Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
1975. MÁRCIUS 22« SZOMBAT ÄRA: H FORINT XXX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Folytatja arankáját a XI. pártkongresszus Befejeződött a beszámolók feletti vita Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Beszédét az alábbiakban közöljük. A kongresszus ötödik napján a küldöttek meghallgatták a munkabizottságok jelentését, határozatot hoztak. A Tanácsköztársaság bizonyüotta: egyedül a munkásosztály hívatott a dolgozd osztályok vezetésére Friss István beszéde Kongresszusunk ma!, ötödik napja március 21-ére, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésével megszületett a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus képviseletében kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyében ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére mégis felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább követik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordulását. , Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kulturálisan legelmaradottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szívében nyomult előre, egy gazdaságilag és kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött. Nem kiseDO jelentősége volt a magyar proletárforradalom győ- < zelmének a nemzetközi munkásmozgalom számára. Mutatta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osztályharcban megérett arra, hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes és egyúttal hivatott az összes dolgozó tömegek vezetésére egy kevéssé fejlett polgári országban is. A kommunisták vezette munkásosztály tudott és csak ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő társadalomnak. Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a kétségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Létrejött a Magyar Tanácsköztársaság és megalakult vezető testületé, a Kormányzó Tanács. Másnap az egyesült párt és a Kormányzó Tanács így fordult az ország népéhez: „Nélkülözések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkészségében”. Joggal bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, i örömmel és reménykedve üdvözölte a munkáshatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az írók, művészek I szfne-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommunista Pártot Vili. kongresszusán érte a hír a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresszus szikratáviratban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a 'Tanácsköztársaságot. De alig is akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszervezetek ne tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat a magyar munkásságnak. Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyűlölettel a magyarországi eseményeket. Mivel Közép-Európában a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforradalom következett. Az urak hónapokra meg voltak fosztva hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kínozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtották vízbe a kommunistákat és kommunistagyanúsakat. Sokan ezek közül büszkén kiáltották oda hóhéraiknak: „Mi meghalunk, de az eszme győzni fog!” Munkások és szegényparasztok tízezreit vetették börtönbe, hurcolták internáló táborba. Tízezrek kényszerültek emigrációba. A terror, a kíméletlen elnyomás és kizsákmányolás évtizedei következtek. Az ország urai Keserű Jámosné könnyűipari miniszter bevezetőjében Kádár Jánosnak a X. kongresszuson elmondott zárszavából idézte sT következőket: „A magyar textiliparnak komoly jövője van. Nagyarányú rekonstrukciót tervezünk és az meg is fog valósulni. A magyar textilipar népgazdaságunk erős, egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz; és szükséges, hogy ennék megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is.” Azóta négy év telt el, s most a miniszter beszámolt a XI. kongresszusnak a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről. — Az (eredmények kcxaé aoEurópa legreakciósabb hatalmaihoz láncolták Magyarországot, majd kiszolgáltatták a náci Németországnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült világuralmi terveinek megvalósítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körülmények között vállalták az üldöztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felszabadítását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes pártját és meghódította a hatalmat. Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hirdették, hogy bár az első magyar proletárdiktatúra elbukott, diadalmasan fel fog támadni. Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21- én, büszkén és hálával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletár- diktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánktfen, küzdelmeinkben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is hirdetik. \ roljük — mondotta —, hogy a termelést a tervezettnek megfelelően, dinamikusan növeltük, a lakosságot több, szebb ruhával, cipővel, bútorral, papír, és nyomdaipari termékkel láttuk el, az exportot majdnem megkétszereztük, korszerűsítettük a gyártmányokat és a géppark jelentős részét kicseréltük. Javult a vállalatok gazdálkodása, versenyképesebb, gazdaságosabb a gyártmánystruktúra. Javultak a könnyűipari dolgozók munkakörülményei, növekedett keresetük. De vannak gyenge pontjaink, vannak tartalékaink, és nem kevés a teendőnk a meg- (Folyjjg&s a 2. oldalon) Járult a vállalatok gazdálkodása, de nem kérés a teendő a meglevő eszkozok jobb kihasználásában Keserí Jánosné könnyűipari miniszter felszólalása
