Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA (Folytatás eu 1. oldalról) levő eszközök jobb hasznosítá­sában, az ötödik ötéves terv feladatainak jó megjelölésében. Miközben megállapítjuk, hogy jobb lett az ellátás, az .áruvá­laszték, iparunk és kereskedel­münk gyorsabban reagál az új­ra, a korszerűre, az életkörül­mények változására^ tudjuk, hogy nem minden vásárló elé­gedett termékeinkkel, mert nem vagy csak hosszabb utánjárás­sal kapja meg a számára meg­felelő árucikket. Mindinkább felismert tény, hogy az iparnak és a kéreske- délemnek nem külön-külön, ha. nem pgyüttesen kell tevékeny­kednie azért, hogy a lakosság minden rétege pénztárcája és [ igénye szerint megtalálja a ke- ! resett árucikket, hogy az ex­port mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról beszélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki kor­szerűre. A gépek cseréjénél azonban sókkal bonyolultabb feladat — mondotta — a ma-l gasabb technológiai követelmé­nyekkel összhangban álló szak­embergárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése. Egy­értelműen tapasztaljuk, hogy a gyakorlott mujikáskeaeken, ® hozzáértő stabil munkásokon nagymértékben múlik áruink minősége. P Végezetül a minisztérium fel­adatairól beszélt A többi között kijelentette: Elsődlegesnek tart­juk a párt határozataiban kife­jezésre jutó társadalmi érdekek érvényesítését. De tudjuk azt is,v hogy ez csak akkor érhető el,' ha- összhang van a társadalr mi, a csoport- és az egyéni ér­dekek között. Ezért minisztériu­mi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának mi­nél jobb megteremtését. Vége­zetül biztosította a kongresz- szust arról, hogy a könnyű­ipar csaknem félmillió munkása ét: vezetője mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásáért. Véglegesnek és sérthetetlennek tartjuk a mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodást Cslrik Imre felszólalása Kedves Elvtársait, Elvtársnők! Tisztelt Kongresszus! Tisztelettel és meleg szere­tettel köszöntőm a füzesgyar­mati Vörös Csillag Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet kom­munistái és dolgozói nevében pártunk XI. kongresszusát. A kongresszusi irányelveket, a programnyilatkozat-tervezetet termelőszövetkezetünk kollektí­vája megvitatta, én magam is többször áttanulmányoztam. Mindkét dokumentummal a leg­teljesebb mértékben egyetér­tünk. Azt a kívánságunkat fe­jezzük ki, hogy folytatódjék a bevált politika, amely a dolgo­zó népnek biztonságot adó jö­vőt határoz meg — kezdte fel­szólalását Csirik Imre Békés megyed küldött. Azt a megbízást kaptam ter­melőszövetkezetünk kommunis­táitól, dolgozóitól, ( hogy tu­dassam a tisztelt kong­resszussal azokat \ a szerény eredményeket, amelyeket elér­tünk. Fejezzem ki a tagság kol­lektív véleményét a program­nyilatkozat-tervezettel. az Irány­elvekben rögzített néhány ag­rárpolitikai kérdéssel kapcsolat­ban. Termelőszövetkezetünk ne­gyedszázada működik és azóta egyenletesen fejlődik. Főleg az utóbbi 10—15 év óta dinamikus a fejlődés. Szövetkezetünk a X. kongresszus célkitűzéseit teljesí­tette, illetve túlteljesítette. A meghatározott 15 százalékos ter­melésnövekedést jelenleg 42— 45 százalékra teljesítette. A nö­vénytermesztés két ágazatában: a kenyérgabona» és a kukorica­termesztésben régen túlszárnyal­tuk a felszabadulás előtti kapi­talista mezőgazdasági nagyüze­mek termelési eredményeit. Példának szabad legyen elmon­dani, hogy a felszabadulás előtt 7—10 mázsa búzát termeltek hektáronként, s mi ma jelenleg 35—to mázsát termesztünk. Cu- > korrépából a 200 mázsa hektá­ronkénti termést alig érték él- Mi 1974-ben hektáronként 560 mázsa. cukorrépát termeltünk- Kukoricából a 15 mázsa má­jusi morzsoitban számolt ter­més hektáronként nagy ered­mény volt. Szövetkezetünk 1974- ben hektáronként 65 mázsa ter­mést ért el. Csak példaként említem, hogy a kukoricater­mesztésben 1974-ben az egy fő­re jutó termelési érték tnegha- ladta az egymillió forintot. Ezt a növényt a KITE termelési S'Stidszeréberí termesztj ük. A hősprogramból sikeresen vesszük ki részünket. Tavaly csaknem 50 millió forint értékű húst és tejet adtunk a nép­gazdaságnak. Bruttó termelési értékünk 1974-ben 200 millió forint felett volt. összességében: termelési eredményeink olyan nagyok, amelyeket 30 évvel ez­előtt a legbátrabb fantáziával rendelkező parasztember sem tudott elképzelni. S ezeket az eredményeket olyan kedvezőtlen termőhelyi adottságok között ér­tük el, ahol a föld minősége igen kötött, szikes, aranykorona értéke katasztrális holdanként átlagosan 11,2 volt. Szorgalmas munkával, a tudomány segítsé­gével, magas képzettségű szak­emberek bevonásával, a meg­valósított talajjavítással a föld termőképessége megháromszoro­zódott. Jelentős változások vannak a termelőszövetkezeti dolgozók gondólkodási módjában, politi­kai és emberi magatartásában. Az említett történelmet formáló eredményeket olyan termelőszö­vetkezeti dolgozók érték el, akik a régi társadalmi viszony hi­bájából az átlagosnál lényegesen alacsonyabb általános és szak­mai műveltséggel, elmaradott kisüzemi technikával, kevés ter­melési, üzemvezetési tapaszta­lattal, a föld magántulajdon megszépített elképzeléseivel lép­tek a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. A termelőszö­vetkezetben élő emberek végle­gesnek és sérthetetlennek tart­ják a mezőgazdaságban a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodást Többségük — különösen a fia­talabb korosztály — munkás­gondolkodású. Mindinkább mun­kavállalója a termelőszövetke­zetnek a benne dolgozó ember, és termelőszövetkezetünk továb­bi fejlődését egyre inkább ez határozza meg és nem a je­lenlegi formából adódó hatások. Szövetkezetünk tevékenységét { egyre inkább a széles körű koo­perációk jellemzik, több közös vállalkozásnak vagyunk alapító tagjai, növekszik azoknak az ál­lami vállalatoknak a száma, amelyekkel termelési együttmű­ködésünk van. Kívánatosnak tartjuk, hogy az állami gazda­ságok és termelőszövetkezeteink együttműködését fejlesszük, fő­leg ott, ahol a közgazdasági környezet ezt indokolja is. Tisztelt Kongresszus! Szeretnénk néhány olyan kér­désről véleményt mondani, amelyről termelőszövetkezetünk tagsága kialakította állásfogla­lását. Egyetértünk és támogatjuk a szövetkezeti tulajdon további erősítését, illetve fejlesztését. Annál is inkább, mivel a je­lenlegi állapot már nem minden vonatkozásban tudja előbbre vinni termelőszövetkezetünk szo­cialista jellegét. 1974-ban a tag­ság 36 millió forint személyi jövedelmet ért el. Ebből csak 4 millió forint volt azoké, akik földdel léptek be a szövetke­zetünkbe. Az eredményképzést azok érték el túlnyomó részt, akik nem rendelkeznek földdel. A példa igazolja, hogy jelentős változás állt be a tagság össze­tételében,, mely a jövőt illetően még elsben az irányban fog ala­kulni. Egyetértünk azzal, ami a programterv-nyilatkozat terveze­tében megfogalmazódott: el kell érni a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknél, hogy a haszná­latukban levő minden föld fo­kozatosan osztatlan' szövetkezeti tulajdonná váljon. A legteljesebb értelemben egyetértünk a termelőszövetke­zetek ésszerű egyesülésével. En­nek rengeteg előnye van. Egy egységes, vállalatszerű, szocialis­ta vonásokkal egyre erősödő termelőszövetkezetben az álla­mi tervszerűséget, az össznépi érdeket gyorsabban, hatéko­nyabban lehet megvalósítani, mint egy kisebb, mindennel Békés megyei küldöttek az ülésteremben tarkított életű termelőszövetke­zetben. Nem mond ellent a ter­melőszövetkezetek egyesülésének az iparazerű termelés, amely a termelőszövetkezetekben egyre inkább elterjed, helyet követel magának. Üdvözöljük és egyet­értünk fejlesztésével és terjesz­tésével. Mi magunk is megpró­bálunk egy önálló termelési rendszert meghonosítani. A ter­melési rendszerek feltétlen meg­érdemlik a további társadalmi, tudományos és anyagi támoga­tást. A jövőt illetően olcsó, sa­ját, illetve szocialista gyártmá­nyú gépekkel kell feltölteni, ki­alakítani e rendszerek gépesítés sét. Ennek alapján még hatéko­nyabb^ lesz a mezőgazdaságnak e területe. Tisztelt Kongresszus! ' Amikor szövetkezetünk egyik kollektívája vitatta pártunk programnyilatkozat-tervezetét és az a része került szóba, amely a munkásosztály és a paraszti jövedelem, a társadalmi juttatá­sok egyenlő színvonalát határoz­za meg, a következőket fogal­mazták meg ezzel kapcsolatban: A felszabadulást a munkások, uradalmi cselédek, a részesara­tók mind együtt vártuk és egy­szerre töltött el bennünket a felszabadulás örömmámora. Ügy lesz helyes, ha a kommunizmus­ba is együtt megyünk és az menjen elöl, aki jártasabb. Ez a megfogalmazás azt 's kifejezi, * hogy ezek a termelőszövetkeze­ti dolgozók nem ragaszkodnak paraszti mivoltukhoz, hanem esetenként a stagnálás megszün­tetését vetik fel, a közelítést sürgetik több területein. Van okuk arra, hogy a régi paraszti életmódot ne kívánják vissza és van alapja a termelőszövet­kezeti életforma szocialista vo­násainak erősítésére. Szövetkezetünk kollektívája a munka- és életkörülmények te­kintetében nagyot lépett előre. Munkarend és meghatározott tervek alapján dolgozik, egyre javul a szociális ellátás, az üze­mi konyha mint olyan, termé­szetessé vált. A parasztember számára ismeretlen volt még a szabad vasárnap is. A mi ter­melőszövetkezetünkben ma a szabadszombat-rendszer is meg­honosodott. / Tudjuk, hogy eredményeink mellett nagyon sok a tennivaló. Á fő feladat most a munka társadalmi jelentőségének erősí­tése. A szocialista erkölcs nor­máinak, a szocialista tudatnak továbbfejlesztése. Ennek egyik rendkívüli elősegíbője, a szocia­lista brigádmozgalom, amely termelőszövetkezetünkben 27 brigád vetélkedéséből, illetve példás életmódjából adódik. Tisztelt Kongresszus! Az irányelvek és a program­nyilatkozat-tervezet a mezőgaz­daság számára hosszú távú, nagyszerű célokat határoz meg. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tag­sága teljes erővel küzd ezek megvalósításáért. Olyan tervek valósultak meg már termelő- szövetkezetünkben eddig is, amelyek egyeztetve vannak a népgazdasági igényekkel. Ná­lunk nincs vita a zöldség és cukorrépa termesztését illetően, vagy a húsprogram megvalósí­tásával kapcsolatban. Kötelessé­günknek tartjuk, hogy pártunk­tól és a munkásosztálytól a 30 éven át kapott támogatásért megtegyünk mindent, teljesül­jön a munkásosztály igénye. Tisztelt Kongresszus! Teljes meggyőződésemből és gyakorlati munkám alapján sze­retném kiemelni, hogy a velem dolgozó és élő emberek mindig tisztelettel és elismeréssel szól­nak pártunk politikájáról és cse­lekvésükben is ez nyilatkozik meg. Jó az életmorál, a létbizton­ság magas szintű, látják és értik a szocializmus építésében a ten­nivalókat, amelyeket a kong­resszusi dokumentumok összesí­tettek Azt kívánjuk a célok megvalósításához, hogy pártunk sikeresen vezesse a dolgozó né­pet, erősödjön a munkáshata­lom, váljon megbonthatatlanná a munkás-paraszt szövetség. Tiszta szívből kívánjuk, hogy pártunk XI. kongresszusa siker­rel fejezze be munkáját, amely­ből újabb erőt merít dolgozó népünk. Kívánjuk, hogy pártunK poli tikája egyidejűleg feleljen meg a nép érdekeinek és a nemzet­közi munkásmozgalom erősíté­sének — fejezte be felszólalását Csirik Imre elvtárs. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom