Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

Jubileumi ünnepség Gyulán VeterántaláSkozó Békéscsabán Újjászületett a régi gyár Készlet az dj üzemcsarnokból „1900. november 17-éa egy 24x4 méteres peremben 60 gép­pel, hetven munkással kezdte meg a termelést a jelenlegi Gyu­lai Harisnyagyár elődje. Ez volt az első jelentősebb „nagyüzem’’ a városban, s így természetes, hogy oda bekerülni nemegyszer csak protekcióval lehetett Per­sze, a részvénytársaság igyeke­zett is kihasználni a nagy „kí­nálatot” és minél olcsóbb mun­kaerőhöz jutni. Nem volt ritka­ság, hogy 14—15 éves gyerek­lányok dolgozták végig nagy erőfeszítéssel « napi 12 órát szinte éhbérért. A nyomor szülte elkeseredés, meg az egyre job- .» ban kibontakozó munkásöntu­dat három évvel később már sztrájkká érett, A harisnyagyári nők is ekkor csatlakoztak egy, a kőművesek által meghirdetett sztrájkhoz. A gyár jelentőségére utal az íz adat is, hogy a Magyarorszá­gon 1906-ban nyilvántartott 1984 kötőgyári munkás közül ek­kor 450 dolgozott Gyulán. Már ebben az időszakban a belföldre való termelés mellett egyre több jutott exportra, s főleg Ausztri­ába irányultak a gyulai gyár terméken Nemcsak a gyár termelése nö­vekedett erőteljesen, hanem az itt dolgozók osztályöntudata is. Erre meggyőző bizonyíték, hogy 300 munkás már 1922-ben bér­sztrájkot kezdeményezett és __ j ellemző a bérviszonyokra, hogy a bérek duplájára emelését kö­vetelték — az igazgatóság kény­telen volt tárgyalni a munkások­kal és követelésük 80 százalékát teljesítettek.” — Ezekkel a mon­datokkal kezdte ünnepi meg­emlékezését Horváth István, a Budapesti Harisnyagyár vezér­igazgatója tegnap, hétfőn dél­előtt Gyulán, az MSZMP szék­házában megtartott jubileumi ünnepségen, amelyen részt vett Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, könnyűipari miniszter, Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt Bé­kés megyei Bizottságának első titkára, Hart Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapest III. kerület pártbizott­ságának első titkára, dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese, Marsi Gyula, az MSZMP Gyula városi Bizottságának titkára, Újhelyi Sándorné országgyűlési képvise­lő, dr. Vidó István, a városi ta­nács elnöke, valamint többen a megye, a város politikai, társa­dalmi, gazdasági életének veze­tői. A számok, a felszabadulásig eltelt 45 esztendő történéseinek felelevenítése után rátért a sok­kal dicsőségesebb fejezeteket hozó három szabad évtized tör­ténelmének ismertetésére. El­mondotta, hogy a felszabadulás utáni első hónapokban sok ne­hézséggel kellett megküzdeni, hiszen nem volt energia, nem volt nyersanyag, s a folyamatos, rendszeres termeléshez csak 1946 júliusában lehetett hozzá­kezdeni, amikor is jelentős szov­jet bérmunkát kaptak. Jelenleg már csaknem X400-an dolgoznak a gyárban és ez évbe** 3 ÚMUSMS 1975. MÁRCIUS 25­25 millió pár harisnyát, több mint hatmillió harisnyanadrágot készítenek. Beszélt arról is az előadó, hogy a párt X. kongresz- szusa határozatainak megfelelő­en sorra került textilipari re­konstrukció keretében Gyulán új üzemrész épült, több mint 90 millió forintos beruházással. Itt mondott köszönetét, a Békés me­gyei Tanácsnak, amely ötmillió forinttal támogatta a beruházást, valamint a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak, amely határidőre és jó minőségben ké­szítette el az új üzemrészt. Beszéde Végén őrömmel jelen-* tette be, hogy a Budapesti Ha­risnyagyár öt gyáregysége kö­zött folyó munkaversenyben a gyulaiak á maximális póntszám- mal elsők lettek, amelynek ered­ményeként élnyerték az Élüzem címet és á vállalati kongresszusi, zászlót. Nagy taps közepette ezután Keserű Jánosné lépett a mikro­fonhoz és mondott rövid beszédet. Ebben többek között szólt a párt X. kongresszusán el­fogadott határozatról, amely a ruházati ipar rekonstrukcióját tűzte ki célul, majd így folytat­ta: „Jő érzés volt most, a XI. kongresszuson beszélni arról, hogy a rekonstrukciós célkitűzé­seket sikerült abban az ütemben végrehajtani, ahogy azt szá­munkra előírták. Nem volt könnyű azokban a gyárakban a munka, ahol menet közben kel­lett a rekonstrukciót végrehaj­tani- Tudom, hogy voltak, akik­nek- nem volt elég türelmük ki­várni ezt az időt és elmentek tő­lünk. De hiszem, hogy akik itt­maradtak, nagyon büszkék ezek­re az eredményekre. Most már több szép és jó árut adunk a vásárlóknak, de még akad pa­nasz így is a minőségre, a szín­re, a választékra, még most sem tudjuk kielégíteni a hazai igé­nyeket úgy, ahogy azt kellene. Mégis azt hiszem, az elmúlt négy év is bizonyítja, hogy jól felkészült munkásgárdával, egy­re jobb, korszerűbb gépparkkal rendelkezünk, ami biztosíték a jövőjre nézve.” Befejezésül kérte a jelenlevő­ket, hogy igyekezzenek még több és jobb terméket gyártani, hogy jobban kielégíthessék a hazai igényeket, hogy többet lehessen exportálni és mindezeket a ter­mékeket még gazdaságosabban állítsák elő. Szívélyes köszönetét fejezte ki, amiért meghívták az ünnepségre, köszönetét mondott a gyár kollektívájának nagysze­rű gazdasági eredményeiért, a megyei és városi vezetőknek, amiért segítették a rekonstruk­ció mielőbbi megvalósítását. Beszéde végén Borbély János- nénak, Balázs Györgynének és Székely Józsefnek kormányki­tüntetést adott át, 13 dolgozónak pedig a Könnyűipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Ugyancsak ebből a4 alkalomból 128-an kap­ták a Kiváló Dolgozó jelvényt, tizenegy szocialista brigád arany, hat ezüst, tizenhárom bronz, hat zöld koszorús jel­vényt és 11 brigád ezúttal elő­ször érdemelte ki a szocialista címet. A dolgozók között csak­nem 300 ezer forint jutalmat osz­tottak ki. Marsi Gyula, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára is gratulált a háromnegyed évszázados jubileumhoz, a szép munkasikerhez és elismerését fejezte ki a gyár kollektívájá­nak, amiért derekasan kivették a részüket a várost szépítő és gazdagító társadalmi akciókból. A harisnyagyáriak sokat segí­tettek az 1. számú általános is­kolának és több egészségügyi, szociális intézménynek. Ezt kö­vetően átnyújtotta a gyár kollek­tívájának a Gyula Városáért ki­tüntetést, a Központi Bizottság jelenlevő három tagjának em­lékérmét és a most megjelent „Gyula három szabad évtizedé” című helytörténeti könyvet. Az ünnepség után a részvevők a harisnyagyárba látogattak el, ahol Keserű Jánosné miniszter- asszony átadta rendeltetésének az új üzemépületet, amellyel 2800 négyzetméter alapterülettel bővült az üzem. Végiglátogatta az üzemcsarnokokat és elbeszél­getett a dolgozókkal. A délutánt a megye és a vá­ros vezetőinek társaságában töl­tötte Keserű Jánosné, akikkel felkereste a város több neveze­tességét, ellátogatott a Dürer Terembe és a Várfürdőbe. Béla Ottó A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 56. évfordulója tiszteletére vasárnap veteránta- lálkozót rendezett Békéscsabán az MSZMP II kerületi alapszer­vezete és a Hazafias Népfront II. kerületi bizottsága. Ott vol­tak á párt régi harcosai, az 1919. és 1945. évi események résztve­vői. Részt vettek a baráti talál­kozón a pártalapszervezet és a kerületi népfrontbizottság veze­tőségi tagjai és aktivistái. A résztvevőket a II. számú általános iskola úttörői és kis­dobosai énekszámokkal, szava­lattal köszöntötték. Urbán And­rás, a Hazafias Népfront kerü­leti bizottságának ein oké meleg szavakkal köszöntötte a jelenle­vőket, majd Richter Dezső, a pártalapszervezet vezetőségi tag. ja méltatta a Magyar Tanács­köztársaság dicső napjait Be­szélt a Tanácsköztársaság védel­méért folytatott harcokról, a kommunisták üldöztetéséről, a felszabadulás óta elért eredmé­nyekről, a veteránok anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. A pártalapszervezet és a nép. front uzsonnán látta vendégül az öreg harcosokat. Eközben a veteránok az úttörők kérdéseire válaszolva beszéltek a régi idők­ről, saját gyermekkorukról, ta­nulásukról, a felnőttkori küz­delmekről. A fehér asztal mellett felele­venítették a legemlékezetesebb eseményeket Lukács Sándor ve­terán pedig szájharmonikán ját­szotta a jól ismert régi dalokat ▼ Magyar kulturális napok He!sinkiben Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a világ számos országában kerül sor ün­nepi rendezvényekre, megemlé­kezésekre. A Kulturális Kapcso­latok Intézetének szervezésében, április 3-a és 15-e között Hel­sinkiben tartanak magyar kul­turális napokat április 4-e tisz­teletére. Az ünnepi megnyitóra április 3-án kerül sor, magas szintű magyar küldöttség rész­vételével. Ekkor nyitják meg a Magyarország ma című fotódo­kumentációs kiállítást. Április 7-én rendkívül nagy­szabású régészeti kiállítás nyílik a finn nemzeti múzeumban Honfoglaló magyarok címmel, április 8-án a finn főváros De­sign Center-ében Hagyomány a mai magyar iparművészetben címmel nyílik bemutató, ugyan, csak ezen a napon kerül sor a magyar filmhét megnyitására. Április 14-én a helsinki nem­zeti színházban lép fel az Vn- garesca népitánc-együttes, amely előadását másnap Espoo ban, a munkásakadémia dísztermében megismétli. Húsvétra kikelnek a kislibák Az orosházi Üj Élet Tsz kor­szerű keltetőjében a Hámám Kató és az Angéla Davis 60 tagú női szocialista brigádja há­rom műszakban, éjjel-nappal „bábáskodik” a csibék, a ka­csák, kislibák születésénél. A csibéket főleg tez-ek és ál­lami gazdaságok részére vállalt bérkeltetéssel szaporítják. A pu­ha, pelyhes tollú apró szárnya­sok naponta átlagosan ötvenez­rével törik fel tojásuk héját... | Az elmúlt évben közel négy­millió csirkét keltettek. Árbevé­telük meghaladta a nyolcmillió forintot. Az idén a kongresszusi munkiavarseny-vállalásukat már eddig jóval túlteljesítették. A li­bákat a békéscsabai BARNE- VÁL veszi át. a kacsák általá­ban az ÁFÉSZ-ekhez kerülnek, majd onnan részben magáno­sokhoz, háztáji nevelőkhöz. De a naposkacsák nagy rész® hely­ben is piacra kerül. , Kesztyűs Ferenc A Körösi Vízgazdálkodási Társulat Gyula, Munkácsy Mihály u. 19. megvételre keres 1 db fizemanyagszállítő gépkocsit vagy üzemanyagszállítő pótkocsit. ügyintéző: Kővári István .Telefon: Gyula 499. , , 153338 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom