Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA A beszámolók feletti vita résztvevőinek felszólalásai (Folytatás a 2. oldalról) A vitában elhangzott felszó­lalásokat az alábbiakban kivo­natosain ismertetjük: SZALÖ JÄNOS, a Magyar Ha­jó- és Darugyár pártbizottságá­nak titkára emlékeztetett arra, hogy a kongresszusi tanácsko­záson sok szó esett a nagyüze­mi munkásságról. Elmondta, hogy korábban a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói is nehéz helyzetben voltak. A párt Központi Bizottságá­nak 1972 novemberi határozata, majd az ezt köpető további nagy jelentőségű határozatok alapvetően javították a nagy­üzemek helyzetét A hajógyári ^mimunisták meggyőződéssel képviselik, a dolgozók többsége pedig érti és helyesli a pártnak a munkás­osztály és a nép érdekeit egy­aránt jól szolgáló politikáját. SZALAI GYULA, a Fejér me­gyei Állami - Építőipari Vállalat kőművese többek között hang­súlyozta: sokat kell tenni még a munkafegyelem javításáért, egy­más munkájának megbecsülésé­ért. Amit az egyik kéz csinál, ne tegye tönkre a másik. Ezután arról beszélt, hogy a nagyobb tudás, a magasabb vég­zettség nem jelentheti mindenki számára azt, hogy rögtön író­asztalt is kapjon ahhoz. Csak az arra alkalmasakat tegyük meg vezetőnek! A többi pedig na­gyobb tudását ne szégyellje bi­zonyítani a termelésben, hiszen az alkotómunka, amit végzünk: az emberi élet értelme. DR. BENEDIKT OTTÓ akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia számítástechnikai ku­tató intézetének tudományos ta­nácsadója felszólalásában ki­emelte: amit a határozat-terve­zet gazdasági építőmunkával foglalkozó fejezete tarta’maz, hogy az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tu­dományos-technikai forradalom gyorsabb ütemű kibontakozásá­ért. A továbbiakban az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével foglalkozott. Mint mondotta: sok dolgozó még mindig nem él eléggé azzal a lehetőséggel, hogy a legkülönbözőbb fórumokon el­mondja a vezetőknek bíráló vé­leményét és bátran bizonyítsa igazát. Akadnak, akik megtor­lástól tartanak. Ez a gondolko­dás azért érvényesülhet, mert a dolgozók nem látják eléggé, hogy az erre hivatott szervek megvédik őket. E hamis nézet leküzdése érdekében a pártszer­vezetek az eddiginél nagyobb mértékben lépjenek fel a retor­ziónak még a lehetősége ellen is. GERGELY ISTVÁN, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára gazda­sági életünk néhány új jelensé­gével foglalkozott. Országunk­ban ma már nem az a fő gond. hogy van-e elegendő gabona, hús vagy tojás. Előrehaladásunk ma már mindinkább attól függ, hogy megtermelt mezőgaz­dasági nyersanyagaink feldolgo­zásához és a termékek tárolásá­hoz rendelkezünk-e elegendő és megfelelő kapacitásokkal. Ettől függ az is, hogy sikerül-e ke­reskedelmünknek a belső és a külső piacokon igényelt, kész és félkész élelmiszerekkel kielégí­teni a keresletet. Hangsúlyozta, hogy a holnap feladatait csak megfelelően felkészült, rátermett emberekkel lehet megoldani Szünet után NEMES DEZSŐ, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora vette át az elnöki tiszt­séget. Elsőnek egy budapesti kül­döttnek adott szót. DR. KURUCZ IMRE, a buda­pesti V. kerületi pártbizottság első titkára emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizennyolc esz­tendő sikereinek egyik legfőbb záloga az MSZMP kétfrontos harca volt és ez marad a jövő­ben is. Egyesek ma azt gondol­ják — hangoztatta —, hogy a kétfrontos harc idejét múlta, s ha kellett is 1956 után egy ide­ig. ma már szükségtelen. Pedig ma sem elég csak az ellen har­colni, aki esetleg kezet akar emelni a rendszerré, küzdeni kell a hatalommal visszaélő el­len is. Nem elég a harácsolóval szemben fellépni, az egyenlős- dit is száműzni kell. Nem elég a kádermunkában a nyíltságért harcolni, a nyíltsághoz őszinte­ség is kell, az őszinteséghez meg bátor — ha kell kockázatot vál­laló — kiállás is — mondotta. KOVÁCS SÁNDOR, a Nagy­kőrösi Konzervgyár igazgatója a gazdaságos termékszerkezet ki­alakításával kapcsolatos problé­mákról beszélt, majd a követke­zőket mondotta: néhány évvel ezelőtt olyan szemlélet alakult ki — folytatta —, amely a vállalati önállóságot már szinte vállalati független­séggé torzította. Az 1972 novem­beri határozat óta van változás, de néhány helyen még most is hiányzik a közös munka a dön­tések előkészítésében. A válla­latok rászorulnak a rendszeres ellenőrzésre, szükségük van ar­ra is, hogy a tényleges népgaz­dasági érdek érvényesítését megköveteljék tőlük. Ebédszünet után MÓROCZ LAJOS vezérőrnagy elnökleté­vel fo'ytatta tanácskozását a kongresszus. Mórocz Lajos el­mondotta, hogy újabb üdvözle­tek érkeztek: az Iráni Tudeh Párttól, a Guadeloupe! Kom­munista Párttól, a Martinique! Kommunista Párttól és a Pa­kisztáni Szociális'.a Párttól Be­jelentette: pénteken délelőtt átutazott Budapesten Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, s baráti üdvözletét, jó­kívánságát küldte a kongresz- szusnak, a kongresszus útján a magyar népnek. A jókívánsá­gokért Mórocz Lajos a kong­resszus nevében mondott köszö­netét, majd szót adott Varga Péternek, az MSZMP So­mogy megyei bizottsága első titkárának. DR. VARGA PÉTER, a So­mogy megyei nártbizottság első titkára a kongresszust megelőző termékeny politikai vita megyei tanulságairól beszélt, összefog­lalóan megállapította, hogy a vitában a párt.agság szükséges­nek tartotta a pártfegyelem, a párttagság cselekvési egységé­nek szilárBítását. Többen eré­lyesebb fellépést sürge.tek azokkal szemben, akik megsér­tik a Szervezeti Szabályzat elő­írásait, a pártáiét, normáit. Sokhelyütt javasolták, hogy a vezetőségek bővítsék, rendsze­resen értékeljék, kérjék számon a pártmegbízatások teljesítését, ismerjék el a jól végzett mun­kát, vonják felelősségre a mu­lasztókat. Meggyőződésem — hangsúlyozta —, hogy a párttag­sággal járó követelmények tel­jesítését fogja segíteni a ter­vezett tagkönyvcsere. Ezután a megye gazdasági fejlődéséről s iparának további fej’esztéséről beszélt. DOJCSAK JANOS, a Diós­győri Gépgyár vezérigazgatója egyebek között arról beszélt, hogy gyáruk egyike a kormány által megkülönböztetett gonddal kezelt 50 nagyvállalatnak. A gyár kollektívája eredményesen dolgozik a negyedik ö.éves terv megvalósításán. A termelés­többlet teljes egészében a munka termelékenységének növekedéséből származik. Az export részaránya 32 százalék­ról 44 százalékra emelked’k. Gazdaságosabbá vált a termelés szerkezete, a nyereség éves át­lagban 10,3 százalékkal, a mun­kások jövedelme 6 százalékkal növekedik. < ' Meg kell azonban mondanom — folytatta —," hogy ehhez a Központi Bizottság 1972. no- vemheri határozata teremtette meg a feltételeket. Ügy gondo­lom, hogy a többi nagyüzem tapasztalta is igazolja az 50 nagyvállalat kíislölésének szük­ségességét és helyességét. Ezután Mórocz Lajos beje­lentette, hogy 143-an jelen kez- tek felszólalásra, s eddig 53 kül­dött kapott szót. Az elnökség nevében indítványozta, hogy még négy jelentkező szólalton fel, majd zárják le a vi'át. Ja- vaso’ta: akik nem kaptak szót, véleményüket írásban juttassák el a kongresszus titkárságához, amely továbbitia majd a meg­választandó Központi B'zo tság- hoz. A kongresszus küldöttei az elnökség javaslatát egyhangúlag elfogadták. A következő felszólaló Tóth Övári Miklós, az MSZMP KB titkára a testvérpártok küldöttei­vel a tanácskozás szünetében Imre, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium pártbi­zottságának titkára volt. TÓTH IMRE, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pártbizot Hágának titkára öröm­mel szólt arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi beszámo'ójában a lakásépítési tervek megvalósu­lását és a lakáséoítési techno­lógia forradalmi változásait szo­cialista hazánk sikerei sorában értékelte. A magyar—szoviet együttmű­ködés eredményeként létrejött házgyárak országos hálózata, nemcsak meg eremtette a töme­ges lakásépítés technikai felté­teleit, de biztos alapul szolgál ma'id a szocialista építés táv­lati céljai között szerenlő más­fél—ké millió lakás felépítésé­hez — mondotta. T'T. RÓZSA IMRE sebész ad­junktus az egészségügy meg­oldásra váró feladatai közül részletesen fog1 alkozott a kór­házi ellátás sürgető gondjaival. Az Utóbbi időben jelentősen fejlődtek a városi és járási egészségügyi központok, viszont változatlanul fennáll a főváros viszonylagos elmaradottsága, sőt helyenként tovább növeked­tek a feszültségek. A kétmillió fővárosi lakos ellátását nehe­zíti, hogy Pest megyéből ja munkaképes lakosság fele Bu­dapestre jár dolgozni. Az egészségügyi pártszerveze­tek az elmúlt években sokat Küldöttek az üléstéréin karzatán fMTI-fotó, Vigovszki Ferenc és Sz ebellédy Géza felvételei KS) foglalkoztak etikai problémák­kal. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az egészségügy területén el.erjedt hálapénz és ajándéko­zás ellen mindenekelőtt az or­vosi társadalom. politikailag legfejlettebb tagjainak kell fel­lépniük. CZIDOR ANERÄS, a MÁV záhonyi állomásának átrakókör­zeti főnöke részletesen ismer­tet .e a záhonyi vasúti körzet gyors ütemű fejlődésének té­nyeit, azok politikai és gazda­sági jelentőségét. Míg az 1918. évi áruszállítási teljesítményük a 200 ezer tonnát sem érte el, addig 1974-ben már több, mint 16 millió tonna árut raktak át és szállítottak el. Ez a magyar * vasút teljes áruszállí'ási tevé­kenységének 12 százalékát teszi ki. Meleg szavakkal méltatta azt a bensőséges barátságot, köl­csönösen segítő kapcsolatot, amely az évek során a magyar és a szovjet vasutasok között kialakult és mindinkább erősö­dik. JAVORSZKY JÓZSEF, a Ganz-MÁVAG hegesztője el­mondta: a munkások nagytöbb­ségében megvan a szándék a vezetésbe va’ó részvételre, a dolgozók igényt tartanak arra, hogy folyamatosan tájékoztas­sák őket a vállalat és a sző­kébb munkahely helyzetéről, feltárják a leglényegesebb ösz- szefüggéseket, s hogy felszó­lalásaikra, javaslataikra a ve­zetők érdemben reagáljanak. Mégis azt kell mondanom, hogy az üzerhi demokrácia jelenlegi íejlet:ségi színvonala jelentősen elmaradt a társadalom általá­nos fejlettségi szintjétől. A vezetők és a dolgozók köz­vetlen tanácskozásai — például a termelési tanácskozások--­j ó alkalmat nyújtanak a vég­zett munka értékelésére, a kö­zös feladatok megbeszélésére. Ám a dolgozók joggal kifogá­solják, hogy ezeken a tanács­kozásokon nem mindig arról van szó, ami őket leginkább foglalkoztatja. / Felszólaltak a kongresszuson a testvérpártok képviselői is: Bruno Küster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt vezető­sége irodájának tagja, a veze­tőség titkára; Ermenegildo Gas- peroni, a San Marinó-i Kom­munista Párt elnöke; Juan Go­mez, a Spanyol Kommunista Pár.t Végrehajtó Bizottságának tagja; Franz Dübi, a Svájci Munkáspárt Politikai Bizottságá- nag tagja; Per Israelsson, a Svéd Baloldali Párt—Kommu­nisták Központi Bizottságának tagja és X. Bilen, a Török Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára. Felszólalá­saikat az elnök megköszönte. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom