal növelte a termelést. Jelentős mennyiségben készülnék rádióhoz és magnóhoz csatlakozók, s ezekből más szocialista országok is vásárolnak. Gyártanak többfajta (postaközpontokhoz is) olyan akkumulátortöltőt, amely a ma ismertek között a legkorszerűbb. A termékek iránti igen nagy kereslet miatt szükségessé vált a gyáregység bővítése. Már készül egy kétszintes üzemi épület, melynek földszinti és emeleti részién egy-egy szerelőcsarnok lesz. Az építkezés várhatóan az év végén fejeződik be, amikor majd főként betanított j munkára 30—40 nőt vesznek fel. Az idén a szalagszerű termelés bővítésével, új szalagok kialakításával az árbevételi tervét 100 millió forintban állapította meg a gyáregység. Jövőre az árbevétel várhatóan eléri majd a 120 millió forintot. A termelést eddig is elősegítették azok az eszközök, célgépek,'amelyeket a műszaki dolgozók konstruáltak. Sok az ész- szerűsítés is. melyek közül tavaly 24-et valósítottak meg, s a gyáregység ezekért több mint 12 ezer forintot fizetett ki. Három nagyobb jelentőségű újítást a vállalat bírál el. Nagy gondot fordít a gyár* termelőszövetkezet tagság» Fotó: Demény egység a szakmunkások képzésére és továbbképzésére. Minden évben 15—15 első- és másodéves érettségizett elektrotechnikai műszerészt képez a saját tanműhelyében. Tavaly öt fiatal szerezte meg a technikusi minősítést, az idén öten készülnek vizsgára. Szakközépiskolába * több mint húszán járnak, főként lakatosok, esztergályosok, marósok és betanított munkások is. A szakmunkások közül húszén vesznek részt a gyáron belüli továbbképzésben, amit a műszaki dolgozók tartanak. Harmincán a TIT által szervezett munkásakadémia keretében főként az általános műveltségüket bővítik. Négy szakmunkás és három középvezető a Marxista—Leninista Esti Egyetemre jár. A gyáré'gység elősegíti a dolgozók továbbtanulási törekvését és az iskolák, tanfolyamok sikeres befejezése után jutalomban részesíti őket. 1’. B. ' Az energia nem vész ei? Mióta a takarékosság figyel- | műnk középpontjába került, a j címben feltett kérdésre már | úgy válaszolunk: valóban nem vész el, csak átalakul, de sajnos, egy része oly módon, hogy elpocsékolódik. Ezer formában. Ezért nehezebb megfogni, de meg lehet, hogy meg kell lel- , ni a réseket, ahol elillan a gőz, | eláfamlik a villamos énergia,! elcsorog a benzin, az olaj, kihull a szén, a lignit. A villa- mosenergia-ipar idén 1,5 százalékkal kívánja csökkenteni a fajlagos hőfelhasználást. Ebben az esztendőben az erőművekben 1,9 millió tonna olajterméket, 10 millió tonnánál több szenet égetnek el. Számoljunk csak, nem is olyan csekélység ez az 1,5 százalék, mint első látásra tűnik. Csalóka látszat A lisztből tésztát gyűrünk, a cipőt lábunkra húzzuk; egyiket sem azért vesszük, hogy kihajítsuk az ablakon. Az energia ugyanolyan termék, mint bármi más, ám a csalóka látszat sűrűn az, hogy csak úgy van, jön valahonnét. Odahaza, ahol szemünk láttára forog a villanyóra, ürül az olajos- hordó, fogy a szénkupac, a gázpalack tartalma, még úgy- ahogy terméknek látjuk az energiát, hiszen fizetnünk kell érte. A munkahelyen azonban fogalmunk sincs, miből mennyi fogy, mibe kerül, s ha kárba vész, ki fizeti. Mi fizetjük! Rendkívül gyorsan nő a villamos energia felhasználásában a lakosság részesedése. Következésképpen a háztartásban történő takarékosság jelentősége is egyre nagyobb. Az ésszerű takarékosságé természetesen; ahol a hangsúly a célszerűségen van; például azon. hogy értelmesen alakuljon át a villanyáram, a földgáz. Ne üres szobát világítson meg. ne az utcát fűtse. Hasonló célszerűséget mindenütt elvárhatunk. A vasútnál észtén dónként két. milliárd forint értékű energiát fogyasztanak el a különböző berendezések, a mozdonyoktól az állomásokat megvilágító lámpákig. Ha sikerül öt százalékkal j mérsékelni az „étvágyat” — j amint idén ezt tervezik —, az 100 millió forint értékű energia I megtakarítását eredményezi! S j a vasút — legyünk stílusosak — csak egy állomás a takarékosság messzire vezető spiráljai mellett. | Ha tovább járjuk a hasonló ál- j lomásokat, végül is oda jutunk j — az a végállomás —, hogy j mód van a kőolajnál és kőolaj- j termékeknél ötszázalékos nép- gazdasági méretű megtakarításra, s ez félmillió tonna olaj importálását, 50—60 millió dollár kiadását teszi feleslegessé n gazdagabb országokban már motetták Kezdjük fölfedezni, hogy az j energia érték, s korántsem mindegy, hasznosan, avagy ha-1 szontalanul alakul át hővé, termékké, elszállított áruvá. A Minisztertanács energiatakarékossági határozata 1975 januárja, tói központi gazdálkodást vezetett be — a lakossági szabad- forgalom érintetlenül hagyásával — a benzinre, gázolajra, tüzelőolajra stb. Ez szükséges lépés, d« csak egy a megtehetők közül. Mert azt is ide sorolhatjuk, hogy a közületi gépjárműveknek, mezőgazdasági erőgépeknek üzemanyag-felhasználá. si normáik lesznek. Eddig ugyanis nem voltak... S az sem elképzelhetetlen, hogy fokozatosan kialakítsák a népgazdaságban az energianormákat — előírva azt, mennyi energiát használhatnak fel egy tonna cement, alumínium stb. előállításához —, ahogy ezt jó néhány országban már megtették. Nálunk gazdagabb államokban. Nem elég csupán a tárgyi alakban levő energiával takarékoskodni. Szoros összefüggések kötik az energiát az élet minden területéhez. Ahhoz például, hogy a hatvanszázalékos hatásfoknál rosszabbul működő kazánok pocsékolják az energiát. Csakhogy a háztartásokon kívüli gáz- és olajtüzelésű berendezések száma 35 ezer! S akkor még hol vannak a szenet faló kazánok! Tehát a felülvizsgálat, a korszerűsítés nem megy néhány hónap alatt. Ám meg kell kezdeni, a nagy szám aligha indok ía tétlenségre. Másik, nem kevésbé bonyolult eset. A népgazdaságban felhasznált energia 25 százaléka az épületek fűtését szolgálja. Számítások szerint az úgynevezett teljes szigetelés 40—50 százalékos (!) energiamég- takarítással járna. Ehhez azonban a különböző építési technológiák ilyen célú kialakítása éppúgy szükséges, mint hatásos szigetelőanyagok gyártása, alkalmazása logos diéta A népgazdasági terv az idén 26,6 millió tonnás hazai szén- termeléssel és 9,5 millió tonnás kőolajfeldolgozással számol. Irdatlan tömegű .bankó az ellen, értékük, holott a földgázról például nem is szóltunk. A baj nem az, hogy növekednek az energiaigények — ez a társadalmi, gazdasági haladás természetes kísérője —, hanem az, ha mögöttük ésszerűtlen felhasználás, magyarul pazarlás áll. Intézkedések sora fogta jogos diétára az egészségtelen étvágyú fogyasztást, szorgalmazva egyebek mellett a kőolajfeldolgozásnál a fehéráru arányának javítását, az erőművek szénfelhasználásának fokozását, az ipari, mezőgazda- sági, szállítási üzemek energiagazdálkodási tervének elkészítését. Sokféle léoés, mert sokféle a veszteségek forrása. Itt rejlik közös teendőink találkozási pontja; a pótolhatatlan és egyre drágább energia tékozlásának megakadályozása. Mészáros Ottó
